Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|    növésûek, egyformán kapják a napot, az árnyékot, az esõt, az
 2     I,   2| tartomány ez, ahol most lopom a napot - ugyan nem teszek vele
 3     I,   2|         és el nem fogja elõle a napot, akkor ma Tápé volna a metropolis,
 4     I,   2|       megemlegetted volna ezt a napot, ha a Recsep basa orcáját
 5     I,   2|       asszony. Nagy törvénytevõ napot tartok máma.~Kiment a nemzetes
 6     I,   2|    hajnal van, akkor... akkor a napot is le... lecsu... lecsukatom.
 7     I,   2|      bíró kiment föltekinteni a napot. A nemzetes asszonynak azonban
 8     I,   2|   székely ember birkózott.~- Jó napot adjon Isten, te szegény
 9     I,   2|       esztendõre csak háromszáz napot számítva, a többit leütve
10     I,   2|       nagy uradalomban loptam a napot, és hallottam, hogy az öregbéres
11    II,   1|        a rózsát szeretni, meg a napot, a csillagokat meg a bülbül
12    II,   2|     kifelé az ablakon, amerre a napot lehet sejdíteni az alkonyati
13    II,   3|        s akkor közösen lopták a napot.~Az utolsó ásatós tavaszon,
14    II,   3|      hét, míg megint kijöhetünk napot lopni.~Mert csakugyan kell
15    II,   3|         csak nekem van jussom a napot lopni, mert csak én vagyok
16    II,   3|    bronzkori Dusán, kérvén tõle napot és esõt, barmok hízását,
17    II,   4|       parancsolja el ilyenkor a napot az égrõl, hogy addig, míg
18    II,   4|    oda-vissza elherdálok rá egy napot. Neköd mint árendásomnak
19    II,   4|          köröm közül kosztolok, napot, esõt, szelet, havat állok,
20    II,   4|   olyankor megeszi a markoláb a napot, a többinek még ennyi járatossága
21    II,   4|        mert nem nyihározza el a napot, mint a többi nagylány,
22    II,   4|         lelkekkel viaskodott. A napot azért tudja, mert éppen