Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|     Kicsit nyugtalan álmom volt, égett a házunk, ropogott a nádtetõ,
 2     I,   1|         kivirágozta a dér.~- Nem égett ebben a tûz, lelkeim, már
 3     I,   1|        tûz lobogott a kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk,
 4     I,   1| ökögtek-bakogtak, hanem nekem is égett mind a két fülem.~A váratlan
 5     I,   1|        pár nap múlva már lánggal égett a haza.~No, Oroszlámoson
 6     I,   1|       haza.~No, Oroszlámoson nem égett, ahol két hétig vademberkedtem
 7     I,   2|   összeszorított markát, mint az égett sebet.~- Hát te tán parazsat
 8     I,   2|        lesz belõled.~A legénynek égett a szeme, mint az eleven
 9     I,   2|       lakik veled...~A cigánynak égett a szeme, reszkettek az ujjai,
10     I,   2| virradóra, mikor a falujok porrá égett. Éppen azon tanakodtak szegény
11     I,   2|           csak nagy fekete szeme égett, mint a parázs. Valami szegény
12     I,   2|     emberek, s lángolt a szemük, égett az arcuk a haragtól.~- A
13     I,   2|     kezdetére aztán szépen le is égett az ipolysági m. kir. posta.
14    II,   4|    éreztem semmi hideget. Inkább égett az arcom, kezem, mint a
15    II,   4|        az égõ kemencébe, bele is égett.~- Én szödtem ki a csontjaikat