| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
25695 I, 2| vagy hetven, tehát lehetne színikritikus is. Sarka, gondolom, huszonhat 25696 I, 2| megy se városatyának, se színikritikusnak, se követnek, hanem beéri 25697 I, 1| bejött hozzám egy szegedi színmûvész, és megkérdezte tõlem, hogy 25698 II, 4| elmögy mán.~Sajnálom, hogy a szinoptikus térképek izobár-vonalait 25699 I, 1| Persze az ember nem láthatja színrõl színre a szelet, csak a 25700 II, 4| kicsit szokni kell a nem színtelenül, se nem szagtalanul kavargó 25701 I, 1| elcsenevészni és végleg eltûnni a színtérrõl - micsoda teknõsbéka-filozófia 25702 II, 3| A sovány, avas szalonna színû pusztai légynemzet lehetett 25703 I, 2| Sándor irodalmilag kora színvonalán állt volna, s a Vadnyugat 25704 I, 2| indigenának, elnevezvén azt szipának, de ezen nagyon fölbosszankodott 25705 II, 3| mondta a Tündér Ilonás szipkájú.~- Csakis. Most is azt mondanám, 25706 II, 1| szpáhi szívreszítt hosszú szippantás után folytatta:~- Egyszer 25707 I, 2| a hír járta róla, hogy a szíriai klímában kiújultak régi 25708 II, 3| vagy mi lehet, mert zöld szironyja van, itt hányódott az asztalfiában 25709 II, 3| erõlködése buggyantotta ki Szirovicából a rémhírt:~- No, puli, fene 25710 II, 4| egyszerre megmerevednek, mint a szirtek. Csak a lábukat vetik széjjelebb, 25711 II, 4| nincstelen kisparasztok szirtellenek ki belõle. Csupa olyan nemzetfönntartó 25712 I, 2| nyitott Vaskapu rettenetes szirtjei közt - lásd az Aranyembert - 25713 II, 2| észért az ötödik dûlõbe - szisszen föl az elsõ dûlõ.~A tükörbõl 25714 II, 2| részvéttel Antal.~A koma szisszentett egyet, de nem szólt, csak 25715 II, 4| a nap, és mérges szelet sziszegett vissza a földre. A bundában 25716 I, 2| Nem vagyok tudója, milyen szisztéma szerint adnak egymásnak 25717 I, 2| Világos célzás a politikai szisztémára.~A harmadik levelet maga 25718 II, 3| össze tudnék szedni egy kis szisztematikás fantáziát, de nem is való 25719 II, 1| heverjen a napon, és nézze a szitakötõk játékát, hogy bodzabokor 25720 I, 1| itt a környéken.~Egy korai szitakötõn kívül csakugyan nem járt 25721 II, 3| szólni, csak a fejit rázta. Szitálta magárul a homokot, mint 25722 I, 2| Néha kiszalajtottak egy-egy szitkot a katonák a szájukon, egyszer 25723 I, 2| földhöz vágta, mondván: - Szittim gyaúr!~Így lett Bem apóból 25724 I, 2| Példa Kövér Imre nevezetû szittyáimmal. A birtokrag azt jelenti, 25725 II, 4| ez a mi tökéletlen öreg szittyánk most föl akar karolni bennünket. 25726 II, 3| homoktól, a vak sziktõl, a szittyós értõl, a varjúfészkes jegenyéktõl. 25727 II, 4| korában szedtük a Szék-tó szittyósaiban, és a Mák ángyó keze alá 25728 II, 2| hogy szédítsen.~- No, a szivarban is van különbség, azt te 25729 II, 2| Huszonkettõvel.~- No és a szivarcsodák? A sztaniolba pólyázott 25730 II, 2| óta nem tudok semmilyen szivarhoz jutni, pedig még itt kell 25731 II, 3| egy kicsit megszédült, a szivarját is az égõ végivel dugta 25732 II, 3| vödör már több iszappal szivárog tele, mint vízzel, akkor 25733 II, 3| túl van a nehezén, és kezd szivárogni a pipából valami fanyar 25734 II, 2| ledobta a markában levõ szivarokat az ülésre, kikapta a képviselõ 25735 II, 2| belépett a finánc, markában a szivarokkal.~- Nézze, kérem - mentegetõdzött 25736 II, 2| kinyitotta a dobozt. - Negyven szivarom van, testvériesen megfelezem. 25737 II, 2| megjelent. Elszívta egy szivaromat, megcsipkedte Jolánt, kifejtette, 25738 II, 2| mindig jobbak az én rövid szivaromnál. Azoknál a sztaniolt kell 25739 II, 2| vicinális utasok is, s a szivaros ember a dobozzal az ölében 25740 II, 3| rongyos öreg embert, míg a szivarosdoboz fenekén markolásztam.~- 25741 II, 3| az írást, és vettem elõ a szivarosládát. - Azt csak be tudjuk bizonyítani, 25742 II, 2| s ügyet se vet a kincses szivarskatulyára.~A számítás be is vált, 25743 II, 3| bárányt. Eléje tartottam a szivartárcám.~- No, gyújtsunk rá, Mihály, 25744 II, 3| fortélyommal. Hiába tartottam elé a szivartárcámat, visszatolta.~- Tögye el - 25745 II, 3| emberszelídítés kipróbált eszközét, a szivartárcát. - Gyújtson rá, öregem.~ 25746 II, 4| van. Nap, hold, szél, esõ, szivárvány, harmat mind engedelmességet 25747 II, 4| könnybõl támadt a mosolygás szivárványa is. Bántani nem akartam 25748 II, 1| szikráznak a nyakán, a fülén, szivárványjátékú drágakövek. Az ölében fehér 25749 II, 3| elnézegette, ahogy szórta a szivárványos szikrát. Hordta az ingderékban, 25750 I, 2| át a bécsi fityfiritty a szivárványszín szikrákat szóró kincset 25751 II, 2| maradt is a gyepszélen, szívatlan lógatta fogatlan szájában 25752 I, 1| lelke még hazajár, nekem szívbeli ügyem, és egyszer egész 25753 II, 1| elevenen.~Ez így magában is szívderítõ program volt, de a részleteket 25754 I, 1| kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza. Az én fiatalságomnak 25755 II, 4| feleségeddel, és elsápadnál a szíved gyökeréig, mikor olvasnád, 25756 I, 1| elhamvasztani a te kuruc szívednek. Azután közvagyont se rongálunk 25757 II, 2| Tisztelet szállja meg a szíveket, mert ez olyan borzasztó 25758 II, 1| neki hátat a nagyúr -, nem szívelek bolondot a jobb oldalamon.