| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
20676 II, 3| szállnak a darvak!~Én is odafordítom János felé a felnyújtott 20677 I, 2| budai hegyek rigói is mind odafüleltek.~Magának a királynak is 20678 II, 4| Mert én ezt a körtét akarom odagurítani annak a Péternek, akit keresek.~ 20679 II, 4| be is értünk a városba, odagyün a csöndér, megállít, hogy 20680 I, 2| a Nagy utca. A fél város odagyûlt a Bánhidy-kúria elé, s verték 20681 II, 2| régi mán elrohadt, nézze, odahajítottam a tarlóra.~- Hát holtig 20682 I, 2| mi drágasága volt, mind odahányta rakásra.~- A hazának adjuk, 20683 II, 3| a helytartó úr, a János, odahívta gyöngyöt keresni. Akkor 20684 I, 2| szegedi menyecskék, akiket odahordatott, hogy a Korán értelmében 20685 I, 1| hogy az egész monarchiából odahordták a mindenünnen kikonzíliumozott 20686 I, 2| öregúr az igazságba. - S ha odahozná az ördög, akkor is majd 20687 II, 3| malacokkal, mikor a csõsz odahujántott neki:~- Hé?~- No?~- Mán 20688 I, 2| ember mondókáját, aztán odahunyorított az ajtónálló apródnak, a 20689 II, 4| csak belopódzott. Szülém odahúzott magához, utoljára megfésülte 20690 II, 2| az õ szeme is, s rögtön odaígérné hitét-lelkét MacDonaldnak 20691 II, 3| bizalomkeltés céljából vaktában odaígérte volna a hisszarliki Juszuf 20692 I, 1| odatettem azt a képet, ami éppen odaillett, és a kezem ügyébe esett. 20693 I, 1| segítsek rajta, de édesapám odaintett magához. Azt kérdezte tõlem, 20694 II, 1| mindegy - nevetett az arab, és odaintette az egyik szerecsen fogdmegjét. - 20695 II, 1| odanyújtotta az ulémának:~- Odaírod ezzel arra az izére, amit 20696 II, 4| neve mellé a végzet már odaírta a deleaturt. Errõl nem lehet 20697 I, 2| a hír, hogy „Sándor” is odajár felejtkezni az egész vezérkarával, 20698 II, 2| lakatosért déli harangszókor, és odajárt érte esti harangszóig. Nyolc 20699 II, 4| földet szántó repkedését, odajön az öreg Mák egy piszkafával, 20700 II, 3| õhozzá. Végre aztán csak odajutottunk, sõt már tovább is hurcolkodtunk.~ 20701 I, 2| keménykötésû legényt. Kelletlenül odakeszegelt az alispán elé.~- Ne félj, 20702 I, 2| volt az, aki minden este odakészítette hitvese superlátos ágyához 20703 I, 2| Parázsó nagy komolyan odakiáltott:~- Veto! Ellentmondok!~Olyan 20704 I, 1| köszönést el kell fogadni. Maga odaköpött elém, és nekem azt viszonoznom 20705 I, 2| tátos-lovához, mert azt csak odakötötte a kapufélfához, megkérdezi 20706 II, 1| hogy hajnaltájban a démon odakuporodott az új házasok közé, és sugdolódzni 20707 I, 1| Krisztusatyafiság könyvébe. Odakuporodtam mellé a padkára, a hóna 20708 II, 2| jegenyére, annak a hegyibe odalátszott a Tisza. Egy-két jégtábla 20709 II, 2| beledöfködött a ködbe, egyszer csak odalép az asztalunkhoz a csárdás, 20710 II, 3| vitatkoznak itt is, ott is. Ahova odalépek, elhallgatnak, és tömik 20711 II, 3| hozott a felesége, ebéd után odalöki a csajkát, kanalat az asszonynak, 20712 I, 2| küldte be hozzá Katit, csak odalökött elébe egy meszely bort, 20713 I, 2| maradj is ottan. Addig, míg odalöszöl, majd vigyázok én a házra, 20714 II, 4| kipislogni a putri ablakán. Odalopakodott és belesett rajta. Ott ült 20715 I, 2| emberek-e ezek, vagy nem! Odamén a tudós a miniszterekhez, 20716 I, 2| ti pokolra való bírátok odaméretné neked az igazságot, ahol 20717 I, 2| állítsd elõ a bûnösöket!~Odamutatott a sublótra, ahol két cserépbõl 20718 II, 3| mit farcinál engöm az úr!~Odanéztem a levelerúgott, zörgõs kórójú, 20719 I, 2| egy perzekútort.~A legény odanyargal, és jelenti, hogy a pántlikák 20720 I, 2| fölült a tátos-lovára, odanyargalt a Mária Trézia elé. De olyan 20721 II, 4| magam szempontjából, mikor odanyomom a nagy körtét a Pétör markába. 20722 I, 2| átviszem a bátyám szérûjére, odaöntöm az övéhez. Nézd, nekünk 20723 II, 3| most már meg, mikor a csõsz odaoldalog hozzám, és fölkérdez, ki 20724 I, 2| fölugrott a háló mellõl, s odapattant a katona elé. Alig ért neki 20725 I, 1| fájdalom volt a szemében, mikor odapillantott az ágyra:~- Jót akartam 20726 I, 2| marékra sodorván a bajuszát, odarecsegte a királyasszonynak az igazságot:~- 20727 II, 3| betemette a fõd!~Még az emberek odarohantak, nekiguggoltam két kézzel 20728 II, 4| alig vonszolta magát, mire odaroskadt a csodatevõ kép elé. De 20729 II, 4| neked, tudod-e?~A nagyobb odasomfordál a kicsihez, és taszít rajta 20730 II, 1| Karafula is észbe kapott, odasomfordált a király mellé, s megrántva 20731 I, 2| Ali Patlidzsánnal, mikor odasuhogott a ház elé az ünneplõ kaftánban.~- 20732 I, 2| Mikor aztán a kótyi bíróék odaszaladtak nagy-tamáskodva a bográcshoz, 20733 II, 3| vagyok kivétel. Ahelyett hogy odaszaladtam volna hozzá, és testvér 20734 II, 4| csúfolt lyuk párkányára odaszállt egy madár. A madarat nem 20735 II, 3| felszerelésekhez tenni. Ezt odaszántam ajándékba - tett elém még 20736 II, 2| bográcsot a szolgafáról, odaszól a szolgámnak:~- No, tartson 20737 I, 2| kvártélyra, hogy máskor is odataláljon, ahol olyan jó dolga volt.