Kötet,  Fejezet

 1     I,   1|     esztendõ járt, mostohán bánt velünk a földecskénk. Amit meghagyott
 2     I,   1| búcsúzóba is csak megcsókoltatta velünk a jószagú kezét.~Most már
 3     I,   1|        ágyát az ebédnek, tartson velünk.~Messzi keresztapám nem
 4     I,   2|    gusztusát, nem gyünne be kend velünk a Hóbajárt basához?~- Hát
 5     I,   2|     különb nálam.~- Mégse bírtok velünk.~- Nem is nagyon veszkõdünk
 6     I,   2|          a fejét János. - Szabad velünk az Isten, egyikünket is
 7    II,   1|         a kutya sovány nyakát:~- Velünk tartasz te is, barátom?~-
 8    II,   2|         volnánk, akkor nem állna velünk szóba - végre pedig fölszólított,
 9    II,   2|  bekurjantott hozzá:~- Gyék kend velünk, András bácsi! Aszongyák,
10    II,   3|         szomszéd is itt céklézik velünk, azok már mind az én zsoldomban
11    II,   3|         sült tökért mög almáért.~Velünk együtt nekiguggolt õ is,
12    II,   3|    elhinni, hogy nagyon jól járt velünk ez a Mityók. Hiszen még
13    II,   4|      magát, asszony, ha megférne velünk.~Az asszonynak megretten
14    II,   4|         testvérnénje, itt lakott velünk, de mán reggel is látszott