| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
1 I, 2| A Sándor körül~1~Tudom én azt, ha meg nem 2 I, 2| nyugodtan várta a halált este 11 óráig. Az utolsó öröme az 3 I, 2| itt van a tábláján. L. 119. oldal! Nézzük csak, mi 4 II, 1| a kéziratát Lugdunumban, 1494-ben, ékes gót betûkkel.~ 5 I, 2| bizonyos, hogy 1923-e vagy 1523.)~- Készülj az ebédre, Péter 6 I, 2| Rodostóban töltöttek. 24. apr. 1720.~Akkor is ilyen holdas este 7 I, 2| dátumot: Rodostó, 12. marty. 1735.~A lúdtoll meg-megvetette 8 II, 1| forradalom szabadította ki 1789-ben mint magával tehetetlen, 9 I, 2| tudatlansága mentett meg.~1809-ben történt, mikor Napóleon 10 I, 2| belelépett az ötvenötbe, 1813-ban született, mégpedig 11 I, 2| Ki csapja meg a Jánost?~1817 tavaszán a kassai piacon 12 I, 2| megtette.~Ez a tanulmányút - 1833 nyarán - beletartozik a 13 I, 2| legény volt a maga idejében, 1849-ben, csakhogy az olyan régen 14 I, 2| ott viselte az angyalbõrt.~1854-ben volt, valahol Lemberg 15 I, 2| Károly magyar illemtana 1856-ból. A mívelt Társalkodó, 16 I, 2| szerkesztette azon frissében, még 1870-ben, nyilván hivatalos adatok 17 I, 2| az ifjabb nemzedéken.)~~1910-ben az ipolysági vármegyeházán 18 II, 4| I~Földhözragadt Jánosnak 1924-ben volt egy kis bérlete 19 II, 4| Földhözragadt Jánosék 1932-ben~I~Földhözragadt Jánosnak 20 I, 2| hogy stílszerûek legyünk.~2~Városi ember, ha Rózsa Sándort 21 II, 4| Istvánról?~Azt, hogy augusztus 20-ra esik, s hogy akkor ünnep 22 II, 4| mikor disznót adott el, 23 pengõ múlt évi tartozást 23 I, 2| majd nézzem meg otthon a 237-ik oldalt. Meg is néztem, 24 I, 2| amit Rodostóban töltöttek. 24. apr. 1720.~Akkor is ilyen 25 II, 4| pénzügyminiszter úr tudná, vagy ha a 33-as bizottság tagjai ütögetnék 26 I, 2| betyárnak - a szemfedõjén.~4~Mikor negyvennyolcban Rózsa 27 II, 4| legnagyobb összeg 12 pengõ 46 fillér. De ez annyi tételnek 28 II, 4| képviselõit kihozza a pusztára, 50 kilométerre a várostól, 29 II, 4| mert nem volt mibõl. Az 58 pengõs búzán bérelt föld 30 I, 2| fölébreszti - a hazafit.~7~Rózsa Sándor olyan király 31 II, 4| csak árendába kifizetett 700 pengõt, hát még az a tömérdek 32 II, 4| közt, hogy az ura március 9-ére virradó éjszaka a lelkekkel 33 I, 2| asszonyszaggató urak voltak az A-yak, Péter úr is három asszonyt 34 I, 1| családunkban történeti dátum. Ez az ab urbe condita, innen számítunk 35 II, 2| van a házaknak.~A réten abbahagyták a szántást, de azért soha 36 II, 2| útról. (Nota bene, ezeket az abbáziai és velencei emlékeket mindig 37 I, 1| a papírra -, „eszmeerõ”.~Abbizisten, nem is lehetett más, hiszen 38 II, 3| betaposódott, letemetõdött abbú.~Már kezdett odaérni a nap, 39 I, 1| lakoljon a hazaáruló!~- Abcug! Le vele! - harsogott rá 40 I, 1| tudósa nem egészen biztos az ábécében.~A csatát megnyertem. A 41 I, 2| rászorulva az õ latin-görög-zsidó ábécéjükre, s ez bizonyára nagyon megjavítaná 42 I, 1| tanító úr tanított engem ábécére, s azóta minden szüretkor 43 II, 2| meg van írva, hogy az az ábécéskönyv, amelyikbe én is belesegítettem, 44 I, 1| felére fölírta krétával az ábécét, s a gyerek addig rajzolta 45 II, 3| elmúlt? Neköm így mondta az Ábel, a dobos. Köröszttestvéröm, 46 II, 4| mindig a boldogtalan kis Ábelre.~Féltékeny a fogadott öccsére, 47 II, 3| tán üsmeri is.~Nem ismerem Ábelt, de nagyon eredeti felfogású 48 II, 2| Helyhözzenek kegyetök éjszakára az ablakban egy kiló húsosszalonnát 49 I, 2| szögeket kalapált egyenesre az ablakdeszkán.~- Meg is ennék én, atyámfia, 50 II, 2| volt semmi baj az utolsó ablakig, de ott rámordult a fõispánra 51 II, 4| napközben is ki- s beugrált az ablaklyukon. Matyika egyszer arra ébredt 52 II, 4| is el tudott mulatni. Az ablaknak csúfolt lyuk párkányára 53 I, 2| nyilván sokáig merengett az ablaknál, megcsaphatta a hajnali 54 I, 2| útja hintve virággal, az ablakok ezrébõl kíváncsi népség 55 II, 4| hátranyaklott feje hozzákoppant az ablakpárkányhoz.~Más baj nem is történt. 56 I, 1| gerendáról, vagy a gyûszû az ablakpárkányról, vagy a csörgemetélõ a kemencenyakról, 57 I, 2| néztek apró és homályos ablakszemei, dupla strázsa tartotta 58 I, 1| deák koromba jártam, sok ablakszemével éppen a piacra nézett. A 59 I, 1| amelyhez értek, az ujjaknak az ablaküvegen le és fel való huzigálása, 60 II, 1| kigyulladt homlokát rányomta az ablaküvegre. Lefogta a szemét, mégis 61 I, 1| rám kiáltott a muskátlis ablakukból:~- Te gyerek, szaggass a 62 II, 2| kinyitom, akkora tököt mutat az ábra, hogyha rágurulna az árnyékában 63 I, 2| Külön is bemutatták neki Ábrahám Jánost, a leghíresebb szegedi 64 I, 1| almáriom fölé Klaatschnak az az ábrája került, ahol színes vonalakkal 65 I, 2| legelészni, a kisbíró is kifogott abrakolni. De ahogy a tarisznya apadni 66 I, 1| Pali, hogy tán kevesli az abrakot?