~ 20738 I, 2| férji utasítás nélkül is odatalált, és kilebbent a szobából. 20739 II, 4| Modol kiszállt az ágyból, odatapogatódzott hozzá a sötétben, és szorosan 20740 I, 2| fölkapta a legerõsebb ökröt, s odatette Lajos király elé. Azt hitte 20741 II, 4| napsugár, mikor a koporsójában odatették az oldalához a kosárka körtét. 20742 I, 2| ruhájú tisztet. Utoljára odatévedt a tekintete a zubbonyán 20743 II, 1| neki, hogy ha még egyszer odatolakszik, akkor úgy beeresztik, hogy 20744 II, 4| haláltól, és éjszakára mindig odatoltam az ajtó elé a mosószéket, 20745 I, 2| vetettek rá, hogy a lovacska odatopogott melléjük. Ilyen isten-ítélet 20746 II, 2| a kocsival, Futós Bárány odatotyogott hozzánk.~- Nagyon sietnek?~- 20747 I, 2| egész ökröt, a többiek meg odaültek a kuktát lesni, hogy hová 20748 I, 2| pénz, mikor leeresztette, s odaütötte a másik zacskóhoz.~- Mi 20749 I, 2| rongyok a szélben, Heeger úr odaugratott egy perzekútort.~A legény 20750 II, 2| sapkát, és a szeme sarkával odavág a komának. Ez annyit tesz, 20751 I, 1| ahogy a szemem sarkával odavágtam neki, bátran megfelelt:~- 20752 II, 4| alanyi költõ lett volna, ódával szentelte volna meg ezt 20753 I, 1| Sohse volt még kuckónak odavalóbb lakója. Világéletemben nem 20754 I, 2| fejét.~- Nem töhetöm, uram. Odavan a tekintélyöm.~- Hogyhogy?~- 20755 I, 2| egy öreg tulipántos láda. Odavánszorgott, kivett belõle egy kis ládát, 20756 II, 1| vásárt csinál, ha Karafulát odaveszi az udvarába bolondnak. Úgy 20757 I, 2| hármat?~Jó szerencse, hogy odavetõdött az öreg kukoricacsõsz is, 20758 II, 4| körülzsibongott, ahogy napáldozatkor odavetõdtem.~- No, bolondkák, no - hessegettem 20759 II, 4| húztam egy kicsit.~A kalauz odavilágít a lámpájával. Mindenki odanéz. 20760 II, 2| oda? - kérdezi Mátyás, és odavillan a bíróra a szeme sarkával, 20761 I, 1| láttuk három napig.~Éhesen õdöngtem az utcánk gyepes árokpartján, 20762 II, 1| totyogó serfõzõk lakták az ódon paloták városát, akik már 20763 I, 2| majd meglátjuk - lépett az odúhoz a magyar molnár, s beleeresztette 20764 I, 2| eközül ásított ki a fekete odva, mint valami nyitott száj.~- 20765 II, 2| mögapadt egy kicsit.~- No ugye, ódzik mán a kend bocskora?~- Az 20766 I, 1| néztem, hogy mozog a szája:~- Ö-rül-je-tek-és-vi-gad-ja-tok-mert-a-ti-ju-tal-matok-bõ-sé-ges-meny-nyek-ben.~A voces paginarum hamar 20767 II, 4| Szülém letette a ruhát, amit öblögetett, a szívére szorított, és 20768 II, 2| már mindnyájan rágtuk és öblögettük a bort. Tán egy kicsit túloztuk 20769 II, 4| vétkelli a legény a fogadott öccsében, hogy még egy esztendõ múltán 20770 II, 4| Ábelre.~Féltékeny a fogadott öccsére, városi ember létemre természetesen 20771 I, 2| alázatosra fogva a szót.~- Kedves öcsém-uram - kérlelte szépen -, fogadja 20772 II, 4| vigasztalta magát -, van a Gáspár öcsémnek annyi pénze, hogy nyilván 20773 I, 1| ért.~- Mi kéne, ha vóna, öcsikém? - kérdezte a tanító úr.~- 20774 I, 2| barackot:~- Nagyot nõj, öcskös, ebben az esztendõben!~Hej, 20775 I, 1| lehetett az a levelemben, amit Ödön bácsi ennek olvasott.~De 20776 I, 1| dolgot, amilyen a Jakab Ödöné volt, az illusztris akadémikus-költõé. 20777 II, 4| neköm most a rajtamvalónál ögyebem.~Az ember végignézett a 20778 I, 2| ösz mög, mikor sült tököt öhet.~Az öregbíró azonban annál 20779 I, 1| vashegyû dárda, amely elszántan öklelõdzik az ég felé. Soha fában még 20780 I, 2| A filozófus fölemelte az öklét, és kinyújtotta a mutatóujját. 20781 I, 2| szolgalatjára?~- Tisztelem az öklöd, öcsém, nem hálókötésre 20782 I, 2| ellenséghez álltak! - rázták az öklüket a csókai magyarok. - Mink 20783 I, 1| bizony nemcsak a gyerekek ökögtek-bakogtak, hanem nekem is égett mind 20784 I, 2| nemigen koppant már az öreg ököl. A deák, ahogy odalépett, 20785 II, 2| rossz szín ajtajában.~- Két ökör húzta ezt idáig a kukoricaföldrül, 20786 II, 3| irányában.~- Szokás-mondás, hogy ökörben ne keress ikrát.~Egy szóval 20787 I, 2| csinált vagy harminc fogást az ökörbõl. Sütte pecsenyének, fõzte 20788 II, 1| kislaragákat és kaszinedárokat. Az ökörbõrbe varrás, a szurokba fõzés, 20789 II, 2| Altwien-vázából, és helyébe került az ökörfarkkóró. Én pedig, mikor másnap 20790 II, 2| észrevettem, hogy a dûlõút egy ökörfarkkórós parlagra kanyarodik.~- Tudja, 20791 II, 2| csordajárásban egy nyaláb ökörfarkkórót. Gyönyörû, öles példányok 20792 II, 2| Természetesen a búcsúlakomán csupa ökörfarkkóróval volt terítve az asztal. 20793 II, 2| úr mondotta, gomblyukában ökörfarkkóróvirággal. Indítványára egyhangúlag 20794 I, 2| sorom. Mindjárt az elsõ ökörhajtással mögkerestem ötven pöngõt. 20795 I, 2| se több, se kevesebb egy ökörrel.~- Nono - fújta a biztos 20796 I, 2| segíteni. Akinek egy-két ökre van, azét én sose bántottam, 20797 I, 2| azok a szamarak, akik az ökröket õrzik. Nézze, legutóbb is 20798 I, 1| lett, hogy a latin tanár úr ölben vitt be az iskolába, és 20799 II, 1| a kalmárgúnyában semmi öldöklõ szerszám nem találtatott. 20800 I, 2| idejében elugrott a Sándor ölébõl, ahová férji utasítás nélkül 20801 I, 2| nyáron neköd köll ûket az öledbe hordanod.