Kötet,  Fejezet

501    II,   3|               kár, mert én destruktív ember vagyok. De az embereimet
502    II,   3|  rémhírterjesztõét. A csõsz hivatalos ember, tehát jussa van neki rémhírt
503    II,   3|               Ha ilyen szép nagy szál ember volt, mint maga, nagyon
504    II,   3|              Szövetségét.~~A biciklis ember megjött a vízzel. Kézrõl
505    II,   3|         szolgálatába.~Ezekbõl az okos ember már tisztában van vele,
506    II,   3|              domboldalban, azonban az ember éppen arra halad, vállán
507    II,   3|           térdkalácsot, mikor a másik ember átszól a kerítésen:~- Arany-e,
508    II,   3|               mint hótt embör.~A holt ember aztán az is marad mindaddig,
509    II,   3|          mikor valami becsületen kapó ember besúgja a dolgot a múzeumnak,
510    II,   3|            mert az igazgató úr huncut ember, és úgy forgatja magát,
511    II,   3|            véletlenül meglátja a holt ember maradványait, de világért
512    II,   3|   próbálkozzak, mert az... izé, nehéz ember.~- Mért volna nehéz? Láttam
513    II,   3|             ám be az embert. Amúgy jó ember, dolgos ember a Máder úr,
514    II,   3|                Amúgy jó ember, dolgos ember a Máder úr, de nagyon magának
515    II,   3|             kézikönyv, s ha én gazdag ember volnék, megvenném az egészet,
516    II,   3|                keseredett el a csépai ember. - Az elébb azon az oldalon
517    II,   3|               azt mondják, hogy nehéz ember, azzal én nem vesztem a
518    II,   3|               fõnöki szív.~- Családos ember maga, János. Hagyjon békét
519    II,   3|          hallottam, hogy az hörcsögös ember, és mindjárt füstre akarja
520    II,   3|     megharagszik.~De János vásárhelyi ember, ennélfogva nem riad vissza
521    II,   3|            lehet az egészen tökéletes ember, aki nem töri össze a régiségeket.~-
522    II,   3|        gerenda fogára, akkor a rendes ember mégiscsak elõjön, de a köszönést
523    II,   3|        akadozással.~- Csak bátran, jó ember, hiszen maga a gazda, én
524    II,   3|           vagyok én olyan telhetetlen ember, hogy mindent eldolgozzak
525    II,   3|         elhajított fenõkõnek nézné az ember, ha meglátná az árokparton,
526    II,   3|           malackát, akkor a bronzkori ember kent hozzá egy kis hájat,
527    II,   3|                Persze Schliemann okos ember volt, és nem csinált ilyen
528    II,   3|              tudó, igazi „szögrehúzó” ember, ahogy errefelé mondják.
529    II,   3|            neki a részit.~A kutyahitû ember megcsóválja a fejét.~- Tögye
530    II,   3|               darabok is vannak.~- De ember - dühödtem rá -, hát nem
531    II,   3|          tudomány kell hozzá, hogy az ember füle kiérezze a poprétbõl
532    II,   3|        értelem is van benne. Mikor az ember bokrétól, akkor bokrétába
533    II,   3|           gyémánt-fütyürûjét, szegény ember pedig a tarisznyáját, vizeskorsóját,
534    II,   3|                Titokban minden rendes ember szerez magának egy kis ásatási „
535    II,   3|              az nagyon is tanulmányos ember.~De nemcsak az embereim
536    II,   3|              tücskök pirregnek, és az ember azt hiheti, hogy az egész
537    II,   3|         ékességét, úgyhogy csak három ember segítségével sikerül elfogni.
538    II,   3|             pedig azt minden századik ember se szereti, ha kinevetik,
539    II,   3|        derülni, s én is az a századik ember vagyok, aki nem szereti,
540    II,   3|      Sándorral. Miért van az, hogy az ember úgy szereti öregnek látni
541    II,   3|             bizonyosan sokkal okosabb ember, mint én vagyok. Kiolvasom
542    II,   3|               utolsóval, megszólal az ember.~- Szeretnék magával valamit
