Kötet,  Fejezet

501    II,   2|               hasig ért a lovaknak a víz, mikor valaki bekurjantott hozzá:~-
502    II,   2|                 Akkor gondolta meg magát, mikor a kocsi már a kanyarodónál
503    II,   2|                   is bizonyosan így tett, mikor észrevette, hogy a kutyája
504    II,   2|                  akkor nem törõdött vele, mikor elérkezett a világ vége.
505    II,   2|                   Úgy kellett lenni, hogy mikor megorrontotta a veszedelmet,
506    II,   2|                 szólt az egész úton. Csak mikor kikötöttek a falunál, és
507    II,   2|                   járt ez a Szerémségben, mikor én.~- Ez nem, hanem az elõbbi.
508    II,   2|                 mert ez nem emberbe való. Mikor aztán kioldották a szemét,
509    II,   2|                 háború elsõ éveire esett, mikor maga a csempészet még csak
510    II,   2|                éppen szundikálni kezdett, mikor az egyik kis állomáson ajtót
511    II,   2|                    mint én vagyok. Én még mikor eszem is, dohányzom. Becsületemre!
512    II,   2|             rendesen a hideg verejtékbõl, mikor megint belépett a finánc,
513    II,   2|             kilestem rá az újságom mögül, mikor elhaladt mellettem. Másnap
514    II,   2|              azonban nagy meglepetés ért, mikor a lapot az arcom elé igazítottam.
515    II,   2|                   ökörfarkkóró. Én pedig, mikor másnap délben beállítottam
516    II,   2|                kicsit hûvösen biccentett, mikor észrevette, hogy a várkert
517    II,   2|         napszállat piroslott az arcunkon, mikor visszafordultunk. Megállt
518    II,   3|                   sose tudhatja az ember, mikor lefekszik, mire virrad.
519    II,   3|                   népek olyankor mondják, mikor meg akarják mutatni a városi
520    II,   3|                 ütõ.~Õ segített akkor is, mikor a fejetlen embereket kitakargatták
521    II,   3|                 bajmolódott a malacokkal, mikor a csõsz odahujántott neki:~-
522    II,   3|                körül rugdossuk a homokot, mikor Imre a csõsszel odaér a
523    II,   3|                  Nem is lep most már meg, mikor a csõsz odaoldalog hozzám,
524    II,   3|                  próbálva, ezt használom, mikor bumbust játszom otthon az
525    II,   3|               tudja?~- Az öregapám látta, mikor fölvetõdzött a lángja. Aztán
526    II,   3|              szétmorzsoltunk a fák alatt, mikor egyszer csak Kotormány János
527    II,   3|                Imre nagyon kéretné magát, mikor újra megszállom a tanyát,
528    II,   3|                történt halála a birkának, mikor a szomszédok lejegyezték
529    II,   3|                 az körülbelül olyan, mint mikor az asszony indokol azzal,
530    II,   3|                   mutatott. Még akkor se, mikor azt mondtam neki:~- Most
531    II,   3|                nagyon esett akkor az esõ, mikor itt a körtefa alatt ültette
532    II,   3|             követek el fegyelmi vétséget, mikor végighemperedek a papsajtok
533    II,   3|                   jó, meg beszélgetni is. Mikor az ásók és lapátok munkában
534    II,   3|           akadémikus értékük van. Például mikor tisztába teszünk egy csontvázat,
535    II,   3|                  kergeti a tarlón, s csak mikor visszahozza, akkor veszi
536    II,   3|                   teremti, hová lehetett, mikor olyan biztos helyre tette
537    II,   3|                fegyelmi vétség részemrõl, mikor én magam parancsolom a népeknek,
538    II,   3|            történt vajzzal, még akkor se, mikor a háború vége diétás konyhára
539    II,   3|                 csak akkor néznek nagyot, mikor a malacka, mint a hazai
