Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|         ezt magyarul mondani?~Mély csönd.~- No, senki se meri megpróbálni?
 2     I,   1|          inasok közé vágnom, akkor csönd lesz.~Húsz esztendõ távlatából
 3     I,   1|    emberszelídítés, minálunk olyan csönd volt, amilyen csak egy kirgiz
 4     I,   2|       kicsit szorítani a nyakát.~- Csönd, ludacska! - szorított rajta
 5     I,   2|           csifutokkal, s egyébként csönd és béke volt Szíria fõvárosában.
 6     I,   2|            ajtó nem nyílt, halálos csönd volt odabent, hanem azért
 7     I,   2|            puskatust is ráfogta.~- Csönd, embörök! - dobbantott Sándor. -
 8     I,   2| herepfedény?~Erre a szóra hirtelen csönd támadt. Mindenki a fõúrra
 9    II,   1|          száját.~Mikor aztán olyan csönd lett, hogy egyéb nesz se
10    II,   1|   tologatását, ágyrecsegést, aztán csönd lett. Kitámolygott a havas
11    II,   3|          levegõben. A vihar elõtti csönd, ahogy a politikában mondják.
12    II,   3|      villog rám komolyan. Félelmes csönd, hallom a szívem verését.
13    II,   4|        csõsz arra ébredt föl, hogy csönd van, amikor kutyaugatásnak
14    II,   4|        vönni, fene bele.~Fenyegetõ csönd támad. Az úrfélék azt méregetik,
15    II,   4|           többit se, az istenadta.~Csönd lesz. Megint én szólalok