| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] haszontalan 1 haszontalankodtunk 1 hat 31 hát 919 háta 7 hátába 1 hátából 2 | Frequency [« »] 1048 még 1013 mert 925 van 919 hát 891 ez 840 akkor 817 úgy | Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances hát |
Kötet, Fejezet
1 I, 1| a politikai szenvedelem.~Hát ez a gomb volt az, amely 2 I, 1| kertészpecsenye lesz a vacsoránk.~Hát az volt, de bicska nem kellett 3 I, 1| ad annyit, mint tegnap.~Hát éppen annyit adott. Papsajtocskát, 4 I, 1| számot vessek magammal.~Hát az ének ügye nem éppen komplikált. 5 I, 1| dallal altatják el unokáikat. Hát megpróbáltam a rendes nagyapaságot. 6 I, 1| jön az aranykrajcár.~De hát megcsalt az emberismeretem. 7 I, 1| szépen el lehet játszani, hát még ha egész marékkal van 8 I, 1| néztem rá csudálkozva. - Hát ki bántja a kemencét? Én 9 I, 1| államat harapdosta a hideg. De hát ez nem szúrt szemet senkinek, 10 I, 1| Mindenki igazat adott neki, de hát hol vegyenek most egy gazdátlan 11 I, 1| hétköznaplót. Már hozom is, kérem.~Hát nem lehet mondani, hogy 12 I, 1| Csak bátran, Fercsikém!~Hát mért ne lettem volna bátor. 13 I, 1| vertek volna a kõben.~- Gyere hát, nem hallod? - rántotta 14 I, 1| minden pajkos siheder.~- Hát neked mi a neved?~- Három 15 I, 1| Matyinak is kicsi vagy, fiam, hát még háromnak! Hol adjak 16 I, 1| én földigénylõnek.~- Én? Hát már hogy jelentkezném? Hiszen 17 I, 1| mind hajlamosak a humorra.) Hát én nagyon szeretem a humoristákat, 18 I, 1| jövendõrõl beszélnek: „no hát, no hát!”) Nekiveselkedtem 19 I, 1| jövendõrõl beszélnek: „no hát, no hát!”) Nekiveselkedtem a tudománynak, 20 I, 1| vakondok-túrást?~- Látom.~- Hát azt a másikat?~- Azt is.~- 21 I, 1| másikat?~- Azt is.~- No hát, ami a két vakondok-túrás 22 I, 1| lesz ez még rosszabbul is!~Hát lett is. Se látszatja, se 23 I, 1| kapta meg a kezem az apám -, hát hogy gondolod azt? Ezt én 24 I, 1| viszem el adóba.~- Adóba?~- Hát, ha énrajtam megveszik az 25 I, 1| Szolgabíró, Balla bácsi.~- Hát hiszen az is szép mesterség - 26 I, 1| háromkrajcáros mézeskalács.~- Hát a könyvek, fõnök úr? - húzódtam 27 I, 1| gondoltam magamban -, hát azért lettem én könyvkereskedõinas, 28 I, 1| is ilyeneket cselekszel? Hát a te eszed már sose érik 29 I, 1| könyveket. Jó lesz‑e így?~Hát hogyne lett volna jó? Az 30 I, 1| könnyen megismerhetjük.~Meg hát, meg is ismertük úgy két 31 I, 1| abból egy gyújtatnyi se.~Hát hiszen az öregapámra csakugyan 32 I, 1| vackolhatunk neki a kuckóban is. De hát ez mind kevés. Ha a tandíjat 33 I, 1| komákat és sógorokat is. De hát azok is mind jégverte emberek 34 I, 1| jóember, mint a kõbálvány.~- Hát ostán? Ezsért jajgat? Hát 35 I, 1| Hát ostán? Ezsért jajgat? Hát hun van azs megírva, hods 36 I, 1| szeretnék lenni? Istenem, hát mit mondhattam volna rá 37 I, 1| becsületes neve is. Volt hát, ha egyéb becsületes jószága 38 I, 1| tudtam volna kimondani. Hát csak úgy mondtam, hogy: 39 I, 1| szenteltvíztartó mellé.~- Hát ez, koma? - mutatott rá 40 I, 1| mosolygott az édesapám -, de hát azt se tudod, mire való.~- 41 I, 1| Mit fizetsz érte, koma?~- Hát azt a választási malackát, 42 I, 1| elhajtottál az árkunk partjáról.~- Hát a tietek volt, koma?~- Az 43 I, 1| istállóajtóról a kallantyú, de hát azért édesapám csak édesanyámat 44 I, 1| édesanyámat szidta össze.~Hát utoljára nem a ház lopódott 45 I, 1| Messzi keresztapámnak:~- No hát szégyentelen, vén lator 46 I, 1| magamét hajtanám. Hova hajtom? Hát az orrom után. Honnan hajtom? 47 I, 1| orrom után. Honnan hajtom? Hát a hátam mögül. Nem igaz, 48 I, 1| Miatyánk egy Istent?~- Tudom.~- Hát az Üdvözlégy Máriát?~- Azt 49 I, 1| verte ki a borotvája élét.~- Hát én most már azért is Kossuth-szakállt 50 I, 1| ürgette-forgatta a kalapot.~- Hát ezek a betûk?~- Mind aranypapírból 51 I, 1| formájúnak.~- Persze, persze, de hát akkor kinek vette?~- A Ferenc 52 I, 1| anyjának. Helybenhagyta, hát most viszem neki az örömet. 53 I, 1| apa, akinek úri fia van. Hát még ha anyjuknak megmutatná 54 I, 1| megszöktettek évközben. Hát ezeknek imponálnom kellett 55 I, 1| lehet? - döbbentem meg. - Hát mért nem lehet?~- Kivan 56 I, 1| hírbe hozná az intézetet.~- Hát persze, a percent - bólogattak 57 I, 1| kergette a sáros kocsiúton.~- Hát te loptál, Sándor? - fogtam 58 I, 1| toltam el magamtól. - Hát mitõl sáros a nadrágod?~- 59 I, 1| megtévesztõ kérdést.~- Igen.