~- 25759 II, 4| pásztorkodáshoz, oszt azért nem szívelheti se az apja, se a bátyja.~ 25760 I, 1| ezt az egyfajta szilvát szívelhetted”.~A fiú elõtt mintha hirtelen 25761 I, 1| liliom meg a kígyóhagymát nem szíveli, ámbár szögrül-végrül atyafiak 25762 I, 2| De még a felesége is igen szívelt bennünket, Cilley Borbála - 25763 I, 2| tagadom, hogy egy kicsit a szívembe nyilallt, mikor Sándorunk 25764 I, 1| fölértem a katedrára, ifjú szívemben megfagyott a vér. Most értettem 25765 II, 4| kisgyereknek érzem magam, és a szívemen nõtt fejfák alól mindig 25766 I, 1| könnyel, és megcsókolom a szívemmel a ráncos öreg kezet, mely 25767 I, 1| mégis rásimította a kezét a szívemre, amely nyugtalanul vert 25768 I, 2| édesanyám nem eresztett el a szívérõl.~Hát ez az Urbán bácsi volt 25769 II, 4| mert kellett a sturmhoz a szíverõsítõ, de még attól se gondolt 25770 II, 4| lelkesedéstõl, mint inkább egy kis szíverõsítõtõl.~- Melyik pártnak az embere 25771 I, 1| Idézhetem szószerint is:~- Szíveskedjék lehetõleg érthetõen és röviden 25772 II, 3| tudta?~- Úgy, hogy nagy szívességgel fogadták, mikor fölmönt 25773 I, 2| rántotthúst.~- Isten fizesse mög a szívességit - mondta a betyár meghatva.~ 25774 I, 2| egyelõre ölég, fiam. Köszönöm a szívességöd.~- Én is a tekintetös úrét - 25775 I, 1| kértem meg magát erre a kis szívességre. Nem érti?~Az ellenfél összekussadva 25776 II, 4| mindenét elsebajozta a jó szívével. Föld, erdõ, szõlõ minden 25777 I, 2| Egyformán jó lábtörésrõl, szívfájásról, atrocitásról, koronaromlásról, 25778 II, 4| Mák ángyó, mert nem akar szívfájdalmat okozni a fiúnak, aki éppen 25779 II, 4| megszorította a nyakán ángyó. Nagy szívfájdalmát mindenki úgy fejezi ki, 25780 II, 4| jól formált csontokról, mi szívhatta ki az élet pirosát ebbõl 25781 II, 3| fejetlen aradi vértanúkat. Szívhezszólóbb témával próbálkoztam.~- 25782 II, 3| Csak... hogy az este úgy szívire vötte... azt a kis réz-morzsát 25783 I, 2| azt szipákolják, de ezt szívják - felelte Vörösmarty -, 25784 I, 2| szakadni a lojális magyar szívnek.~ 25785 I, 2| talált színe elõtt az atyák szívnyitogató bora. (Azt nem a homok termette.) „ 25786 I, 2| dolog, hanem inkább legyen szivola, mert ebben a szóban költészet 25787 II, 4| szivar törött, de azért szívom, mert így kívánja a becsület. 25788 II, 1| visszafojtott dühtõl is. A szpáhi szívreszítt hosszú szippantás után folytatta:~- 25789 I, 1| fölkapaszkodott a padlásra. Vártam le szívszakadva: ugyan mit hoz az ijedség 25790 II, 4| béresasszony, Örzsi nevezetû, szívszorításos a gyereke.~Lassan mondja, 25791 II, 5| értünk, és boldogok a tiszta szívûek, akik még ma is el tudnak 25792 I, 1| elsüllyedt. Nem találom a szívüket ezeknek a múmiáknak, vagy 25793 I, 1| hangoztatják, amikor az õ podvás szívükrõl susog a kartárs.~A fenyvek 25794 I, 1| Másnap majd meghasadt a szívünk, mikor a bíró fiai elszánkáztak 25795 I, 1| háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt. 25796 I, 2| igyekezett közelebb hozni a szívünkhöz a felvilágosodott abszolutizmust. 25797 II, 5| és hogy sok minden, ami szívünknek kedves, elpusztulhat még, 25798 I, 2| bojtos, piros fezbe. - „Szizin ad Süli olür.” (A te neved 25799 II, 3| mondta Cuci János bizonyos szkepticizmussal, amikor elbeszélte nekem 25800 II, 1| dohánytilalom elsõ napjaiban egyszer Szkutariban ténfergett, be-belesve a 25801 II, 3| esõ - ugrott ki valamelyik szlovák az árokból -, jó lesz poprétolni.~ 25802 I, 2| társaságbeli nõ a cselédfélével szóbaáll. Olyan magától értetõdõ 25803 II, 3| Küsmödi -, ha más nincs, szóbaállok én az úrral is.~Azt kérdezte 25804 I, 2| zugába vette be magát a sok szobájának, mindenhová beférkõzött 25805 I, 2| téltõl. A Bem kétablakos szobáját nyolc mangál melegítette - 25806 II, 3| volna Attila, de hát az én szobámban nem sok bizánci stílus van, 25807 I, 1| befagyott ablak volt az én szobatáblám, édesanyám gyûrûs ujja rajta 25808 I, 2| megkérte, szabadítsa meg az új szobatársától.~- Miért, Sándor?~- Azért, 25809 II, 3| meghallott valamit ebbõl a szóbeszédbõl, mert ahogy a hó eltakarodott 25810 I, 2| hogy szaladják be tüstént a szobi meg a báti járást, s aki 25811 I, 1| apám fejfáját úgy, hogy szobornak is beillik. A magyar ember 25812 I, 1| beillik. A magyar ember szobrának.~Most veszem észre, hogy 25813 II, 1| Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál mérnök szobráról. Valamint Bod Péter is azt 25814 I, 2| legjobban, mikor a Tisza Lajos szobrát leleplezték. Volt itt akkor 25815 I, 2| pompéji bögrék és egyiptomi szobrocskák közt, hogy ezt mindnyájánál 25816 II, 4| tanítót ismerek olyant, akinek szobrot emelnék, mint akinek a kezére 25817 II, 2| vének -, hiszen mondott szóbul ért az embör, nézzék.