Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|         az elsõ klasszikus író, akivel megismerkedtem.) Édesapám
 2     I,   1|   matheseosz professzort látom, akivel együtt szoktunk sétálni
 3     I,   1|        egyetlen istenteremtése, akivel az apám haragot tartott.
 4     I,   1|   legjobb újságíró-nevelõ volt, akivel az életben találkoztam.
 5     I,   2|       nagyurunk volt az illetõ, akivel így megjártuk - ugyan õ
 6     I,   2|    derék, jóravaló mesterember, akivel az égvilágon senkinek se
 7     I,   2|      hogy neki olyan apja volt, akivel nevezetes kaland esett meg
 8     I,   2|      szájhagyomány képviselõje, akivel együtt sütögettünk odakint
 9     I,   2|        kalapja szélit a betyár, akivel még ilyen csuda nem történt
10     I,   2|       újságot azzal olvastatni, akivel én akarom.~- Lehet, Sándor,
11     I,   2|   csinálok most már az öreggel, akivel heteken keresztül úgy összetestvéresedtem?
12    II,   1|       neki rendelt ártatlanság, akivel egyszer minden férfi találkozik.
13    II,   1|         legfölöslegesebb ember, akivel nem akkor van baj, ha elvész,
14    II,   1|        réme és nemzeti szégyen, akivel még a szolidabb koldus se
15    II,   3| esztendõben, a Duna-Tisza közt. Akivel nem tudtunk mire menni,
16    II,   3|     minden úrfélével megjártuk, akivel dolgunk volt. Gyámoltalanságunkban
17    II,   3|       se kérdezte, hogy hívják, akivel jót tett.~- Igaz, hogy itten
18    II,   4|          mint a glédics tövise, akivel Krisztus urunkat megkoronázták.