~- Hát akkor hogy van az, hogy 60 I, 1| vagy te, fiam?~- Szabóinas.~Hát a keserves poncius-pilátusát 61 I, 1| életben nem találkoztam. Hát minek kelljen azt tudni 62 I, 1| olvastunk róla?~- Nem tom.~- Hát hogyne tudnád. Miféle ember 63 I, 1| királ. Az nem embör.~- Nem? Hát mi a csuda?~- A királ? A 64 I, 1| gyulladásos szemébõl -, hát tudod-e még, mirõl meséltem 65 I, 1| nem éntõlem tanulta, de hát ahhoz a nagyhasú õmagasságának 66 I, 1| most már talpra ugrott. Hát te akarsz nekem imponálni, 67 I, 1| van - bólintottam rá. - Hát mit csinálnak abból az erõs 68 I, 1| márványkõfejfát emelgessen.~Hát én is úgy ismertem apámat, 69 I, 1| subaszélen terem selyem-cérnából.~Hát a rozmaring benne volt a 70 I, 1| tövében termi a békát. De hát elég errõl ennyi, ezt is 71 I, 1| Szegedre?~Elnevette magát:~- Hát aztán mit csinálnál ott 72 I, 1| száz esztendõ múlva is.~- Hát csak vigyed, fiam. Nem kell 73 I, 1| belelilásodott szép piros arca.~- Hát csak nem gondolod, hogy 74 I, 1| Vasa is van, fája is van, hát csak ér valamit.~- Nem, 75 I, 1| csatában a fûbe haraptak.~Hát ebben az ügyben küldött 76 I, 1| elõterjesztésemet megtettem. De hát ez egészen más, õ góc volt, 77 I, 1| valaki a vállamra üt:~- Hát te meg se látod a szegény 78 I, 1| szélén az elsõ hullámot.~- Hát a Szekfû-ügy.~- Mi az a 79 I, 1| Szekfû-ügy?~- De ember, hát honnan jössz te?~- Én bizony 80 I, 1| csontjai mind egyformák. De hát olvastad te a Szekfû könyvét?~- 81 I, 1| szabad-e neki fölszólalni?~- Hát, hogyne volna szabad! - 82 I, 1| hazaárulókat mögégették. Hát, ha mán azt a tüsztölt Szökfû 83 I, 1| látvánnyal érjen véget. De hát kinek van Szegeden Szekfû-könyve?~ 84 I, 1| kultúrpalotában bizonyosan megvan, hát hozzuk el azt tûzijátéknak. 85 I, 1| A közvagyont megégetni? Hát elment az esze az úrnak?~- 86 I, 1| Szó sincs róla.~- No, hát akkor két lúd, egy liba, 87 I, 1| szerénynek tettetik magukat.~Hát ez mind igaz, de azért már 88 I, 1| elolvasni a saját írásomat, de hát a megakadásból nem lett 89 I, 1| lehetne olvasni az írásodat.~Hát arról nem tehettem, hogy 90 I, 1| akkor kihegyesedik a kedvük. Hát lehet ennél szemléletesebb 91 I, 1| bácsi ennek olvasott.~De hát ez mind semmi. A legnagyobb 92 I, 1| mondom készséggel. - De hát mi az a Csõszfogadás?~- 93 I, 1| mi az a Csõszfogadás?~- Hát az ön egyfelvonásosa.~Nem 94 I, 1| komolyan is „színre hoztak”.~Hát errõl a „darabról” volt 95 I, 1| mûvész urat, de nem engedett. Hát jó, lelkük rajta, csináljanak, 96 I, 1| kitelik tõle, hogy megõrizte.~Hát írjak neki expressz - kértek 97 I, 1| expressz - kértek meg. - Hát írtam neki expressz. Azt 98 I, 1| senki se tudja a nevét. Hát tessék megnézni ezt a gingkófát, 99 I, 2| király idejére teszi. De hát egy-két száz esztendõre 100 I, 2| majd azt a tenger húst.~Hát azt nézhették egész estig, 101 I, 2| mink is felkaroljuk õt.)~Hát ekkor súgtak-búgtak arról 102 I, 2| ha ránk hallgatnak, de hát csak kinevettek bennünket. 103 I, 2| halat vitte a fõbíróhoz.~- Hát te, te! - csapta össze a 104 I, 2| aludtam a szülém mellett.~- Hát ez a papucs hogy került 105 I, 2| Ott furulyáztam éjfélig.~- Hát éjfél után, te többel jó?~- 106 I, 2| éjfél után, te többel jó?~- Hát akkor is ott voltam - nyelt 107 I, 2| a gyöngyös papucsokat. - Hát ezök hogy kerültek hozzád?~- 108 I, 2| vendégeltél mög eccör se.~- Hát te tudod, ki vagyok én? - 109 I, 2| hökkent meg Mátyás.~- Hát a király. Rád ismertem az 110 I, 2| beköszön Isten házába is - hát látja ám, hogy csupa lik-luk 111 I, 2| hanem csak negyvenet. De hát ez igen mindegy volt, mert 112 I, 2| aki legszebben fütyül.~- Hát ez szép törvény - nyugtatta 113 I, 2| szemét a madaras ember. - Hát te ki fiacskája vagy?~- 114 I, 2| fiacskája vagy?~- Ugyan úgy-e? Hát csakugyan kelmed az? - mosolyodott 115 I, 2| barátságosan a bojtár. - Lám, hát majd meg nem ismertem. No, 116 I, 2| haragosan a madarakat. - Hát mért nem küldtétek be az 117 I, 2| a bíró a bírósüveget. - Hát még most se ért ide? Pedig 118 I, 2| nekem adod, ami nálad van.~- Hát én azt is megtehetem - mondta 119 I, 2| bottal a varjút az ablakon. - Hát bolondnak nézel te engem? 120 I, 2| bolondnak nézel te engem? Hát azt hiszed, nem tudok én 121 I, 2| macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar, 122 I, 2| mondták ketten is egyszerre.~- Hát piros bor?~- A török császár 123 I, 2| éhes vagyok, mint a farkas.~Hát elverték az éhüket hamar, 124 I, 2| csodálkozott el a király.