~Letappogták 25818 II, 5| Hiszek abban az állandó szociális erõben, amely az emberiség 25819 I, 2| diákkoromban, mikor még a szocialistákat is úgy „kezelték”, mint 25820 II, 5| boldogulásnak, és ha egyelõre a szocializmus a legmagasabb pont, amely 25821 II, 4| klimatológiáját, nyelvét, folklórját, szociográfiáját, mert mindezt eddig fehér 25822 II, 4| jogászok, közgazdászok, szociológusok, akiktõl én sokkal többet 25823 I, 1| csinálnak abból az erõs szódából?~Magam is kíváncsi voltam 25824 I, 1| politikát, de a kalcinált szódának a nevével soha ebben az 25825 II, 4| látjátok, hogy a szomszédé szöbb!~Ezt a feddést a pulykákhoz 25826 I, 2| a pápaszemét. - Sáska-e, Szöcske-e, de bizonyosan valami tücsök. 25827 II, 2| Szödi ám, de csak azért szödhesse, mert a negyvennyócasok 25828 I, 2| annak, aki szereti. Eredj, szödj magadnak a vár töviben, 25829 II, 4| ajtókat, ablakokat is le köll szödni.~Míg az asszony meg a lány 25830 II, 2| szödi, mint a Tisza Pista szödte - kottyan bele a szóba egy 25831 II, 4| kemencébe, bele is égett.~- Én szödtem ki a csontjaikat a szénvonóval - 25832 I, 1| ti tudtok szépen írni ott Szögedében! Micsoda szavaitok, micsoda 25833 I, 2| csontja.~- Lúdnak indult az el Szögedébül, ha csontnak érközött is 25834 I, 2| már csak mögvendégölsz, te szögedi embör? Mert annak ítéllek 25835 I, 2| magyarán. K. József. Itt Szögedön, a Mélyárok utcában, az 25836 I, 2| Bécsbül, réznek érközött mög Szögedre.~Azt mondják, olyant nevetett 25837 I, 2| bíró is letette a görbe szögeit, bíróné is a rongyait.~- 25838 I, 1| nagyon könnyen belementek a szögek, és kihúzni is nagyon könnyû 25839 I, 1| amely tele volt rozsdás szögekkel. Ezt én úgy fogadtam, mintha 25840 II, 4| Hát fekszik?~- Fekszik ám, szögénkém, mert alighanem mögrántotta 25841 II, 2| Avval elbántak a ploretárok. Szögénnyel. Szénát tömtek a szájába, 25842 II, 4| tanyábul. No jó, mindég a magam szögénye vótam, de most beálltam 25843 II, 4| nincs hiányosság, ha magunk szögényei vagyunk is; de az van benne, 25844 II, 3| Miért?~- Mert úgyis hiába szögényítené magát. Nincs ott semmi. 25845 II, 2| hogy maga be van üsmerködve szögénykékkel. Olvastuk a világújságlapba, 25846 I, 2| szentatyám! Éppen hogy a szögényök miséjét mondod ebben, majd 25847 I, 2| hétköznap van, és csak olyan szögényöknek való misét mondok. A szép 25848 I, 2| király adott, isten nyugtassa szögényt.~ 25849 II, 4| pedig elõtte való héten szögezték meg az ágyprémet -, és kimeredt 25850 I, 1| megraktuk szalmával, a fenekére szögeztünk két gyalult deszkát, kerítettünk 25851 I, 1| ajándékul.~Hiszen egyetlen szöggel is nagyon szépen el lehet 25852 I, 2| hozzá más, mint egy-két szöghúzó meg feszítõvas, s a sínek 25853 II, 4| lesz, s délre az utolsó szögig mindent kihordtak a szobából, 25854 II, 1| mosolygás a polgármester szája szögletében. - Nem avatkozunk mi az 25855 I, 1| külön nevet is adtam minden szögnek. Egy nagy gömbölyû szög 25856 I, 1| mint nemes urak kardja a szögön.~Egy hatosra tartotta Márton 25857 II, 3| mindent másképp tudó, igazi „szögrehúzó” ember, ahogy errefelé mondják. 25858 I, 2| öreg bíró is leakasztotta a szögrül a kaszát, s kegyetlen haraggal 25859 I, 1| kígyóhagymát nem szíveli, ámbár szögrül-végrül atyafiak is. Lehet, hogy 25860 II, 4| hogy a melegnek nagyon szökdösõ természete van, ennélfogva 25861 I, 2| egyik sarokból a másikba szökdösött, a kutya mindenütt utána. 25862 I, 1| Hát, ha mán azt a tüsztölt Szökfû urat mög nem égethessük, 25863 II, 4| az emeletrõl az udvarra szökik le tejivás örvivel, elárulja 25864 II, 1| annak a napnak a reggelén szökött meg a kocsisával, amelyiknek 25865 II, 1| érdeklõdésbõl belevetette magát a szökõkút medencéjébe. Ott jó darabig 25866 II, 1| indítsa meg a hajót, és szöktesse meg a rabot.~De S. F. Train 25867 II, 4| neveltelek én tégöd, te szöm nélkül való, te! Eltisztulj 25868 I, 1| könyvit itten az egész ország szömeláttára mögégessük.~A Klauzál téren 25869 I, 2| elõbb kiszödöm mind a két szömit.~- Azt csak nem teszed, 25870 I, 2| fölkérdezte õket:~- Mit szömlélködnek kendtök, embörök?~Megmutatták 25871 I, 2| Visszafelé jobban kinyisd a szömödet, hogy mögláthasd a nagy 25872 II, 4| Én mög a kend gunyhóját szömöltem ki, hát majd csak mögértsük 25873 II, 3| látta õket?~- Tulajdon két szömömmel. Olyan muszáj-oskolás vótam 25874 II, 4| Mit töttél, Modol? - szörnyedt el a csõsz.~Modol észre 25875 II, 1| történt semmi baj, sõt minden szörnyetegnek a szíve megesett rajta, 25876 II, 1| megszabadult a fehér és fekete fogú szörnyetegtõl. De aki nagyon magához szorítja 25877 I, 2| elé, s verték a nagykaput szörnyû lármával.~Mire azonban megnyílt 25878 II, 1| de nagy lator lehet! - szörnyûlködött a király -, de hát mért 25879 II, 3| vizet.~- No, ilyen a te szöröncséd - nevette el magát Sándor 25880 I, 2| fényességében.~- Azt mondom én, ne szöröncsétlenködjünk mink ennyi szájtátó nép 25881 II, 4| Hogy engömet azért tögyenek szöröncsétlenné, mert röndös, hitös uramtul 25882 II, 4| elõbb-utóbb úgyis csak szöröncsétlenül járt vóna.