Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|    lesz ezt elhamvasztani a te kuruc szívednek. Azután közvagyont
 2     I,   2|       bokáját, hogy a hatalmas kuruc királyt meglátta. Ez pedig
 3     I,   2|       akkor inkább csak gyalog kuruc légy, Csikaló. Hanem ha
 4     I,   2|       mikor egy óra múlva deli kuruc vitéznek öltözve a ládája
 5     I,   2| kendõje az ég ablakán, mikor a kuruc király az egész tábor szeme
 6     I,   2|    Bánom is én - vont vállat a kuruc hadnagy. - Legalább kipihenhetem
 7     I,   2|   hadnagya. - Jobb itt, mint a kuruc táborban. Ott, ha éhes az
 8     I,   2|     enyém - pattant nyeregbe a kuruc. - Hát kegyelmed ád‑e nekem
 9     I,   2|      nem teszek - akasztotta a kuruc a nyeregkápára az erszényt,
10     I,   2|   próbált hajladozni a hajdani kuruc.~(Mert mi tagadás benne,
11     I,   2|    Mert mi tagadás benne, õ is kuruc volt annak idején, mikor
12     I,   2|  kibujdosott volna belõle, aki kuruc volt, és senki se szegõdött
13     I,   2|  falusi nemes úrban az egykori kuruc. - A természetet fölséged
14     I,   2|  Buzogány András szedett össze kuruc korában annyi német tudományt
15     I,   2|      sikerült. A sokat próbált kuruc úgy szaladt ki a macskaszobából,
16     I,   2|   térdet-fejet hajtott az öreg kuruc. Értette, mire céloz a beszéd -
17     I,   2|    vagyok biztos, hogy az öreg kuruc aztán letérdelt, és megcsókolta
18    II,   4|        török úré, német úré. A kuruc csakúgy alágyújtott a kéménybe
19    II,   4|        valamikor a jobbágyot a kuruc is fölakasztotta a kéménybe,