~- Hát aztán ki hozta ezt a gyevi 125 I, 2| látni - kacagott a király.~- Hát csak nézzen meg kend - szuszogott 126 I, 2| én vagyok a gyevi bíró.~- Hát akkor kendet vigye el a 127 I, 2| mint az égett sebet.~- Hát te tán parazsat szorongatsz 128 I, 2| szarkatojás tartózkodik. Hát persze hogy fölszedjük ezt 129 I, 2| értenek, hanem útkaparót.~Hát mondom, furcsa hely ez a 130 I, 2| csöngõje szavárul, ki s kié.~Hát ez hun-kor. Mert alföldi 131 I, 2| órákhosszányira se híre, se hamva, de hát ki tudja, régen hogy s mint 132 I, 2| szólítani, érti-e kend?~- Hát hogyne érteném - vont vállat 133 I, 2| kegyelmes istenit is emlegetni.~Hát meg is mutatta Bóka, hogy 134 I, 2| mondja, hogy nem lehet az.~- Hát már mért ne lehetne?~- Azért, 135 I, 2| föl kell kapni a fejet. Hát Kótyon még Mátyás királyról 136 I, 2| történetírás nem tud róla, de hát abban csak õ a hibás. A 137 I, 2| megtanulni.~- Hamar hozzatok hát levesnek valót - húzta elõ 138 I, 2| nem olyan ember volt. De hát csak azért el kell hinni 139 I, 2| az csak annyit mondott:~- Hát nekem semmit se szólsz, 140 I, 2| nagyobb lett a kacagás.~- Hát aztán mért mondasz ellent, 141 I, 2| se mind értenek hozzá.~- Hát ahhoz magam se konyítok - 142 I, 2| a gyémántok öregapja.~De hát szegény Parázsónak rosszul 143 I, 2| hun leventének mondja, de hát Dugonics költõ volt, s Árpád 144 I, 2| kuttyogató halászmester volt.~Hát bizony ez nem sok, s ha 145 I, 2| neki a mentegombjáig.~- Hát nézzön mög kend, de siessön 146 I, 2| szorosra húzott nadrágszíjjal - hát azoktól egy teremtett lélek 147 I, 2| éppen azt, amit a gazdájuk.~Hát a történettudósok is úgy 148 I, 2| nem kérdezte tõlük: - No, hát ti mire végeztétek ezer 149 I, 2| várnak csak bégjei voltak, de hát miért ne mondjunk basát, 150 I, 2| volt a becsületes neve. De hát ennél sokkal értelmesebb 151 I, 2| tartjátok az eszeteket. Hát majd megnyugtatom a gazdát, 152 I, 2| bólintott az öregbíró -, de hát hun szõttek akkora zsákot, 153 I, 2| velünk a Hóbajárt basához?~- Hát mögtöhetöm - vonogatta a 154 I, 2| heherészett a török. - Hát a ti habókos asszonyaitok 155 I, 2| vállát a mesterné.~- Teneköd? Hát ki kérdözte azt, hogy mi 156 I, 2| kezét csípõre az asszony. - Hát én tán éhön tátogjak addig, 157 I, 2| nagy görbe bicskával.~- Hát tégöd tán a nyavalya tör, 158 I, 2| ördögfajzotta barátjával együtt! Hát nem látta kend, hogy fölkapta 159 I, 2| borravaló gyanánt a rézpeták. Hát a kis borbélyinasnak ki 160 I, 2| ijedtében kiesett a kolbász. Hát még mikor meghallotta, hogy 161 I, 2| ebbül, teremtõ istenem?~Hát az lett, hogy egyszerre 162 I, 2| s megindult a falu felé. Hát ahogy megfordul, jön ám 163 I, 2| csapta össze a kezét.~- Hát a tied volt a másik, Kucsuk 164 I, 2| volt a másik, Kucsuk bég?~- Hát a tied volt az egyik, Máté 165 I, 2| az egyik, Máté gazda?~- Hát ilyen emberséges ember vagy 166 I, 2| ember vagy te, szomszéd?~- Hát van tenálad becsületesebb 167 I, 2| ágyba való visszagubódzásig. Hát ezt igazán nem lehet kívánni 168 I, 2| is, ami itt következik, hát minek rontanánk meg annak 169 I, 2| hogy az ám, bürge, mert hát mint komoly és megállapodott 170 I, 2| mögéri. Erõvel, egészséggel!~Hát hiszen, ha ezeket a kérdéseket 171 I, 2| lábadhoz tétetem a fejedet. Hát hogy volt az azzal a bürgével?~- 172 I, 2| hallottál egy szent mondást! Hát akkor engem hogyne hozott 173 I, 2| Engem? Móra Balázsnak.~- No hát, Móra Balázs, távozz békében 174 I, 2| tudott, úgy is csak kunul, de hát ezt a katonavigyorgást lehetetlen 175 I, 2| farsangoló apádnak, te lator! Hát te azt hiszed, hogy idebent 176 I, 2| hajítom utánad a lovadat is!~Hát az ilyen emberre mondták 177 I, 2| megmondja kend, ha akarja.~- Hát az az újság, hogy te mától 178 I, 2| nemzetes bíróné vagy.~- Akkor hát most már csakugyan bíró 179 I, 2| csak hallgass a te neved! Hát nem tudod te azt, hogy ki 180 I, 2| Nemzetes bíró uram.~- No hát nemzetes bíró uram azt parancsolja, 181 I, 2| és ráförmedt haragosan:~- Hát te, semmiházi, köszönni 182 I, 2| nekem az égvilágon semmit. Hát nem nekem esik erre az a 183 I, 2| így tolvaj, úgy haramia, hát biz én úgy vágtam tarkón 184 I, 2| felforgató szándéka lenne.~De hát nem ért az semmit. Mire 185 I, 2| is föllázította ellenem. Hát érdemes ebben az országban 186 I, 2| aki neki tetszett~- No hát én megmutatom, hogy megugatja 187 I, 2| akarja fogni sehogy se.