Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|       a pusztaföld sarkába.~- Látod azt a vakondok-túrást?~-
 2     I,   1|     ésszel szabó is lehetnél. Látod, akkor te varrhatnád Maconka
 3     I,   1|  vállamra üt:~- Hát te meg se látod a szegény embert?~Régi jó
 4     I,   2|        magam is elbírok vele. Látod, a holnap estét már vagy
 5     I,   2|      nyugodtan a kis ember. - Látod, én is sokszor jártam már
 6     I,   2|    nyugodtan az egy helyet.~- Látod, kegyelmes basa - mondta
 7     I,   2|      fordult a feleségéhez:~- Látod, anyjuk, így kell bánni
 8     I,   2|    biccentett rá a székely -, látod, milyen nagy fába vágtam
 9     I,   2|    löhet sínöket fölszödni.~- Látod, Sándor, hogy mégis értesz
10     I,   2|     Halbûr kuvaszaiból valók. Látod, így kell a magyar embernek
11    II,   1|    annál jobban kapkod utána. Látod, egy asszonynak se jut eszébe
12    II,   1|  vállat a jó tisztelendõ -, s látod, ezen a helyen õ is Neki
13    II,   1|       te, egy szippantást én. Látod, milyen hamar összetestvéresedik
14    II,   1|    hát még sugdostál is neki? Látod, most magadra vallottál,
15    II,   1|       a kardcsiszár vállát! - Látod, fiam, nincs itt semmi hiba.
16    II,   1|   tudtam tõlük szót érteni.~- Látod, idegen, ez idegesít engem
17    II,   2| hozzágondolván azt, hogy „no, látod, tégöd is mink töttünk úrrá!”.~
18    II,   3|   nevetett az ember. - Hiszön látod, milyen sárga. Réz mög üveg.~
19    II,   3|       mondta neki a sarkon. - Látod, az az a bolt. Ha egy óra
20    II,   4|       Ámbár hiszen ért ehhez, látod, az ilyen városi úrféle