540    II,   3|                  nézegeti a térdkalácsot, mikor a másik ember átszól a kerítésen:~-
541    II,   3|                 sarzsi akkor lesz belõle, mikor valami becsületen kapó ember
542    II,   3|              akkor szégyelltem meg magam, mikor lehajtott fejjel eltûntek
543    II,   3|                    mint a nagyköveteknek, mikor a háborút proklamálták.~
544    II,   3|                 hajam is koromszínû volt, mikor elõször jártam Szõregen
545    II,   3|                 még ötezer évvel ezelõtt, mikor nem a modern technika vívmányaival,
546    II,   3|            méhecskéket ne zavargassuk, és mikor az árkokat behúzzuk, a termõföldet
547    II,   3|                Hát ez meg már hogy lehet? Mikor én csak tízet fogadtam,
548    II,   3|          bizonyítani olyan pillanatokban, mikor nagyurak teszik elõttem
549    II,   3|             gondolt ilyen borzasztóságra, mikor elõször mondtam neki dobar
550    II,   3|                különben, szívesen látott, mikor fölkerestem, és nagyon barátságosan
551    II,   3|            mindennap megérdeklõdte Dusán, mikor megyünk már õhozzá. Végre
552    II,   3|               kicsit el is borulok rajta. Mikor lesz az én vér szerint való
553    II,   3|              Nagyon meg voltam illetõdve, mikor Kiszomboron rátaláltam Szent
554    II,   3|                 ebbõl tanuljanak a népek, mikor a múzeumban nézelõdnek.
555    II,   3|                most már kíváncsian lesem, mikor dördül el az ágyú az ismeretlen
556    II,   3|               gõgösen a megalázott Rómát, mikor az a híres aranymázsálás
557    II,   3|               elgondolkozva néztek utána, mikor már nem látták. Nem volt
558    II,   3|               pitvarosi tótok cihelõdnek, mikor poprétolnak. De mindjárt
559    II,   3|                 már értelem is van benne. Mikor az ember bokrétól, akkor
560    II,   3|                    amit elcsent a sírból, mikor a helytartó úr, a János,
561    II,   3|                  õszön a Fehértó partján, mikor a múzeumot fölkaroltam.~
562    II,   3|                   Mindig sírhatnékom van, mikor egy-egy nagy ásatás véget
563    II,   3|               melegem van! És éppen most, mikor kezdenek violásodni a reggeli
564    II,   3|           juttatja a télen is a Fehértót, mikor szélcsikók nyihognak fölötte,
565    II,   3|             lecsapja valami pocsolyába, s mikor az öreg föl akarja venni,
566    II,   3|              nevetnek, mert nagy öröm az, mikor úr van csúffá téve. Mégpedig
567    II,   3|                   hajította el ijedtében, mikor a föld rászakadt.~Hidegvizes
568    II,   3|                vóna el? - fordult felém - mikor abba kapaszkodtam mög, hogy
569    II,   3|                százezer évvel. Akkoriban, mikor a teremtõ Isten elparancsolta
570    II,   3|                   káráló öreg bóbás tyúk, mikor fölnéz az emberre; nem lehetett
571    II,   3|                 Arra is alig ismertem rá, mikor bekeszegelt hozzám. Szent
572    II,   3|           állampolgár. Az is furcsa, hogy mikor a Doberdóra elvitték, akkor
573    II,   3|             mondanék ilyeneket Mihálynak, mikor nekem az a honpolgári kötelességem,
574    II,   3|                  folyamatba akar mártani, mikor én semmit se vétöttem?~-
575    II,   3|               mártogatták a csendõrök, és mikor fölébredt, olyan vizesen,
576    II,   3|                földben az aranyfibula, de mikor elõbújt belõle, nem vette
577    II,   3|         demokrácia azonban itt se örökös. Mikor a vödör már több iszappal
578    II,   3|            természete. És úgy lehet, hogy mikor királyokat szolgált az aranyfibula,
579    II,   3|                  a vér a nagy ijedségtõl, mikor elhalad a boltok elõtt,