~- No hát akkor ne is veszkõdj vele 188 I, 2| az is elég szép hivatal. Hát aztán meg van-e legalább 189 I, 2| fejedelemasszonyról beszélsz?~- Arról hát, arról a minden lében kanálról. 190 I, 2| a derék jó ura helyett. Hát való az ilyen munka asszonyszemélynek? 191 I, 2| félj, tanultam én attól!~- Hát az micsoda szerzet már megint? - 192 I, 2| rákiáltott:~- No, Szûr Péter, hát te vagy az a híres igazmondó? 193 I, 2| vagy az a híres igazmondó? Hát mit is mondtál te énrólam 194 I, 2| Mondtam, amit mondtam - de hát igazmondás nem emberszólás.~- 195 I, 2| pislogott sebesen Csikaló.~- Hát akkor mi szándékban jársz 196 I, 2| hanem most már bosszúsan.~- Hát akkor inkább csak gyalog 197 I, 2| nekik a hadiszerencse.~- Hát kelmed a híres tréfacsináló? - 198 I, 2| bajusza alatt a hadnagy. - Hát enyim a ló, generális uram?~- 199 I, 2| se a szavát megszegni.~- Hát én akkor erre fölülhetek, 200 I, 2| pattant nyeregbe a kuruc. - Hát kegyelmed ád‑e nekem százegy 201 I, 2| restellte ezt a gyerekséget, de hát kibe mit oltott az Isten, 202 I, 2| ingerkedett a deákkal. - Hát mondjon kend okosabbat, 203 I, 2| levelet a vízvette civitásnak, hát belecsúsztatott egy vadonatúj 204 I, 2| ürgette-forgatta a kopertát.~- Hát a száz arany, földi? - kérdezte 205 I, 2| levélbe bele van írva.~- Hát akkor benne van, ha bele 206 I, 2| a kommunitás háza.~- De hát azért nem ér ez így semmit 207 I, 2| diplomata-karrier alapult.)~Hát addig nem is volt semmi 208 I, 2| hajlongott Mátyás.~- De hát ez nem lúd, csak a csontja.~- 209 I, 2| politika ül a sarkában - hát még a királynõkének!~~- 210 I, 2| mikor az volt a divat. De hát mi lett volna ebbõl a szegény 211 I, 2| be a császár hûségére?)~- Hát fiai vannak-e kegyelmednek? - 212 I, 2| köszörülte a torkát az öreg. - De hát az a szép dróthajatok miért 213 I, 2| rokokómaskarában elébe álltak.~- Hát ti, ebadták, mióta szegõdtetek 214 I, 2| bodorodtak rá a gyerekek -, hát csak nem járhatunk bõrnadrágban, 215 I, 2| adtalak én ide benneteket! Hát a sugár bajszotokat hová 216 I, 2| elkerekítette:~- Micsoda? Hát tik már magyarul se tudtok, 217 I, 2| régebben elszakadt otthonról.~- Hát akkor meg mért tájcsoltok? 218 I, 2| az öreg a boltozatot. - Hát melyik úristennek van azt 219 I, 2| simogattassa meg a macskáit, hát õ azt is megpróbálja. (Ugyan, 220 I, 2| hogy maga is szégyellte. De hát olyan fújva, prüszkölve 221 I, 2| megszólal enyém macskákról?~- Hát, engedelmet kérek, elég 222 I, 2| királyasszonynak az igazságot:~- Hát nekem elhiszi-e már fölséged, 223 I, 2| egy csöppet fölényesen:~- Hát hogy lett volna magyar király? 224 I, 2| ántánti hatalmak.~- Nem hát - jelentkezik mint szakértõ 225 I, 2| kérdés tisztázásához.~- De hát valamiféle nemzet csak volt 226 I, 2| lehetett a Vilmusnak az apja.~- Hát ahhoz nem tudok szólni - 227 I, 2| atyánknál is régebben volt!~- Hát hogyne lett volna régebben - 228 I, 2| kérdésre meg tud felelni. No hát, pályáztak ott mindenféle 229 I, 2| legnehezebb, a harmadik kérdés.~- Hát azt tudod-e, csikós, mit 230 I, 2| kettõ morog az emberre.~Hát megharagudott erre a Mária 231 I, 2| az elmés kapitányt.~- No hát csak igyekezzen az úr ezeket 232 I, 2| adott kifejezést, mondván:~- Hát szokásmondás, a macska is 233 I, 2| nem csinálhatnak háborút.~Hát persze, sokban ludasok a 234 I, 2| akarja a népiskolák számát. Hát ez mire való már megint? 235 I, 2| legalább egy öl fa kellene, hát még az országgyûlési tudósításhoz, 236 I, 2| idézet a bibliából való, de hát nem mind szentírás ám az 237 I, 2| tizenkettõt fog egy kalap alá.~Hát én az ilyen tizenketted-prófétának 238 I, 2| nemzetes urat. Ebadta franciái, hát ezek kupecnek nézik õt? 239 I, 2| Megvan a láda?~- Meg hát. Kutyaólat csináltam belõle.~- 240 I, 2| papirosoknak kellett abban lenni.~- Hát valami olyasféle limlom 241 I, 2| látott-e már ilyent?~- Hát hogyne láttam volna - vont 242 I, 2| palatinus a kezét. - De hát tudja, domine professzor, 243 I, 2| Ofener Zeitungban is.~- De hát... de hát - hüledezett a 244 I, 2| Zeitungban is.~- De hát... de hát - hüledezett a palatinus -, 245 I, 2| csóválta a fejét a palatinus -, hát kinek integet ez az ifjú 246 I, 2| a jó asszony mérgesen. - Hát az asszonyságnak nem elég 247 I, 2| polgártársainak, még ha gróf is.~- Hát megint sebesen hajtottál, 248 I, 2| mikor nem akarja is.~- No hát ide hallgass, fiam János! 249 I, 2| sebesen hajtottad a szürkéket, hát most azt is hadd lássa mindenki, 250 I, 2| méltóságos gróf úr!