Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|       találgatni. Hiszen ha Borbála királyasszony villogó szemû volt, bizony
 2     I,   2|         hírét meghallotta Bécsben a királyasszony is, a Mária Terézia. (Legyen
 3     I,   2|         közelebb volt, mint most, a királyasszony levelének volt ideje kilyukadni
 4     I,   2|         azon is csakúgy rajta van a királyasszony gömbölyû képe, mint az aranyforinton.~
 5     I,   2|       Miller Sebestyén felolvasta a királyasszony levelét, s hiába ürgette-forgatta
 6     I,   2|   hallatszik föl Bécsbe. Márpedig a királyasszony nagy jóakaratát úgy kellene
 7     I,   2|             urak voltak ám ezek!)~A királyasszony azonban erõvel meg akarta
 8     I,   2|            az is megtörtént, hogy a királyasszony a tulajdon kacsójával veregette
 9     I,   2| kegyelmednek? - kérdezte kegyesen a királyasszony.~- Mégpedig ketten! - rántotta
10     I,   2|         donációs telken, akkorára a királyasszony testõrzõ vitézei közé tartozott
11     I,   2|           üres termeken keresztül a királyasszony szobájába, aki éppen a publikán-madarát
12     I,   2|      közelereszteni magához.)~No, a királyasszony papagája nem búsult, csak
13     I,   2|             tudja megváltoztatni.~A királyasszony nem szólt semmit, csak megrázott
14     I,   2|    ijedtségtõl, amikor már megint a királyasszony elõtt állt.~- Megnézett
15     I,   2|         várták, s vitték egyenest a királyasszony elejbe. Ott ült az egy kerek
16     I,   2|               ugrott föl sikoltva a királyasszony a karszékre, amint az egér
17     I,   2|            válik?~~Hogy elhitte-e a királyasszony vagy nem, hogy tudjam én
18     I,   2|         letérdelt, és megcsókolta a királyasszony köntöse szélét. Megbékült