~- Szeretnék már egyszer 67 I, 2| kegyelmes kezével a tápéi csõsz ábrázatához, hogy annak egyszerre tele 68 I, 2| jönnének, amilyen fertelmes ábrázatjuk van, attól mind a tengernek 69 I, 2| percben megkarcoltam volna az ábrázatodat, úgy lenyisszantottam volna 70 II, 4| lelkeket, akik ifjúkori ábrázatom után érdeklõdnek.~- Aztán, 71 I, 2| történt, hogy amint savanyú ábrázatomat odatartottam a kislányom 72 II, 1| és igen bellicosus komor ábrázattya - írta haza a fényes portáról 73 I, 2| rólam.~Kunz tanár úr az ábrázoló geometriát tanította, és 74 I, 2| külsõn a mi Sándorunk van ábrázolva, baltája nyelére támaszkodva. 75 II, 1| Bacchus et Cythère~De ta vie abrêgent le cours...~- A király életérõl 76 I, 1| anyám a kanapé sarkából az abrosszal letakart fél kenyeret. - 77 II, 4| öleget, neköm egyet se.~Az abrosz két csücskit, amibe a portéka 78 I, 2| mint a vörös bor a fehér abroszba.~- Olvassuk meg, az a legegyszerûbb - 79 I, 2| Nosza hamar, rázzátok ki az abroszomat az ablakon!~Egy-kettõre 80 I, 2| ládafiából a legfehérebb abroszt, leakasztotta a szegrõl 81 II, 1| vége is, a felvilágosult abszolút uralkodót néhány év múlva 82 I, 2| nincs hivatalom, tisztségem, abszolúte semmi se vagyok, csak egyszerû 83 I, 2| szívünkhöz a felvilágosodott abszolutizmust. Holló igazgató úrnak mérsékelt 84 II, 2| nem kiáltja magát, hogy abszurdum az óvilágnak!~Erre a misztikus 85 II, 4| egy-két percre a kezében az acatoló kés, az csak addig volt, 86 II, 4| döfölte a földet, mint az acatolók.~S nem volt olyan napszámoslány 87 I, 2| nagy dinomdánomról, ahol acélgombócokkal, karddal muzsikálnak.~Azaz 88 II, 3| birtokában is. Ez volt neki az acélkovája a taplóhoz. De az is lehet, 89 II, 4| muszáj ambrózia helyett acitofozánon élni, mert én is azt szürcsölök. 90 II, 4| lehet, hogy az öregségem acsarog a fiatalokra, akik jókedvûek, 91 II, 3| úgy lehet, van is oka így acsarogni az úrra. Megpróbálom jó 92 II, 1| maga halhatatlanságával - acsarogták el a kapuból az Olimpus 93 I, 2| lobogtatott a szél. Ott is ácsingózott egy-két ember, odafordult 94 II, 4| ahogy Julis ott elnézte ácsinkózás közben a féllábúakat meg 95 II, 3| becsalni az uramat, itt ácsinkózik reggel óta, pedig annyi 96 I, 2| Ehun hoztam is mán ebben az acskóban.~- Nem értem.~- Dehogynem. 97 I, 2| ember volt az Ernec. A saját acskójából kínált meg egy pipa dohánnyal.~ 98 II, 4| kényeztette el a sors. Hát ezért ácsorgok én deres fejjel a játékosboltok 99 II, 4| utcán én nemigen szoktam ácsorogni. Hanem ha játékosbolt elõtt 100 I, 1| a guggon ülõ kofák közt ácsorogtam addig, míg oda hallatszott 101 II, 4| aeroplánokat rajzolt az iromba ácsplajbásszal. (Ezzel jóvá is tette a 102 I, 2| Talán a szülõfalujában, Ácsteszéren kellene egy ispotályt építtetni? 103 I, 2| nem szült szabóipar. Egy ácsteszéri takácslegény volt annak 104 I, 2| nézem, sok az ismeretlen adalék a bujdosók életérõl. Árvay 105 II, 1| történetnek a magját, mint adalékot az akadémiai halhatatlanság 106 II, 2| szomszédba mönni.~András sógor ádámcsutkája veszedelmesen izgett-mozgott 107 I, 1| én vagyok az!~Csakhogy Ádámot a paradicsomból kergették 108 II, 4| marad, azért akkor az ember adandó alkalommal hivatkozhatik 109 II, 1| hizlaltak. Ami olyan szép adat a francia konyha történetéhez, 110 I, 2| néphagyományból csak egy adata van Kálmánynak, de az nem 111 I, 2| akinek õ mindjárt ki akarja adatni a nyargalót.~- No, azon 112 II, 1| pedig, kívánságához képest, adatott egy bibliát, hogy abból 113 I, 2| hogy egyidejûleg postára adatta. Négy hónappal ezelõtt. 114 I, 2| ládafia ezüst húszassal!~Addig-addig feleselt egymással a két 115 I, 1| urat nevelni a dzserekibõl? Adhassa inasnak is, nézzse. No, 116 II, 3| illetõt, hogy mán csak mégse adhassuk egészen ingyönbe ezt a tömérdök 117 II, 4| Maga a városban pöngõért adhati a bûrit, ha van fogalma 118 I, 1| rossz ködmönt. A király nem adhatja olyan kevélyen a fiára a 119 II, 1| neki. Minél több próbáját adhatják annak, milyen hûséges és 120 II, 2| háromszög. Ezt a címet is adhatnám neki, de hát én csak olyan „ 121 I, 1| legalább egy kis vajalját adhatott volna a kenyérkéhez. No, 122 I, 1| Mindennapi kenyerünket adjad nekünk ma...~- Édesanyám - 123 I, 1| visszafordul.~- Mártonkám, lelkem, adjál már egy gyújtat dohányt, 124 I, 2| bolond Császár András, hogy adjam ki neki a garasból a magáét! 125 I, 2| brátye, csak egy kis tüzet adjatok a pipámba.~Szaladtak is 126 I, 2| ami a tiétek. A csákómat adjátok ide!~Odaadták neki a csákóját, 127 I, 2| úgy foghegyrõl vetett az adjonistenére. Nem küldte be hozzá Katit, 128 I, 2| nyelvet nem értett, s az adjonistenre szuronnyal fogadjistenezett 129 I, 2| emlékszel a nevire. A te adjutánsaid verték agyon.