~- De azért mégse 25883 II, 4| Csak lyukasak.~- Hát szörözni köll. Kölcsönbe. Sebösen.~ 25884 II, 4| kieresztöttek. Möggyõzõdést szöröztek rúla, hogy nem én vótam 25885 I, 2| begyünne-e kend egy kis szóértésre a Lócsik úrhoz?~Sándor azt 25886 II, 4| ablakot -, möggyüttél a nagy szörzésbül? Teliszörözted-e a zsákot?~ 25887 I, 1| Gyu-ri-i!~Bodor kis malac szöszmötélt a gyepen, és szimatolva 25888 I, 1| Könyvtára. Persze, magyar szövegben mondtuk el, hogy ez a kép 25889 I, 2| hagyatékomat. Körülbelül egy a szövege minden aktának, csak a név 25890 II, 1| fusson ki. (A pomeránok így szövegezik a kecske és a káposzta problémáját.) 25891 II, 1| fordulnék többet felé, ha te szövetkeznél össze velem - nézett a szemébe 25892 I, 2| erélyesen szétütött a szent szövetség közt, hogy a kisprincnek 25893 I, 2| piculavárást, föltámadott a szövetséges hatalmak ellen, és oly erélyesen 25894 I, 2| plajbász. - Ez sérthetné nagy szövetségesünk érzékenységét!~És kitörülte 25895 I, 1| gyöngékkel a hatalmasok ellen szövetséget kötni, kétségbeesett küzdelem 25896 II, 3| Régészeti Akadémiák Nemzetközi Szövetségét.~~A biciklis ember megjött 25897 II, 4| a pálinka meg az asszony szövetségre léptek, s addig biztatták 25898 II, 1| jámbor király mindig vele szövette a szeretõi ingeit, és ezért 25899 II, 4| végrehajt a pók, mikor magának szövi a hálót, a madár, mikor 25900 II, 4| nem volt több a világon.~A szövõszéket se találtam a szobában. 25901 II, 4| múlva meghalt Marika, mint szófogadáshoz szokott kislány. Modol elfásodva 25902 II, 4| hívják.~Meg is mondta, morcos szófogadással.~- Majika.~- Aztán ki Marikája 25903 II, 4| fehér, mint én vagyok.)~- Szófogadatlan, meg csapda a gyerek, ugye? - 25904 I, 2| a vitéz Kis Kampó olyan szófogadó fiú, s mért lett az országos 25905 II, 4| megtérjenek benne. Ezt a szójátékot Jókai csinálta a Csillag-börtönre, 25906 I, 2| Gyevibe.~A régi világban szokásban volt a nagyeszû magyaroknál 25907 I, 1| legföljebb nádihegedûvel. Az a szokásom azonban azóta is megmaradt, 25908 I, 1| tartsa, ami azonban mégsem szokásos ilyen ünnepi alkalomnál. 25909 II, 4| házaknak mostanában inkább az a szokásuk, hogy összedûlnek, mint 25910 II, 2| sétálni a méltóságos asszonyt. Szokatlanul elcsavarogtunk, s már a 25911 I, 2| láttál-e már te herepfedényt?~Szõkebajuszos ajka, szelíd kék szeme biztatva 25912 I, 2| kadinája, mert annak is kék a szoknyája - vetett ráncot a Sibrik 25913 II, 4| apró ember kapaszkodik a szoknyájába, és a kis ember nem akarja 25914 I, 2| mind a szép asszonykirály szoknyájához tapadtak.~Ez a történet 25915 I, 1| gyerekük csimpaszkodik a szoknyájukba. Nem ijednek meg még a tekintetes 25916 II, 4| megdöbben, és elereszti a szoknyát. Mikorra magához tér a meglepettségbõl, 25917 II, 1| amikor a cári levéltárból Szokolov hercegnõ egykorú emlékiratai 25918 I, 2| kérdésük:~- Eh-eh-ehhehe, szokott-e még finánc erre járni?~- 25919 I, 2| magyarokhoz, hanem õket szoktatná ide Bécsbe...~Lehet, hogy 25920 II, 3| tûzhelyen engedelmességhez szoktatott férfiú.~És így Dusán ott 25921 I, 1| pattogott a hangom. - Engem úgy szoktattak, hogy a köszönést el kell 25922 II, 1| Ha már egyszer úgy van szoktatva.~- Tiszta õrület - gondolta 25923 II, 4| tósztokban és vezércikkekben szoktuk mondani. Másfelõl megállapítottuk 25924 II, 4| az égen, de a hajnal már szõkült.~- Hol a lámpás? - kérdezte 25925 I, 2| a Kuckó király meg bírt szólalni:~- Túl... túl a Tiszán, 25926 II, 4| istenadta.~Csönd lesz. Megint én szólalok meg.~- Ti mindnyájan jó 25927 II, 3| hallgasson kend. Az egész szõleje nem ér kendnek száz pengõt. 25928 II, 3| se engedi csúffá tönni a szõlejit.~Az ám, csakugyan, most 25929 I, 1| amit nem ír elõ semmiféle szõlészeti rendtartás.~- De furcsa 25930 I, 2| furfangosok~Ez még a régi szolgabíró-világban történt, ha történt - de 25931 I, 2| küldtek miatta Dorozsmára a szolgabíróhoz.~- No, mi jót hoztatok, 25932 I, 2| parádéba öltözött betyárt, mint szolgabírót a hajdú, egész a vár udvaráig, 25933 I, 2| elbocsáthatod, Uram, a Te szolgádat, mert szemeim látták, öreg 25934 II, 2| mikor leveszi a bográcsot a szolgafáról, odaszól a szolgámnak:~- 25935 II, 1| haragszik ránk az Isten. Kapzsi szolgáid elvontak az igazságszolgáltatás 25936 II, 4| Attól kezdve aztán az én szolgáim is kijártak Szatymazra bort 25937 II, 1| nagyúr szíve megesett hû szolgáján, kivette fáradt kezébõl 25938 I, 1| bolondnak tisztelné alázatos szolgáját, az írót, nézzen körül elõbb 25939 II, 1| bízta rá. Márpedig az olyan szolgálat, tudhatja mindenki a borbélyáról, 25940 II, 3| hamutartót léptette a közérdek szolgálatába.~Ezekbõl az okos ember már 25941 II, 4| derék emberek állnak annak szolgálatában, sajnos, több jószándékkal, 25942 II, 4| dolgod benne ilyenkor?~- Szolgálatba állok.~A csõsz belekáromkodott 25943 II, 1| bocsátotta el a király az udvari szolgálatból. Igaz, hogy már akkor ötvenedik 25944 I, 2| tisztítani. Hivatalon kívül ilyen szolgálatkész ember volt a betyár.