~- Már mér’?~- 20802 II, 3| Sándor mint keresztapa. - Ölegellöm nekik az ezüstkoporsót is. 20803 II, 2| kegyetöknek, miben rejlik az ölégtétel. Helyhözzenek kegyetök éjszakára 20804 II, 2| maga elül a töpörtyûket, és õeléje tologatja a kanalával. Ha 20805 II, 1| karja nem adta vissza az ölelést: Nicolette asszony halott 20806 I, 2| szorongatták az ifjú vitézt ölelésükkel a régi bajtársak.~- Hozott 20807 I, 1| vettem észre, hogy mikor ölelgetett, lelopta a nyakamról a fekete 20808 I, 2| többet vissza kegyelmedet - ölelgették a generálisok.~- De el sem 20809 I, 2| ahogy öreges lassúsággal ölelõformán lendítette ki a két karját.~- 20810 II, 1| két szemére és a megáldott ölére, aztán fölült az öszvérére, 20811 II, 4| meg benne. A kígyószisz ölesre megnõtt, a gyújtoványfû 20812 II, 5| mulatják magukat, hogy halomra öletik egymással az embereket, 20813 II, 1| nyelvemen forog a neve... Tõrrel öli meg! Esküszöm a bayonne-i 20814 II, 3| õsembört találnak, akinek az öliben vannak a fogai.~Hát azt 20815 II, 1| hang. - Vagy õ öl, vagy õt ölik. Franciaországot meg kell 20816 II, 2| högyet is möghaladja egy öllel. Így végezte ezt az Isten 20817 II, 4| lármával, hogy azt hittem, ölnek fiastul. Azért nyitogattam 20818 I, 2| éppen négyezerháromszáz ölnyire ide. Talán ezen az okuláron 20819 I, 2| szeretnék-e megnézni Bécset? Hátha õelõttük még nincs bedeszkázva Palkonyánál 20820 II, 2| nagyhatalmak már majdnem ölre mennek.~Itt van például 20821 I, 2| kakukk a rodostói kertben. Ölték is vele az urak eleget az 20822 I, 1| apjuknak, olyan hercegnek öltözhettek, amilyennek akartak. (Sárga 20823 II, 1| kívül semmi egyébbe nem öltözködõ dámákat, és azokat elnevezte 20824 II, 4| javabeli menyecskék, jól öltözöttek, ételben-italban fogyatkozást 20825 I, 2| lánynak gondolja, és ne öltöztesse angyalbõrbe. Valami ilyen 20826 II, 1| tábornokoknak, se az aranyba-ezüstbe öltöztetett lovászmestereknek, asztalnokoknak, 20827 II, 4| vadnyulat melegebb subába öltözteti, s az embernek észt adott, 20828 II, 4| Míg a feleségem a lábát öltöztette a kis emberizinknek, én 20829 I, 1| Marci kisasszonyt új ruhába öltöztették a tündérek!~- Ohó - gondoltam 20830 II, 4| tavaszi éjszakákon a tárt ölû mezõk felett, külön is rájuk 20831 II, 4| elkerülhetetlennek láttunk, vagy az ölünkbe dobott valami jót, amit 20832 II, 4| mélységeit azonban eltakarjuk önámító és felületes politikai és 20833 I, 1| torkot is edzette, és nagy önbizalmat csepegtetett belém. Kezdõ 20834 II, 3| kutyahitû emberben lábra állt az önbizalom. Megfrissült az arca, hetykén 20835 II, 1| derül, sohase lett volna önbõl akadémiai tag. Így azonban 20836 II, 1| a gróf is. - Hát nem az öné? Hiszen ön hozta. Mi nem 20837 I, 2| Egyet-mást majd elmondok az önéletrajzából. Ebbe a fejezetbe csak annyi 20838 I, 2| szülötte, ránk testálta önéletrajzát, s azt mi féltve õrizzük 20839 II, 4| szakiskolában. Növekszik tõle az önérzet. Mindjárt rengetegnek érzi 20840 I, 2| kavarodott föl egy kicsit az önérzete a Latrán utcai papucsosnak. - 20841 II, 4| ide is leülhet.~Én azonban önérzetes férfi vagyok még esernyõcsinálónak 20842 II, 1| császár nevét, és helyébe az önét írtam be, mert ön valóban 20843 II, 4| felejtsétek el, hogy nem lehet önfeláldozó hazaszeretetet követelni 20844 II, 1| amely véget vetett a lányok öngyilkossági járványának. Az egyetlen 20845 I, 1| szemrehányást magamnak érte, hogy önhatalmúlag megreformáltam az inasoktatást, 20846 II, 4| gyógyszerkönyvbe. Van bennem annyi önismeret, hogy én nem vagyok haszonra 20847 II, 2| a kocsmárost, fiatalos, önkötõs nyakravalójú magyar volt, 20848 I, 2| annál nagyobb a becsülete önmaga elõtt.~- Büszke vagyok rá, 20849 II, 3| kelteni, inkább bennem, mint önmagában. A nagylelkû ellenség tudatos 20850 I, 1| vontatva, mintha csudálná önmagát.~- No, ezt megfizeti az 20851 I, 2| alázatosan vette a szót.~- Inkább önnék egy kis vadkörtét, ha jó 20852 I, 2| belügyminiszter úrnál, az tud önön segíteni, ha akar.~Vágónak 20853 I, 2| híre volt, hogy ha ökörbe öntenék, úgy meghidegülne tõle a 20854 I, 2| Isten-ostora. (Bizonyosan akkor öntette magát vasba az udvari kovácsaival, 20855 II, 2| Sose vergõdjék kend vele - önti tele újra a poharat a fiatal -, 20856 II, 2| borvizsgát, mégpedig a gazda öntögessen egyenlõ mértékkel.~Szétmérte 20857 II, 4| térdelt a kapusarokban, s öntögette befelé a tejet egy nagykendõbe.~ 20858 II, 1| hozzájuk, s fele annyi vizet öntött a pohár tejébe, mint a magáéba.~ 20859 I, 2| portréja. Nem is a hun kovácsok öntötték, hanem egy stájer kályhagyáros, 20860 II, 4| homokbul, amit öt esztendeje öntöz a maga verejtékével, meg 20861 I, 2| pap. - Borovicskával kell öntözni a tövét, attól kiázik a 20862 II, 2| tovább adja a fiatalnak.