~- Nem is attul 130 I, 2| hallgatsz, isten uccse sülve adlak át a Mária Terézia õfölséginek!~ 131 I, 2| a szegedi kormánybiztos adlátusának. Laucsik szabódott a nem 132 II, 3| kell tanulni - mondtam az adlátusomnak. - Ez nagyon emeli tekintélyünket 133 II, 2| ötvenezrös, ez mög huszonötezrös, adna-e maga két kéket ezért a vörösért?~- 134 I, 2| hogy a szónokok gazdáját adnák az idézetnek. Igaz, hogy 135 I, 1| bennünket a folyosón.~- Fiúk, ha adnátok egy-két garast, meg egy 136 I, 1| mint. Azt azután be kell adnia a tanácshoz, kérvénnyel. 137 II, 1| Húsz esztendõt kell érte adnod az életedbõl. Nicolette 138 I, 2| érvényös lössz a valódilagos adó-szabadság, akit a Mátyás király adott, 139 II, 3| kincsek nemigen alkalmasak adóalapnak még minálunk se. Részben 140 II, 3| No, kár, hogy magábul adóbeszödõ nem lött - fejezte be a 141 II, 3| farkas-fogai vannak, hogy ha adóbevallási ívet kellene róla kitöltenem, 142 II, 4| magát az árendából meg az adóból, akkorra olyan vendég állított 143 II, 3| az ablakon. Pedig az csak adócédula volt, nem folyamatba mártogatás.~ 144 I, 1| álmaiból. Azonfelül valami adócsalási ügye is volt akkoriban, 145 II, 3| eridj a pokolba jó ember, az adóddal együtt, azt majd csak akkor 146 I, 1| kézirajz amoda, mire hol adódik alkalom. Azt látom, hogy 147 II, 3| szõregi Szív utcában. De hogy adóemelése ne legyen belõle, sietek 148 I, 2| nagyon meg volt elégedve az adófizetéssel. (Mert amikor nem volt megelégedve, 149 II, 4| szerszámokat. Az asszony adogatott le mindent, az ember állt 150 I, 2| fõrangúak, a papok, s úgy adogatták kézrõl kézre. Az egész város 151 I, 2| mesemondásában? De mikor aztán én adogattam tovább õsapám bíráskodása 152 II, 3| bizonyítványt, aminthogy az adóhivatalban se mondják neki, hogy eridj 153 I, 1| Dobos baktert ismeri, aki az adóintõt ki szokta hozni, de az süket, 154 I, 2| forint jutott egy emberre az adókasszából. Mire azonban valahol a 155 II, 3| miniszter a legyektül, osztán új adókat gondoljon ki kínjában. Én 156 I, 2| megtalálhatja az egykorú adólajstromokban, aki jól keresi. Ha valaki 157 I, 2| polgármestere, és Lendl Adolf igazgatta az Állatkertet. 158 I, 2| alighanem kunsági krónikás adoma. De némi világosság így 159 I, 1| jutalomkönyv volt, az volt a címe: Adomák és veszemék, írta Dvorcsák 160 II, 4| gyújtogatják az egyelõre adómentes mécsest a cserjéken.~- Mibe 161 I, 2| késõbb, meglett ember korában adoptálni akart engem, s azzal édesgetett 162 II, 4| haladékot is adtak, az adóra is, mög az árendára is, 163 I, 2| emberek, de még most is adósak a tavalyi árendával is.~ 164 I, 2| Bemrõl mint pár ezer frankos adósáról. Arra kérte, hogy a régi 165 II, 4| vele? Még a múltiért is adósok vagyunk neki egy véka babbal, 166 I, 2| felejtsd el, hogy mától fogva adósom vagy huszonöt bot kiállásáig.~ 167 I, 1| volt õ szent felsége nagy adósságának -, s hálából Istennek tetszõ 168 I, 2| Bemnek pár százezer franknyi adósságát, amit emigráns pályáján 169 I, 2| ember vagy, nem viszed el az adósságod a másvilágra.~A részeges 170 I, 2| De szeretném elõbb az adósságomat leróni.~- Nem lehet, fiam, 171 II, 1| hogy menedéket adott még az adószedõnek is, mikor a parasztok azzal 172 II, 4| történet végét azzal az adótiszttel mondatom el, aki az idén 173 I, 2| amibõl merített. Ilyen adótörténeti stúdiumoknál meg különösen 174 II, 1| alabástrom-olvasót a hóhérkézre adottak lelkiüdvéért. (Nem sokkal 175 II, 1| Különösen az olyan jó ördögnek adottat, aki a templom tetején lakik, 176 I, 1| maga olyan jegyes ember.~Az adóügyi tanácsnok maga is negyvennyolcas 177 II, 1| falun, hogy belefojtják az Adourba.~- Isten óvja a királyt! - 178 I, 1| akkor nem nyúznának az adóval.~Kicsit nyugtalan álmom 179 II, 2| egyiknél valami úrféle andalog, adóvégrehajtó, nótaáruló vagy valami ilyesmi 180 I, 2| gazdátoknak, nem komédiásnak adtalak én ide benneteket! Hát a 181 II, 4| és a Mák ángyó keze alá adtuk nevelõbe. Összeszokik a 182 II, 4| ijedt meg az asszony.~- Adunk mink mindent, ami kell - 183 II, 1| törvénykezõ emberek. Ki volt adva az ordré a sevillai alcaldénak, 184 II, 1| vetette ki magát, ezzel adván bizonyságát annak, hogy 185 I, 2| hiányosság. Igaz, hogy csak advent elsõ hetire állítottak be 186 II, 1| gõg szorult beléd?~- Én Aeneas Parafucillo vagyok, a sevillai 187 II, 4| gonosztevõ, a hieroglífáim fölé aeroplánokat rajzolt az iromba ácsplajbásszal. ( 188 II, 3| halmot láttam messzirõl, afelé igyekszem. Lucernatábla 189 II, 3| egész héten keresztül. Az affér szóba se került szombat 190 II, 4| tudományosság térképén, mint régi Afrika-térképeken az emberevõk országát. A 191 II, 4| visel. A mûvelt publikum Afrika-utazók könyveiben is lát ilyen 192 I, 2| tanulják meg idejében az afrikaiak, hogy most már civilizált 193 II, 4| kocsis, de más szolgálati ága van, mint nekem. A múzeum 194 I, 1| fa-modellekkel. Ennek a fának minden ága-boga egy-egy vashegyû dárda, 195 I, 2| félóra múlva nyúl lett az agárból. Olasz katonának híre se 196 I, 2| szétkurjantván a játékos agárfiúkat.