| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
29732 II, 4| úr szíve.~- No azért ne virginálj itt, asszony, hanem eridj 29733 II, 3| mélyebbre kerültünk, annál virgoncabb lett Mátyás. Kifényesedett 29734 II, 2| Magányos öreg létére csak a Virgonccal beszélgethetett a réti ember. 29735 II, 3| akkor én bizonyosan elsõ virilista lennék.~- Jól mondja - kap 29736 II, 3| ember, mikor lefekszik, mire virrad. Én például a világon mindenre 29737 II, 4| hogy az ura március 9-ére virradó éjszaka a lelkekkel viaskodott. 29738 I, 2| elõször a kevély Kerekit. Arra virradóra, mikor a falujok porrá égett. 29739 I, 1| kínszenvedésre csak másnap virradtam rá. Amikor az utcabeli pajtásaim 29740 II, 5| a házba, ahol haldoklót virrasztanak. Én tudom azt, hogy nagyon 29741 I, 2| a könyvkirakatokat meg a virslikirakatokat nézegette, néha magányosan, 29742 II, 4| megtalálja, csinál olyan virtus-faragásokat, amilyeneket semmilyen iparmûvészeti 29743 II, 4| hirtelen haragból, vagy virtuskodásból? Természetesen akkor se 29744 I, 2| akkor is megesett az, hogy a virtusosabb legények hol a fejét verték 29745 II, 4| szomszédban, túl a Tiszán, öt virzsínia-szivarnyira Szegedtõl. Õsök mozgolódását 29746 II, 4| volna neki:~- Aztán gondját viseld ám a szegényeimnek, akiket 29747 II, 4| lelkesedés, amellyel képünk viselésével megbízunk valakit, aki azt 29748 I, 2| vörös inggel a karbonárik viselete. A hírhedt Caracosa, akinek 29749 II, 3| embert.~A mostani magyar viseletnek ezt az érdemét a többi rongyosok 29750 I, 2| máskülönben nagyon rendes viseletû fiatalember, csakhogy nem 29751 I, 2| babájának, mikor az embere nem viselheti gondját.~- Énneköm? Igazán 29752 I, 2| voltak méltók, hogy kapcának viseljem ûket.~Ez az a fajtája a 29753 I, 1| fogják mondani, hogy rosszul viseljük gondját a közvagyonnak. 29754 II, 1| olvasta. Néha egészen úgy viselkedett, mint az Ezeregyéjszaka 29755 II, 1| is értelmes ember módjára viselkedne. Tódítottam is a bókot tovább.~- 29756 I, 1| elmúlt a céh, a bõrruhát viselõ régi urak is igen csak elmuladoztak, 29757 I, 2| kísértetet lát.~- Nem jól viselted gondját a hálótársadnak, 29758 II, 1| akik fülükben aranykarikát viseltek, és szõrös mellüket nemigen 29759 I, 1| az elsõ úrikabátnak, amit viseltem, egészen más, mint az otthoni 29760 II, 4| kerülközne-e az õ számára valami viseltes kalap a padláson.~- Minek 29761 I, 2| abba, mikor kétségbeesett visítás hallatszott föl a kertbõl. 29762 II, 1| s olyankor határozottan visító hangokat hallat, amelyek 29763 II, 4| tõle a gyereket, aki ugyan visított, mint a szívenszúrt malac, 29764 II, 4| még valami?~- Ni-incs! - visította vissza az asszony.~- Hát 29765 II, 4| Az csak olyan fûtetejû viskó volt, nem olyan gazdaemberes, 29766 I, 2| békességben éldegélt kidõlt-bedõlt viskójában a város szélén. Igen jámbor 29767 II, 2| neki tetszett. Egy ideig vissza-visszaforgatta a fejét fájdalmas nyerítéssel, 29768 II, 3| töszöm a garabonciást!”~Visszaadja a német levelet, és tisztességtudóan 29769 I, 2| aki egy esztendõ múlva visszaadjon a vacsora árából.