~- No, 25945 I, 2| udvarias ember volt, aki szolgálatkészen válaszolt minden megkeresésre. 25946 II, 1| görnyedt kétrét Salamon a szolgálatkészségtõl, s csak akkor merevedett 25947 II, 2| kisegíthettem. Tessék ezt olyan szolgálatnak tekinteni, amit egyik úriember 25948 II, 1| spanyol tudomány is beáll a te szolgálatodba, abban a percben elviszi 25949 I, 2| a kecskeméti borbély?~- Szolgálatodra, nagy jó uram, én vagyok 25950 I, 2| látástól vakulásig az én szolgálatomban állanak mint gyakorlati 25951 II, 3| kérdezte meg, hogy mivel lehet szolgálatomra.~- Nekem semmivel, méltóságos 25952 II, 4| legalább ezzel tagadhatatlan szolgálatot teszek a nemzetnek.~Egy 25953 II, 3| Elküldtem négynapos felderítõ szolgálatra a harmadik vármegyébe, s 25954 I, 2| tanár urat magához rendelte szolgálattételre a jó Isten - bizonyosan 25955 I, 2| németül káromkodott, amikor a szolgálattevõ secretarius bejelentette 25956 II, 3| arra, hogy õ mint bormérõ szolgálhassa a hon üdvét és a dûlõúton 25957 I, 2| hogy a keserû füst ki ne szolgálhasson a tornácra. Ott udvaroltak 25958 II, 1| Spanyol lovag csak királyokat szolgálhat - szegte fel a fejét gõgösen 25959 I, 2| hogy az úrnak ingyen is szolgálhatnánk egy kis tápéi ésszel, ha 25960 II, 3| Elmagyarázom azt is, melyik mire szolgálhatott. Közelebb hajolnak, elnémulnak, 25961 II, 4| kötelességét, és nem jól szolgálja a fajvédelem eszméjét, mert 25962 II, 2| A mai világban bárók is szolgálják lókereskedéssel a hazát.~- 25963 I, 1| drágább könyvet keres, azt nem szolgáljuk ki, mert az már nem tökéletes 25964 II, 1| könnyen elengedi leghûségesebb szolgálóját?~A vacsoránál, ahol szép 25965 I, 1| csóválta sokszor a fejét -, ha szolgáltál volna Boszniában, és el 25966 II, 1| a spanyol tudományt kell szolgámmá tenned. De már a te esküvõdet, 25967 II, 1| esztendõre beszegõdsz hozzám szolgának.~- Spanyol lovag csak királyokat 25968 I, 2| joga a közrendet háborító szolgát megfenyíteni. A katonaságnak 25969 I, 1| voltam a sorsnak, s mint szolíd és jóerkölcsû ifjú, elõkelõ 25970 II, 3| tartják vele az egyensúlyt a szolidaritásban.~Ebbõl a szép beszédbõl 25971 II, 4| körül, aki édösanyámnak szólíjja.~Ezzel elkattyogott Mák 25972 II, 4| tudatlan ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, 25973 II, 3| harminchat Hunniát. - Döncõ! - szólítom, aki legközelebb van hozzám, 25974 II, 1| hogy nem tudtam, minek szólítsam a tornyot. De hát a magyar 25975 I, 1| írnok egy sánta ember, azt szólítsuk meg. Délelõtt csak az egyik 25976 I, 1| éntõlem még több is, hékám; szólj, ha elég nem volt.~De nem 25977 II, 3| aranykoporsó is. Hát mit szólna kend akkor, ha az aranykoporsót 25978 II, 1| lábamba aludt vért.~- Azt szólnám, hogy eredj, drága szívem - 25979 II, 1| egy apáca lánya, ha annak szólnának, az õ közbenjárására mindjárt 25980 I, 1| Azt kérdezte tõlem, mit szólnék hozzá, ha iskolába odaadna 25981 I, 2| mindenféle vitézi dolgokat Szolnoktól Világosig. Ezekrõl azonban 25982 I, 1| öreg foltozószûcs éppen a szõlõcskét permetezte. Olyan uniformisban, 25983 I, 2| A fajtám~Paulnak hívták, szõlõcsõsz volt, most halt meg Félegyházán 25984 II, 3| rátapostunk egy kicsit, meg egykét szõlõgyökérben is megreccsent az ásó. Vigyázatra 25985 II, 3| nem vette embereimnek a szõlõgyökerek közt matató kezérõl, és 25986 I, 1| szomszédnak egy dûlõben volt a szõlõje a mienkkel. Derék, becsületes 25987 II, 2| egyet a városi úrfélével a szõlõk közt a napszállat pirosságában. 25988 II, 4| hogy majd agyonvágta a szõlõkaróval.~- Hát erre neveltelek én 25989 II, 4| rettenetes kõszikla.~II~Valér szõlõkötözéskor töltötte be a húszat, és 25990 I, 1| báránybõrsapkával a fején és a görbe szõlõmetszõkéssel a csizmaszárban. Mint ahogy 25991 I, 1| meg soha a sapkától meg a szõlõmetszõkéstõl. Azt hiszem, velük is aludt, 25992 II, 3| kendnek az idén ezen a száz út szõlõn?~- Termött vagy húsz liter - 25993 I, 2| nagybélû pogánynak?~- Édös a szõlõnk, mint a méz, azzal lögyünk 25994 I, 1| Másnap kiballagott velem a szõlõnkbe, odaállított a pusztaföld 25995 I, 2| Lehet, hogy éppen a mi szõlõnkben csõszködte.)~- Szamár vagy, 25996 II, 3| Tudniillik a bronzcsõ egy szõlõpermetezõ edénynek a csöve, amelyikbe 25997 II, 1| szerzett, házat, földet, szõlõskertet, tallérokkal telt ládát, 25998 I, 1| Aztán úgy tudom, nektek szõlõtök is van?~- Van. Két lánc. 25999 I, 1| öreg kõfeszület volt a nagy szõlõúton, az tartotta hátával a Messzi 26000 II, 4| mert be akarta ültetni szõlõvel.~Nem olyan világ járt, hogy 26001 II, 1| donna Mária.~Donna Mária ezt szólta hozzá - szó szerint idézem 26002 I, 1| szolgám, hogy elõbb nem szóltál? Tudok én orvosságot arrul 26003 II, 4| ráolvasást.~Rákövetkezõ szombaton megint fürdetés volt. A 26004 II, 3| Egy ital vizet kér mint szomjas vándor, megkérdi, milyen 26005 II, 4| lombjait, s mikor gyümölcsével szomját oltja a vándor, vagy futkározó 26006 II, 4| benne, s talán jobb is nem szomjazni, mint olyan szomjúságot 26007 II, 4| csörögjenek ki a pusztákra, a szomjú lelkek százezrei számára. 