Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|    hogyne lett volna jó? Az apám csakúgy nem értett a pénzhez, mint
 2     I,   1|      másik meg friss. Ez a fánál csakúgy egyéniség dolga, mint az
 3     I,   1|         ismerem, a verseskönyvet csakúgy nem fogom megírni, mint
 4     I,   2|       így megjártuk - ugyan õ is csakúgy megjárta mivelünk.~Most
 5     I,   2|       még a szakállviseletben is csakúgy eltalálta az igazat, mint
 6     I,   2|    rézkrajcárt. Utóvégre azon is csakúgy rajta van a királyasszony
 7     I,   2|    honorálni a kenyéradói humort csakúgy, mint a tanárit.~De ha már
 8     I,   2|          Azt, hogy a pokolban is csakúgy megy, mint idefent. Húsz
 9     I,   2|       káromkodó volt, s az egyik csakúgy gyõzte szusszal, mint a
10     I,   2|          édesapámra maradt. Õ is csakúgy megbecsülte, mint nagyapó,
11     I,   2|        az inspektornak szándékát csakúgy a boldog Isten bírja, mint
12     I,   2|         hozzá? Lehet, hogy én is csakúgy tennék az õ helyükben. Mégse
13     I,   2|         a másik fû, mert egyikre csakúgy tilos rálépni, mint a másikra. (
14    II,   1|    asszony miatt, és szép Erippe csakúgy felkerült volna az égre
15    II,   1|        felelõs bolond korában is csakúgy gyakorolta, mint mikor a
16    II,   2|        mindegy is, mert egyik is csakúgy szödi az adót, mint a másik.~-
17    II,   3|  vagyok-e én?~- Megkereszteltek, csakúgy, mint kendet.~- Nem úgy
18    II,   3|          hiszik, hogy énmögöttem csakúgy ott áll a nagytekintetû
19    II,   3|       Mutassuk meg, hogy mink is csakúgy benne vagyunk a kultúrába,
20    II,   3|        gölöncsér csinálta. Azért csakúgy ésszel élt az, mint mink.~-
21    II,   4| keresztekkel tudott beszélgetni, csakúgy mint a gyíkokkal és a dongó
22    II,   4|          úré, német úré. A kuruc csakúgy alágyújtott a kéménybe fölakasztott
23    II,   4|          a szó köztünk maradjon, csakúgy a fenének kellene megenni,
24    II,   4|       Így rendelte az Isten, aki csakúgy rendeli a háborút, mint