Kötet,  Fejezet

 1     I,   1| papramorgó?~Mikor aztán ezen is túl voltunk, akkor ez következett
 2     I,   2|        nélkül, s csak mikor már túl voltak a palánkon, akkor
 3     I,   2|     király meg bírt szólalni:~- Túl... túl a Tiszán, a bátkai
 4     I,   2|         bírt szólalni:~- Túl... túl a Tiszán, a bátkai majorban.~
 5     I,   2|         emberélet útjának felén túl csellengõ magyarokat. Abban
 6     I,   2|         hajnalon innen, éjfélen túl, lódobogásra neszelnek fel
 7     I,   2|   Európa Bécsnél végzõdik. Azon túl a Betyaren és Kanaszen nevû
 8     I,   2|       az föl, aki a tápéi észen túl akar járni! Rákacsintott
 9    II,   1|   kezességre.~Haydn már akkor - túl az ötvenen - olyan ember
10    II,   1|       hanem Anna Mária, szintén túl az ötvenen, sõt az urán
11    II,   1|         ötvenen, sõt az urán is túl négy esztendõvel. Soha annyit
12    II,   3|         alatt. Valahol a Volgán túl, az õshazánk körül van valami
13    II,   3|         szántáskor az eke. Azon túl osztán nem akadozik semmiben.~
14    II,   3|     hozni a makrát.~S mikor már túl van a nehezén, és kezd szivárogni
15    II,   4|       mondja a nagyobb, aki már túl lehet az öt éven.~- Azám,
16    II,   4|      Mármint itt a szomszédban, túl a Tiszán, öt virzsínia-szivarnyira
17    II,   4|        akármi érné - az ötvenen túl volt már akkor János, és „
18    II,   4|         beszélték így, akik már túl vannak az ördög incselkedésein,
19    II,   5|     ködön, gyászon, szenvedésen túl látom az ígéret földjét,
20    II,   5|     egészen bizonyos, hogy azon túl is jönni fognak még új ormok,