543    II,   3|      Elszörnyedve kiáltottam rá:~- De ember, hát megkeveredett maga?
544    II,   3|        mekekukának, amirõl ésszel élõ ember ki nem találhatja, hogy
545    II,   3|              vékonyodott a betemetett ember hangja, aztán egészen elhalt.
546    II,   3|      kérdeztem fogvacogva -, kibír az ember annyit, mint a macska?~Sándor
547    II,   3|           Körben uradzhasson velük az ember.)~- Mely tájon érhette a
548    II,   3|              Hát persze hogy ilyen az ember. Én se vagyok kivétel. Ahelyett
549    II,   3|               ez nem lehet boldogházi ember, e Mihály nevû elem csak
550    II,   3|          bölcsek azt mondják, hogy az ember mindenütt azt a földet formázza,
551    II,   3|               és nõjön abból ki olyan ember, akinek egy-egy csöpp verejtékkel
552    II,   3|              amirõl a tudatlan városi ember azt szokta mondani, hogy
553    II,   3|       cseresznyemag, olyan szégyenlõs ember ez a Mihály. S mivel a nagy
554    II,   3|            jár.~- Megkeveredett az az ember?~- Nem õ, hanem a szüle.~-
555    II,   3|            Azt, hogy maga ilyen semmi ember? Nem szégyenli magát, Mihály?~
556    II,   3|               nem is célszerû szegény ember volna Átokházán, hanem valami
557    II,   3|               hogy eridj a pokolba jó ember, az adóddal együtt, azt
558    II,   3|            kezibõl.~- Hallgasson ide, ember, majd én olvasom el. Érti
559    II,   3|            Eszöd levele - nevetett az ember. - Hiszön látod, milyen
560    II,   3|             óranehezéknek - mondta az ember, de olyan rettentõ könyörgõsen
561    II,   3|     nyilvánosságnak, mert abból ügyes ember nagyon alkalmas kukoricamorzsoló
562    II,   3|            végébe, Mityók pedig az az ember, akirõl azt szokás mondani,
563    II,   3|              jól érzi magát a szegény ember tarisznyáján. Az arany csak
564    II,   3|           innen.~- No itt az írás, jó ember, mához egy hétre jöjjön
565    II,   3|                Az ékszeres az a fajta ember volt, aki szeretett vasárnap
566    II,   3|                döbbent meg a múzeumos ember, és rátenyerelt a fibulára. -
567    II,   3|         Tetszik tudni, nem szereti az ember, ha kinevetik. Ezért kellene
568    II,   3|              az írást, amivel a derék ember igazolhatta, hogy de bizony
569    II,   3|          Istenem, hát õ is ésszel élõ ember. Kétszáznegyven pengõt eltitkolt
570    II,   3|             nemzetségbõl - jó ötvenes ember, nemzetfönntartó elem, ennélfogva
571    II,   3|               nem ismerkedik velük az ember.~A másik baj az volt, hogy
572    II,   3|        becsülete. Most már ésszel élõ ember vagyok, és nem kérkedem
573    II,   3|          Mégiscsak többet tartanak az ember felõl, ha nem nézik bolondnak.~-
574    II,   3|       mutatkozott meg, milyen megértõ ember ez az Illés, mikor visszaadta
575    II,   3|      Határozottan éreztem, hogy ez az ember engem megkedvelt. Hanem
576    II,   3|              újra. Eh, nagyon rongyos ember ez az Illés, adok neki húsz
577    II,   3|          kicsit, hogy ilyen nagyszívû ember ez az Illés.~- Én jó szívvel
578    II,   3|            hogy nincs az ilyen fahitû ember ellen törvény?~Ezt a kérdést
579    II,   3|           arra muszájít ez az oktalan ember, azt megemlegetheti. Majd
580    II,   3|              elé. Megkeveredett ez az ember a télen?~Nem, nem szántotta
581    II,   3|               azt magában.~- Nagyeszû ember maga, Illés - ültem vissza
582    II,   3|          sírokat otthagyni egy fahitû ember csökönyössége miatt. Aztán
583    II,   3|               fel, hogy egy õsz, öreg ember hajlik fölé.~- Kelj föl,
584    II,   3|               továbbment az õsz, öreg ember, és nem tett vele semmi