~ 29770 I, 2| amit A-y Péter nem tudott visszaadni. Esztendõ múlva Pesten halt 29771 II, 4| folytatta Antal úr. - Visszaadod az asztalosné tehénkéjét, 29772 II, 2| ami benne maradt, én meg visszaadom ezeket, ön könnyebben be 29773 II, 3| ahogy a klasszikus mondja. Visszaadtam a kutyahitû népvezérnek 29774 II, 2| gazdasszonyoknak, akik emberségesen visszabólongatnának. A nagy vasúton az ilyesmi 29775 I, 2| magyar mester így szokta visszacirógatni igazhitû muzulmán szaktársát:~- 29776 II, 3| Tisza.~Kisvártatva azonban visszacsoszogott.~- Hallja-e - hajolt hozzám 29777 I, 2| magát Máté gazda nagyon, s visszacsúsztatta a helyére az idegen zacskót, 29778 II, 5| sántikálva, ha botorkálva, ha visszacsúszva is, mégiscsak elõbbre vitte 29779 II, 4| elszomjaztam. De még nem is ittam, visszaejtöttem a kezembül a vödröt ijedtömben, 29780 II, 3| varjúfészkes jegenyéktõl. Amikor visszaérek, egy nyaláb székisaláta 29781 II, 1| teszem meg az utat. Ha ugyan visszaereszt a király, és nem Bouret 29782 II, 3| õsöket.~De Jánosom még aznap visszaérkezett. Letett elém egy ezüsttel 29783 I, 1| Inkább sírva fakadt, és visszaerõltette rám az ajándékom.~- Én már 29784 I, 2| jelent, hogy András, amint visszaért a gulyához, nagyon elkeseredve 29785 II, 4| hasznos a herbatea.~Mire visszaértünk keresztanyámmal, már este 29786 II, 1| kerülünk-fordulunk egyet, mire visszaérünk, akkorra megsütöd nekünk 29787 II, 1| annak a talpára vertek. Visszaesõ bûnösnek megpörkölték a 29788 I, 2| mikor a gróf érvelt, akkor visszafeküdt. De most már végérvényesen 29789 I, 2| megesküdött neki, hogy mindjárt visszafizeti a pénzt, mihelyst megírja 29790 II, 4| választás után muszáj volt neki visszafizetni, mert másképp tán be is 29791 II, 1| kapadohánytól is, meg a visszafojtott dühtõl is. A szpáhi szívreszítt 29792 I, 2| dolog csakugyan komoly. Visszafordította a kocsit, és a rendõrségre 29793 I, 1| utca végérõl még egyszer visszafordul.~- Mártonkám, lelkem, adjál 29794 II, 3| hasidékon lesni, hogy ugyan visszafordul-e a vendég. Ha azonban a vendég 29795 II, 1| a barátok már a kapuból visszafordultak. Olyankor mindig, ha nagyon 29796 II, 2| piroslott az arcunkon, mikor visszafordultunk. Megállt a szívem verése, 29797 II, 1| szót hallani, Karafula is visszagörnyedt a munkába, s csak akkor 29798 I, 2| végigcsinálni, egészen az ágyba való visszagubódzásig. Hát ezt igazán nem lehet 29799 II, 4| könyököli oldalba a nagyot, hogy visszagurul a sarokba.~- Így ni - teszi 29800 I, 2| kérdezõsködött a pedinterektõl - Tán visszagyütt Kossuth Lajos ûfölsége?~- 29801 I, 2| forradalmat élteti. Aztán visszahanyatlott az ágyba, és lecsukódott 29802 I, 2| tisztabúzájából. Valahol olvastam a visszahívott Rádaynak egy nyilatkozatát - 29803 II, 3| és megbiccenti fejét a visszahódított kalapban tarlóvirágaim felé.~- 29804 I, 2| az árokpartra, s hirtelen visszahökkent mind a kettõ. Az árok fenekén, 29805 II, 2| másik oldalra, onnan is visszahökkentette a víz. Jajveszéklõ nyerítéssel 29806 I, 1| fiam, a katedrára.~Most már visszahõkölt, mintha mellbe vágtam volna.~- 29807 II, 3| hozzá, és sikerült neki visszahozni is.~- Lehet ásatni. Nem 29808 II, 1| mennék a halálba azzal, aki visszahozott belõle?