580    II,   3|                   egy szót se mer szólni, mikor az úriember lefeszegeti
581    II,   3|                tehenet, de csak olyankor, mikor az Úristennél egyéb nem
582    II,   3|              lelkében az elomlott idõket, mikor nagyobb volt a forgalom
583    II,   3|                emberek a múzeumigazgatók, mikor múzeumi üzletrõl van szó.
584    II,   3|                  Lehet, hogy éppen akkor, mikor az esküvõjét tartotta Ildikóval.
585    II,   3|                  nem telt bele félóra se, mikor már Mityók igen széles kedvben
586    II,   3|                megértõ ember ez az Illés, mikor visszaadta a tollat, igen
587    II,   3|          megemlegetheti. Majd a tavaszra, mikor az árpát levágja.~Illés
588    II,   3|                   a magáé - mondtam neki, mikor elõször kezet fogtam vele. -
589    II,   3|                 vándorolt be ide Klárára, mikor én még csak egy-két esztendõs
590    II,   3|               létszámába tartozott akkor, mikor elõször találkoztam vele
591    II,   3|              napszámos, és belenyugodott, mikor fejcsóválással mondtam neki
592    II,   3|                 azt meg Deszken találtam, mikor a néném házát tapasztottam.~
593    II,   3|                   mutatott semmi bánatot, mikor nyakdíszétõl megfosztottam
594    II,   3|                 mai világban a föld fölé, mikor a föld alatt sokkal elszívelhetõbb
595    II,   3|                  füstre hozni a makrát.~S mikor már túl van a nehezén, és
596    II,   3|               nagy szívességgel fogadták, mikor fölmönt szavazatot tönni,
597    II,   4|                   fejét Fukar Tót Gáspár, mikor az effajta hírek a fülébe
598    II,   4|                  hiába nyúlt a ládafiába, mikor a felvégi szegénysoron kutat
599    II,   4|                   csörgette meg az ágait, mikor az özvegy asztalosné állt
600    II,   4|                   az istenadta asszonyán, mikor egyebe sincs már az egy
601    II,   4|                  futott végig a napsugár, mikor a koporsójában odatették
602    II,   4|           körtefaerdõ zúgatja lombjait, s mikor gyümölcsével szomját oltja
603    II,   4|             békanyálas pocsolyavízzel, de mikor azt a kánikula kiszárította,
604    II,   4|                  csak az a pisze baba.~És mikor megint a nagyobb taszítja
605    II,   4|          bevásároltam, hogy nem is tudom, mikor vihetem meg az adót a halottaimnak.
606    II,   4|                tõlük segítséget olyankor, mikor a véletlennek szoktunk hálálkodni,
607    II,   4|                  Ötödik évemben lehettem, mikor utoljára szundikáltam a
608    II,   4|                   szorult össze a szívem, mikor a koporsót kivittük a temetõbe.
609    II,   4|               nagyon megfájdult a szívem, mikor észrevettem, hogy körös-körül
610    II,   4|                   Nagyon jó jelnek vette, mikor a gyerek elõször elvirdította
611    II,   4|               segít azt húzni az apjának, mikor a gödörbõl kitalicskázza
612    II,   4|         könyveiben is lát ilyen képeket.~~Mikor a csikó jelölt egyesztendõs
613    II,   4|                   lelkén könnyített vele, mikor senki se hallotta. Zokszóval
614    II,   4|               hogy engedte a tehetsége. S mikor a kubikosné este batyuba
615    II,   4|            negyedik esztendejébe fordult, mikor a szombat esti fürdetésnél
616    II,   4|                 aztán a fülére jajgatott. Mikor a fülfájásból fülgennyedés
617    II,   4|             pislantott vissza félszemmel, mikor már meghaladta, hogy ugyan
618    II,   4|                 Egy kicsit elszomorodott, mikor letétették vele a csemegét,