585    II,   3|               jelent meg az õsz, öreg ember.~A Cuci Jánosok szemét jobban
586    II,   3|               Klárai.~- Tudom, rendes ember õ is. Napszámosom volt,
587    II,   3|                amelyiken az õsz, öreg ember azt mondta az édesatyámnak,
588    II,   3|            tülöknyelû bicska, szegény ember szalonnázó készsége.~- Nem
589    II,   3|              az élõkön.~~„A válogatós ember.” Valamikor, kutyúrégész
590    II,   3|            óta cigaretlizik a szegény ember, s ez múzeumgazdasági szempontból
591    II,   3|           dohányban.~- Maga még pipás ember?~- Én még az - mondja némi
592    II,   3|            rajta az útját egy rongyos ember. A rossz példán én is fölbátorodok,
593    II,   3|               ütõfát keresnem. De hát ember, s úgy lehet, van is oka
594    II,   3|            akarnák, mert az nagyon jó ember. A községnek is sokat tett,
595    II,   3|               hogy „maga, öreg, derék ember”, s még szivart is adtak
596    II,   3|             neki.~Egy hosszú, köhögõs ember, aki félkönyökre dõlve szundikált
597    II,   3|               hiszen azokkal egész az ember. Vagy látott már maga almafát
598    II,   3|               Kiderült, hogy tizenegy ember közül ebben az esztendõben
599    II,   4|               Sebaj - mosolygott a jó ember -, megtalálnak engem a szegényeim
600    II,   4|               körtefájához, ahogy más ember a családjához szokott. Odaült
601    II,   4|                    A kirakat~Sokdolgú ember vagyok, nem is szájatátó
602    II,   4|         rongyélusokból se nézné ki az ember, hogy ennyi bábujok van.
603    II,   4|          hittem, az az egész, hogy az ember nyitott szemmel alszik.~
604    II,   4|             mosószéket, hogy a kaszás ember be ne tudjon jönni rajta.
605    II,   4|               gazdája volt, kereskedõ ember, aki a feleségével valami
606    II,   4|                mert nem volt írástudó ember. Õ csak azt vette észre,
607    II,   4|            világgá mint afféle szemes ember. A gyár keze-lába helyett
608    II,   4|            létfönntartási eszköze két ember életének, csak okosan kell
609    II,   4|               a világban, amit nem az ember teremtett. A pitypalattyok
610    II,   4|            olyan borotvatokokat, hogy ember legyen, aki a nyitját megtalálja,
611    II,   4|            értelmes képû, szép, magas ember, s nagyon csudálkozva néz
612    II,   4|                 Vétek volna ám az, jó ember, ha ez a gyerek elveszelõdne
613    II,   4|         Imriske, hogy nagyon értelmes ember a te apád, és neki van igaza,
614    II,   4|              Akkor én már nagyon öreg ember leszek, Messzi Imriske,
615    II,   4|             apám nem volt olyan bölcs ember, mint a tied.~
616    II,   4|              belátom, milyen nagyeszû ember õ.~A Matykó gyerek azonban,
617    II,   4|              fogadott öccsére, városi ember létemre természetesen ez
618    II,   4|            természetes, hogy a városi ember rossz nyomon járt.~Egyszer
619    II,   4|           titok marad, azért akkor az ember adandó alkalommal hivatkozhatik
620    II,   4|     elõszobájában - ezt minden mûvelt ember tudja régi szép fametszetekbõl
621    II,   4|             ezt aláírja minden rendes ember. Amelyik országba az egyke
622    II,   4|              volt azzal az ésszel élõ ember, hogy ha betegnek vallja
623    II,   4|            Zuginénak azonban egy apró ember kapaszkodik a szoknyájába,
624    II,   4|               a szoknyájába, és a kis ember nem akarja ereszteni az
625    II,   4|              a fölmagzott és kimûvelt ember kettõs gõgjével mondta a
626    II,   4|             ez, mert így tudja meg az ember, mit gondolnak róla a másik
