Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|              mi járatban vagyunk, s megmondta, hogy az írnok egy sánta
 2     I,   1|            hívják magát, édes fiam?~Megmondta a nevét. Eléggé ismert ipszilonos
 3     I,   1|              Mi a maga apja?~Azt is megmondta. Fõjegyzõ itt, meg itt,
 4     I,   2|         mosollyal nevettek össze:~- Megmondta a kópé, hogy ingyen el nem
 5     I,   2|       legjobban?~A nagyeszû Kaunitz megmondta:~- Az lenne a legjobb, ha
 6     I,   2|            széjjel, amiben azonban, megmondta õszintén, nem nagy öröme
 7     I,   2|          megjött a menyecske, annak megmondta, hogy a szobába ne menjen
 8     I,   2|  Pokol-kocsmát megostromolta, elõre megmondta, noha nem végzett felsõbb
 9     I,   2|     kocsmáról, se templomról, hanem megmondta úgy, ahogy volt:~- Fõbíró
10    II,   1|         miletoszi vándor fejében. - Megmondta nekem Apolló, hogy a Csillagos
11    II,   1| eldicsekszik vele fûnek-fának, hogy megmondta õ ezt elõre, akkor õ nem
12    II,   1|        stralsundi polgármestert, és megmondta neki, hogy ha a fejük tetejére
13    II,   3|           hogy majd adjak múzeomba.~Megmondta, hogy kicsodák. Én is megmondtam,
14    II,   3|          olyant, aki nekem magamnak megmondta, hogy az egész tudományért
15    II,   3|     királyok foga vásik. A nevét is megmondta, mert Dusán kertészember,
16    II,   3|             de ettõl észre is tért. Megmondta, hogy ez meroving-fibula,
17    II,   3|             ezelõtt. Persze, hiszen megmondta Antal, hogy van azoknak
18    II,   4|             Modol visszafordult, és megmondta, hogy annyit nem adhat.
19    II,   4|    prókátorkodsz érte?~Amikor Julis megmondta, hogy az lesz neki az ura,