~- Önts a tüsztölt úrnak is, te 20863 II, 2| amelyikön lyuk van, osztán azt öntse kend tele ciböre-levessel, 20864 I, 1| most tette életében az elsõ öntudatos mozdulatot: bedugta mind 20865 I, 2| a lábát. Nem is annyira önvédelembõl, hanem inkább betyárbecsületbõl 20866 II, 4| akkor, amikor talán nem is önzésbõl, csak kényelmességbõl vagy 20867 II, 3| ennélfogva engem nem kötelez az önzetlenség. Üzleti szerzõdést kötöttünk 20868 II, 3| egy szóval se mondom, hogy önzetlenségi alapon. Nem vagyok én politikus, 20869 II, 4| úrgyûlölõ, együgyû, ravasz, önzõ és kultúrára nem nevelhetõ, 20870 II, 3| nyakába. De hát, hogy az ördögbe nem hajította el ijedtében, 20871 II, 3| Nem tudom én, honnan az ördögbõl tudnám. Bele is került vagy 20872 I, 1| ruhásoknál. Kínálgatta ott magát ördögbõrszoknya, piros csíkos strimfli, 20873 II, 4| rongyos ingben, a rossz ördögbõrszoknyácskában. Imrus szerencsés volt, 20874 II, 3| a meleg kendõt, Rózán az ördögbõrszoknyát, és hallotta vígan kornyikálni 20875 I, 2| Törje ki kendöt avval az ördögfajzotta barátjával együtt! Hát nem 20876 II, 3| õshazánk körül van valami ördögimádó szekta, az mondhatja ki 20877 II, 3| Mire Döncõ kivackolódott az ördögszekérbõl, mindenki végezte a dolgát, 20878 II, 4| vigyázóféle lehet, leugrik az ördögszekérrõl, és odadobban az õr elé:~- 20879 I, 2| mitévõk legyenek?~Hát az ördöngös Lendl erre is tudott kádenciát. 20880 I, 2| kicsit a szegediek, mikor az öreg-bírójuk, Miller Sebestyén felolvasta 20881 I, 2| király nem hagyta helyben az öreg-pap szavát. Levette a saját 20882 I, 2| csupa lik-luk a miseruha az öreg-papon. Elõveszi mise után a papot, 20883 I, 1| buzgólkodott körülöttem, mikor az öreg-templomban a szentelt vizecskét a fejemre 20884 II, 4| nénike? - kérdezem. - Anyád, öreganyád?~- Dehogy - rázza a legény 20885 I, 2| kételkedném írástudatlan öreganyók mesemondásában? De mikor 20886 II, 4| gabonának, hogy olyant az öregapád öreganyja se hallott. Annyi 20887 I, 1| diófakeresztet csináltatunk az öregapádék sírjára, meg veszünk két 20888 II, 3| abbul, ha egyször az én öregapámat mögtanálják az urak.~- Hát 20889 II, 3| különös törvénye volt az én öregapámnak. Nyolcvanhárom esztendõs 20890 I, 1| gyújtatnyi se.~Hát hiszen az öregapámra csakugyan jó szívvel emlékeztek 20891 II, 4| tudom, hallja, de én az öregapámtól úgy hallottam, hogy õ kisgyerek 20892 I, 2| Antal úgy tudja, hogy az õ öregapjának az öregapja egy tálból evett 20893 II, 4| Györgyrõl, se a hetedik öregapjáról, de azt meg bizonyosan nem 20894 I, 2| hogy fölért a gyémántok öregapjával. Hanem azért neki adta azt 20895 I, 2| ötleten, s oda fordult egy öregasszonyhoz, aki már rég ott ácsorgott 20896 II, 1| rosszul esett az Ungargasse-i öregasszonyoknak, bele kellett törõdniök, 20897 I, 2| elõttem titkot.~Elõvettem egy öregasszonyt, aki a szekerekrõl lemaradozó 20898 I, 2| állapítottam meg, hogy az ifjabb öregbéres-nemzedék nem volt ott a königgréci 20899 I, 2| egész tanács, úgyhogy az öregbírót elfogta az irigység.~- Ejnye, 20900 I, 2| te! - kurjantottak rá az öregebbek, s valamelyik a puskatust 20901 II, 4| fiatalabbat csak fukar Tótnak, az öregebbet csak Sebaj Tótnak ismerte 20902 II, 4| nem lehetne mondani, az öregebbje még meg is cirógatta Julist, 20903 II, 4| fiatalabbnak Tót Gáspár, az öregebbnek Tót Antal lett volna a becsületes 20904 I, 1| szégyenlõs szomorúsággá öregedett. Nagy fájás nyilallt a szívébe, 20905 II, 1| megõszülhet, de meg nem öregedhet”. Most virágjában élvezni 20906 II, 3| s nekem is meg kellett öregednem, míg rájuk találtam.~Mert 20907 II, 3| esztendõ, mint azelõtt a régi öregekét négyszáz.~~Cuci János a 20908 I, 2| elnevette magát, mikor a méhes öregembert meglátta az árokparton. 20909 I, 1| olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza. 20910 II, 1| megnéztem. Már csak úgy öregesen, fél szemmel, ahogy koromhoz 20911 I, 2| mit csinálok most már az öreggel, akivel heteken keresztül 20912 II, 3| hete korrumpáltam õket, az öregjét bõrszivarral, a sarjúját 20913 I, 2| ennek köszönhetem, hogy öregkoromra se jutok zavarba, ha vidám 20914 II, 2| beléegyesülnek a vasútba. Öregpapot lehet hozatni a városbul, 20915 I, 2| anekdotát szedett össze az öregrõl, azokból is emlékszünk egyikre-másikra. 20916 II, 4| gondolok, az is lehet, hogy az öregségem acsarog a fiatalokra, akik 20917 I, 2| a közélettõl, s tisztes öregséget ért meg mint uradalmi tiszttartó.~ 20918 II, 4| de kilencediknek még az öregszüle is ott van, a felesége nagyanyja.~- 20919 I, 2| én mög az asszony mög az öregtata.~- Nem azt kérdeztem. Szállóvendég?~- 20920 I, 1| aznap délelõtt beosontam az öregtemplomba, s az oltárterítõ megcsókolásának 20921 I, 1| akkor voltam a félegyházi öregtemplomban! Egy magasságban volt a 20922 I, 1| A közszereplés tere az öregtemplomunk volt. Úri divatot kezdtek 20923 II, 3| Ferencnek hívják azt az öregurat, akinek én a múlt esztendõben 20924 I, 2| kifújta a mérgét, lesétált az öregúrhoz. Olyan édesen szunyókált 20925 I, 2| otthonról ismert rögeszméje az öregúrnak, hogy õt 1850-ben temetik 20926 I, 2| Attól a szép fehérhajú öregúrtól tudom, aki akkor mint nagyramenendõ 20927 I, 2| volt nem érteni a török és örmény szenteknek.