~Ez olyan szép mondás 29809 I, 2| erõt vett rajta a honvágy, visszahozta a falujába, mégpedig frakkostul. 29810 I, 2| Hoztam is, viszem is. Visszahoztam a palkonyai donációt, visszaviszem 29811 II, 3| kergeti a tarlón, s csak mikor visszahozza, akkor veszi észre, hogy 29812 II, 3| azért a jobb lábát mégiscsak visszahúzza, lassan, gondolkozva, aztán 29813 I, 2| gondoltam rá eddig!~Aztán visszaigazított mindent a helyére, a halottra 29814 II, 3| futja. Magának hoztam.~Illés visszaigazodott a létrán. Meg is kapaszkodott 29815 I, 2| most mögadom, nézze, ami visszajár, a mostani vacsorát mög 29816 II, 3| lojalitás. De azért mindig visszajöttek a gézengúzok.) Persze az 29817 II, 1| lehetne a spanyol földet visszajuttatni Allah impériuma alá. És 29818 II, 1| sóhajtott a takács.~- Ha akarod, visszakaphatod az asszonyodat - parázslott 29819 II, 2| kérdést. Ha kitalálod, akkor visszakapod a bárányaidat. Érted-e?~- 29820 II, 1| kézre.~En Pere még aznap visszakergette a futárt.~- Hódolatunkkal 29821 I, 2| egyszeriben rátalál, ha valaha visszakerül.~Ahogy ott nézelõdik a víz 29822 I, 2| parazsat. S mire a pipa visszakerült a fõherceg szájába, s Paul 29823 II, 3| kaptam, miúta a háborúbul visszakerültem.~Erre egy kis körvallatást 29824 II, 3| Utoljára végigereszt úgy visszakézbõl a hátán egy hosszú lábszárcsontot, 29825 I, 2| irányában. De a direktor visszakiáltotta.~- Hohó, megálljon csak, 29826 I, 1| Szegedre hazaértem, akkorra visszakívánkoztam közéjük.~Nagy sokadalmat 29827 I, 2| ügyes-bajos emberek nemsokára visszakívánták az agártanácsost.~ 29828 I, 1| és elnyálkásodik a méze. Visszakívántam a mindennapi kenyeret, hajával, 29829 I, 2| hogy alig gyõztek neki visszaköszöngetni.~Valamelyik fatornyos falucska 29830 I, 2| meg.~- Ha én mindenkinek visszaköszönnék: mindig járna a karom, mint 29831 II, 2| vasútján ül. Akkor kötelessége visszaköszönni a bakternek, hozzágondolván 29832 I, 1| is. Felháborodásában mind visszaküldte a bizományba kapott Szekfû-könyveket, 29833 I, 2| csakugyan nem tették vele, hogy visszaküldték volna.~- Úgy kezeltük, mint 29834 I, 2| csapatot. Olyan gorombán visszalökte õket, alig bírtak tõle haladni. 29835 I, 2| cigány hajnalszürkülésén újra visszalopódzott a táborba.~S attól fogva, 29836 II, 3| után a masinatartóért kell visszamászni, s abban is csupa olyant 29837 II, 4| egérkének is. Aztán az egérke visszamegy a szalmába, Matyika pedig 29838 II, 3| voltak. De nekem úrnak kell visszamennem, tükörbõl fésülködnöm, töltött 29839 I, 2| asszonyt a vakdûlõig, aztán visszament a tanyába, és betaszította 29840 II, 4| szelídültek, aztán mind visszamentek vadkacsának a többihöz. 29841 II, 4| Akit mögszelídítöttünk. Visszamönt vadnak a többihöz. Ilyen 29842 II, 4| ijesztgetéssel.~Egy csikorgós hang visszamordul:~- Hát azt gondolja, otthon 29843 II, 3| tekintélye. Senki se mer rám visszamordulni. Az emberek lehajtott fejjel 29844 I, 2| megfordul a sarokról, és visszanéz az elhagyott kvártélyra, 29845 I, 1| Húsz esztendõ távlatából visszanézve, a gyakorlatiasság pálmáját 29846 II, 1| ott állt, húsz esztendejét visszanyervén mint piros orcájú és barna 29847 II, 3| visszapattyognak. Titoktudó Küsmödi visszaóvakodik hozzám, és letesz az asztal 29848 II, 3| származott papucsok, aztán megint visszapattyognak. Titoktudó Küsmödi visszaóvakodik 29849 I, 1| sápadt képe.