26008 II, 1| akarták volna csillapítani a szomjukat. A sört sokkal üdítõbb italnak 26009 II, 4| hangosan beszélni. Meg minek szomorítani még azzal is az Örzsi nevezetût, 26010 II, 4| mint az anyám, csak még szomorúbbak; apjuk kezét, anyjuk szoknyáját 26011 II, 3| írni, mert innen kezdve szomorúra fordulna a Das Lied vom 26012 I, 2| sokat erõt vesz rajta a szomorúság, mióta Kossuth Lajos meghalt. 26013 II, 2| báró.~A csalódott ember szomorúságával mondja ezt Szerencsés Sátán 26014 I, 1| amely most már szégyenlõs szomorúsággá öregedett. Nagy fájás nyilallt 26015 II, 4| több örömmel tölti el, mint szomorúsággal -, a kulturálatlanságnak 26016 II, 3| volnának annyian, akkor a szomszédaink öten hatfelé szaladnának. 26017 I, 2| könnyebben fölhívhatta rájuk a szomszédasszony figyelmét. Most is hallom, 26018 II, 3| nap bánatosan keringélt a szomszédbeli nézelõdõk közt az árkaink 26019 I, 2| pokolból?~- Csak innen a szomszédból, Lepsénybõl.~Lepsény ma 26020 II, 3| volt vele megismerkednem. A szomszédjában vallattunk valami kiárendált 26021 I, 2| hol az egyik, hol a másik szomszédjához, hogy hagyjanak föl azzal 26022 I, 2| szabadulhatna õ meg a két szomszédjától.~Száz forint olyan nagy 26023 I, 2| semmi baja a világon, ha két szomszédjával meg nem verte volna a jó 26024 I, 1| nem szólok, mert én csak szomszédod leszek.~Nem volt nagy a 26025 II, 4| ha vóna.~- No, kérd el a szomszédodét, és nyisd föl akárhol - 26026 II, 4| Azt határoztuk itten a szomszédokkal, hogy egy kiló sóért meg 26027 II, 4| A villám - mondták a szomszédoknak.~- Nagyon löhetségös - bólintottak 26028 II, 3| nyugtalansága, látta õ már azt a szomszédoknál is, hogy csináljuk. Hanem 26029 II, 4| mire kellettek volna neki? Szomszédolni nem járt, noha már egy órányira 26030 I, 2| a subájába, mert a háza szomszédos volt a mienkkel. Senki engem 26031 II, 1| rekviráljon magának, és szomszédtalan tanya asszonyára törje rá 26032 I, 1| mégis csak a szánkázás volt. Szomszédunkban lakott a bíró. A bíró csináltatott 26033 I, 2| hüvelykujjával is nyomatékot adott a szónak, és az asszony tudta már 26034 I, 2| meglátta, a tápéi követség szónokának egyszerre a bocskorába szállt 26035 I, 2| hallani, anélkül hogy a szónokok gazdáját adnák az idézetnek. 26036 I, 1| ugyan bajuszosabb ünnepi szónokokkal is megesik, de azok nem 26037 I, 1| csepegtetett belém. Kezdõ szónokoknak nagyon ajánlhatom, a jégcsapszopogatástól 26038 I, 2| azért legkedvesebb minden szõnyegek közt, mert nem vetik szemére 26039 I, 2| csontja. Narancsot csak szopogathatott volna, de húsféléhez nemigen 26040 II, 4| hogy roppant elszántsággal szopogatja ki a csészikébõl az utolsó 26041 I, 1| törni a hegyüket. Azóta se szopogattam jégcsapban olyan jóízût. 26042 II, 2| lehet, mert bõrszivart szív szopókából. Ezt nem kell tekintetbe 26043 II, 4| hogy megrövidítették a szopós borjút. De ezt Hajnal András 26044 II, 4| csontvázasszony vállát -, hát csak nem szoptatja ezt a huszonhat hónapos 26045 II, 4| Hát mivel etessem, ha nem szoptatom, mikor egy liter tejért 26046 II, 4| anya teje elapadt ugyan, de szoptatós asszonyok szíve sokszor 26047 II, 4| apraja feszült kíváncsisággal szopván az ujját.~- Az Atyának, 26048 II, 3| is tartozik a mi szokott szórakozásaink közé, csak a méhecskék ne 26049 II, 1| fordított talpán. Aztán azzal szórakozik, hogy kidugdossa ujjait 26050 II, 1| lábakkal, s legföljebb azzal szórakoztak, hogy legyet fogdostak a 26051 II, 4| bizonyosan külön angyalokkal szóratja el a tavaszi éjszakákon 26052 II, 4| közül. Nemcsak a tulajdon szõre közül, hanem a birkáé közül 26053 I, 1| bedugva, onnan veszett el szõre-szálán. Hónapok múlva találta meg 26054 II, 3| Kéményseprőéknél Szőregen~Levelet írtam egy nagyúrnak, 26055 I, 2| A szőregi malmok~Valamikor régen, 26056 II, 3| igazgató úr fölmagasztalta a szõregieket. A Máder kéményseprõ urat 26057 I, 2| fogva ment be a két molnár Szõregre, s többet szét se váltak. 26058 II, 3| hagyatékát hoztam el megõrzésre Szõregrõl, hanem a dolgozó öreg és 26059 I, 1| No, nem egészen. Micsoda szórend ez?~Nagy Mátyás észbekapott.~- 26060 I, 2| édösapám.~S ettõl fogva olyan szorgalmasan vetette-húzta a hálót, mintha 26061 I, 2| kótyi bíró, aki éppen azon szorgalmaskodott, hogy görbe szögeket kalapált 26062 II, 1| tallérokkal telt ládát, azt a maga szorgalmával és becsületességével szerzette. 26063 II, 1| lehet - gondolta a négylábú szõrgombolyag, és nemcsak utat engedett 26064 II, 3| Meg is találtam a négylábú szõrgombolyagot, meg is etettem, hancúroztunk 26065 I, 2| Palkó édesanyja, most is ott szorgoskodott a küszöbön. Ijedten tette 26066 I, 1| oldalszakáll lett, afféle szõrhíd a negyvennyolc és hatvanhét 26067 II, 1| sejtán szaggassa ki a szemed szõrit, te vagy a padisah kopója 26068 I, 2| Mátyás meg találta egy kicsit szorítani a nyakát.~- Csönd, ludacska! - 26069 II, 2| méltóságos kisasszonnyal is kezet szoríthassak.