Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|             Aztán elõhúztam az ágy alul a kukoricamorzsoló kis széket,
 2     I,   1|        eltakarta a rongyosságomat, alul csak a csizmácskám hegye
 3     I,   1|       pengõt fizetsz érte, de árán alul el nem vesztegetem.~Így
 4     I,   2|        lögyön annak a Mohamed hóna alul kihullott szurokrágónak! -
 5     I,   2|         pléhnyakú fejéhez, hogy az alul egyszerre kiszaladt a föld.~
 6     I,   2| csúfondárosan morogtak vissza a hó alul, ott cseheket sejdíthetett,
 7    II,   1|            szedett elõ a köpönyege alul, és elkezdte tömögetni.~-
 8    II,   2|       szólt hátra a zászlós bajusz alul:~- Vasút akar lönni.~Ez
 9    II,   2|           Nono - intett ki a dunna alul a réti ember -, ott az acskó
10    II,   3|          is kitaslagott az ereszet alul.~- No, bátya, ugye hogy
11    II,   3|        véletlenül kigurult az ásóm alul. A száztizenhetes sírban.
12    II,   3|        szeme rám pislogott a kalap alul.~- Úgy hallottam a helytartójátul,
13    II,   3|         mekekukának a körösztcsont alul, ha fene...~Már a fene akcióba
14    II,   3|            hangot hallottam a föld alul, de soha még lelkiismeretfurdalást
15    II,   4|       Matykóra a legény az ereszet alul:~- Te, francia költõ, te,
16    II,   4|      kiderítette, hogy a nagykendõ alul két kis lábacskában, fölül
17    II,   4|        csak mégse szedik ki a föld alul, akármilyen huncut ez a
18    II,   4|   csengettyûszó hallatszott a föld alul. Más egyéb jelensége ugyan
19    II,   4|           szólt ki az apja a dunna alul -, û mán könnyebben ugrik,
20    II,   4|     meglötykölte az arcát, a kutya alul kihúzta a rossz köpönyeget,