Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|         amibõl sár lesz, azóta rég elhordtuk volna az egész
 2     I,   1|       Jézuska segítsége nélkül rég összedûlt volna. Biz az
 3     I,   1|        voltak a föld urai, már rég elsüllyedt. Nem találom
 4     I,   2| étvágyunk megmaradt volna, már rég megettük volna egymást is.~
 5     I,   2| mindjárt a Cickét követelte.~- Rég itt szûköl az ajtón, nagyságos
 6     I,   2|  haragosan. - Már a csizmád is rég elvitte volna a török, ha
 7     I,   2|  azellen hiába rugolódzik. Már rég leszokott mindenféle bolondságról,
 8     I,   2|        pereces asszony. Az már rég fölkecmergett, a sarat is
 9     I,   2|        öregasszonyhoz, aki már rég ott ácsorgott körülötte:~-
10     I,   2|    vallotta a betyár, hogy már rég pandúrkézre adta volna magát,
11    II,   1|       imádkoztál volna, én már rég segítettem volna rajtad.~-
12    II,   1|        Nicolette asszony -, de rég nem aludtam ilyen jót!~Thibaut
13    II,   1|       végzést.~Fajrokonait már rég világgá kergették a jámbor
14    II,   1|   nyárspolgár zseni, akkor már rég elszabadult a máról holnapra
15    II,   2|        mert a csordajárást már rég letaroltam, s másfél órára
16    II,   3|      süveges bálványok, amiket rég semmivé lett turáni népek
17    II,   3|  korában halt mög, mindön foga rég kihullott mán akkor, de
18    II,   3|       elõkerült, az én vonatom rég elfütyült. De megérte a
19    II,   4|  ilyenformán vagyok, mint ez a rég megboldogult könyvkiadó.
20    II,   4|  urának, pedig a császárok már rég kimulatták magukat, és hazaeresztették
21    II,   4| megfordult elõtte, de ilyennel rég találkozott.~- Aztán mi
22    II,   4|        se vette, hogy a csizma rég nem lötyög már a lábán,
23    II,   4|       ilyesmi történik. Én már rég megtanultam ásatás közben
24    II,   5|       már nincs sárga folt, és rég nem ropognak az inkvizíció