Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|            mely a kígyóbetût elõször mutatta meg nekem.~
 2     I,   2|            volt. A gúnyája katonának mutatta, de a sisakját nem a fején
 3     I,   2|          adnék, királyom, ha volna - mutatta mosolyogva az ispán az üres
 4     I,   2|             is emlegetni.~Hát meg is mutatta Bóka, hogy tud a szóval
 5     I,   2|               Ami azt illeti, nem is mutatta az öreg mindjárt elsõ nap,
 6     I,   2|        András. De még az ujjaival is mutatta.~- Azoktól tudja meg kegyelmed,
 7     I,   2|         mosolygott Szombati uram, és mutatta is a lábát, amit horzsolt
 8     I,   2|          bírt, csak a szeme lobogása mutatta, hogy szállni készülõ lelke
 9    II,   1|              csinálni. Végre a kutya mutatta meg, hogy nemcsak bátorság
10    II,   2|              minden teléskor, és úgy mutatta Szent Dávidot és Cicellét,
11    II,   2| kormányfõtanácsosnak.~Minden jel azt mutatta, hogy ezt nem merõ hízelgésbõl
12    II,   3|        köcsögbõl; ha derékfájatással mutatta meg a hatalmát, akkor leütötte
13    II,   4|              De csak elvöttem tûle - mutatta kérkedve a kis markába szorított
14    II,   4|              kérdezte a fiút.~- Öt - mutatta Pétör az ujjain, mert szólni
15    II,   4|             volt hozzám, hogy meg is mutatta a kontóskönyvet. Sok benne
16    II,   4|      harmadszor is.~Megijedt, de nem mutatta. Fölintett az ostorával