~- De jó volna visszaragasztani - néztem a megcsonkult karajra, 29850 I, 2| határozottan az igazgató. -Visszarepült Banjalukába.~- Kitömve?~- 29851 I, 2| kultuszminisztert, barátomat visszasegítettem a családi tûzhelyhez. Õ 29852 I, 2| erre is tudott kádenciát. Visszasürgönyzött, hogy bõrnyaklókat kell 29853 II, 4| melegedett mellette.~Az úrfélék visszaszállingóznak a kocsiba, havasan, vizesen, 29854 I, 1| semmit, hanem mit hogy tudok, visszaszolgálok. Egy-két soros magyarázó 29855 I, 2| Szeretném tulajdonosának visszaszolgáltatni.~A közönségbõl elõlépett 29856 II, 4| beleharapott.~A küszöbrõl megint visszaszólította az anyja.~- Nem hallod, 29857 I, 2| s csak a kapujokból mert visszaszólni:~- Várjatok csak, majd megfizetek 29858 I, 2| kocsira kapott, s csak úgy visszaszóltában kérdezte meg, minek hívják 29859 I, 2| nem volt hatalom, amely visszatarthatta volna Vatha népét. Megindult 29860 I, 2| akarja azt szép csendesen visszatenni.~- Láttam az ábrázatán, 29861 I, 2| félni, hogy a betyárvilág visszatér. Akkor már konszolidált 29862 I, 2| amelyikrõl nem volt többet visszatérés.~Szeged utcáin nem vetett 29863 II, 2| társaságot. De az ajtóból visszatérít a váratlan zuhogó tavaszi 29864 I, 2| halálraijedt emberbe kezdett visszatérni az élet. Hallotta õ már 29865 I, 1| iskolát, s mire a másik utcán visszatértünk, Torongyos akkor törte fel 29866 I, 2| meggondolta a dolgot, és egyet visszatett. A másik kettõt ledobta 29867 I, 1| De az üveget keretestõl visszatette a falra. Csak a rajzot lopta 29868 I, 1| meglazult benne a fejfa.~Persze visszatettük a fejfát, és jól megdömöcköltük 29869 I, 2| szuszogott õkegyelme, mikor visszatipegett.~- Bolonddá tett az ebadta - 29870 II, 4| azalatt erõt vett magán. Visszaült az anyja mellé, és nyugodtan 29871 II, 3| földjére kerül a sor.~Illés visszaüzent, hogy nem ér rá.~- Mit dolgozik?~- 29872 II, 1| kenyeret te!~A borgomastro visszaugrott a szobájába, és nem telt 29873 I, 2| kutya nem sértõdött meg a visszautasításra, inkább örült neki. Víg 29874 II, 1| a papucsát a próféta, és visszautazott a tubafa alá.~Három lánya 29875 II, 1| kasztíliai betörést kellett visszaverni, s a fõhadiszálláson olyan 29876 II, 1| hozzáadod a feleségedet, mire visszaveszed, megkapod a kárpótlást elveszett 29877 I, 2| magát -, már csak a csákómat visszaveszem tõled!~Azzal sarkon fordult, 29878 II, 3| állampolgárságát, akkor visszaveszik az engedélyt.~- Az van benne? - 29879 II, 1| bibliát.~A bibliás embert visszavezették a börtönbe, és ott hetekig 29880 I, 2| Visszahoztam a palkonyai donációt, visszaviszem a fiaimat. Magyar embereknek.~ 29881 II, 4| és a rendcsinálás után visszaviszi õket. Kell végre egy városi 29882 I, 2| hajdúival kényszerítette visszavonulásra a peregrinust, hanem õ maga 29883 I, 1| erõsek, a stréberek elõl visszavonulni, elcsenevészni és végleg 29884 I, 2| meg is szégyellte magát, s visszavonuló mozdulatokat tett az ajtó 29885 II, 3| magaslatára emelkedem, és nevetve visszavonulok. Megértem, hogy ez volt 29886 I, 1| neked, kisfiam.