Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|             kicsi. Címeres nagy úr, ország bírója! Csak én egyszer
 2     I,   1| szégyöntelen könyvit itten az egész ország szömeláttára mögégessük.~
 3     I,   2|        pedig csak akkor volt, ha az ország dolgát kellett intézni.~-
 4     I,   2|           utódoknak nem ért meg egy ország egy-két szót a tulajdon
 5     I,   2|          ütni az asztalra, mikor az ország egyházi és világi bárói
 6     I,   2|          eminenciád se ülne most az ország tanácsában, mint kalocsai
 7     I,   2|        hiszen azért volt rábízva az ország kasszája ‑, de szenvedélyes
 8     I,   2|         akkor jó lesz megtanulni az ország nyelvét.~- De melyiket? -
 9     I,   2|          pusztaság száz év múlva az ország egyik legszebb kertje lesz,
10     I,   2|  kaszinó-intézet nagymesterének, az ország elõmenetelének tollal s
11     I,   2|          lett volna elég. Címernek, ország zászlójának, akit tiszteljenek
12     I,   2|         félni, hogy fölforgatják az ország nyugalmát. (Nem is szólva
13    II,   1|         ezzel õ is jól járt, meg az ország is, amellyel nem törõdött
14    II,   1|            reimsi takácsnak mint az ország jótevõjének, ahány kartonlapból
15    II,   3|            belüle kiflaszterozni az ország útját.~Most én mondom, hogy „
16    II,   4|             kalaposok, kár, hogy az ország nem õrájuk bízza külsõ ügyeit-bajait.)~
17    II,   4|          csinál aztán majd ez a kis ország annyi öreg bölccsel. Mert
18    II,   4|             legyen esze és szíve az ország minden bakterának.~
19    II,   4|              mert anélkül nem lehet ország, csakhogy néha titokban
20    II,   4|       segítsetek rajta! Mert nem az ország házában van a magyar jövendõ,