~- No hát akkor isten hírével! Estefelé 251 I, 2| méltóságos úr kocsisán?~- Hát persze hogy azon! Hiszen 252 I, 2| mondta, hogy üsse part, hát bánja is õ, csapják meg 253 I, 2| kellene, hogy ne engem kérj!~- Hát az a kis adósság?~- Mindennek 254 I, 2| Micsoda igazságot, lelkem?~- Hát a megcsapatásom irányában.~- 255 I, 2| segítenek azok õrajta.~De hát azok csak a nyakukat csavargatták, 256 I, 2| adják ám a trifurciferek!~- Hát akkor vegye kend a házát 257 I, 2| nélkül szaladt az ablakhoz. Hát nem tartotta volna meg a 258 I, 2| elmosolyodott. Hja, magyar író! Hát persze hogy annak nem úgy 259 I, 2| bólogatott a városbíró -, de hát tud kend magyarul írni?~ 260 I, 2| volt elkobozva a könyv.~- Hát aztán mért kobozták el? - 261 I, 2| utánamegy Bécsnek.~- De hát ki akar Bécsben megmagyarosodni?~- 262 I, 2| nyolcezer váltóforint. De hát el lehet ennyi rettenetes 263 I, 2| diák elnevette magát.~- Hát van ennyi pénz a világon, 264 I, 2| valamelyik csapszékben.~Hát azt szerette volna nagyon 265 I, 2| német szót kitalálta!~- Hát nem magyar nyelvmester kell 266 I, 2| akar feljönni Szegedre. De hát nem jött, akárhogy várták, 267 I, 2| szegedi nemzet a Tisza-parton, hát mi keresnivalója lett volna 268 I, 2| esztendõben szeptember 3. Hát szerdai napra esett: hetipiac 269 I, 2| nem csak, hanem ugyancsak.~Hát embörök, ilyet még nem látott 270 I, 2| embereket, mit szólnak hozzá?~Hát mit szóltak volna? Azt szólták, 271 I, 2| megenni a húsát pénteken.~Hát a gróf a piaristáknál is 272 I, 2| ruháján, a poros csizmáján.~- Hát az miféle jöttment ott? - 273 I, 2| csöndesen a diákféle.~- Micsoda, hát nem lehet énbelõlem kinézni, 274 I, 2| aranyam, mint kegyelmednek, hát akkor mért köszönjek én 275 I, 2| és ráförmedt Kerekire:~- Hát már mér köszönnék én kendnek, 276 I, 2| szabadságharcról írtak. Hát még a megíratlan történet 277 I, 2| megindult egymás ellen.~- Hát a kis bice-bócától el se 278 I, 2| legyen nekik irgalmas!~De hát a szanádiaknak se volt álmuk 279 I, 2| gyereke, a kiskésit neki!~Hát ennek a legendás magyar 280 I, 2| keresztelt kálomista fejének, hát ha én a harmadik határból 281 I, 2| ki nem szolgál kend.~- De hát elmentem - szuszogta csendesen 282 I, 2| nem jegyezték fel. (Pedig hát egy suszterral több igazán 283 I, 2| az egész társaságot. De hát ki lehetne hírvivõ? Toronyiránt, 284 I, 2| szorongatja a réziccét.~- Hát kend még most se ment el? - 285 I, 2| Hogy ment, mint ment?~- Hát a lábamon - mosolygott Szombati 286 I, 2| már bevonult Kecskemétre, hát õk meg akarják állítani 287 I, 2| ejnye? - tûnõdött el apó. - Hát aztán mit tegyünk most már?~- 288 I, 2| szigorúan a nagyasszony. - Hát nem tudja már, hogy régen 289 I, 2| abba a vadonba a madár se.~Hát hiszen az nem is vitt, hanem 290 I, 2| az asszony szeme elé.~De hát, aki egyszer Napóleonnal 291 I, 2| árokba Gergely apó a rajjal.~Hát nem Haynau volt, csak a 292 I, 2| hízott keresztapátoknak, hát hogy mertek tik engem kinevetni! - 293 I, 2| vezényelte aztán Gergely apó. De hát azoknak beszélhetett. Vállra 294 I, 2| tartotta elejbem.~- Tudom hát. Pénz. Úgy hívják, hogy 295 I, 2| mennyit is tudunk Bem apóról? Hát valamivel többet, mint amennyire 296 I, 2| neve se fordult elõ. Nem hát, mert vagy lojális nép vagyunk, 297 I, 2| tekintettel a hazafiságra, hát Bem apót egy kicsit kiszabták 298 I, 2| Szegény lengyel hazám, hát csak nem menthettelek meg!~ 299 I, 2| édesapám tarisznyábul.~- No hát akkor mondd meg nekem, Zebedeus 300 I, 2| szeretett volna tûzhöz jutni.~Hát tûz volt ott annyi, hogy 301 I, 2| Szolgálati idõm emlékére.”~~- Hát aztán megszolgálta-e kendnek 302 I, 2| szóba került a virtus.~- Hát. Meg ám. Nagyon rendes ember 303 I, 2| meg egy pipa dohánnyal.~Hát ezért nem egészen alkalmas 304 I, 2| hivatalos ügyek” kifárasztották. Hát ott legalább kapcabetyártól 305 I, 2| az édös tej, röggelig.~- Hát valami harapni való? Egy 306 I, 2| lehetett több kilenc óránál.~- Hát akkor csak a bõrösmalac 307 I, 2| hordani a derekukon, de hát ki tud a szépasszonyok gusztusán 308 I, 2| még a házban?~- Ki van? Hát én mög az asszony mög az 309 I, 2| esztendõkben a pesti Britanniának.~Hát az utókortól nem félek, 310 I, 2| Ambrus úr e világon van, hát arról hogy tudhattam volna, 311 I, 2| öreg, csomoros nyárfát.)~- Hát egy kis szalonna?~- Van, 312 I, 2| vetem én a gyomrom annak is. Hát egy meszöly borocska volna-e?~- 313 I, 2| felé ebben az életben.