~A tacskó visszazuhantotta a fejét a vánkosra, és mormogva 29887 I, 2| becsületes ember vagy, nem viszed el az adósságod a másvilágra.~ 29888 I, 2| aki nem vak: hogy bürgét viszek-e a nyakamban?~Akkorát nevetett 29889 II, 4| mikor az üzemeknek csak viszemei vannak.~Hát itt éltem én 29890 II, 1| nélkül érnek, azt mindjárt viszik az õrszobára, és öt botot 29891 II, 1| hogy vakarja az ember, ahol viszket, de ne szálljon szembe a 29892 I, 2| hogy ha a nagy uraknak viszketett, a cselédjei is vakarództak.)~ 29893 II, 4| hajókormányost:~- Hé, mennyiért visznek be Szögedébe?~- Ha beül 29894 I, 2| annyit mondok, akármire viszöd, mög ne felejtközz az édösapádról. 29895 I, 2| baj van! Hiszen nekünk viszonossági szerzõdésünk van Ausztriával! 29896 I, 1| odaköpött elém, és nekem azt viszonoznom kellene, de nekem nincs 29897 II, 3| néztem Máder úrra. Azzal viszonozta, hogy megmutatta, hol sejti 29898 II, 3| hallatlanná teszi, illetve úgy viszonozza, hogy hasba vágja a legközelebb 29899 II, 1| Salamon zsidó viszontagságai~Hol volt, hol nem volt, 29900 I, 2| napokban a spanyol pillangók viszontagságos utazását Ibériától Budapestig. 29901 I, 2| zsiráfok utazását, amely még viszontagságosabb volt, mint a lepkéké. Koruk 29902 II, 1| olyan boldogan vett búcsút a viszontlátásig, mint egy kadét, aki elõször 29903 II, 2| semmi tilalmas dolgot, s viszontszolgálatul csak egyet kérek. Adja nekem 29904 I, 2| a társas élet különféle viszonyaiban illendõen s megkedveltetõleg 29905 I, 1| kultúrával keveredtem baráti viszonyba a kanászi vagy szûcsipari 29906 II, 4| parasztjaira, orvostudományi viszonylatukban. Lelkükben ugyan, gondolom, 29907 I, 2| Akkor már konszolidált viszonyok voltak, az írástudatlan 29908 II, 3| a mai nehéz gazdasági viszonyokra való hivatkozással.~Hát 29909 II, 3| hivatalos elõzékenységgel. Azzal viszonzom, hogy nem név szerint mondok 29910 II, 4| igazság, amivel nem lehet vitába szállni. Most már a ház 29911 II, 2| a szalonna meg a paprika vitája. Az egyik nagyhatalom, András 29912 II, 2| akit legalább egy mázsa vitamin-kristály dagaszt.~A sovány ember 29913 II, 4| nem hajába fõtt krumplin vitaminozták volna át a telet, akkor 29914 I, 2| egyszerre véget vetne minden vitának, mert ezt az õsök iránt 29915 I, 2| akkor sok szép pátens tett vitathatatlanná.~Egyszerre csak, hajnalon 29916 II, 3| szakadoznak. Halkan, de izgatottan vitatkoznak itt is, ott is. Ahova odalépek, 29917 II, 1| magával, majd leimádkoztatja a viteldíjat az édesanyjával, annak úgyis 29918 II, 3| rátaláltam Szent László nyilas vitézeire. Magam is éreztem a hangomon, 29919 I, 2| neki a Bánhidy Gergely uram vitézkedése történetét.~- Fogjatok hamar, 29920 I, 2| nyomtak a fejébe, s leküldték vitézkedni a szép Olaszországba.~- 29921 II, 3| diétás konyhára kapatta a vitézlõ embereket. Már olyanformán, 29922 I, 2| nem széledtek-e szét a vitézök?~Nem, azok olyan nyugodtan 29923 I, 2| nézték a kigyulladt orcájú vitézre. Nem tartott ez csak egy 29924 II, 4| volt megnézni, mi leli. A vitézségi érmes emberen végigfutott 29925 I, 2| kivarrott dohányzacskót, amit a vitrinjében tartogat, pompéji bögrék 29926 II, 2| magyarul, hogy le roi est mort, vive le roi -, majd sor kerül 29927 I, 2| azt, hogy hajítófapárbajt vívjon a rettenetes emberrel, aki 29928 II, 4| közlekedési technikának ez a vívmánya sokkal elõbb megállt a végcélnál, 29929 II, 4| a technikának fából való vívmányáért fizettem.