627    II,   4|         másnak, és ha valami tudatlan ember Péternek szólítja, arra
628    II,   4|           azok tudják, hogy esendõ az ember.~II~A halott cselédember
629    II,   4|             fekete szõrgombóc, rendes ember az ilyent Cigánynak vagy
630    II,   4|             Aminek tégöd.~A hivatalos ember fölhorkant. A kardbicskájához
631    II,   4|           benne a két gyerökömmel.~Az ember odatolta az arcát az asszony
632    II,   4|            szabja kend így együtt?~Az ember pirosra nevette magát, és
633    II,   4|       löhetnék én a kend felesége?~Az ember fölszegte a fejét, és megsodorva
634    II,   4|         mondom is! - nyalábolta át az ember karja az asszonyt.~- Én
635    II,   4|             nagyot az asszony keze az ember karján.~- Ejnye, az angyalodat! -
636    II,   4|         asszony elért a kilincsig, az ember föltette a kalapját, és
637    II,   4|               harapós, minden felnõtt ember mérges, s ehhez tartotta
638    II,   4|               hogy egy-egy barátságos ember lehajolt hozzá.~- Hát tégöd
639    II,   4|             rajtamvalónál ögyebem.~Az ember végignézett a leromlott,
640    II,   4|           odaér a nap, ahol a szegény ember megkente hájjal az eget.
641    II,   4|              nagy baba, aminõt világi ember korában sokat látott Lator
642    II,   4|        arcomról a bõr, hogy olyan sok ember elõtt ért ez a tisztesség,
643    II,   4|            változtatni. Mert az a sok ember, aki ott volt, mind tanúságot
644    II,   4|        Immanuel azért lett olyan okos ember, mert negyven esztendeig
645    II,   4|               lehetek valami zenebona ember, nem törõdik velem senki.
646    II,   4|             elõre a kofa. Nagy bivaly ember a tatár kán, a kofa is tudja,
647    II,   4|               van eldöntve, hogy okos ember nem mén vele orvoshoz, mert
648    II,   4|               címet viselte.~A lámpás ember rám világít, és egy kicsit
649    II,   4|     barátságosabban nézni. A ködmönös ember összébbhúzza a lábát. Ez
650    II,   4|          ilyenkor szokás, hogy sok jó ember elfér kis helyen.~A kofa
651    II,   4|               fölvetõje szõregi szerb ember, és szerb karácsonykor töltötte
652    II,   4|            hogy nem lehet - mondja az ember nagyon nyugodtan, de nagyon
653    II,   4|             de nem is haragszik. Öreg ember már õ arra, hogy az ilyen
654    II,   4|        teljesít.~Lehet, hogy reakciós ember vagyok, amikor ilyeneket
655    II,   4|               mi van?~A piros zászlós ember is csak most jön rá, hogy
656    II,   4|           kell õket, ahogy az ötömösi ember szokta a ragadós vendéget:~-
657    II,   4|               a magamformájú tudatlan ember is, mint az izobárokat meg
658    II,   4|          izobárok, amit akarnak, okos ember nem ád rájuk semmit, hanem
659    II,   4|             tatár fején.~Ha martonosi ember lett volna köztünk, az okvetlenül
660    II,   4|               portékával, fölfelé meg ember vontatta a parton a martonosi
661    II,   4|           mondják -, hogy a martonosi ember megkiáltotta a hajókormányost:~-
662    II,   4|          gyürekezett neki a martonosi ember a vontatókötélnek, s kiguberálván
663    II,   4|              úrféle se akar martonosi ember lenni. Azért se. A tutajbajuszú
664    II,   4|              alszunk, no.~Egy rongyos ember végigvágja magát az utolsó
665    II,   4|                Nene - húzza vissza az ember a lábát -, észre se vöttem,
666    II,   4|             tápászkodik föl a rongyos ember. - Nem sértöttem tán mög
667    II,   4|            nagyon tetszett a gomborrú ember, akár azért, mert kevés
668    II,   4|             vagyok haszonra való okos ember, de szerencsére ezt nem