~De hát az inspektornak szándékát 314 I, 2| úr csúffá a házamat?~- No hát akkor itt a színben pihentetünk 315 I, 2| húsz pengõ volt a sarc.~De hát azért csak megvirradt baj 316 I, 2| szemet a csárdás.~- Kinek? Hát kendnek. A vacsoráért meg 317 I, 2| tizenkét krajcárt kóstált.~- Hát akkor mért fizettetett velem 318 I, 2| is találkoztam volna. De hát az mindegy. Nagyobb baj 319 I, 2| rabijesztgetõ tekintetével.)~- Hát ilyennel még nem találkoztam 320 I, 2| legény, van-e bicskád? Hát persze hogy van, micsoda 321 I, 2| õrizz, tekintetös uram. Hát mán a tekintetös úr is marhalopásra 322 I, 2| nevette el magát a biztos. - Hát már hogy gondolsz olyant? 323 I, 2| elõször a kezemre kerültél.~- Hát hordtam egy hónapig a kékjit, 324 I, 2| ezök apró jércikék voltak. Hát osztán ki szokott neköd 325 I, 2| az istállóbul az ökröt, hát nem fölébred a bérös! Mit 326 I, 2| akarsz? - kérdözi mérgesen. - Hát mit akarnék, mondok, szögény 327 I, 2| neki -, csak ne haragudjál! Hát nem is haragudott a külüfejû, 328 I, 2| betyár lehajtotta a fejét.~- Hát mit tögyek, tekintetös uram?~- 329 I, 2| most mán ebbül ennyi.~- Hát egyelõre ölég, fiam. Köszönöm 330 I, 2| nézett Jóska a tálba, hogy hát azt a három combocskát ki 331 I, 2| megadta nekem ez a Sándor!~Hát ez a mi Sándorunk nem tiedelt 332 I, 2| ilyennek a birtokában van.~...Hát ilyen elõzményei vannak 333 I, 2| õbenne nem volna kegyelet.) Hát itt hallottam néhány történetet 334 I, 2| eresztett el a szívérõl.~Hát ez az Urbán bácsi volt az 335 I, 2| dicsekvésképpen mondom, de hát nem hamisíthatom meg a történelmet 336 I, 2| mondta Sándor szelíden. - Hát Ferenc Jóska mért hihetött 337 I, 2| Sándor kezére kerüljetek!~Hát ez nagy meglepetés volt 338 I, 2| szorítván magához a puskát.~- Hát aztán hol lesz az ebéd, 339 I, 2| Miféle fogolyhúst?~- Ejnye, hát a fogolymadárét - nevette 340 I, 2| is rendesen Sándorra, de hát mit ért az, ha Sándor sohase 341 I, 2| kötõt, Sándor bácsi jön.~Hát ez a Szépszájú Kati volt 342 I, 2| biccentett Sándor.~- No ugye? Hát begyünne-e kend egy kis 343 I, 2| nem olyan rossz ember az. Hát még ha a Kati körülsimogatná 344 I, 2| ordítozását megértette:~- Hát ez az úri böcsület?~A vezér 345 I, 2| fürdõkkel mosták tisztára.~Hát ilyenformán nem volt csoda, 346 I, 2| Sándor elmosolyogta magát.~- Hát azért van ez a nagy barátság? 347 I, 2| A Katiét? Maga?~- Én.~- Hát fúrt-e már az úr lószörbül 348 I, 2| törek.~- Ó, Sándor, Sándor, hát erre jutottál! - csapta 349 I, 2| magafélét - mondta gõgösen.~- Hát urak is voltak benne, Sándor? - 350 I, 2| prófosz úr sétáltatott.~- Hát hogy csinálták, Sándor?~- 351 I, 2| villogott a Sándor szeme. - Hát majd ha maga öleget tösz 352 I, 2| vallató-e õ, mint a bíró.~Hát vallott is Sándor a lánynak, 353 I, 2| porciót sincs mibõl fizetni.~- Hát akkor nem rossz helyre szántam 354 I, 2| Modolt is aláfogta.~- No, hát ehhez mit szólsz, Kati fiam?~ 355 I, 2| jelöntöm, möggyütt a Kati.~- Hát az esze megjött-e?~- Azt 356 I, 2| Egy garas híja nélkül.~- Hát van a haleszi úton egy cserepes 357 I, 2| mozgatta hozzá a száját.~- Hát ez valóságosan az én böcsületös 358 I, 2| hogy te nem akarsz vallani. Hát nincs tebenned semmi emberség? 359 I, 2| csúnyán elkáromkodta magát.~- Hát minek néz engöm az úr? Csak 360 I, 2| lováról futás közben.~- Hát most az û részivel mi lössz? 361 I, 2| kenyérkeresõt nem talál magának.~Hát ilyen mívelkedésekkel vívta 362 I, 2| jött kend ide énelébem?~- Hát a Szremác bótjábul, mert 363 I, 2| kivette a szájából.~- No hát, ha igazságot keres kend, 364 I, 2| asztalra mérgesen a nótárius. - Hát akkor mönjön kend vissza 365 I, 2| mönjön kend vissza õhozzá! Hát annyit se tud kend, hogy 366 I, 2| fölkapta a fejét a zokszóra:~- Hát kendnek mi baja az én gazdáimmal?~- 367 I, 2| máskor hazulról gyûjjek.~- Hát osztán?~- Hát ez mán csak 368 I, 2| gyûjjek.~- Hát osztán?~- Hát ez mán csak bolond beszéd. 369 I, 2| felelt tisztességtudással:~- Hát löhetõsek. Csak mögvannak, 370 I, 2| tiszttartó is elmosolyodott.~- No hát akkor csak jól megnézzen 371 I, 2| abba a kényös talpukba.~- Hát a kórság! - káromkodta el 372 I, 2| többszörös ebhalál lesz, de hát mi közöm hozzá? Lehet, hogy 373 I, 2| Egynek adta ezt mind.~- Hát ki itt a gazda?~- Nagy úr 374 I, 2| árendát is duplán fizessék.~Hát nem is lett abban semmi 375 I, 2| fenyvesben.