~Az alku könnyen 29930 II, 3| mikor nem a modern technika vívmányaival, hanem egyszerû kõbaltával 29931 I, 2| modern állatkertészet minden vívmányának. Le is ment Fiuméba, el 29932 I, 2| Komisz az õsi taktika szerint vívott harcokat az aleppói csifutokkal, 29933 I, 2| Hát ilyen mívelkedésekkel vívta ki Sándor az egri nevet 29934 I, 2| és kétségbeesett harcokat vívtam a cenzúrával. Csak úgy becsületbõl, 29935 I, 1| barna szemekben, mint a vízbeesett nyári csillagokban.~- Nem, 29936 II, 3| koporsón, mert ki volt a vége a vízbül. Ráhúztak a kanászbottal, 29937 II, 3| törni, akkor hozzájutna a vizecskéhez, és elkezdte nyalogatni 29938 II, 2| és akkor is vetéltnek. A vizecskék ugyan elõbugyogtak, itt-ott 29939 I, 1| öreg-templomban a szentelt vizecskét a fejemre csorgatták, és 29940 I, 1| munkában megbarnult, jeges vizekben megvörösödött, éles szelektõl 29941 II, 3| Ugyanazt cselekszi, amit a nagy vizeken a kotrógépek, csakhogy õ 29942 II, 3| Isten elparancsolta innen a vizeket, és szárazföldet állított 29943 II, 1| magát a nehéz munkával. A vizeskorsóért se nagyon viaskodott, egészen 29944 II, 3| ember pedig a tarisznyáját, vizeskorsóját, dohányacskóját. No igen, 29945 II, 3| megorrontotta az egyik gödörben a vizeskorsónkat. Nagy úr itt az embernek 29946 I, 2| s a fejéhez vághatja a vizeskorsót, ha kötözködhetnékje lesz.~- 29947 I, 2| sorából, akik itták a Tiszánk vizét.~~Zsigmond királlyal már 29948 I, 1| ezek mind, hogy még az öreg Vízhányóné is meg akart bennünket ajándékozni, 29949 II, 3| ám, bátya. Nem vagyok én vízibúvár.~- Nem is úgy lössz az, 29950 I, 2| feleseljenek egymással a szõregi vízimalmok. Török világ volt akkor 29951 I, 2| háromszáz esztendeje is, két vízimalom õrölgette a szõregiek búzáját 29952 I, 2| kivénült belõle, és beállt vízimolnárnak. Áldott jó ember volt máskülönben, 29953 I, 2| folyóvízneve van, az nem kap víziszonyt, ahogy a finom nyelvû hivatalosság 29954 I, 2| hallani.~- Eh, csak az Ernec vizitál! - kuporodtak vissza az 29955 I, 2| õ is vissza meri adni a vizitet a várban.~Elõbb azonban 29956 I, 2| alázhatta le magát elsõ vizitre egy jöttment francia császárhoz.)~ 29957 II, 4| délután hat óra, de január, Vízkereszt körül -, nem lehet vele 29958 II, 4| magyarázta a boltosné. - Vízkeresztkor, mikor disznót adott el, 29959 II, 1| nagyon megcsodálta azt a vízköpõ manót, amelyik a reimsi 29960 II, 2| hetvenkilencben halt meg, a vízkor, ezen a tanyán. Ez a mostani 29961 I, 2| a vízbe. Igaz, hogy itt víznek órákhosszányira se híre, 29962 II, 2| addig láthatatlan volt. A vízözönt is látta, ahogy gyerekkorában 29963 II, 4| Az csak azért van, mert a vízpára lenyomi a bogarat, akit 29964 II, 4| látni a gyertya körül a sûrû vízpárától.