~- De talán azért múzeumba 197 I, 2| hihetnek.~Attól fogva az agártanácsosból közönséges agárkutya lett, 198 I, 2| becsülete másnak, csak az agártanácsosnak.~Amire a jámbor fejedelem 199 I, 2| nemsokára visszakívánták az agártanácsost.~ 200 II, 3| sarkánál megálltam egy percre. Ágasfákkal volt megtámogatva az összevissza 201 II, 4| Egyik az egyik sarokban ágaskodik, másik a másikban, a mezítelen 202 I, 2| Aztán levágott a fáról egy ágat vándorbotnak, s azzal - 203 I, 1| útkaparónak, valamint egyenes ágbeli leszármazottjainak. A függõ 204 II, 3| rokkantságot jelent, az olyan agg harcosnak azonban, aki az 205 I, 2| Imre, hetvennégy esztendõs aggastyán, és könnybe lábadt szemmel 206 II, 1| tehetetlen, vak és süket aggastyánt. Malesherbes, aki memoárjaiban 207 I, 1| Fára almát, tõkére szõlõt aggatni se lehetett volna többet.~- 208 II, 4| lecsökkentett akadémikus. - Mit aggatódzol mindég az apádba, he? Megállj, 209 I, 2| az ebhitû a lányainkra - aggodalmaskodott a kisbíró. - Hanem mondok 210 II, 2| veregetik a csizmaszárát aggodalmaskodva a cseresznyefák rózsaszín 211 I, 1| a szentélybe, és közölte aggodalmát Agócs fõtisztelendõ úrral.~- 212 II, 1| s pénteken reggel minden aggodalom nélkül meggyújtotta a gyertyát 213 I, 1| meg õsszel, ujjongjanak és ágkarjaikkal tapsikoljanak õk is tavasszal, 214 I, 2| vidámító itala. S lám, a Zsigó Ágnes anyó is olyan karperecet 215 I, 2| kevélységgel:~- Nézze már, Ágneskám, milyen bolondokat csináltatnak 216 II, 4| mint a vadgesztenyék az ágon. Azzal rontjuk el az életünket, 217 I, 2| Osztrovszky József meg Szluha Ágoston - a hatvanas években országosan 218 II, 1| szemétdombjain, de soha még ilyen ágrulszakadt csavargót nem láttam.~Igen, 219 I, 2| kihívott az almáriumból agy hólyagos poharat, kitörülgette 220 I, 2| töltött puskát fektetött az ágyába.~Sándor megsimogatta az 221 II, 3| kiforgatni az örök nyugodalom ágyából. - Én átnézek hozzá.~Bennem 222 I, 1| csupa feneketlen homok. Ha agyagföld volna, amibõl sár lesz, 223 II, 4| a téglagyárat, amelynek agyagjába Isten a kubikosok kenyerét 224 I, 2| életnagyságban. Ahogy az agyagot levakartuk róla, rögtön 225 II, 3| mellettük egy kiégetett kis agyagpadka, azzal szemben a gödör falába 226 II, 1| amennyiben város a székhely. Agyagputrik közt egy nagy fahodály, 227 I, 2| odakészítette hitvese superlátos ágyához a parányi, piros szegedi 228 II, 3| együtt. Dugjam el otthon az ágyam szalmájába, ott érik az 229 I, 1| támadt elõször világtalan kis agyamban az a gondolat, hogy van 230 I, 2| hogy éjszaka ereszkedik az agyamra. De azt is éreztem, hogy 231 I, 2| pipacsutora találtatott az agyarán, azt Móra Balázs, a magyarok 232 I, 2| meghajtotta a fejét, és bement az ágyasházba, a négy öreg pedig ottmaradt 233 I, 2| hullajtotta el, hol csomósan ágyazta bele a földbe.~- Adtál, 234 I, 2| Éjszakára csak az ereszet alá ágyaztatott neki, a Katira pedig rázárta 235 II, 1| beteszi a lábát, azt mindjárt agyba-fõbe verik orgonahusángokkal 236 I, 2| közt, várva az éjszakai ágybontásra.~- Felszél fúj - húzta össze 237 II, 4| gondolta, hogy a leszakadt ágydeszkák karcolták meg, de az asszony 238 I, 1| mentül közelebb érek a nagy ágyhoz, amelyikbe az öreg szûcsék 239 I, 2| hogy a könyvszekrénytõl az ágyig elfelejtené az évszámokat, 240 I, 1| egy valódi királynak az agykoponyája van jelönlétben.~- Nem vélném - 241 II, 2| hogy kézzel is vert, de az agykoponyámat mög zsindöllyel ütötte, 242 II, 3| szomszéd is talált egy-két agykoponyát a kertjében. A Sztojkov 243 I, 2| utcában az öreg Titulász. Ágynak esett szegény feje, s a 244 II, 4| s ott legkönnyebb õket agyoncsapkodni a törülközõvel.) Korosabb 245 II, 4| elszaladni a bika elül, agyongázolta. Julis most már három gyerekkel 246 I, 2| hogy a másikuk is a Laucsik agyonsózott halát eszi. A fegyõrök csupa 247 II, 1| ötvennégy méteres ferde torony agyonütéssel fenyegeti, ha el nem hiszi 248 II, 3| nem ijesztette.~- Mindjárt agyonváglak benneteket, ha a galárist 249 II, 4| elereszt az iskolába, akkor agyonvágom.~Ilyen idõ pedig többször 250 II, 4| megmérgesedett rá, hogy majd agyonvágta a szõlõkaróval.~- Hát erre 251 II, 4| természete van az uramnak, így is agyonver, hogy megkéstem.