Kötet,  Fejezet

 1    II,   1|           szerelem fájdalmai~Szép Erippe kétezernéhányszáz esztendõvel
 2    II,   1|  miletoszi asszony miatt, és szép Erippe csakúgy felkerült volna
 3    II,   1| felállással köszöntötték, ha szép Erippe betette a lábát az amfiteátrumba.~
 4    II,   1|      lábát az amfiteátrumba.~Szép Erippe meg is érdemelte ezt a nagy
 5    II,   1|           a hivatalát, mikor szép Erippe a nyakába borult.~- Ne emészd
 6    II,   1|        nagyeszû asszony volt szép Erippe, hanem az is, hogy milyen
 7    II,   1|           Xanthosz meg egy kisebb Erippe kapaszkodott a khitonjába.~
 8    II,   1|      éppen most csatol össze szép Erippe, a rabszolganõk térdig érõ,
 9    II,   1|         drágát ez a fenevad!~Szép Erippe pedig elõször fehér lett,
10    II,   1|         óriás mordult egyet, szép Erippe ráeszmélt, hogy nem otthon
11    II,   1|     elmondta, ahogy kellett, szép Erippe tolmácsolásával, hogy haza
12    II,   1|         gubája alól. Azonban szép Erippe elszisszentette magát, a
13    II,   1|         minden üzleti érzék. Szép Erippe azonban mindjárt föltalálta
14    II,   1|           A vacsoránál, ahol szép Erippe szolgálta ki mindkettõjüket,
15    II,   1|      ahogy egyedül maradtak.~Szép Erippe azonban durcásan megvonta
16    II,   1|       legdrágább! - fogta be szép Erippe az ura száját.~Mikor aztán
17    II,   1|           is kiadósán, akkor szép Erippe kisuttyant az ura mellõl,
18    II,   1|            csak megsimogatta szép Erippe aranyhaját, és megcsókolta
19    II,   1|           Xanthosz elsápadt, szép Erippe mosolygott. A két hallgatag
20    II,   1|     magához, és odább rúgván szép Erippe fejetlen testét, elmondta
21    II,   1|        nehéz eltalálni, hogy szép Erippe történetét sokkal klasszikusabban