669    II,   4|              ott mint „messzirõl jött ember” beszélhettem. Ebben a társaságban,
670    II,   4|      kõbaltával fejbeütögeti magát az ember Luca napján, akkor meglátja
671    II,   4|            rendelésében, neki szegény ember volt az apja, nagyapja,
672    II,   4|              Micsoda?~- Hogy tudja az ember, hol van az a Róma, meg
673    II,   4|        Mindegy az, kérem, nagyon fáin ember.~Az egyik napszámosom kiszól
674    II,   4|         mondta kend, hogy nagyon fáin ember.~- Hát az is az vót - bólogat
675    II,   4|      káromkodós, munkakerülõ, garázda ember. De éppen azért mindenfelé
676    II,   4|               érõ homok. És mondja az ember szép folyamatos keserûséggel,
677    II,   4|        kérdeztem -, hol az ura? Derék ember lehet, szeretnék vele beszélni.~
678    II,   4|    szavazatjáért, mert nagyon rátarti ember az, csizmadia mesterséget
679    II,   4|        szedtem. Amit, úgy képzelné az ember, a huszadik század gyermeke
680    II,   4|               van. Van-e köztük olyan ember, aki könyvet is olvasott
681    II,   4|              végig? Nem, ez huszonhét ember közül még eggyel se esett
682    II,   4|          Voltak-e már színházban? Egy ember jelentkezik, arról is kiderül,
683    II,   4|          kormot. Moziban ki volt? Két ember azt is megpróbálta, de már
684    II,   4|               már a kocsmában, huncut ember lehetett, aki kitalálta.~-
685    II,   4|         felelet. Meg az, hogy az nagy ember volt, most is sok olyan
686    II,   4|               legnagyobb úr?~Egy öreg ember azt felelte - elsõnek -,
687    II,   4|             az a császár.~A huszonhét ember közül huszonöt tudta, hogy
688    II,   4|          Horthy Miklós kormányzó. Egy ember volt, aki azt hitte, hogy
689    II,   4|              finánc. Egy figuráskedvû ember, bizonyos Illés nevezetû,
690    II,   4|          mikor nincs háború? Mikor az ember mén csöndesen az országúton,
691    II,   4|             láttak. Mitõl van az? Egy ember hallotta, olyankor megeszi
692    II,   4|               Mibõl készül a sör? Két ember úgy hallotta, hogy árpából,
693    II,   4|               oda menni, azt egyetlen ember se tudta.~- Arra való a
694    II,   4|             Károly a neve, mindszenti ember, aki körülbelül abban az
695    II,   4|              az asztalomra:~- Szegény ember vagyok, de nincs szívem
696    II,   4|             félreértene, és ha tanító ember, aki úgy érzi, hogy én itt
697    II,   4|            volt mindig földhöz ragadt ember, de mindig szeretett volna
698    II,   4|               hogy János mindig derék ember volt, a komenistákhoz se
699    II,   4|         keresni, más célszerû szegény ember módjára. Tíz-tizenkét nagy
700    II,   4|            nem mondta, de mint belátó ember, tudta magától is, hogy
701    II,   4|        rendelte, s János jó katolikus ember volt, aki nem avatkozik
702    II,   4|            állt, s mint afféle városi ember, aki uraknál bennfentes,
703    II,   4|               nincs az a szõrös szívû ember, aki azt száraz szemmel
704    II,   4|           Harminckét mázsa - nyögi az ember.~Gyors fejszámolás következik.~-
705    II,   4|               a városban a rendõr.~Az ember tudta, hogy még aratás elõtt
706    II,   4|          nélkül, de tekintélyesen.~Az ember tudta, hogy ez mit jelent,
707    II,   4|          másfél fillért kilónként.~Az ember ilyenformán még szerencsés
708    II,   4|             meg a pányvával. Mikor az ember hazafelé menet azzal búcsúzott
709    II,   4|      legalulra a bútoros kerüljön.~Az ember ugyan nem kérdezte meg,
710    II,   4|              is segítsége löhetne.~Az ember nem mondott se bût, se bát,
711    II,   4|       károsodjon más se - mondta a jó ember.~A Valér anyja pedig azt