~A madarak 252 II, 4| õ másképp kénytelen lesz agyonverni az egész családját, és kilencedmagával 253 II, 1| a történetét, akit majd agyonvertek az ismeretlen tettesek, 254 II, 4| való héten szögezték meg az ágyprémet -, és kimeredt szemmel mutogatott 255 I, 1| mikor odapillantott az ágyra:~- Jót akartam én neked, 256 II, 1| hallott, székek tologatását, ágyrecsegést, aztán csönd lett. Kitámolygott 257 II, 4| gipszkötésestül lefordult az ágyról.~- De csak elvöttem tûle - 258 I, 2| poharat, kitörülgette az ágyterítõ sarkával, s odatartotta 259 I, 1| tanácskozás volt. Kanapét, tükröt ágyterítõt, minden luxus-tárgyat összenéztünk, 260 I, 2| kegyet, hogy még egyszer ágyúdörgést hallhatott. De a sors kegye 261 I, 2| várfokairól nem a szabadság ágyúi dörögtek, hanem a török 262 II, 4| ögyebet, csak bútort.~- Az ágyunkat odaadhatnánk. Én mögalszok 263 I, 2| csak bizsereg a lába, ha ágyúszót érez. Legalább látni szeretett 264 I, 2| nyolcezer horváttal és tizenkét ágyúval. A két hadvezéren kívül 265 I, 2| és elsóhajtotta magát:~- Ah, Afrika! Micsoda más szaga 266 I, 2| zsákmány annyifelé ment, ahányan részeltek a csínytevésben, 267 I, 2| Az én rózsám szeme kerek, ahányat lát, annyit szeret.”) Zsák 268 I, 2| még finánc erre járni?~- Ahhá-ahhá-ahhá, több, mint ezelõtt!~Andrásék 269 I, 2| nemzet, csak nézze tovább is áhítattal a csorba téglákat. Én egy 270 II, 4| sokkal többen vannak, mint ahogyan õ gondolja...~~Hazudnék, 271 I, 2| aranyat, a török császár ajándéka.~- Szép jóestét adjon az 272 I, 2| a természete a királyok ajándékának! Elindul aranynak, megérkezik 273 I, 2| Osztrovszkynak -, a keleti népek csak ajándékért fogadják el az ajándékot. 274 II, 1| van a banda: játsszák az õ ajándékminétjét, s befejezik nagy éljen-kurjongatással.~ 275 I, 2| elestének kell a névnapi ajándéknak lenni a Magyar Balázs-ban, 276 I, 1| és visszaerõltette rám az ajándékom.~- Én már megettem a másik 277 II, 4| örülni, mikor egy ezredet ajándékoz nekik az apjuk.~- Mögállj 278 I, 1| Vízhányóné is meg akart bennünket ajándékozni, pedig õ csak avas zsírt 279 I, 2| egy kitömött boszniai sast ajándékozott az intézetnek.~Most már 280 I, 1| szélpajtás hajította volna utánam ajándékul.~Hiszen egyetlen szöggel 281 I, 2| Harminc labanc foglyot ajánl föl érette. Mit üzenjek 282 II, 2| bátorkodott figyelmembe ajánlani a borjúdiót uborkasalátával. 283 II, 3| elszívelhetõbb világ van. Még tán ajánlási íveket is íratnának velük 284 I, 2| beszélni. Tessék írásos ajánlatot tenni, aztán majd nyilvános 285 II, 1| kézadással válaszolt az ajánlatra. Kissé hosszúaknak találta 286 II, 3| öröme úgyse lehet belõle. Ajánlgatja a másiknak.~- Egy zsák krumpliért 287 II, 2| csavargatta, ha a kofák azzal ajánlgatták neki a nagypiacon a buzogányfejnyi 288 I, 1| Kezdõ szónokoknak nagyon ajánlhatom, a jégcsapszopogatástól 289 II, 1| idõt, mikor IV. Muradot úgy ajánlják be a fogékony gyermeki léleknek, 290 II, 1| hogy legodaadóbb hívéül ajánljam föl magamat. Hanem most 291 I, 2| de ki vigye el? Senki se ajánlkozott követnek a felség színe 292 II, 1| üzletre.~- Ezer aranyat ajánlok föl az asszonyomért, uram, 293 II, 1| négy szent pártfogásába ajánlottak, mikor megkeresztelték, 294 II, 4| diófa alá, és oltalmába ajánltatott a sárgarigóknak. Ott óraszámra 295 II, 2| jártak a városi uraknál, ajánlván életüket és vérüket a vasútért, 296 I, 2| herepfedényt?~Szõkebajuszos ajka, szelíd kék szeme biztatva 297 I, 2| illojális szélroham kikapta az ajkai közül a porcelánpipát.~Persze 298 I, 1| harmadik osztály nyitott ajtajáig. Ott aztán hallottam én 299 I, 2| Móra Balázs újfent igen ájtatosan.~- Hallod-e, ebnek eb fia, 300 II, 1| álltak igazában azok az ájtatoskodások, azt máig se tudja senki, 301 II, 1| ligetbe, s ott mindenféle ájtatoskodásokkal tisztelték Demetert, aki 302 I, 2| Rozálé ezen mindennapos ájtatosság”.~- No lelkem, csak ennél 303 II, 1| parancsolva volt, és kiállt az ajtóba, várva a vendégeit.~A két 304 II, 3| mindjárt fölegyenesedett az ajtócsikordulásra. Nem azért, hogy a köszörûkõhöz 305 I, 2| ahol nyitott ajtójú ház ajtófélfáján forgácscégért lobogtatott 306 I, 2| a tehenet, a lovakat, az ajtófélfán megmérte, menynyit nõttek 307 I, 2| perzekútorhadnagy odaugrott az ajtóhoz, rántott a kilincsen akkorát, 308 I, 2| falu közepére, ahol nyitott ajtójú ház ajtófélfáján forgácscégért 309 II, 1| csak õriztesse reggelig az ajtójukat - erõsködött Jean Bouret -, 310 II, 4| siettette az ember -, még az ajtókat, ablakokat is le köll szödni.~ 311 I, 1| hittem, hogy az valaki, és az ajtókilinccsel csak úgy el tudtam beszélgetni, 312 I, 1| kunyhó, csupa dér még az ajtókilincs is. A Kati néni kutyája, 313 I, 2| aztán odahunyorított az ajtónálló apródnak, a huncut szemû 314 I, 2| állt addig, míg a várkapu ajtónállója keresztbe nem fektette elõtte 315 I, 2| szegény talpasok, a derék ajtónállók, Szõreg, Dorozsma, Algyõ, 316 II, 4| mert olyan kicsi volt az ajtónk, hogy úgyse fért volna be 317 I, 1| oroszlánnal álmodott, és Ajtony úr vitézei fekhetnek ott 318 I, 2| lustán pillogtak föl az ajtónyitásra.