~- Szamarak, hát mit kéritek ezt? - mosolygott 376 I, 2| lelkiismeretes emberek, hát még együtt! Napokig hányták-vetették 377 I, 2| fõvárosi füvet szerezni.~- Hát sehol se - adta le a voksát 378 I, 2| Mire? - hûlt el a piktor.~- Hát a fûszedésre. Arra hatósági 379 I, 2| elöljáróság az illetékes.~- Hát az hol lakik?~- Fönt a várban.~- 380 I, 2| semmit, a szabály, szabály.~- Hát ki tehet?~- Talán a polgármester 381 I, 2| mosolyogva utasította el.~- Hát hogy gondolod te azt, fiam, 382 I, 2| megveregette a piktor vállát.~- Hát akkor eredj az Istenhegyre, 383 I, 2| Micsoda többi fûvel?~- Hát ami még jár a koronáért, 384 I, 2| többi ottmaradt lekaszálva. Hát, mondom, csak bejövök megkérdezni, 385 I, 2| vámvizsgálat megállapította róluk. Hát ezt a zsiráfokra igazán 386 I, 2| antilop, a bõre párduc - hát akkor a világnézete milyen 387 I, 2| tanácsot, mitévõk legyenek?~Hát az ördöngös Lendl erre is 388 I, 2| tudományok képviselõjével.~Hát okos embert lehetett is 389 I, 2| senki se szívesen nyúl.~- De hát csak van helyettese õméltóságának?~- 390 I, 2| kezelem, ami rám van bízva. De hát énhozzám csak a hasítatlan 391 I, 2| mondhatja, hogy üsse kõ, hát hadd jöjjön az a hasított 392 I, 2| még Bécsben is nagy idõ, hát még egy kunsági városban! 393 I, 2| mind megvette.~- Ejnye, hát olyan bolond ember a maga 394 I, 2| Nézzük csak, mi lehet ott!~Hát biz ott az volt, hogy „Tisztességtudó 395 I, 2| Thallóczy szálkás betûi: „Hát még egy cs. és kir. sasmadarat!”~ 396 I, 2| Mi az ördög lehetett hát? Most már határozottan emlékszem 397 I, 2| íróasztal alól a kosarat.~- De hát mikor lehetett az, direktor 398 I, 2| papírkosárba.~- Az ám, ni, de hát hol is van a sas? Thallóczy 399 I, 2| hagyta el a filozófia.~- Hát ha az volt benne, akkor 400 I, 2| volna? Nem kért az enni.~Hát azt a csúfot csakugyan nem 401 I, 2| hajnalig is elkínlódik velük.~Hát még mikor a rettenetes tetrakontaoktaéder 402 I, 2| dolog a pókok lábával. De hát én nem lehetek normális 403 I, 2| megolvasni a pók lábát, de hát ahhoz pók is kellene, legalább 404 I, 2| legalább egy darab. De hát hol vegyük a pókot?~Istenem, 405 I, 2| vegyük a pókot?~Istenem, hát adjon anyuka, hiszen azért 406 I, 2| nekünk még pókunk sincs!~Hát hiszen nincs is no, akárhogy 407 I, 2| szûcsasztalra a bõrtörõ gamóval. - Hát nem láttad tavaly Ürge Ignácot, 408 I, 2| hanem apámnak is.~- No hát én mégiscsak azt mondom - 409 I, 2| beletapsolt a tenyerébe.~- Bravó, hát persze hogy herepfedény. 410 I, 2| cenzor, erre mit mondasz már.~Hát azt mondta rá, hogy „közvetlenül 411 I, 2| az embert!~- Hogyhogy?~- Hát kérem, bejön, és mutatja 412 I, 2| szemem, mint neked a kettõ! Hát erre õ azt feleli nekem 413 I, 2| hajlongott a fõkövet.~- No hát én azt mondom kelmeteknek - 414 I, 2| nyulászott a Baktóban.~- Hát kendtek nem tudják, mi a 415 I, 2| mordálydurrogásra az erdõkerülõk.~- Hát már hogyne tudnánk! - vontak 416 I, 2| füstölgõ fegyverekre.~- Nem hát - rázták a fejüket a tápéiak. - 417 I, 2| puskákra tilalom van kiadva?~- Hát akkor mi a ménták?~- Ezek 418 I, 2| fülön a két szabadhalászt -, hát nem tudják kendtek, hogy 419 I, 2| nem tudnák a törvényt?~- Hát akkor, hogy mertek kendtek 420 I, 2| holdaztunk.~- Hogyhogy holdaztak? Hát ez a tömérdek hal a hálóban?~- 421 I, 2| Most? Éjszakának idején? Hát már hogy verhetnénk ki ilyenkor 422 I, 2| nagyeszû emberhez fordultak:~- Hát kendnek mi a neve, bátya?~- 423 I, 2| esztendõs országunkat egészen, hát legalább a fonográf lemezeken 424 I, 2| külön kávéházi tandalórákon, hát följegyzek róluk egy hiteles 425 I, 2| maga gyönyörûségére tutul. Hát ha a vármegye itt segíteni 426 I, 2| idejében fölébressze szegényt, hát ahogy a te híredet hallotta, 427 I, 2| Guga Péter kanásznak.)~- Hát érted a mesterséged, fiam - 428 I, 2| tudják-e a Simon nótáját?~Hát hogyne tudták volna. Az 429 I, 2| koporsója,~Bikkfalevél takarója.~Hát van-e még több ilyen szép 430 I, 2| Isten lelke üdvösségire.~Hát én senkitõl se kívánom, 431 I, 2| meg az Úristen a fejét -, hát akkor mibõl sütik odalent 432 I, 2| tûnõdött el az Úristen -, de hát mit lehetne itt most már 433 I, 2| öreg fûzfa a pusztában.~Hát hiszen vetni könnyû volt, 434 I, 2| felét hagyta a zsákban.~- Hát azzal mit akarsz? - kérdezte 435 I, 2| nekivágott az éjszakának. Hát ahogy a földje széléhez 436 I, 2| öcsém?~- Én ám, bátyám. Hát te hová igyekszel éjszakának 437 II, 1| az óriás vállára.~- Ej, hát ilyen keveset érek én az 438 II, 1| éberre az ura szemét.