Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|             Tudod-e a Miatyánk egy Istent?~- Tudom.~- Hát az Üdvözlégy
 2     I,   1|             Azt is.~- A Hiszek egy Istent is?~- Azt nem olyan jól.~-
 3     I,   2|          tenni, akkor õ nem néz se Istent, se embert, hanem lecsukatja
 4     I,   2|        rimánkodott a policáj. - Ha Istent ismer, arról se szóljon
 5     I,   2|          embör, te! Ne káromold az Istent!~- Én? Hogy káromolnám? -
 6     I,   2|            alighanem megkérem a jó Istent, hogy változtasson pókká,
 7     I,   2| félreintette Györffy Istvánt:~- Ha Istent ismer az úr, csak tíz percre
 8    II,   1|      zsolozsmázzanak, és kérjék az Istent, hogy fordítson jóra minden
 9    II,   1|      életében soha nem bántotta az Istent, csak kacagott úgy, hogy
10    II,   1|            a férfiaknak, imádta az Istent, és tisztelte a királyt,
11    II,   1|          nem volt könnyû imádni az Istent, akinek kegyelme a rothadtságnak
12    II,   2|          égi mezõkre, megkéri a jó Istent, hogy csõsznek tegye meg
13    II,   3|           magának emberségesebb új istent, kõ helyett csontból.~Mármost
14    II,   3|              Döncõ, ne kísértse az Istent, hanem jöjjön ki, még szépen
15    II,   4|            jó az, hogy annyi néhai istent hurcolok magammal, lehetett