~- Látolsz, mátyar? - kérdezte 319 I, 2| se ütöttem a fejemet az ajtóragasztékba, pedig le se szálltam a 320 II, 1| asszonyarc kukkantott ki az ajtórésen. - Mit akarsz, batyuska?~- 321 II, 4| Istennek - fordult ki az ajtótlan ajtón -, hun az a szalma? 322 II, 4| azonban hátba üt valaki az ajtóval, és szidja a marha istenemet.~- 323 II, 2| könyvébõl lépett volna ki.~Az ak-szakál feddõleg nézi végig a fiatalt.~- 324 I, 2| meginstálni mint a kótyi nemzet ak-szakálja, hogy államosítsák már a 325 I, 1| jól érezze magát benne az akác, e derék és hasznos közpolgár, 326 II, 4| addig tartanak, ameddig az akácfa-kereszt kilátszik a temetõben a 327 II, 4| gaz közül. Mikor aztán az akácfakereszt elkorhad, elkeveredik a 328 I, 2| akinek sírja fölött az akácfákon még most is fütyörésznek 329 II, 4| ménkû.~~A dûlõutakon egy-egy akácfán plakátot zörget a szél. 330 II, 3| szólni. Kutyahitû Döncõ az akácfának vetett háttal ül a dûlõúton, 331 I, 1| láttam, mint azon a szép akácfás piacon.~S a legtöbbet az 332 II, 4| plakátot, rá lehet tûzni egy akácfatövisre is, másodszor azért, mert 333 I, 1| meghódítsák a homokot az akácnak. Az itt az úr, a fenyõ csak 334 II, 4| értsék mög kendtök, hogy akadály van az útban - rimánkodik 335 I, 2| Azonban elõre nem látott akadályok merültek fel. Bécsben nagyobb 336 I, 2| S mire széttaszigálta az akadályokat, akkorra a csárdás felkötötte 337 I, 1| hetében jártunk -, mert nagyon akadályozná a forgalmat.~Nem volt szép 338 I, 2| éppen felsõbb hatóságilag akadályozva nem volt a megjelenésben - 339 II, 2| éppen népes vonaton, de nem akadékoskodott senkivel, gondolva, majd 340 II, 1| akkor sose jutok be az Akadémiába. Márpedig ez nekem mindig 341 II, 3| csõsz öregapja a Régészeti Akadémiák Nemzetközi Szövetségét.~~ 342 II, 4| valóban olyan téma, mint az akadémián a székelyek eredete. Hogy 343 I, 2| késõbb elsõ szegedi tagja az Akadémiának. A többi úr csupa magisztrátusbeli 344 II, 1| halhatatlansága is. A francia akadémiától kapta, írást is adtak neki 345 I, 1| Ödöné volt, az illusztris akadémikus-költõé. Egyszer levelet írtam neki 346 I, 1| közismeretbe. Alighanem valami akadémikusból lehetett kinyírva, mert 347 I, 2| Zólyomi tanár úr pedig akadémikusnak szánt, mert szép kis fejem 348 II, 1| szõrös szívû emberek azok az akadémikusok, aminõknek az újságírók 349 II, 4| mán a kútnak se.~Torkán akadhatott a vadhagyma, alig bírta 350 I, 2| hogy: karaktere semmi.~- Ne akadjanak ezen fel, uraim - magyarázta 351 II, 3| mondja Dusán, de némi akadozással.~- Csak bátran, jó ember, 352 II, 1| skandál!~Az utolsó sort már akadozó pillával írtam le. Hol leejtettem, 353 I, 1| felé járt, fehér fércek akadoztak a szakállába, de gyámoltalan 354 II, 1| mûtanrendõri bejárása során akadtam rá Karafulára. A regényt 355 II, 2| asztalra -, de mög vagyunk vele akadva. A nyavalya törje ki ûket, 356 II, 1| irgalmas, a gyõzelemosztó Isten akarata. Neked is azt mondom, ne 357 II, 1| belátni, hogy az õ szabad akaratából választott védõszentje határozottan 358 II, 3| embereim. Eldohánytalanodtak - akárcsak a múzeum.~Most már csak 359 II, 4| mert a jó Isten csak jót akarhat. Fogyasztja a bûnbe merült 360 I, 2| harmadik kuvasz. De nem olyan akárhová-való kuvasz ám, hanem csupa idevaló 361 II, 3| éreztetett.~- Nem tösz az semmit, akárhunnan való gölöncsér csinálta. 362 II, 4| mérgesen, hogy „möhetsz mán te akárhuva, szépségös”, de Modol már 363 II, 3| úr, mint a többi, és mög akari csalni a szögényi népet.~ 364 I, 1| kivenni, a Munkácsy-képet akarjátok-e beüvegeztetni vagy a Mednyánszkyt?~- 365 I, 2| ugyan kitanult ebállat, akárkihez járt iskolába.~- Megismeri 366 I, 2| lehetett szembeállítani akárkit. Ide olyan ember kellett, 367 I, 2| betyárnak kezdett melege lenni. Akármeddig nézett vissza a pályáján, 368 I, 1| bölcs elrendelés, mert így akármelyiktõl kérek pénzt, mindegyik azt 369 I, 2| hamarosan hátat fordítottak, akármennyire nehezükre esett is.~Csata 370 I, 2| közöttünk osztogatta el, akármennyit haszontalankodtunk is vele.~- 371 II, 4| lányok-e, fiatal gyerekek-e, de akármicsodák, fiatalok és jókedvûek, 372 II, 3| esztendõre. Hogy ha addig akármikor kitörik a lovam lába, a 373 I, 2| fiam, de annyit mondok, akármire viszöd, mög ne felejtközz 374 II, 3| lehetett Küsmödihez fogni. Mert akármirõl szólt a terefere, õ mindig 375 II, 2| felejtkezek rá ángyóra.~- Hát akármölyiket adná nekünk, mink vállalnánk 376 II, 3| a létrafokon, mintha föl akarna kelni.~- Mibül, uram, mibül?