Kötet,  Fejezet

 1     I,   1| nadrágokra és kabátokra. Már úgy ötven felé járt, fehér fércek
 2     I,   1|     vasáros.~- Az enyim, igenis. Ötven pengõ-forintot hozott az
 3     I,   2|          megjárta mivelünk.~Most ötven esztendeje történt, mikor
 4     I,   2|      bicskájával.~Nem vetek neki ötven évet, hogy eljutunk a fejlõdésnek
 5     I,   2|           s Heckenast úr ád érte ötven forintot. Sajnos, Heckenast
 6     I,   2|     megfeleznénk a száz aranyat? Ötven aranyért már csak megbillentheti
 7     I,   2|    megcsörrentette a markában az ötven aranyat, becsúsztatta a
 8     I,   2|      fogadja el tõlem még ezt az ötven aranyat, és tiszteljen meg
 9     I,   2|           A diák eltette a másik ötven aranyat is, és ráförmedt
10     I,   2|        ökörhajtással mögkerestem ötven pöngõt. El is danoltam még
11     I,   2|         úr. Böcsület dolga az.~- Ötven pengõt kapsz minden orgazdáért.~-
12     I,   2|       kapsz minden orgazdáért.~- Ötven pöngõt? - bólintott Jóska. -
13     I,   2|    könyvbõl. - Tizenhárom korona ötven fillért fizetett érte.~Ezt
14     I,   2|        haza egy sürgönyt. S mire ötven kanász fölgyülekezett az
15    II,   1|   története~Vértanúhatnám Sámuel ötven évvel ezelõtt dúsgazdag
16    II,   2|         édesapja, akire már vagy ötven esztendeje nem gondolt a
17    II,   2|          üsmerik maguk a Tiszát. Ötven esztendeig csöndben van,
18    II,   3|   mögálljon csak. Akkor maga mán ötven tavaszt látott, ugye?~-
19    II,   3|    inkasszálják a szolgák, nézd, ötven pengõt már össze is szedtem.~-
20    II,   4|        áldott nap megkeres kerek ötven fillért az édesanyjuk, ami
21    II,   4|         munkásasszony-típus, aki ötven esztendõsnek látszik, pedig
22    II,   4|        számít kend érte?~- A sír ötven péz.~- Csak?~- Hát. A kinyitása.
23    II,   4|        beül kend a hajóba, akkor ötven krajcár, de ha húzi kend
24    II,   4|         hogy köll vagy nem köll. Ötven pézér mög is nyúzom. Maga