Kötet,  Fejezet

 1     I,   1| felmondtam neki a barátságot. Tél végén már vizet ereszt a tök,
 2     I,   1|         meg nem volt a pad. Egyik végén ült az egyik gyerek, másikon
 3     I,   1|          Csalók!~Már a piac másik végén bukdácsolt, de még akkor
 4     I,   1|      pénzeit a kötõzsebben.~A sor végén állt meg, a ruhásoknál.
 5     I,   1|           neki valami ügyben, s a végén invitáltam le hozzánk, halászlére.
 6     I,   2|   lélegzet nélkül, az egyik szája végén tömte befelé a húst, a másikon
 7     I,   2|    kezében a kardbicskát.~Az utca végén már majdnem beérte, mert
 8     I,   2|          két generális, az asztal végén Jávorka, a fõlovászmester.
 9     I,   2|        vétkét.~A hosszú sor szoba végén egy kis benyílóba tessékelte
10     I,   2|     illetõ?~Tilalmas Szöri Mátyás végén jár az elõadásnak is meg
11     I,   2|         járta, mikor egyszer nyár végén valami fölvidéki fürdõhelyrõl
12    II,   1|           A tizennyolcadik század végén a francia forradalom hullámai
13    II,   2|      freudi alapon.~A második hét végén búcsúebédet rendeztek a
14    II,   3|          érthetetlen dühvel, és a végén csattan a szava, mint az
15    II,   3|         sörényes lófej mind a két végén, amilyen a Dárius király
16    II,   3|     megyek utána. Az ösvény túlsó végén megáll, egy kicsit hátrabillenti
17    II,   4|      ásatásom, hogy az utolsó hét végén a búcsúkézfogáskor az embereim