~ 377 I, 1| tandíjmentességet adni, csak akarni kell. De a világért ne mondja 378 II, 1| árán a halál karjaiból? Akarod-e nekem nyújtani a kezedet, 379 I, 2| Sándor-filmet csinálni. Már hogy meg akarta-e szégyeníteni az odavaló 380 I, 2| vagy a századik, aki meg akartál doktorolni.~A fejedelem 381 I, 2| vetettek. Mi csak a holdat akartuk kifogni a vízbõl, mert igen 382 II, 4| pedig nem akar megvénülni, akassza föl magát”. De a jegyzõ 383 II, 2| mint egy jércetojás, akkor akasszon kend fölé egy úrikalapot, 384 II, 1| magát a lyoni útra, hiába akaszkodott a nyakába a felesége, hogy 385 I, 2| kimutatni a virtust. Össze is akaszkodtak velük, János azonban kénytelen 386 II, 3| volnék, arany érdemkeresztet akasztanék érte a nyakába. De hát, 387 I, 2| császár híre nélkül nem akasztathatott. Valami Heeger nevû rendõrtanácsost 388 I, 2| Frigyes mindjárt föl is akasztatta a huncut pedintert, õ a 389 II, 5| börtönök, de már eltûntek az akasztófák, amelyek hajdan minden község 390 II, 4| sas vágja ki a szemét az akasztófán, de a városi értetlen igen 391 II, 1| csináljunk Mr. Trainnel?~- Akasztófát neki! - verték az asztalt 392 I, 2| ifjú úr ezzel a háromágú akasztófával?~- Kegyeskedjék fenséged 393 I, 1| Halló!~- Megálljunk csak - akasztom vissza a telefonkagylót. - 394 I, 2| Betyárt már azelõtt is akasztottak, de Laucsik az orgazdákat 395 I, 1| keresztapám gunyhójában, föl volt akasztva a szenteltvíztartó mellé.~- 396 I, 1| kicsire szabta. Azért nem akceptáltak semmiféle rendes mesterségben, 397 II, 2| Terézia urának nevezték vala. Akié az impérium: az adja a nevet.~ 398 II, 2| fölszáll a fejbe.~- Mán akiébe - mosolyog az ötödik dûlõ.~- 399 II, 1| akarja vinni az asszonyát, akiért három év óta járja a világot.~ 400 I, 2| próféták” közé sorolja, akikbõl tizenkettõt fog egy kalap 401 II, 4| közgazdászok, szociológusok, akiktõl én sokkal többet tanultam, 402 I, 2| olyan mértani testet értek, akin a kisdiákok a kristályalakokat 403 I, 2| Itt olyan por terem, akitül vályogot köp az ember.~- 404 I, 2| Nagy tudomány volt pedig akkorában a borbélyság, s nagyobb 405 II, 4| díszgombok voltak, bronzpléhbõl, akkorák, mint a régi négykrajcáros, 406 I, 2| gazdasszony. Nem bánjuk mink, ha akkorka lesz is, mint egy kétfelé 407 II, 3| kísérni a keresztdûlõig, s aközben tanítjuk egymást mindenféle 408 I, 1| hanyattvágódó, hol orrabukó furcsa ákom-bákomokat, melyek korcsolyázó tündérkék 409 I, 2| középen a két deák. Fogja az ákom-bákomos papírt a kisebb, adja neki 410 II, 2| tarkázott. Becsültem másfél akósra, ahogy ott meredezett a 411 II, 1| ruházta föl a Jóisten, az csak ákovitába áztatva üdítõ eledel. Az 412 I, 2| a hajdúk honoráriumát az ákovitából, levelet írt a városkapitánynak, 413 I, 1| kultúrpalotát. (Notabene, az akta ma sincs elintézve.)~No 414 I, 2| hexameterbe van szedve az Aktaeon harmincnyolc kutyája közül 415 I, 2| bibliotéka levéltárából azokat az aktákat, amiket innen-onnan harminc 416 I, 2| Körülbelül egy a szövege minden aktának, csak a név változik, amelyre 417 II, 3| kérdeztem tõle, csak úgy aktarubrikázás közben.~- Hát kéröm, azt 418 I, 2| írtam volna még akkor, mikor aktuális volt, de népszerû emberek 419 II, 3| akiknek van érzékük az aktualitásokhoz.~Nem mondhatnám, hogy a 420 I, 2| valami?~- Van rajtuk valami ákumbákum - fogott össze belõlük egy 421 II, 1| morzsolgatta a nagyszemû alabástrom-olvasót a hóhérkézre adottak lelkiüdvéért. ( 422 II, 3| magyar néptül. Hogy az se alábbvaló, mint a morva meg a szerb.~ 423 II, 4| abbul lössz az esõ, hogy ûk alacsonyan röpködnek. Az csak azért 424 I, 2| Marczali Henrik vagy Ballagi Aladár. Õk akármit mondanak, mindenre 425 I, 1| a vétkemet, hogy Halász Aladárné úrasszony elküldte nekem 426 I, 1| adhattam volna föl vagy Aladdint és a xaxabarlangi lakatot, 427 I, 2| de úgy, hogy a Modolt is aláfogta.~- No, hát ehhez mit szólsz, 428 II, 4| német úré. A kuruc csakúgy alágyújtott a kéménybe fölakasztott 429 II, 4| meg a labanc is, aztán alágyújtottak, és addig füstölték, míg 430 I, 2| amit ott kékplajbásszal aláhúzott. „Ha dámával, vagyis nõi 431 I, 1| egy másik olvashatatlan aláírás. Az egyik mint szerkesztõ, 432 II, 1| ráismerhetett volna azon a kancellár aláírására, akinek jussa volt a király 433 II, 1| akinek jussa volt a király aláírását hamisítani, mivel õfelsége 434 II, 4| fillért reszkérozott egy aláírásért.~- Ez mindig ilyen nagy 435 II, 4| plakátok, a belsõ zsebben az aláírási ív. Amazért húsz fillért 436 II, 1| népgyûlést hívtak össze, aláírásokat gyûjtögettek, s most már 437 II, 4| némelyik olyan olvashatatlan aláírást produkál, hogy azzal akár 438 I, 1| hozzám egy olvashatatlan aláírású úr, és ellenjegyezte egy 439 II, 4| kísérlet ellen.