~- Milyen egészen egzotikus 26070 II, 1| szörnyetegtõl. De aki nagyon magához szorítja a kottákat, az bizonyosan 26071 II, 4| gyöpére, a kisparasztra szorítkozunk. Arra a kisparasztra, aki 26072 I, 2| török császárnak fejibe nem szorítom a koronáját.~Az öreg halász 26073 I, 2| betyár, a szûr alatt igen szorítván magához a puskát.~- Hát 26074 I, 2| irodalomban kivallatom a szõrmókból ezt az ismeretlen családtörténeti 26075 I, 2| szivárványszín szikrákat szóró kincset Erdély fejedelmének.~- 26076 II, 2| kötelessége volt, mert û szõrözte a bajt - vonja föl Mátyás 26077 II, 2| Mondok, akkor majd nem szorongatik úgy az embört, ha báró.~ 26078 II, 3| Dehogy maradt. Ehun-e, itt szorongatom a markomban.~Avval szétnyitotta 26079 I, 2| sebet.~- Hát te tán parazsat szorongatsz a markodban, hé? - meresztett 26080 I, 2| mind a kilenc égõ gyertyát szorongatva a két elsõ mancsában. De 26081 II, 4| kérdem a kocsisomat, ahogy szorongok mellette az ülésdeszkán.~ 26082 I, 1| Kossuth-szobornál. Helybeli politikusok szorongtak a fekete posztós pódiumon, 26083 I, 2| ételt-italt, nyelte az éhkoppot szorosra húzott nadrágszíjjal - hát 26084 II, 3| közül egy csipet homokot szórt arra a foltocskára, ahonnan 26085 I, 2| pedig néhány ezer piasztert szórtak szét.~~A szultán türbét 26086 II, 2| a pipák is fölpezsdülve szortyogtak. Futós Bárány Pál azonban 26087 II, 3| egy meg az iga után.~- Szórul szóra, tekintetös úr. Kész 26088 II, 3| királygyilkos õsének a lelke szorulhatott. Ha „jól születik”, nagy 26089 II, 4| erõs pajzsom, ha védelemre szorulok. S ami riportot írtam, annak 26090 I, 2| telegákat. A bakák közelebb szorultak egymáshoz, összevetették 26091 I, 2| pókos kötet kerülne. Ezért szorultam az okos könyv helyett okos 26092 I, 1| özvegynek úgy össze van szorulva a gyomra a sok kemény-tarhonyától, 26093 I, 1| arkangyal is abbahagyta a szószék oldalán a sátántaposást, 26094 II, 4| úri négyszemközt, akik a szószékrõl leborulnak a magyar paraszt 26095 I, 1| volt a sorrend. Idézhetem szószerint is:~- Szíveskedjék lehetõleg 26096 II, 2| már az a vasút! - mondta a szószóló, Futós Bárány Pál. (Nem 26097 I, 2| a nagy eszit - fordult a szószólóhoz. - Kend se lössz többet 26098 I, 2| vállon veregette a tápéi szószólót -, hogy is hívják kendet, 26099 I, 2| alatt keresendõ a német szótárban - hol az egyik, hol a másik 26100 I, 2| jurátusok csizmapucolója és szótárkészítõ. De õ a tizenegyedik foglalkozást 26101 I, 2| német-török vagy francia-török szótárt kért, mások Lamartine-ra 26102 II, 2| hogy a mester ne lett volna szótartó, mert csakugyan megjelent 26103 II, 3| tehetett az állammal való szótértés irányában.~- Szokás-mondás, 26104 II, 3| igazgató úr?~Ráhagyom egy szótlan fejbiccentéssel, de nincs 26105 I, 1| mikor az apám lejött, és szótlanul megfogta a kezemet. Csak 26106 II, 1| dicsõségére - ékes gobelinbe szõtte csodálatos történetét, s 26107 I, 2| az öregbíró -, de hát hun szõttek akkora zsákot, akibe ebbül 26108 II, 1| No, ezt eltaláltad, te szotyák! - kacagta el magát az öregasszony. - 26109 I, 1| hajnalban ébredtem föl a szóváltásra.~- Ne bántsd, fiam, jobb 26110 II, 1| Atmeidánon, amelyek annak a szpáhinak, aki egy effendit megvert 26111 I, 2| kend ide énelébem?~- Hát a Szremác bótjábul, mert annak adtam 26112 II, 1| a fényes ábrázatú urat. Sztambul utcáin mindig kétszáz bosztandsi 26113 II, 1| is együtt leszünk, mikor Sztambulban szultánt sütnek elevenen.~ 26114 II, 1| Háromszáz kávéháza volt azidõben Sztambulnak, azt bezáratta, mind a háromszázat. 26115 II, 2| No és a szivarcsodák? A sztaniolba pólyázott havannák? Hát 26116 II, 2| rövid szivaromnál. Azoknál a sztaniolt kell megfizetni, az üveget, 26117 I, 2| grófnak a felesége ült, Sztáray Eleonóra grófnõ, aki valóban 26118 II, 3| mindenféle halmon aludtam én Sztarizombortól a Doberdóig, de nekem sohase 26119 II, 4| szaggatták a tetõket; igen, akkor Sztrogoff Mihálynak éreztük volna 26120 I, 2| megmérgesedett.~- Mit? - ütött a szûcsasztalra a bõrtörõ gamóval. - Hát 26121 I, 1| kukucska-piacra. Volt õ valaha urak szûcse is, szemefénye a bõrruhákat 26122 I, 1| és aranypettyes, mint a szûcsé.~- Tessék?~A szûcs letérdelt 26123 I, 1| elmuladoztak, s Márton a szegények szûcsévé vált.~- Anyjuk - környékezte 26124 I, 1| járni. Írni is ír az ember szûcskrétával a láda tetejére, vagy sárgafölddel 26125 I, 1| lehet úgy lecsökkenteni a szûcsmesterséget, fiam. Öt pengõ ennek az 26126 I, 1| bõrt.~Mikor fölhagyott a szûcsmesterséggel, a kaszaszék kikerült az 26127 I, 1| maskarát - ripakodott a szûcsre az úri fia, s úgy ütötte 26128 I, 1| menyecskék elvártak a népszerû szûcstõl. Csakhogy a kacsintásokban 26129 II, 2| látszik rajta, mert nagyon a szügyibe ereszti a kócos, szürke 26130 II, 4| mikor pipapucolóra volt szükségem. A tölgyek is jóval voltak 26131 I, 1| teremtett világában. Azért nem szükséges ide kijönni utánam, tessék 26132 I, 2| Azért, mert annyira volt szükségöm. Nem bírtam volna másképp 26133 I, 2| Egy-két marék fûre lett volna szükségük, de olyanra, amelyik el 26134 I, 2| nevét, mert erre még nekünk szükségünk lehet, ha Allah úgy akarja.