619    II,   4|                 Matyikát gipszágyastól. S mikor rákiáltottak, hogy hova
620    II,   4|        rákallantyúzta az ajtót Matyikára, mikor munkába ment, s keresztet
621    II,   4|                   Matyika már tudja, hogy mikor az elõjön, dél van. Bal
622    II,   4|               markába szorított kenyeret, mikor Hajnalné este fölszedte
623    II,   4|                    nem adták rendõrkézre, mikor elmondta nekik az élete
624    II,   4|                  lött volna magyar honos, mikor magyar embör volt, nem is
625    II,   4|               nagyon csudálkozva néz rám, mikor azt mondom neki:~- Vétek
626    II,   4|                   a szemében a büszkeség, mikor azt mondta:~- Csinált már
627    II,   4|                   is fából, úgyhogy járt, mikor csavarta. Ott hányódott-vetõdött
628    II,   4|            elsápadnál a szíved gyökeréig, mikor olvasnád, milyen árat szabnak
629    II,   4|            zsöllérködnek a tanyámon. Lám, mikor elõször tötték tisztöletjüket,
630    II,   4|                járt a Lószaggató-dûlõben, mikor sokgyerekes Sahinné kint
631    II,   4|                  biccentett ángyó. - Oszt mikor választasz?~- Huszonkét
632    II,   4|                   is beleteszi a zsebébe, mikor elmén a dugott-bálba. És
633    II,   4|                 majd a szentelt gyertyát, mikor Mák ángyó öreg lelkéért
634    II,   4|                    Csak az fogható ehhez, mikor az országházban egyik nagy
635    II,   4|             kötelezõ, s az a gyanúm, hogy mikor a kész orvosok berendezkednek,
636    II,   4|                   tán szegényellik is, és mikor nyitja az orvos a belsõ
637    II,   4|          alighanem mögrántotta a derekát, mikor leesött a fárul...~Az anya
638    II,   4|                etessem, ha nem szoptatom, mikor egy liter tejért kétszáztíz
639    II,   4|                 beszélni így, tél elején, mikor az Isten elparancsolja az
640    II,   4|                  egy ötesztendõs kölyköt? Mikor én ötesztendõs voltam, örültem,
641    II,   4|                  mentem ki az elõszobába, mikor megnyikkant a csengõ, amit
642    II,   4|                 akkor álltam az ablakhoz, mikor a fityfiritty a mi kapunkon
643    II,   4|                  topogja le róla a sarat, mikor bejön a kávéját meginni.~-
644    II,   4|                   arra se állt föl senki, mikor azt mondtam:~- Mert én ezt
645    II,   4|                van a magam szempontjából, mikor odanyomom a nagy körtét
646    II,   4|           arcocskája.~Végre eljött a nap, mikor Pétör üzelmei teljes mivoltukban
647    II,   4|           haragudjatok meg, emberek, hogy mikor úgy tele van a világ tökéletes
648    II,   4|         elforgatta tõle a fejét az anyja, mikor a teknõben ringatta. Mikor
649    II,   4|                mikor a teknõben ringatta. Mikor õ született, akkor már nem
650    II,   4|            ilyennek mindig kerül szánója. Mikor azonban a baj elérte, beleutált
651    II,   4|                meg kell tudni a népeknek, mikor van ideje a keresztvetésnek
652    II,   4|                  hóba, nagy telek idején, mikor se pap, se tanító nem találta
653    II,   4|                  ez csak akkor derült ki, mikor a finánc megkérdezte tõle:~-
654    II,   4|                   éretlen piszkébe harap, mikor András kimagyarázkodott,
655    II,   4|             beletanult a seprûkötésbe is. Mikor az esztendõ letelt, és kifizetett
656    II,   4|                 szakadt föl szívén a seb, mikor otthon eleibe szaladt a
657    II,   4|                   ajtóból szólt vissza.~- Mikor hozhatom?~- Úgy napszállat
658    II,   4|               hanem az állomásfõnökök is, mikor a fönntartott szakaszomat