~- Hát nem akarsz velem hazaindulni, 439 II, 1| apró gyerekek nyihároztak. Hát ebbõl gondolom, hogy ott 440 II, 1| közérdeknek eleget kell tenni. De hát hogy fogjanak hozzá? Legelõször 441 II, 1| elképedve kérdezte:~- De hát hogyan történhetett ez?~ 442 II, 1| mert a bujaság ördöge.~- De hát hogy kerül az ördög a templom 443 II, 1| felelte:~- Mi az ördögnek? Hát Szent Belfegornak.~- Hát 444 II, 1| Hát Szent Belfegornak.~- Hát az miféle szent?~- Az az 445 II, 1| legyet, hogy csípjen.~De hát a naplement olyan szép volt, 446 II, 1| biztos, ki fia-csikaja vagy, hát kiadom a részed mind a kettõbõl.~ 447 II, 1| Ugyan ne beszéljen, herceg! Hát magának is megjelent? És 448 II, 1| száz évig hiába kerestünk. Hát kívánhatok én magamnak igazhitûbb 449 II, 1| Gibraltártól Iránig.~- De hát hogy csinálhatnám én azt 450 II, 1| paskolta meg a lánya arcát.~- Hát te, tuba galambom, vállalod-e?~ 451 II, 1| fogadok el parancsot.~- Hát te különb embernek tartod 452 II, 1| dühödött fel az apa. - Hát Don Guzmant meg Gonzalest, 453 II, 1| kiszaladt az országból.~- De hát ki vagy te tulajdonképpen, 454 II, 1| folyót a kiszáradástól.~Hát ehhez a becsületes Salamonhoz 455 II, 1| tûnõdött el a bíró. - Hát csak annyit mondj, hogy 456 II, 1| sikoltott, és behunyta a szemét. Hát mikor kinyitotta, egy halott 457 II, 1| farkasverembõl nehéz lesz kihúzni. De hát azért csak megpróbálta.~- 458 II, 1| csapott az asztalra.~- Úgy, hát még sugdostál is neki? Látod, 459 II, 1| egy kis mogyorófahájjal! Hát téged mi lelt, te subickolt 460 II, 1| intett a kardcsiszárnak. - Hát te mit hoztál, fiam?~A kardcsiszár 461 II, 1| esztendõre adta az ég.~- Hát neked hány gyereked van, 462 II, 1| szörnyûlködött a király -, de hát mért nem tesznek ellene 463 II, 1| licet bovi, non licet Jovi.)~Hát ami az igazmondást illeti, 464 II, 1| hördült fel Ferenc. - Hát csak nem gondolod, hogy 465 II, 1| fellökdösve a székeket.~- Hát tebeléd mi az ördög bújt? - 466 II, 1| egy bársonyhasú székbe.~- Hát aztán mért haragszol mester? - 467 II, 1| rondábbak, mint azelõtt voltak. Hát hogy mer az nagytakarításba 468 II, 1| mondta a férj csendesen -, hát muszáj nekünk mindig utcahírével 469 II, 1| megdöbbenve nézett rá.~- Hát te minek örülsz?~- Annak, 470 II, 1| vele, hogy elfogadja.~- Hát hogyne fogadnám el, jó ember - 471 II, 1| megverte a kilincset.~- Hát a kisasszony?~- Még most 472 II, 1| lehet bírni még õvele is, hát tessék helyet foglalni a 473 II, 1| Musset halálravált arccal. - Hát ön azt hiszi, hogy az ön 474 II, 1| állt föl a gróf is. - Hát nem az öné? Hiszen ön hozta. 475 II, 1| tartja-e ezeket? S ha nem, hát akkor kit fog értük zár 476 II, 1| igaz tökéletességûeket.~- Hát mit csináljunk Mr. Trainnel?~- 477 II, 1| tökéletességûek. - Akkor hát mégiscsak jobb lesz fölmenteni 478 II, 1| kapott a szón a bíró.~Hát hogyne tudták volna! Egyszerûen 479 II, 1| nem bontotta le a házát. Hát ez olyan szép történet, 480 II, 1| darab csákányos férfiúval.~- Hát tik? - merészkedik rájuk 481 II, 1| De csak mindenre ráértek! Hát aztán hogy igazítjátok az 482 II, 1| mind hallatlanná tetted, hát most már elküldött minket.~ 483 II, 1| virágcsatát értem Nizzában, hát én is megnéztem. Már csak 484 II, 1| szembegyöngyvirágozni. De hát hiába rántottam meg kétszer 485 II, 1| tudok a pemzlivel bánni, hát másképp adtam ki a mérgemet. 486 II, 1| szólítsam a tornyot. De hát a magyar ember címzés tekintetében 487 II, 1| Tessék? - ámultam el. - Hát Magasságod nem tudja, hogy 488 II, 1| ferdébb volt, mint valaha. De hát az ilyesmit bajos nyíltan 489 II, 2| akar kijönni a zárból.~- Hát mért nem szólsz nekem? - 490 II, 2| címet is adhatnám neki, de hát én csak olyan „célszörû 491 II, 2| ember törvényben van.~- Hát hogy volt az, atyus? - kérdezi 492 II, 2| Mátyást a hivatalos ember.~- Hát az úgy volt, kéröm, hogy 493 II, 2| bírót, hogy õ kérdezzen.~- Hát mért ment kend haza rosszkor?~- 494 II, 2| hogy rosszkor ment haza?~- Hát csak azért, hogy éppen akkor 495 II, 2| mondja kend ki bátran!~- Hát azt mán ûk tudják jobban, 496 II, 2| mosolyodik el a bíró. - Hát akkor mégiscsak kendhez 497 II, 2| asszony kivött a kezibül, hát leszúrta mérgiben az udvaron 498 II, 2| kellett volna kárt tenni.~- Hát hogy volt az, menyecske? - 499 II, 2| Mátyás bácsi kerülni ment.~- Hát osztán ki hítt oda? - kérdezi 500 II, 2| szög a zsákból.~- Ki hítt? Hát az asszony hítt, a kend