Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|         embör köll.~S ahogy másnap megindult a tápéi követség egy kemencebél
 2     I,   2|           a telet, tavasszal aztán megindult visszafelé.~Már akkor a
 3     I,   2|        hóna alá csapta a magáét, s megindult a falu felé. Hát ahogy megfordul,
 4     I,   2|    csosszant papucsba az öregúr, s megindult a nagy kertben a kakukkvadászat.~
 5     I,   2|   cigarróra gyújtottak az urak, és megindult a refektóriumban a nyájas
 6     I,   2|     délután volt, mikor a két falu megindult egymás ellen.~- Hát a kis
 7     I,   2|         szuszogni az idõt.~S ezzel megindult azon az úton, amelyikrõl
 8     I,   2|            postámat, de már amikor megindult, akkor kaptam egy mellettem
 9     I,   2|           és a két rokonlélek közt megindult a társalgás. A filozófus
10     I,   2| visszatarthatta volna Vatha népét. Megindult az egész had, végigkáromkodták
11    II,   1|            morogta maga elé, ahogy megindult az úton, amely Massiliának
12    II,   2|       fejét. Azzal se nap, se óra, megindult a kecskeméti ember Makóra
13    II,   2|           még rajta, de a komp már megindult. Átment a faluba, a boltba.~-
14    II,   2|           érte fát mászni. A réten megindult a szántás, András szomszédjai
15    II,   2|          dobozt, s leugrott vele a megindult vonatról.~De most már legalább
16    II,   4|    rászíjazta az asszony hátára, s megindult világgá mint afféle szemes
17    II,   4|         volt, bezárta a putrit, és megindult az öles hó úttalan útján.
18    II,   4|       motor kattogni kezd, a vonat megindult.~- Így már ügön - mondja
19    II,   4|      mondta az ember csendesen, és megindult az ablak felé.~Az asszony