Kötet,  Fejezet

 1     I,   2|      volnék, mégse védenék ilyen kutyahitû embert~- Én se védöm. Csináljanak
 2    II,   1|      írónád végét rágta, hanem a kutyahitû mórok fejét aprítgatta,
 3    II,   1|    Ferdinánd szobra körül, hanem kutyahitû muszlimok. S a történelmi
 4    II,   1|        Mikor én azt kérdem a két kutyahitû lovagtól, hogy mi panaszuk
 5    II,   2|  elnevették magukat.~- Ejnye, de kutyahitû ember kend. Akkor elvisszük
 6    II,   3|     maguk is úgy hívják, hogy a „kutyahitû Döncõ”. Csúnya mord kiskun,
 7    II,   3|       attól nem tudnának szólni. Kutyahitû Döncõ az akácfának vetett
 8    II,   3|         nyújtom neki a részit.~A kutyahitû ember megcsóválja a fejét.~-
 9    II,   3|          Az ad personam érintett kutyahitû férfiúban talpra ugrik az
10    II,   3| klasszikus mondja. Visszaadtam a kutyahitû népvezérnek a fortélyos
11    II,   3|        meglepetve láttam, hogy a kutyahitû emberben lábra állt az önbizalom.
12    II,   3|    egy-egy bõrszivarral. Ahogy a kutyahitû Döncõhöz érek az utolsóval,
13    II,   3| lecsökkent a tekintélye, azóta a kutyahitû úgy elcsöndesedett, mint
14    II,   3|        Nem löhet - feleselt ki a kutyahitû, de csupa jókedv volt a
15    II,   3|          mekekuka lent maradt.~A kutyahitû visszafordult, krákogott
16    II,   3| közvéleménynek Jakab bácsi, és a kutyahitû büszkén emelte fel a fejét.