Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|          kisgyereknek odafagyott a lába a kõhöz!~A másikat már óvatosan
 2     I,   1|          is fagyott el se keze, se lába, mint nekünk.~Legkülönb
 3     I,   1|           földjére huppan az ember lába. Az a szerencse, hogy csupa
 4     I,   1|             akkor valaminek mindig lába kelt nálunk. Elveszett a
 5     I,   2|           a bõrbajuszú uraságnak a lába szárán mérte volna meg,
 6     I,   2|            Gorlicénél maradt a fél lába. Így az ásómesterségben
 7     I,   2|      Ezüstforintosok csikorogtak a lába alatt nappal, és ezüstforintosok
 8     I,   2| szentgyörgyi vargát, akit inkább a lába tett híressé, mint a keze.
 9     I,   2|           csak reszketni kezdett a lába alatt a föld.~- Fene teremti,
10     I,   2|  hadakozott, annak csak bizsereg a lába, ha ágyúszót érez. Legalább
11     I,   2|           kell, mégis karcsú. Pici lába, pici keze, felvetett vonalú
12     I,   2|           nem vallott. Lefagyott a lába, nem vallott. Aztán múmiává
13     I,   2|     barátom -, hogy öt póknak hány lába van, te azt gondolnád, hogy
14     I,   2|   alattomos kérdés:~- Apukám, hány lába van a póknak?~- Mi közöd
15     I,   2|          kérdés is: öt póknak hány lába van?~- Ehhe, ehhe - vett
16     I,   2|          tudhassuk, öt póknak hány lába van.~De már erre magamon
17     I,   2|        embert, aki megmondja, hány lába van a póknak.~Azt én is
18     I,   2|          tudta volna mondani, hány lába van a póknak. Pedig kérdeztem
19     I,   2|      tûzhelyhez. Õ már tudja, hány lába van öt póknak. Az olvasó
20    II,   1|          az új találmányt a király lába elé fektette, mondván:~-
21    II,   3|         jól elszundikáltak az élõk lába alatt, küldözve föl nekik
22    II,   3|          akármikor kitörik a lovam lába, a múzeum köteles neköm
23    II,   4|            mi az, ami a térdétõl a lába fejét takaró sárig kékellik,
24    II,   4|          Miért kell jobban?~- Az û lába jobban fázik, mert nagyobb,
25    II,   4|     visszafelé egész megfrissült a lába.~Csak akkor szakadt föl
26    II,   4|         hogy a kánnak megfagyott a lába, és ez valóban olyan téma,
27    II,   4|           a konyha földje az ember lába alatt.~- Jójcakát, Nyughass!~