659    II,   4|              esztendõvel ezelõtt azonban, mikor divatba jött a „kultúrfölény”,
660    II,   4|                második osztály hátra van. Mikor aztán kinyilvánítom, hogy
661    II,   4|                  várják, hogy mi lesz, de mikor látják, hogy nem lehetek
662    II,   4|                   akkor jön ki a jeggyel, mikor a gépszekér hozzákoccan
663    II,   4|                   akkor lezárják az utat, mikor a vonat még éppen csak hogy
664    II,   4|              azzal is az Örzsi nevezetût, mikor elég annak a maga baja?~-
665    II,   4|                   alig érteni a szavát -, mikor mén most mán a másik vonat?~-
666    II,   4|                  típusa van? Az egyik az, mikor a légnyomás délen magas
667    II,   4|             északon alacsony. A másik az, mikor a légnyomás nyugaton magas
668    II,   4|                  alacsony. A harmadik az, mikor hazánkat sûrûn látogatják
669    II,   4|                nekünk. Más volt az akkor, mikor le is hajóztunk, föl is
670    II,   4|                   a nyomorúságról. Kitül, mikor, mit vitt el a végrehajtó.
671    II,   4|                   tántorgó oszlopok közül mikor zuhan rá valamelyik a kis
672    II,   4|            újesztendõkor fölvágtam tûzre, mikor megszaporodott az asszony.
673    II,   4|            irodalom nem akarta befogadni. Mikor én a parasztregényem kéziratát
674    II,   4|             unokák vérében, még akkor is, mikor már független polgárok lesznek
675    II,   4|                   tenni, nem hétköznapra, mikor rendes embernek nincs ráérõ
676    II,   4|                két kocsit összekapcsolni, mikor az tilos? Tilos? Mondom,
677    II,   4|                  hogy micsoda igazság ez, mikor nem is az enyimek a malacok.
678    II,   4|        beletanultam gyerekkoromban; hanem mikor a Harmatvizem kifogyott,
679    II,   4|           angyalokra nézhettek valamikor, mikor még gyakoribb volt a közlekedés
680    II,   4|           közlekedés ég és föld között.~- Mikor csinált ekkora üzletet? -
681    II,   4|                boltosné. - Vízkeresztkor, mikor disznót adott el, 23 pengõ
682    II,   4|               háborúban még muszáj is. De mikor nincs háború? Mikor az ember
683    II,   4|                    De mikor nincs háború? Mikor az ember mén csöndesen az
684    II,   4|               körülbelül abban az idõben, mikor Klebelsberg Kunót a felsõházban
685    II,   4|                  a temetõben a gaz közül. Mikor aztán az akácfakereszt elkorhad,
686    II,   4|              keserû lapu és búzavirág, és mikor a Jánosok kis maszatos kölykei
687    II,   4|                   s amit végrehajt a pók, mikor magának szövi a hálót, a
688    II,   4|                   szövi a hálót, a madár, mikor magának rakja a fészkét,
689    II,   4|               rakja a fészkét, s a mókus, mikor magának takarítja be a bükkmagot.
690    II,   4|                   Jánosok közül való, aki mikor elvitték embert ölni, és
691    II,   4|               legyen valaha.~Hanem aztán, mikor öt esztendõ múlva az õ falujukban
692    II,   4|                   kend? - kérdezték tõle.~Mikor János azt mondta, hogy két
693    II,   4|              sokkal jobban megijedt, mint mikor a gépfegyverek kotyogtak.
694    II,   4|                tért vissza a tekintetébe, mikor körülhordozta a maga földjén.
695    II,   4|            Mitvisz kutyát rúgta lágyékon, mikor az elõre akart szaladni,
696    II,   4|             megkésett János a szántással, mikor így átvette az impériumot
697    II,   4|                   huszonöt esztendõre. De mikor földárverés van, mind meg
