Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|       kísértenének az emlékei. Fák, füvek, felhõk, patakok
 2     I,   1|                              A fák jelleméről~Azt a szegény
 3     I,   1|       aki bosszankodva olvas a fák jellemérõl egy tisztes és
 4     I,   1|         hogy ilyen militarista fák is vannak még ebben a világban.
 5     I,   1|     mondja micsoda szamárság a fák idegeirõl beszélni! Az egyik
 6     I,   1|      meg azért, mert tanult. A fák idegéletérõl nem szoktak
 7     I,   1|   amennyivel esztétikusabbak a fák, mint mi vagyunk. Gondolom,
 8     I,   1|     része van annak is, hogy a fák nem beszélnek, vagy legalább
 9     I,   1|        várjobbágy itt a szabad fák társadalmában, akik talán
10     I,   1|        a fekete derekú, kevély fák, még a makkjukat is olyan
11     I,   1| tekintélyesebb, derékban pohos fák valószínûleg azt tartják
12     I,   1|        tavasszal, mint a többi fák! Énelõttem úgyis hiába alakoskodnak,
13    II,   2|  ásított, annak jeléül, hogy a fák élettana még most nem érdekli.~-
14    II,   2|        szaladtak a földeken, a fák is kezdték nyitogatni a
15    II,   3|      levelet szétmorzsoltunk a fák alatt, mikor egyszer csak
16    II,   4|    vidoran suhan át a szellõ a fák koronáján:~- Ugye, hogy
17    II,   4|   bakter.~Az országút felõl, a fák mögül nagy kurjongatás hallatszik.
18    II,   4|       tartomány semerre. Még a fák is úgy megsubásodtak az
19    II,   4|         Reggeltõl estig csak a fák zúgtak, gyereküket altató