~- Nem Rodostó 20928 I, 2| bírónak, „megmondhadd az örményeidnek, hogy ne féltsék a feleségeket 20929 I, 2| jártam, ott óbégattak az örmények. Azon ijedeztek a nyavalyások, 20930 I, 2| is tömérdek pénze marad. Örökáron megveheti a krumpliföldet 20931 II, 4| Uram, ne haragudjál mireánk örökké, támassz nekünk megváltót, 20932 II, 3| vetettek ágyat. Mert az örökkévaló álom is csak itt esik jól 20933 I, 1| idegesít köztük, hogy az örökkévalóságot mímelik. Szeretnék rájuk 20934 I, 2| tradíciók a tudat alatt is öröklõdnek. A római nemes uraknak volt 20935 II, 1| különös orvosi titkot is örökölhetett az õseitõl. Úgy beszélték, 20936 II, 3| háromhónapos princtõl, aki egykor örökölni fogja a Máderék családi 20937 I, 2| karikatúragyûjteményében, az is az apjától örökölte. Annak a mulattatására készítették 20938 I, 2| rá belõle, hogy mért nem örököltünk errefelé az õseinktõl anekdotáknál 20939 II, 1| mozdulatával ráruházta fiára és örökösére. Annak azonban az volt az 20940 I, 2| Bem ezt válaszolta rá:~- Örökre sajnálom, hogy nem beszélem 20941 I, 1| pajtásomból kitört az apai örökség. Elkezdett szilvával kereskedni, 20942 I, 2| Micsoda kelmednek az apai öröksége? - nézett nagyot Damjanich 20943 I, 1| fiókjaimból majd kiszedegeted az örökségedet, félbemaradt verseket limlom 20944 I, 2| Jancsi özvegyének, mint örökséget. S megtoldotta még százzal 20945 I, 2| hogy odaadhassa az apai örökségét az osztráknak.~- Micsoda 20946 II, 1| hanem kettõt. És éltek örömben a szép falusi kastélyban 20947 II, 1| jól beérte a halandó élet örömeivel. Csak amikor ezek rendre 20948 I, 1| már nem vagyunk, s nem az örömekért, amiket mi adtunk, hanem 20949 II, 4| Isten volnék, nekem nagyobb örömem volna ebben a teremtésemben, 20950 II, 1| elõtt való zsidósütögetés örömérõl. Ahelyett rúgtak egyet a 20951 II, 1| hozzájuttatott ahhoz az örömhöz, hogy otthon érezhettem 20952 I, 1| annyira nekikészültem az örömnek, hogy én most ennyi szép 20953 II, 1| támasztottalak én fel, hanem örömre. Örülj a ruhádnak, a szép 20954 II, 4| valóságosan repkedett a lelke az örömtül, ha kapált, ha kaszált, 20955 II, 3| hívják semminek se - hát õértük felelõs vagyok, és igenis, 20956 II, 4| gondoltam, gyerekek, annak örülne legjobban, ha valami szép 20957 II, 1| azt mondta a költõnek:~- Örülnék, ha itt maradna ebédre, 20958 II, 4| régi gazdájuk nem jobban örült-e nekik, mint az új.~Egy hétig 20959 I, 2| vércsék a galambfiókra. Örültünk neki, hogy valahára igazi 20960 II, 4| a maga madárhangjainak örülve, úgy ült a talicskában, 20961 II, 2| Imre fölfelé a karját, igen örülvén annak, hogy õ a tájékozottabb, 20962 I, 1| oltárterítõ megcsókolásának örve alatt odacsempésztem a gombot 20963 II, 1| szólítani, csak Magasságodnak.~- Örvendek, hogy jól szolgál az egészsége 20964 I, 2| zöldszagért Újszegedre a füzesbe, örvendetes találkozásom esett egy régi 20965 I, 2| benne, Sándor határozottan örvendett bizonyos népszerûségnek. 20966 I, 2| akár Erdélyországból is - örvendezett a favágó. - Hanem akkor 20967 I, 1| az estén csakugyan azzal örvendeztetett meg édesanyám:~- No cselédem, 20968 I, 2| álmodtatok, mit sirattatok, minek örvendtetek? Kik voltak a nagy embereitek, 20969 II, 3| Legyen annak folyása és örvénye, hullámzása és feneketlensége, 20970 II, 5| látszanak, csak a jégárak örvénylése, a vizek remegése, a fölcsapó 20971 II, 4| udvarra szökik le tejivás örvivel, elárulja a hideg arcocskája.~ 20972 I, 2| Szentháromságegyisten, ahogy nevirül se ösmerjük azt a bizonyos helyiségöt.~ 20973 I, 2| András, Majsa.~- Jó pipa, ösmeröm. Mondd csak tovább.~- Penecilus 20974 I, 2| oda áll Kis Kampó elé.~- Ösmersz-e még, fiamuram? Én volnék 20975 II, 1| felugrott a helyérõl, és össze-vissza kiabált, ami természetesen 20976 I, 1| esze, mint a borotva.~Ahogy összeadtuk a pénzt, Palkó a szemére 20977 I, 1| padot, amelyiken ültünk. Összeállt két-két jó pajtás, s addig 20978 II, 4| hatvanhat esztendõs.~- És te összeálltál az õ asszonyával?~- Össze. 20979 I, 2| mink magunkon segíteni. Összeálltam két-három jó pajtásommal, 20980 I, 1| széllel szerettem volna összebarátkozni, mert arról Messzi Gyurka 20981 I, 1| föl, mert az még jobban összebarátkozott a márvánnyal. A vakarás 20982 I, 2| mi határunkban. Mikor én összebarátkoztam vele, harminc esztendõvel 20983 II, 3| haragudtunk. Inkább nagyon is összebarátkoztatott bennünket a közös harag.~- 20984 I, 2| urakkal bánni! Azt a dratvával összebarmolt keserves teremtésit kendnek!~ 20985 I, 2| jegecrendszer elsõ alakjait összebarmoltuk, mink, nehézkezû szegényember-gyerekei!~- 20986 II, 4| nézni. A ködmönös ember összébbhúzza a lábát. Ez annyit tesz, 20987 II, 2| cserebogarak zavarják a két összebékült embert a közgazdasági tevékenységben.~- 20988 II, 1| magadra vallottál, ebszülte. Összebeszéltél a szamárral, hogy bajba 20989 I, 2| a Kis Kampó, hol nem az. Összebogarásztam róla minden adatot, de az 20990 II, 3| gyanánt. Könnyû a kiskunoknak összebokrétolni, mert õk otthon is éppen 20991 II, 4| megkéstem.