Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            Nagyon megesett rajta a szívem, és szerettem volna kiszaladni
 2     I,   1|        mondja.~Ijedtemben elállt a szívem dobogása. - Nincsen az -
 3     I,   1|         kezdtem. Szétosztogattam a szívem édességeit, és most kifosztva,
 4     I,   1|           Látom - dobbant nagyot a szívem. Mert már tudtam, mi lesz
 5     I,   1|           van?~Rémülten dobogott a szívem, de nem bírtam magammal.
 6     I,   1|        belátásba majd megszakadt a szívem, levontam a konzekvenciákat,
 7     I,   2|            Bizony, atyámfia, az én szívem félholdja is elhalványodna,
 8     I,   2|         egy percre a császárnõhöz, szívem, eligazítani a magyarokat.
 9     I,   2|      Sándort szolgálta... Nem volt szívem arra figyelmeztetni, hogy
10    II,   1|      ismert rá.~- Én vagyok, drága szívem, a te szerelmes urad, aki
11    II,   1|         szólnám, hogy eredj, drága szívem - mosolygott Thibaut mester -,
12    II,   1|          az enyém, én a tied, édes szívem, ásó, kapa válasszon el
13    II,   2|        visszafordultunk. Megállt a szívem verése, mert észrevettem,
14    II,   3|          kishatalmakkal. Nekem nem szívem szerint való eljárás, de
15    II,   3| hûvösöljünk egy kicsit. Megesett a szívem a kormányon, hogy ilyen
16    II,   3|           Félelmes csönd, hallom a szívem verését. Felelem, ahogy
17    II,   3|           már nem látták. Nem volt szívem munkára zavarni õket. Hadd
18    II,   4|         csak akkor szorult össze a szívem, mikor a koporsót kivittük
19    II,   4|             És nagyon megfájdult a szívem, mikor észrevettem, hogy
20    II,   4|        megnyomogatta.~- Fáj-e, kis szívem?~- Nem fáj netöm - nevetett
21    II,   4|           simogatja a fejét:~- Kis szívem, nézd-e, itt a jó tejecske.~
22    II,   4|     Szegény ember vagyok, de nincs szívem érte pénzt kívánni. Hiszen