Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|         lesz én belõlem, nem is kicsi. Címeres nagy úr, ország
 2     I,   1|       Matyit.~- Egy Matyinak is kicsi vagy, fiam, hát még háromnak!
 3     I,   1|    szánkó miatt.~Hanem az udvar kicsi volt.~Megegyeztünk, hogy
 4     I,   1|        jó fogás esik a fülin.~- Kicsi lesz az a kalap magának,
 5     I,   2|     betelnek utcái. Hogy milyen kicsi volt abban az idõben a híres
 6     I,   2|       Mert ész kell oda, nem is kicsi, az pedig hol találkozik
 7     I,   2|          Hanem azért akármilyen kicsi voltam, mégiscsak voltam
 8     I,   2|        azzal a másikkal, akinek kicsi volt Macedónia, s akit Világbírónak
 9     I,   2| kenyeret keresni. Neki nincs se kicsi, se nagy, aki segítségére
10    II,   2|        szót.~- Nézze, nekünk se kicsi, se nagy, oszt miúta a Pali
11    II,   3|     benne egy-két krampuszt, de kicsi volt a földecske, hamar
12    II,   3|        Csakhogy ahhoz ez a hely kicsi. Nagy könyv kellene ahhoz,
13    II,   4|          vagy azért, mert olyan kicsi volt az ajtónk, hogy úgyse
14    II,   4|        van nekik - ezt megint a kicsi mondja, s most már kezdek
15    II,   4|       csattan fel diadalmasan a kicsi.~- Az se igaz ám - pöntyög
16    II,   4|         igenis az - erõsködik a kicsi -, nem is adom neked, tudod-e?~
17    II,   4|       hogy az enyim, te béka!~A kicsi méregbe jön, és úgy könyököli
18    II,   4|   szállt rá a kezefejére. Olyan kicsi és olyan fehér, mint a gyermekfûlánc
19    II,   4|          még vagyona is maradt, kicsi híján tizenkét pengõ. Abból
20    II,   4|      csak plajbász, az is olyan kicsi, hogy alig van rajta fogás.
21    II,   4|      maradt ember nélkül. Egyik kicsi, másik pici, s baj, gond
22    II,   4|   mégpedig harmadikos. Termetre kicsi, de amúgy nagy fogalmú.