~A madarak is összebújnak a sürgönydróton, a gyerekek 20992 I, 1| az iskolában?~Egyszerre összebújtunk valamennyien és csendesen 20993 I, 2| vették, hová jutottak, mire összecsapott fejük fölött a víz.~Az aranypénzt 20994 I, 2| béketárgyalásokra, kezét összedörzsölve fordult a protomedicus felé:~- 20995 I, 2| mert a babiloni torony összedõlt. Ha az Isten meg nem zavarta 20996 II, 4| inkább az a szokásuk, hogy összedûlnek, mint az emberek.~III~Az 20997 I, 1| Jézuska segítsége nélkül rég összedûlt volna. Biz az jó három fertály 20998 I, 2| szíja az úr” - akkorára úgy összeégett a bal tenyere, hogy holta 20999 I, 2| diópálinkást.~Az inspektor összeégette vele egy kicsit a torkát, 21000 I, 2| boszorkány volt, az orra összeért az állával, és mikor azt 21001 I, 2| söprûkötés és a frakkviselés közt összeférhetetlenség esete forog fenn, Mr. Kertész 21002 II, 1| fogyasztom, hanem azt, amit te összefirkáltál. És még te mondasz engem 21003 I, 2| Egynéhány kapcabetyárt ugyan összefogatott, de azokkal is nagyon barátságosan 21004 I, 2| nyomozásra, betyárok és orgazdák összefogdosására, kínvallatásra nem volt 21005 I, 2| múlva is alig bírta õket összefogdosni.~Öreg Buzogány András pedig 21006 II, 2| a magyar negyvennyócasok összefognak a nímöt negyvennyócasokkal, 21007 I, 2| No, most már segítsetek összefogni a méheimet - vezényelte 21008 II, 2| mutatja öreg szemének az összefolyó apró sorokat.~A szelecske 21009 I, 1| a legszívósabb rózsa is összefonnyad, noha a szegfû vagy a dália 21010 II, 4| ebben az órában, ha attul összeforr a csontja.~Nem ontották 21011 II, 4| köszönhette a többi világ. Jupiter összefüttyentette az Olimpuszon a meteorológiai 21012 I, 2| rikoltozott:~Öreg Titulász~Összefurulyáz~Ringyet-rongyot,~Rossz pokrócot,~ 21013 II, 4| kontó kevés. A legnagyobb összeg 12 pengõ 46 fillér. De ez 21014 II, 1| helyezés biztosítékát akkora összegben állapította meg, hogy azt 21015 II, 1| harctéren.~Kirázza a köpönyeget, összegöngyöli, és odábblöki, aztán leveti 21016 I, 2| szemvillanásig. Aztán megint összegörnyedt, s alázatosan vette a szót.~- 21017 I, 2| iskolaépületben, hogy én ott összegyûjthessem vasárnaponként a pesti inasgyerekeket, 21018 I, 2| százforintos bankó.~A boltos összegyûrte a pénzt, és a markomba nyomta:~- 21019 II, 2| Elõveszi a kebelébõl a szépen összehajtogatott képesújságot, amelyikben 21020 II, 4| és meleggel, s amit ott összeharácsoltam, azzal elmentem a nagy csöndbe. 21021 II, 1| alázatosan, hogy királyi szánkat összeharapdosott állapotban láttad, amibõl 21022 II, 1| számon?~A harmóniák fejedelme összeharapta a száját, és kihúzta helyébõl 21023 I, 2| akadémiai nagydíjért se tudnék összehexameterezni.~Tudniillik a legtöbb magyar 21024 II, 1| leggömbölyûbb.~Albert Dinnines összehívatta a kommunitást, és fölszólította 21025 II, 1| vetni neki. Meg is próbálta, összehívta az eladó lányokat, és magas 21026 II, 3| Fölkapta az ásóját, és összehujantotta a bandát.~- Lássunk hozzá, 21027 II, 2| mondom -, annyi bolondot összeír az ember, hogy nem emlékezhet 21028 I, 1| bakter, aki vitte utána az összeírási íveket és a tintásüveget. 21029 II, 4| mondatom el, aki az idén az összeírást végezte ezen a tájon. Arról 21030 II, 4| garázdálkodom az irodalomban, összeirkáltam egy kazal könyvet, amiknek 21031 I, 2| a halpaprikást.~Mire én összeismerkedtem Paullal, akkorra már csak 21032 I, 1| Nekünk magunknak kellett összeiszkábálni azt a padot, amelyiken ültünk. 21033 II, 4| útjában, az is húzott õhozzá - összejegyesedtek. Már egyszer meg is hirdette 21034 I, 2| kútnál, istállóban, ha összejöttek, mind csak azon folyt a 21035 II, 2| két magyar egymásra néz, összekacsint, de a pénzért nem nyúl egyik 21036 II, 4| összemosolyognak, aztán összekapaszkodnak.~- No, nincs már semmi baj 21037 II, 4| hogy mertem én két kocsit összekapcsolni, mikor az tilos? Tilos? 21038 II, 3| csinálták, hogy mindenki összekapkodta a kerítésre aggatott motyóját, 21039 II, 4| könnyebb legyen vinni, mindig összekaptak rajta a segítségek. S egész 21040 II, 4| ötvenfilléresekben, kitõl mit tudott összekéringélni.~- Tessék.~A végrehajtó 21041 II, 1| mellükön nyílik a szájuk, s összekerült a lótestû emberekkel, akiket 21042 II, 2| volt Szél ángyóéknak. Mióta összekerültek, mindig volt nekik egy fogadott 21043 I, 1| csillogó viaszgyertyák szaga összekeveredve a karácsonyi früstökével, 21044 II, 3| így fölforgatni a földet, összekeverni a rosszat a jóval, majd 21045 II, 3| sógorok, keresztfiak vállán összekoccant az ásó a lapáttal. A népek 21046 II, 4| csákánnyal, amelyek lépten-nyomon összekoccantak a gübbenõs dûlõutakon.~- 21047 I, 1| mert attól tartott, hogy összekoccanunk.~- No apja, ne tüzeskedjen 21048 I, 2| és lekapván nyakából az összekötözött bürgét, megcsóválta azt 21049 II, 3| már igen. Hiába, csak az összeköttetés ád az embernek tekintélyt. 21050 I, 1| hogy akik a halállal valami összeköttetésben vannak, azok mind hajlamosak 21051 I, 2| uradalmi ember, s valami olyan összeköttetése, hogy Albrecht fõherceg, 21052 II, 2| Becsületistenemre! Nagyszerû összeköttetéseim vannak egy dohánygyárigazgatóval.