Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|          forgatta a kezében konya kalapját.~- Tudod mit, fiam - mondta
 2     I,   1|      kisvártatva pedig fölvette a kalapját:~- Gyerekek, legyetek csendben.
 3     I,   1|          Palkó a szemére csapta a kalapját, és ránk intett nagy ravaszul:~-
 4     I,   1|          a fütyülést, mikor tasla kalapját megemelte a Bánatos Szent
 5     I,   1|    hihetetlent, hogy a báró még a kalapját is elhagyta szaladás közben.
 6     I,   1|          le is vette a maga tasla kalapját, mikor megszólalt az ótemplom
 7     I,   2|        férfit is, aki a hajóról a kalapját lengette a part felé: az
 8     I,   2|           úgy, hogy telehányták a kalapját krajcárral, és megmondták
 9     I,   2|           más ember megbillenti a kalapját, s mosolygott akkorát, hogy
10     I,   2|          föltetette vele a levett kalapját, bársonyszékbe tessékelte,
11     I,   2|        odasúgta neki, megemelve a kalapját:~- Csak nem felejtötte tán
12     I,   2|       fejébe csapta a kék bársony kalapját, és kiment, de még akkor
13     I,   2|          A német erre megemelte a kalapját, és olyan nagy volt az öröme,
14    II,   1|           akkor mindig megemeli a kalapját. Ami nem kis dolog, mert
15    II,   2|       József báró leveszi a tasla kalapját, és féloldalt fordítva a
16    II,   2|           az Isten - emelte meg a kalapját Márton apó könnybeborult
17    II,   2|    csóválta a fejét. - Legalább a kalapját a szemére húzta volna a
18    II,   2|      Márton apó a maga nagy tasla kalapját tette rá a kipirult kis
19    II,   2|           emelte meg a Márton apó kalapját.~- Ohó - toppantott haragosan
20    II,   3| megelégíti magát, leveszi a tasla kalapját, leteszi a földre, behorpasztja
21    II,   3|         megelégedve.~- Vegye le a kalapját, ne takarja el az arcát.~-
22    II,   3|         rendben vagyunk - fogta a kalapját az ékszerész.~De most meg
23    II,   4|    kilincsig, az ember föltette a kalapját, és helyreigazította az