Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|         a füleit is eltakarja a huncut kis arcnak.~- Micsoda kosztüm
 2     I,   2|        az ajtónálló apródnak, a huncut szemû Berzenczey Gergõnek:~-
 3     I,   2|        mosolyodott el egyszer a huncut szemû Berzenczey-fiú, mikor
 4     I,   2|    mindjárt föl is akasztatta a huncut pedintert, õ a két szemével
 5     I,   2|        a prózaírók már akkor is huncut emberek voltak, különösen
 6     I,   2|         ilyenkor mondani illik. Huncut portéka. Szép kitalálás.
 7     I,   2|         Azt mondja neki: filió, huncut a bíró. Mit mond a sárgarigó
 8    II,   2|         fogad?~- Egy literbe.~- Huncut, aki mögbáni.~A két nagyhatalom
 9    II,   2|         angol. Azt hitte, ilyen huncut csak a német lehet.~Elég
10    II,   3|        rém, mert az igazgató úr huncut ember, és úgy forgatja magát,
11    II,   3| gödrökben bujkáltam, hiszen nem huncut ez, csak bolond. Ilyennek
12    II,   3|  tisztába jöttek vele, hogy nem huncut vagyok én, csak olyan bolondforma.
13    II,   4|         a föld alul, akármilyen huncut ez a világi nép.~~Hát ilyen
14    II,   4|      hallották már a kocsmában, huncut ember lehetett, aki kitalálta.~-
15    II,   4|         emlegették, hogy: a vén huncut. Kiprédikálta az ellenségeit,