~- 21053 I, 2| amelyet is a négy lábán összekötve és a nyakába vetve hurcolna 21054 II, 1| eleségét is majd úgy kell összekoldulni az úton.~Még nem ért el 21055 II, 3| ötszázat, a másik ötszázat összekoldulom a hun utódoktól. Tulajdonképpen 21056 II, 1| borbélyáról, hogy egyszerre összekomáztatja az embereket.~Vacsora után 21057 II, 2| s a két turáni koponya összekoppan.~- Röcsög-e? - kérdezi az 21058 II, 2| Kuthen vezér még egyszer összekürtöltetné a népét, szó nélkül bevenné 21059 II, 3| Megmérte a birkát, aztán összekurjantatta Imrével a szomszédokat, 21060 II, 3| vékony kis ezüstpénzt, és összekurjantottam a magyarjaimat.~- Hát tudják 21061 I, 1| szívességre. Nem érti?~Az ellenfél összekussadva vánszorgott le a katedráról.~- 21062 I, 2| megesett, hogy a magyar ebek összemarakodtak a török kutyákkal, s a hadi 21063 II, 4| is.~~Az elsõ vasárnap egy összemarék pipacsbimbóval állított 21064 II, 3| becsattantom a bicskám, és összemarkolom a szalámibõrt, eszembe jut 21065 II, 4| éppen olyan rongyoskás. Ha összemelegszünk, lehet hogy le is fényképeztetem, 21066 II, 4| föl a szemét a gyerekkel, összemosolyognak, aztán összekapaszkodnak.~- 21067 I, 2| kívántak, a tápéi furfangosok összenevettek.~- No ezeket lóvá tettük!~ 21068 I, 2| sapkáját is megemelte hozzá.~Összenézett a király meg az ispán, de 21069 I, 2| is mögkapod tûlem.~Kiment összenyalábolni a hajítófákat, de mire visszatért 21070 II, 3| küldött leveleket. Ahogy összenyalábolom õket, és visszavonulóban 21071 I, 2| nem boldogultam sehogy se. Összenyirbáltam a test vázának egy félmázsa 21072 I, 1| Pál volt-e oka az egész összeomlásnak. (Csak azt tudom, hogy õ 21073 II, 4| bor-e, pálinka‑e?”, és összerágják a keserû pipacsbimbót, akkor 21074 I, 2| benne semmit. A direktor összeráncolta a homlokát.~- Mi az ördög 21075 II, 1| A dámák ugyan ilyenkor összerezzentek, de a gróf összevont szemöldöke 21076 I, 2| negyvennyolc meg harmincnyolc, az összesen százhatvankettõ, csakhogy 21077 I, 2| diétázni, mikor a sátán összesípolta õket az akasztott ember 21078 I, 1| a laposokon, ahol a víz összesodorta. Ez a Szent István nap azóta 21079 I, 2| valami kenyérmorzsa maradt összesöpretlen az asztal alatt.~- Azt nézem, 21080 II, 3| lárma kerekedett belõle, összeszaladt az egész tanyai nemzet, 21081 I, 2| Nagy sokadalom támadt, összeszaladtak a hetivásárosok, a vásári 21082 II, 1| sövénye mögött, csak egy kis összeszáradt, fekete húscafat ficánkol, 21083 I, 2| hanem öreg pásztoremberektõl összeszedegettem a híres csárda történetét, 21084 II, 3| elõbb össze kell szedni. De összeszedem, ha térdig kopik is érte 21085 I, 2| szolgabíró minden puskát összeszedetett a faluban. S hogy még jobban 21086 II, 1| kalandokat, amiket hajnalig összeszedett a rendõrség a fõurakról 21087 II, 4| ügyész -, addig majd csak összeszedi magát.~A hálálkodást itt 21088 I, 2| engem elvisz a markoláb, és összeszedik az irodalmi hagyatékomat. 21089 I, 2| azokat nem ártana, ha mind összeszedné, és elvinné Pestre. Vagy 21090 I, 2| a gazda megengedte, hogy összeszödhessem, de az én öreg vállamnak 21091 II, 4| keze alá adtuk nevelõbe. Összeszokik a többivel, gondoltuk, ha 21092 II, 2| képzelõdése volt. Nagyon összeszokott a réti ember a lóval, s 21093 I, 2| kicsit meg van hasadva, de ha összeszorítja az ember a kezével, nagyon 21094 I, 2| Nem hallottam jajszavad.~- Összeszorítottam a számat. Nem akartam, hogy 21095 II, 4| futja a helybõl, akárhogy összeszorulnak. Egy fiúnak le kell maradni. 21096 I, 2| kezében a véres, poros, összetaposott csákót. Mikor pedig azt 21097 I, 2| ajándékba a hatvanhetes összetestvéresedés örömére.)~Mindenesetre úgy 21098 II, 1| én. Látod, milyen hamar összetestvéresedik a szegény ember. Majd meglásd, 21099 I, 2| a polgármester se akart összetestvéresedni az új renddel. Megfogadta, 21100 I, 2| akivel heteken keresztül úgy összetestvéresedtem? Ha már odáig juttattam, 21101 II, 3| és mire elment, egészen összetestvéresedtünk. Kézfogáskor azt mondja:~- 21102 II, 4| miniszterjáráskor van meg a nagy összetestvéresülés, de senki se gondoskodik 21103 I, 2| a szónok.~- Azért, mert összetett kézzel keresik a kenyerüket!~ 21104 I, 2| s többet szét se váltak. Összetették a pénzüket, ketten építettek 21105 II, 3| De legalább nem lehet összetéveszteni más emberével.~- Nem is 21106 II, 3| elcsodálkozott rajta, hogy összetintázta magát vele.~- Fene teremti, 21107 II, 2| kicsit az idõ. Szél ángyó összetöpörödött, mint a fáján felejtett 21108 II, 3| vajzot az ásóval, hanem összetörik vele, csak éppen a koponyáját 21109 II, 2| tudja kend, azt is nehezebb összetörni, ha teli van, mint ha üres.~ 21110 II, 3| tette õket, Máder bácsi? Összetörte ugye?~- Nem eszetertem, 21111 II, 2| az volt a rend, hogy majd összetörték egymást az emberek a cédulaház 21112 II, 1| felelõs?