Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|      megszabadultunk tõle! Nem is vesz el a háztól azóta semmi.
 2     I,   2|       történetíró, egyáltalán nem vesz róla tudomást. Kovács János,
 3     I,   2|            A történettudomány nem vesz tudomást Tápéról, és ezt
 4     I,   2|        húgát. Házat is, földet is vesz neki. Aztán jön az öccse,
 5     I,   2|  gyereknek egyforma olvasókönyvet vesz - ilyen iskola tán még nem
 6     I,   2| börtönszabónál, aki majd mértéket vesz róla a perzekútor-gúnyához.
 7     I,   2|            mert bizony sokat erõt vesz rajta a szomorúság, mióta
 8    II,   1|           utoljára mindig diadalt vesz az ördögi praktikán.~- Még
 9    II,   1|          itt, akkor mindjárt erõt vesz rajtam az elkeseredett köhögés,
10    II,   1|            hanem az egyik boltban vesz egy darab sajtot, a másikban
11    II,   1|          darab sajtot, a másikban vesz egy darab kenyeret, a harmadikban
12    II,   1|           kenyeret, a harmadikban vesz két darab narancsot, azzal
13    II,   2|  kitalálta. (A jó Isten semmit se vesz rossz néven, ami szívbõl
14    II,   3|   tudomány szemmel láthatóan erõt vesz a lelkeken. Még Szirovica
15    II,   3|    csõszön olyan különös formában vesz erõt a megilletõdés. Végigmosolyogja
16    II,   3|  figyelmes, ha õ pártfogásába nem vesz engem. Jó négy kilométert
17    II,   4|         bórembukk nagy lélegzetet vesz, és még rémületesebben bõg,
18    II,   4|        látja, van itt minden. Nem vesz még valamit? Édesfa, szentjánoskenyér,
19    II,   4|        nemigen uzoválja, mert nem vesz már új csizmát senki. Hát