Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            szívemmel a ráncos öreg kezet, mely a kígyóbetût elõször
 2     I,   1|            a szegényhez. De szépen kezet csókolj ám neki!~Agócs fõtisztelendõ
 3     I,   1|           fia hazament látogatóba, kezet csókolni az öreg embernek,
 4     I,   2|         eszödbe juttatom.~A király kezet adott a furcsa alkura, kapott
 5     I,   2|             annak jussa van hozzá, kezet is csókol érte, de már azt
 6     I,   2|        hogy a túlságosan energikus kezet megfogják, mielõtt olyan
 7     I,   2| rendõrkapitánynak, erõnek-erejével kezet akart csókolni az alsóvárosi
 8    II,   1|           fogadlak - nyújtott neki kezet elérzékenyedve, aztán háromszor
 9    II,   1|            el, jó ember - nyújtott kezet a hangokban dolgozó mester
10    II,   1|   vacsorára.~A cár hódolatteljesen kezet csókolt, és olyan boldogan
11    II,   1|            este az utcán, hogy még kezet is csókolt neki, és azzal
12    II,   2|   Möghiggye, jót akart - fog velem kezet Pista bácsi.~Meghiszem,
13    II,   2|         mögbáni.~A két nagyhatalom kezet adott egymásnak, én vágtam
14    II,   2|        méltóságos kisasszonnyal is kezet szoríthassak.~- Milyen egészen
15    II,   3|        mondtam neki, mikor elõször kezet fogtam vele. - De legalább
16    II,   4|      elkapni az özvegy a megáldott kezet. S hogy az nem sikerült,
17    II,   4|            pillanatra megfelejtve, kezet nyújt a másiknak:~- Testvér,