~A tanácsurak megint összeültek, meghányták-vetették a dolgot, 21113 II, 2| Mást nem is mondanak, mikor összeütik a poharat, csak annyit, 21114 II, 3| hosszában, s mivel a nyílt összeütközésre nincs elég férfias bátorságom, 21115 I, 1| Pál, hogy itt némiképpen összeütközött a hitcikkelyekkel. Nem õ 21116 I, 2| bújni az eleven sövényen, összeütõdik valakivel, annak is zsák 21117 I, 2| elkapkodták a fegyverüket, s összevagdosták mind a hatot, s mindjárt 21118 II, 1| kimegy a kéményen, amit összeverejtékezek, abba már beletörõdtem. 21119 II, 1| azzal se törõdve, hogy mind összevérezi magát a hallal. - Tetszik, 21120 I, 2| Jakab mesternek a térde is összeverõdött féltiben, ahogy leborult 21121 I, 2| Öreg este lett, mire megint összeverõdtek a népek, s akkorra beestellett 21122 II, 4| jártam is.~Halottak estéjén összeverõdtünk néhányan, magamforma lefeléballagók, 21123 I, 1| sokat elhallgattam, mikor összevesztek a széltestvérek a nádtetõn, 21124 I, 1| hatott rám. Ha Stross Olgával összevesztem a túrós bodagon, mindig 21125 II, 3| sok töprengés, hümmögés, összevetés után egy kis vállvonogatással 21126 I, 2| közelebb szorultak egymáshoz, összevetették a vállukat, és ügyet se 21127 II, 4| rázatni a kocsival? Szemek összevillanása figyelmeztette a komaasszonyt, 21128 II, 1| összerezzentek, de a gróf összevont szemöldöke nyugalmat parancsolt.~- 21129 I, 1| magukon. Utoljára bennem összpontosult a közbizalom. Elég rongyosnak 21130 II, 3| keresztbeveti a lábát a keskeny ösvényen, hogy vagy álljak meg, vagy 21131 I, 2| annyi esze, hogy nem minket ösz mög, mikor sült tököt öhet.~ 21132 I, 2| úgy tud ám, hogy olyat nem öszik a római császár a saját 21133 II, 1| emeli kétoldalt, Salamon ösztökéli farkánál fogva, erre aztán 21134 I, 2| éjszakába, mintha a sátán ösztökélné pokolbeli piszkavassal. 21135 II, 2| Ha énrajtam állna, addig ösztökélném Paul Boncour monsieur-t, 21136 I, 1| Mári néni a kereskedelem õs ösztönével. - Hacsak...~- Jaj, tán 21137 I, 2| bújtattam tudatlanságomat ösztönösen az apai tekintély hangjába.~ 21138 II, 3| mondja nekik, amit most az ösztönük!~Egyelõre azonban nem kell 21139 II, 1| elkezdtek bõgni, ettõl az öszvér kótyagosodott meg, s most 21140 II, 1| gyalog, mert most már se öszvére, se pénzecskéje, az eleségét 21141 II, 1| megáldott ölére, aztán fölült az öszvérére, és nekivágott a nagy útnak. 21142 II, 1| királynak tesz jelentést. Öszvérháton való megtételre azonban 21143 II, 3| ér derékig, de van rajta öt-hat olyan télikörte, amiben 21144 II, 4| vasútig való beszekerezés ötannyiba kerül, mint amennyit a technikának 21145 II, 4| gyalulja, csiszolja az eszét az ötaraszos emberek számára rendeltetett 21146 I, 1| doyenje, a csókai kõember ötezeréves csontfeje.~- Tudod, hol 21147 II, 2| ahogy készen van velük.~- Az ötezresöket mán te felezd el, öcsém. 21148 II, 2| gyõzöm az ujjam nyálazni.~Az ötezrest, ezrest név szerint is ismerik. 21149 I, 2| hogy letakarta az asztalát ötforintos bankókkal.~- No, Kati lelkem, 21150 I, 2| Laucsik a szegedi határban, az Öthalmon, olyanokat, amilyeneket 21151 I, 2| jutott, mert közbeesett az Öthalom. Jeles hely volt ez mindig, 21152 I, 2| Kiment a nemzetes asszony az ötitcéssel - mire visszatért vele, 21153 II, 2| megvizsgálva minden módszer, ötlet és lelemény, oknyomozólag 21154 I, 2| elmulattatta õket bohókás ötletekkel, hogy belefájdult az oldaluk 21155 I, 1| elkapjanak elõlem.~Hirtelen jó ötletem támadt.~- Hallod-e, te gyerek, 21156 I, 2| Damjanich jót nevetett a furcsa ötleten, s oda fordult egy öregasszonyhoz, 21157 I, 2| arathassanak.~Nevetett A-y Péter az ötletének, de csak akkor jött meg 21158 II, 5| szalmaszálat se gördített ötödfél esztendõn keresztül. Én 21159 I, 1| gyerek voltam, lehettem olyan ötödfélesztendõs, és már körül tudtam bukfencezni 21160 I, 2| tíz esztendeje lesz már, ötödikes gimnazista, de szakállas, 21161 II, 4| után sikerült kinyitnom az ötödiket, amely aztán nem akar becsukódni. 21162 I, 1| szerkesztettem, akkor az ötödiknél az igazgató megfogta a kezem.~- 21163 II, 4| a nagyobb földön. De én ötödmagammal vagyok, tudja kend.~- Nem 21164 II, 4| várostól, azon kínlódott ötödmagával, míg ki nem lakoltatták 21165 II, 1| mihelyst hazakerülünk.~Ötödnapra már ott volt Xanthosz az 21166 II, 4| negyvenesztendõs lett, akkorra ötödször maradt gazda nélkül a tanya. 21167 II, 2| felejtkezik, Sahin Ugró Gergõ, aki Ötömös-szélbül következett be a városba, 21168 II, 3| fõvárosuk a törököknek, Ötömösben. Emitt Majsán mögint volt 21169 II, 3| egyet a ködmön alján. Ami ötömösiül annyit tesz, hogy ne lábatlankodj 21170 II, 2| bajuszú öreg magyar különben. Ötömösrõl való, s ha Kuthen vezér 21171 II, 2| morzsolja meg az öreg.~- Ötös is van rajta, azt látom. 21172 II, 2| jobb, csak hússzal.~- És az ötpengõs?~- Huszonkettõvel.~- No 21173 II, 4| Kiveszek a zsebembõl egy ezüst ötpengõst, és megmutatom az öreg államjogásznak 21174 II, 2| tizenegy órakor, hogy reggel ötre a búzapiacon lehessen szidni 21175 II, 3| hozzá:~- No, bátya, ha az ötszázadik pengõt is megtaláljuk kendnek,