Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|      fektette elõtte a dárdát.~- Hé, ki vagy, mit akarsz?~-
 2     I,   2|         szorongatsz a markodban, hé? - meresztett nagy szemet
 3     I,   2| bekiáltott a sövényen.~- Bujj ki hé, valaki!~Ökölnyi legényke
 4     I,   2|      utána kurjantott:~- Megállj hé, hadd hajítom utánad a lovadat
 5     I,   2|          a cigány, rákiáltott:~- Hé, Csikaló, megvan-e még a
 6     I,   2| fejedelem rányitotta az ajtót.~- Hé, Kelemen! - döfött oda a
 7     I,   2|          eleredt az orra vére.~- Hé! Du Spitzbub! - fenyegette
 8     I,   2|        bírt szegény ijedtében.~- Hé, kisfiú - kérdezték tõle
 9     I,   2|     bírták fölrázni a katonák.~- Hé, fiú, szedd össze magad.
10     I,   2|       kiáltotta nekitüzesedve. - Hé, fiúk, szerezzük vissza
11     I,   2|      tapogatta meg a vékonyát.~- Hé! De a füledre feküdtél,
12     I,   2|       lehet más, csak a csõsz.~- Hé, bácsi! - rázta életre -
13    II,   1|        ördög. - Az én munkám ez, hé, mert én gondoltam rád,
14    II,   1|      utánaordítanak a partról:~- Hé, jaldas, megállj csak!~Egy
15    II,   1|             Vigyázz a nyelvedre, hé! - dörrent rá a király.~-
16    II,   2|       semmi.~- Van azon négy is, hé.~- Egy, kettõ, három, négy.
17    II,   2|      kurjongatásra ébredt föl.~- Hé, ember! Öreg! - Egy csónak
18    II,   3|       csõsz odahujántott neki:~- Hé?~- No?~- Mán mögént vizslatik.~-
19    II,   3|      szíven szúrt fájdalmával:~- Hé, Imre, ide gyertök! Tudtam,
20    II,   3|        és rászól egy úriember:~- Hé, földi, jöjjön csak be egy
21    II,   3|          az utat.~- Ez tilos út, hé - néz sunyin, és szól félregörbített
22    II,   4|             Hát az Illés?~- Nene hé, hát nem tudod, hogy az
23    II,   4|      kiszömöltelek én mán tégöd, hé - tette a vállára a kezét.~-
24    II,   4|  asszonyra.~- Nem úgy gondoltam, hé.~- Hát hogy?~- Ne tötesd
25    II,   4| megkiáltotta a hajókormányost:~- Hé, mennyiért visznek be Szögedébe?~-
26    II,   4|  vakondok-szín.~- Sok péz ám ez, hé - vakargatta Pál az állát. -