Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|        színesedni kezdett. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét,
 2     I,   1|      urat, de az goromba.~Bizony ránk harangozták a delet, mire
 3     I,   1|    szemére csapta a kalapját, és ránk intett nagy ravaszul:~-
 4     I,   1|       Szamár vagy - harsogott le ránk a tekintély a katedráról. -
 5     I,   1|         barátunk azt hiszi, hogy ránk ijesztett, az se baj. Hadd
 6     I,   2|        nem is lett volna kár, ha ránk hallgatnak, de hát csak
 7     I,   2|  valamelyik ángyomasszony hagyta ránk, aki sokat mesélte tollfosztás
 8     I,   2|         és szomorúan meresztette ránk a nagy kék szemét. Sohase
 9     I,   2|          mint városunk szülötte, ránk testálta önéletrajzát, s
10     I,   2|        számat. Nem akartam, hogy ránk törje Sándor bácsi az ajtót.~-
11    II,   1|  megmondom neked, mért haragszik ránk az Isten. Kapzsi szolgáid
12    II,   3| eldicsekedni vele. Ne mondhassák ránk a maradékaink, hogy egészen
13    II,   3|        meg a többi király, éppen ránk nyitotta az ajtót.~
14    II,   4|        aztán, hogy az éjszaka is ránk feketedett, a nemzeti munkaerõ
15    II,   4|         a kocsis is, a sofõr is.~Ránk homályosodik, mire Istennek
16    II,   4|         a jó Isten le nem tekint ránk, és egy kis esõt nem ád,