698    II,   4|                   János fizette a sarcot. Mikor mennyit bírt. Az elsõ évben
699    II,   4|               bajból. Mit szukszulják õt, mikor ötödik esztendeje az a bizonyos
700    II,   4|                  ahogy nem kellett volna. Mikor az anyja észrevette, hogy
701    II,   4|                   se. Hát bálozni szeret, mikor annak az ideje van, de azért
702    II,   4|                esküdött meg az emberivel, mikor a gyerek iskolás lett. A
703    II,   4|              közelítette meg a pányvával. Mikor az ember hazafelé menet
704    II,   4|                fordította józanra a szót, mikor kiátkozódta magát - igön
705    II,   4|                  Az pedig akkor jött meg, mikor az eperpálinkát kifõzték.
706    II,   4|    barátságosabban nézelõdött. Különösen, mikor a társa az elszenesedett
707    II,   4|                 Honnan is tudhatta volna, mikor alighanem a császár se tudta?~
708    II,   4|                  béres hitelt rá, hogy õ, mikor egyszer kint éjszakázott
709    II,   4|                 nem jutott eszibe, akkor, mikor ébren volt, de a halott
710    II,   4|                  csak akkor fakadt sírva, mikor azon vette észre magát,
711    II,   4|             szokott is segíteni Julisnak, mikor ráért.~- Hát téged mi hurcolász
712    II,   4|                   Mifélék?~- Mindönfélék. Mikor a templomhögyön alszok.
713    II,   4|                  lett volna az esküvõjük, mikor Julis bentjárt a városban
714    II,   4|              õbenne ennyi élelmesség van.~Mikor sorra került, megkérdezte
715    II,   4|                   Ha magukra hagyja õket, mikor dologba mén, elveszelõdnek,
716    II,   4|           kezdõdött, a nagy havak idején, mikor a téli isten tovább és irgalmatlanabbul
717    II,   4|                  kell a törpét elosztani, mikor az anélkül is kicsike, de
718    II,   4|         bizonyosan nem tudnak úgy örülni, mikor egy ezredet ajándékoz nekik
719    II,   4|            kútágasokon tudott eligazodni, mikor a havat a szeme közé nem
720    II,   4|              itatott vele. Délután pedig, mikor hazabocsátotta a többivel,
721    II,   4|              semmit. Az asszony se szólt, mikor estetájt bejött a libákat
722    II,   4|              csinálta a Csillag-börtönre, mikor mint illusztris vendégnek,
723    II,   4|                   csak akkor tudódott ki, mikor beértünk a múzeum elé, s
724    II,   4|                  mécsest is meggyújtotta, mikor az ura olyan hadakozással
725    II,   4|             uralkodott a mûvelt Nyugaton, mikor minálunk a kutyafejû tatárok
726    II,   4|               pulinak a nyakába kötöttem, mikor belehajítottam a csordakútba.~-
727    II,   4|                  löhet. Jól mondom, ugye? Mikor a Boris möghótt.~Meg kellett
728    II,   4|               ember vagyok én. Nem tudom, mikor halt meg Boris, se azt,
729    II,   4|              felújítja az emlékezetünket, mikor már a kakas se kukorít utánunk.
730    II,   4|                  dolog ez a mai világban, mikor az üzemeknek csak viszemei
731    II,   4|         hullajtották el egy-egy tollukat, mikor pipapucolóra volt szükségem.
732    II,   4|               makk-szakajtókat az ölembe, mikor már úgy belefájósodott a
733    II,   4|             kölykök, amilyen én lehettem, mikor végrehajtót bámultam mint
734    II,   4|                  is. Valamelyik tavaszon, mikor a Tisza kiöntötte õket egy
735    II,   4|                szegény ember?~Hát mondom, mikor úgyis minden õkörülötte
736    II,   4|               szánni tudjuk egymást.~Mint mikor egyik koldus a maga baját
737    II,   5|               hogy nem illik fütyürészni, mikor a lélekválság harangját