~Hát ezt aláírja minden rendes ember. Amelyik 440 II, 4| Noé pátriárka, mert az van aláírva. Igen ám, csakhogy ez a 441 I, 2| Mitológiában, hogy Kis Kampó mondai alak a szegedi népnél, valami 442 I, 2| kezét -, egy kosárka fûért alakítsunk részvénytársaságot az istenhegyi 443 I, 2| szabályos jegecrendszer elsõ alakjait összebarmoltuk, mink, nehézkezû 444 I, 2| kapukban. A fejedelem délceg alakján mindjárt megakadt az asszonyok 445 I, 1| fák! Énelõttem úgyis hiába alakoskodnak, mert én úgyis tudom, hogy 446 I, 2| beszél, ahogy történelmi alakról szokás. Azt mondja róla, 447 I, 2| kancellárnak.) Egy különös alakú pisztolynak a rajzát küldte 448 II, 3| mint aki elõtt új elmélet alakul ki, aztán megrázta a taraját, 449 II, 4| íratott a homlokára, csillag alakút vagy keresztet formázót - 450 II, 3| kihozott egy rossz subát, és alám gyûrte, hogy jobb ülés essen 451 I, 2| csengett, mint az ezüst.~- Nem alamizsnáért panaszkodtam, uram. Azért 452 I, 2| Különösen ez a nagyfejû, alamuszi nézésû ember, aki olyan 453 II, 2| vasútról. Tehát a vasút az alany. Mit állítunk a vasútról? 454 II, 4| gyereket az állítmánykiegészítõ alanyesetek és a közös nevezõre hozandó 455 II, 4| a maga földjén. Ha János alanyi költõ lett volna, ódával 456 II, 3| hogy ez a szentencia minden alap nélkül való, de azért néha 457 I, 2| kifelé a belföld nyomorára alapítja, s az egész népességet két 458 II, 3| kellett, hogy minden ténybeli alapja hiányzik.~- Szagolja csak 459 II, 1| gondolta a költõ, de azért alapjában örült neki, hogy a kutya 460 I, 2| megszerezhetõ tudományban, amelynek alapját még hazulról hozta, s azóta 461 II, 1| megismertette vele olyan alaposan, ahogy csak egy jólértesült 462 I, 2| közé, és ezzel megadván az alapot a béketárgyalásokra, kezét 463 II, 1| messer Guglielmo rosszul alapozták meg, és ezért lett belõle 464 I, 2| s ez a hír nem látszott alaptalannak. A vékony dongájú kis ember 465 I, 2| is sok diplomata-karrier alapult.)~Hát addig nem is volt 466 II, 3| nyaggatott az ásványtani alapvizsgán Krenner tanár úr, Isten 467 I, 1| huszonkét esztendõs, mikor alapvizsgával tanárságot vállaltam egy 468 I, 2| arcvonásai is fölvették az álarc idomát.~Scudéry kisasszonynak 469 I, 2| aki tíz-húsz esztendõkig álarcban jár, mikor leveszi azt, 470 I, 2| látni legjobban, hogy se alarmot nem fúvatott, se egy falut 471 I, 2| õróla. A cikk csakugyan alászálla poklokra, de a címet meg 472 I, 2| mintha csak a Jack London alaszkai könyveibõl tanulták volna.~ 473 II, 4| vackol neki az ajtó mögött, aláteríti az apja rossz katonaköpenyegét. 474 I, 1| már akkor ott mosolygott alattam. Átölelte a térdemet, és 475 I, 2| talál homlokon, hanem ez az alattomos kérdés:~- Apukám, hány lába 476 II, 1| egyéb dolga is volt, mint alattvalóinak a fejét elcsapkodni. Elkerülhetetlen 477 II, 1| király õfelségének több alattvalója is odacsõdült, s a nagy 478 II, 1| milyen hûséges és engedelmes alattvalók, annál jobb. Most már meggyújtották 479 II, 1| kívánhatok én magamnak igazhitûbb alattvalót ennél a moriszkónál? Nem 480 II, 4| abból a vizsgából, aminek alávetem õket, nem lesz adó. Felelhet 481 I, 2| Isten neki, hozta a hírt, aláveti már magát a János a nyilvános 482 I, 2| se merték fölvetni, olyan alázatosak voltak.~- Menjetek már, 483 I, 2| mindenáron.~Meg is próbálta, nagy alázatosra fogva a szót.~- Kedves öcsém-uram - 484 I, 2| egy zempléni fõispán nem alázhatta le magát elsõ vizitre egy 485 I, 1| kell, a füzeknek is alája alázkodó, ahol lehet, a tölgyeknek 486 I, 2| olyan összeköttetése, hogy Albrecht fõherceg, a Bach-korszakban 487 II, 1| adva az ordré a sevillai alcaldénak, hogy legelõbb az õ talpára 488 I, 2| neki -, hogy legyen kit áldani még az unokáinknak is!~- 489 II, 4| nagyobb pénz lett.~Hát így áldás nélkül fogtak bele a racionális 490 I, 2| puskacsõvel kikényszerített áldásnak nem lett foganata. Kata 491 I, 1| úgy fogok gondolni, mint áldásra nyitott szájra. Ezt kedveltem 492 I, 2| a gyereke szándékára az áldást.~- Éntûlem möhetsz, fiam, 493 II, 3| kendnek, akkor megisszuk áldomásnak az idei termést.~Abban a 494 I, 2| közt ürültek a pezsgõboros áldomáspoharak.~Közpolgári nyelven ez annyit 495 I, 2| vette róla, míg meg nem áldotta õket. A pusztázó barátok 496 I, 2| körül mindenféle nyelven áldották a legfõbb hadurat, akinek 497 II, 3| magyar múzeumok az elsõ áldozatai; jobb errõl nem beszélni, 498 II, 1| lexikonok huszonötezerre teszik áldozatainak számát, mert azok lusták 499 II, 3| tudományi tények alkalmi áldozatán. Péter azonban mint csöndös 500 I, 2| katonáját és a rémuralom áldozatát látta a különös hõsben, 501 I, 2| Azután pedig elbánt a két áldozati állattal, kisütötte õket 502 I, 1| polgártársat, hogy hazafias áldozatkészséggel azonnal szerezzenek egy 503 II, 1| s bármikor kész életét áldozni gazdája becsületéért. Közben