Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|      újság, hogy te mától kezdve nemzetes bíróné vagy.~- Akkor hát
 2     I,   2|        neked?~- Dehogynem tudom. Nemzetes bíró uram.~- No hát nemzetes
 3     I,   2|     Nemzetes bíró uram.~- No hát nemzetes bíró uram azt parancsolja,
 4     I,   2|          Hagyja azt ebéd utánra, nemzetes bíró uram - emelt szót a
 5     I,   2|         bíró uram - emelt szót a nemzetes asszony inkább a bíró, mint
 6     I,   2|      napot tartok máma.~Kiment a nemzetes asszony az ötitcéssel -
 7     I,   2|        hangot:~- Kezit csókolom, nemzetes bíró uram, ma reggel, ahogy
 8     I,   2|       fel a padkáról elszántan a nemzetes asszony, aki elérkezettnek
 9     I,   2|          föltekinteni a napot. A nemzetes asszonynak azonban ez is
10     I,   2|     odatartotta az eléje guggoló nemzetes asszonynak:~- Hiába no,
11     I,   2|      azzal igen felbõszítették a nemzetes urat. Ebadta franciái, hát
12     I,   2|          a szittya idiómát is.~A nemzetes úr nem titkolódzott, hiszen
13     I,   2|    purdéja is, azt is átengedi a nemzetes úrnak tizenöt forintért...~
14     I,   2|        hogy éjfélig tósztoztak a nemzetes urak - szerencsére a tósztok
15     I,   2|          az öreg nagyasszonyt. A nemzetes urat már azért se ijeszthette
16     I,   2| lekvárkavaró kanállal, akkorra a nemzetes úrnak nyoma veszett. Meglépett,
17     I,   2|        volt miért számon kérni a nemzetes úrtól az elszalajtott rajt.~
18     I,   2|        közt. Legalább Beck Pista nemzetes úr, a város néhai katonaügyi
19     I,   2|    viselte. El is hiszem, hogy a nemzetes úr hitte, mert õ sohase