712    II,   4|          tanulni az okos embertõl. Az ember egy darabig balról jobbra
713    II,   4|              adogatott le mindent, az ember állt a létrán, Valér legalul
714    II,   4|             Jég lössz - törülgette az ember a homlokát az ingeujjával.
715    II,   4|               szét! - kiáltott föl az ember, és fölnyújtott egy szakajtó
716    II,   4|               ügyeközz - siettette az ember -, még az ajtókat, ablakokat
717    II,   4|              lány azzal vergõdtek, az ember egy-két hasáb fát hajigált
718    II,   4|         esztendõk az eleven arcot.~Az ember a három kép közül ezt akasztotta
719    II,   4|              fiasmacska nyávogása.~Az ember ráordított az asszonyra.~-
720    II,   4|          kötõd! - kiáltott Valérra az ember, és lehajította a macskát. -
721    II,   4|                Ejnye - mondta neki az ember -, de sasnak való szöme
722    II,   4|       foltozta, ha a gyereket nyírta. Ember módjára vitte a gazdaságot,
723    II,   4|           eszébe se jutott neki, hogy ember nélkül van.~Neki nem jutott
724    II,   4|           akkor világosodott. Hát egy ember feszegette a bekapcsolt
725    II,   4|             vagyok, Julis - mondta az ember csendesen, és megindult
726    II,   4|               Kevés beszédû, jó dolgú ember volt a béres, a gyerek se
727    II,   4|            hadisegély nincs, akkor az ember se biztos, de aki hadisegélyt
728    II,   4|            már három gyerekkel maradt ember nélkül. Egyik kicsi, másik
729    II,   4|        kínálkozott is egy võfélyfajta ember, télen jókeresetû, s mivel
730    II,   4|            csicsog a konyha földje az ember lába alatt.~- Jójcakát,
731    II,   4|      sugdosott a fehér galamb a szent ember szõrös fülébe. Õ azonban
732    II,   4|              is megismeri.)~A vajákos ember tekintélyét - idekint így
733    II,   4|         vagyona is. Mint egész jómódú ember halt meg, a háború után,
734    II,   4|          kapott. Csetlõ-botló szegény ember lett belõle, a háborúban
735    II,   4|               észre, hogy egy rongyos ember áll az ajtóban.~- Mögfogjam? -
736    II,   4|            Pszt! - figyelmeztetett az ember. - Nem az a beszéd, hogy
737    II,   4|              nevezem meg: õ is városi ember ugyan mint kocsis, de más
738    II,   4|               akkor elcsöndesedett az ember. De még reggel is olyan
739    II,   4|            bólintott a kopasz homlokú ember -, csak olyan nem lössz
740    II,   4|     ilyenkorra, aki mögögye.~Azzal az ember tovább ment, az erdõ iránt,
741    II,   4|             koporsóban, azt senki élõ ember nem tudhatja. De az szent
742    II,   4|            mondanom, hogy nem idevaló ember vagyok én. Nem tudom, mikor
743    II,   4|     szénvonóval - hajtogatta össze az ember az újságot. - Mert három
744    II,   4|          vagyok én olyan lekisebbítõs ember, aki azt hinném, hogy a
745    II,   4|              is lett belõle tökéletes ember. No, mi az ott hátul? Ti
746    II,   4|              az istenektõl loptak el. Ember se nagyon. Csak én meg az
747    II,   4|              derekával olvassa meg az ember, hogy hány szál deszka tartja
748    II,   4|    jóváhagyásommal. Sõt mint gavallér ember a szebb nembõl való hõsnõimet
749    II,   4|            nincs jobbágy, csak szabad ember van, s azt senki se köti
750    II,   4|         büszke nem lehetett a szegény ember, mint most, mert õ a sarkcsillaga
751    II,   4|         magamformájú, szánakozó szívû ember szinte félti a politikusokat,
752    II,   4|           hogy nem lesz benne szegény ember?~Hát mondom, mikor úgyis
753    II,   4|               mifelénk mondják: ha az ember sóhajtani nem tudna, hát