~ 26135 II, 4| párszárító, bár félek, hogy szüléd rosszallni fogja annak. 26136 I, 2| hallottam, hogy ezért a szüléért valaha megöldösték egymást 26137 II, 4| márványangyalt faraghattam a szüleim sírjára.~A halottak nélkül 26138 II, 4| síron van kõ, csak az én szüleimén nincs.~Megakadt a szemem 26139 I, 1| tetszett ez a mulatság, hanem szülémnek se. Mikor észrevette, hogy 26140 I, 1| mindig azt hallottam szegény szülémtõl, Isten nyugtassa, hogy az 26141 II, 4| otthon mit meséltek rólam a szülének vagy a menyecskének, az 26142 I, 2| nem voltak divatban. Honti születés volt, az apja uradalmi ember, 26143 I, 1| maradt belõle, azt bekapta. Születése szerint erdélyi szász volt, 26144 II, 2| elnök nekem kábelen küldte a születésem napjára, akkor te abból 26145 I, 1| urak Krisztus urunk áldott születésén. Nagyon fehérképû volt a 26146 I, 2| termés vagyok. Nemcsak a születésünk hónapja, hanem még a napja 26147 II, 1| össze. Zia Niának a gyerekei születtek párosával. Elõször született 26148 I, 2| nagy ember, mint városunk szülötte, ránk testálta önéletrajzát, 26149 I, 2| a többi pénzzel? Talán a szülõfalujában, Ácsteszéren kellene egy 26150 I, 1| quatre-szakállt eresztettem. (Szülõföldemen ugyan a demokrata kiskunok 26151 II, 4| az emberrel, hogy az édes szülõje se keresi annyira kedvét, 26152 II, 4| közül, és rávigyorodott a szülõjére:~- Tu-tuccs!~- Rozmaringom, 26153 I, 2| pénzt, mihelyst megírja a szülõvármegye, Veszprém monográfiáját, 26154 I, 1| iparnak is. Azt hiszem, szülõvárosom ipari szakmái közt azóta 26155 I, 2| mellény, amilyent még nem szült szabóipar. Egy ácsteszéri 26156 II, 4| mert röndös, hitös uramtul szültem a gyermekömet? Ugye, ha 26157 I, 2| Itt egy kis tárgyalási szünet következett, de éppen csak 26158 I, 1| szilvafáján a tízperces szünetben, és egész hozzámig kergette 26159 I, 2| bajadérok táncolnak, akik a zene szüneteiben lililitet süvöltenek sajátságos 26160 I, 2| talán István szent királyunk szürcsölgette valaha a bivalytejet, szentsége 26161 II, 4| acitofozánon élni, mert én is azt szürcsölök. A Földhözragadt Jánosok 26162 II, 2| tartsa!~Szinte cseppenkint szürcsölte a második kupicát. Megrágta, 26163 I, 2| éppen az ebédlõteremben szürenkeztek a fekete mellett. Azon kacarásztak, 26164 II, 2| végzet dübörgését, ahogy szürenkeztünk a borbélynál, és vártuk, 26165 I, 1| ábécére, s azóta minden szüretkor eljött megnézni, hogy nagyot 26166 I, 2| hogy az öreg Veszelkának a szürkéje kitörte a lábát. (Ez az 26167 II, 3| ezeknek a Mihályoknak, akik szürkék és mégis aranycsillámosak, 26168 II, 4| kalap volt. Nyakától térdéig szürkéllett valami, ami egykor alighanem 26169 II, 4| mellettem pányvázza ki a Szürkét a tarlóra. (Ez a Szürke, 26170 II, 2| elõtt minden elmosódik már a szürkületben, a városi gyomor azonban 26171 II, 5| förgetegben, ezt hozzuk közelebb szuggesztív vággyal, és azt vágjuk az 26172 II, 1| helytartóról, hogy ha fejet szûken mértek is neki, nyak dolgában 26173 I, 2| Cickét követelte.~- Rég itt szûköl az ajtón, nagyságos uram - 26174 II, 2| hanem a haragé. No de ez már szûkölés! Már csak mégse mondhassa 26175 I, 2| Triász és társai is mind ott szûköltek a kút körül. Érezték, hogy 26176 I, 1| száradt cseresznye. Olyan szûkös volt nálunk a kenyér, hogy 26177 II, 4| törülközött a bajból. Mit szukszulják õt, mikor ötödik esztendeje 26178 I, 2| alvó városban, míg a hajnal szûkülésében meglátta egy házon a magyar 26179 II, 1| ígértek, ha jelentkezik a szultánnál.~Nagy csõdület támadt az 26180 II, 1| Ámonét Thámárral, a Dávidét a szunámi leányzóval, s nem feledkezvén 26181 II, 2| együtt rosszban sántikál.~- A Szundi kalapos deákgyerökivel írattam 26182 II, 2| félvállára nyaklott fejjel szundikál. A kócos lány azzal mulatja 26183 II, 2| dobozzal az ölében éppen szundikálni kezdett, mikor az egyik 26184 II, 3| ember, aki félkönyökre dõlve szundikált a kenyerezés után, éppen 26185 II, 4| lehettem, mikor utoljára szundikáltam a szövõszék mellett. A nagy 26186 II, 2| nekivetette a kéménynek, és szundított egyet. Jó nagyot, mert kicsillagosodott 26187 I, 2| fogatok - vigyorgott utánuk a szúnyog-muzsikásoknak.~Tisztában volt vele maga 26188 I, 2| hetedhét ház ellen zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán Csikaló sietett 26189 I, 2| hadakozott mással, csak a szúnyogokkal, azokkal is csak akkor, 26190 II, 4| kerekeskútnak van. S a fûrészgép úgy szuperál, hogy öröm nézni. Még azt 26191 II, 3| elõveszem a bicskát. Az osztán szuperált is, de tudja Isten, azóta 26192 I, 2| Szókimondó Szűr Péter~Apaffy Mihály erdélyi 26193 I, 2| a balta. Akit az szíven szúr, vagy lágyékon talál, az 26194 II, 1| és elkezdte vallatni a szúrákat. Sok idõ telt bele, de csak 26195 I, 2| is nagyon kellemetlen a szúrása. S aki hevertében ebbe beletenyerel, 26196 I, 2| errõl én is tudok egy-két szurát.~- De ha tökéletlen is az