~Föl is tettem magamban, 29965 I, 2| jártam én sehol, csak éppen a vízparton, a füzesben. Ott furulyáztam 29966 I, 2| egy kicsit szellõzködni a vízpartra. Látja ám, hogy a sörházkaszárnya 29967 II, 2| tudja, ki mondta meg neki. Vízrajzi jelentésekkel õ nem él, 29968 I, 1| nagyon lelkesedtek se a vízrendszerek, se a zygospórák titkaiért, 29969 I, 2| volt ellenállni. Hanem a vízrõl nem akart nyilatkozni Bóka, 29970 I, 1| csakhogy a jurtában nincs vizsga, az inasiskolában meg van. 29971 II, 4| a tanító úr is izzad, a vizsga-elnök úr is, el kell ismerni, 29972 II, 4| deákjaimnak, hogy abból a vizsgából, aminek alávetem õket, nem 29973 I, 2| benne, ha érzi, hogy még a vizsgakérdésre is meg tudna felelni a második 29974 I, 1| Húsz éve járok inasiskolai vizsgákra, de szavamra mondom, ilyen 29975 II, 4| egy nagykendõbe.~Beható vizsgálat kiderítette, hogy a nagykendõ 29976 II, 2| semmi baj, valami hivatalos vizsgáló átszaladt a nem éppen népes 29977 I, 2| azt a kérdést intézte a vizsgálóbíróhoz, amely egész jövõjét eldöntötte, 29978 I, 2| osztályának vezetõje volt. Vizsgálóbíróul mellé adta Kormos Bélát, 29979 II, 1| amely tizenkilenc napig vizsgálta Train elmeállapotát néhány 29980 II, 3| esztendeje. A csókai iskolában vizsgáztat az esperes.~- No fiam, ki 29981 II, 3| közül egyet se. S nem én vizsgáztattam õket, hanem õk engem. Hogy 29982 II, 5| készül kiemelni az óceán vízsivatagaiból. Egyelõre még a körvonalak 29983 I, 2| a szemét a házban.~- Mit vizslálsz, földi? - ijedt meg a bíró. 29984 II, 3| Hé?~- No?~- Mán mögént vizslatik.~- A szõlõt?~- Azt.~- Kicsodák?~- 29985 I, 2| sokat kellett szaladgálni a vízumért.)~A huszárok hadnagya hatalmas 29986 II, 1| természetesen nemcsak a vízumot adta meg legnagyobb ellenségének, 29987 I, 2| meghalt. De Krsztpogocsin Vládó szerb nemzetbeli célszerû 29988 II, 1| mésalliance volt biz az, mert a võ ugyan király volt, és a 29989 I, 1| Ö-rül-je-tek-és-vi-gad-ja-tok-mert-a-ti-ju-tal-matok-bõ-sé-ges-meny-nyek-ben.~A voces paginarum hamar elaltatott. 29990 II, 2| olyan fülük volt, mint a vöcsöknek, és úgy sírtak, mint a szélkiáltók. 29991 I, 2| ámbituson hordóban, csöbörben, vödörben a méz, hogy alig tudtak 29992 I, 1| laktam, köröm közül ettem, vödörbõl mosdottam, és bizony egy 29993 I, 2| Szégyenben is maradnék ha Vödörlopó Tót Jakab hullámot nem jelentene 29994 II, 3| voltam, Isten panaszul ne vögye. Mondok, ide tán be se szabad 29995 I, 2| Mánpedig, lelköm, addig föl nem vöheti a kincsöt, még csillag nem 29996 I, 1| fejfájával jelenik meg a Jozsafát völgyében. Márpedig az nem szegény 29997 I, 2| többet talpra a Jozsafát völgyéig, de még tán ott is két angyalnak 29998 II, 4| megtántorodott.~- Kocsi? Hát hol vönnék én kocsit?~Aztán fölcsillant 29999 II, 4| mögegyezünk. Egy hold földdel vönném ki. Korai babnak, salátának, 30000 II, 4| az úrnak is löhet hasznát vönni, fene bele.~Fenyegetõ csönd 30001 I, 2| határozottan emlékszem valami vörhenyes borítékra. Vastag, nehéz 30002 II, 2| Tíz-tíz darab jutott a kis vörösbül mind a kettõnek, egy darab 30003 II, 4| látóhatáron. Az ábrázata egyre vörösebb lesz, ahogy közelebb kerül 30004 II, 2| adna-e maga két kéket ezért a vörösért?~- Hát hogyne adnék? - veszi 30005 II, 4| sömlyékben. Vadhagyma.~- Vöröshagyma, fokhagyma?~- Nem, csak 30006 I, 2| nem jutott abból ide egy vöröskrajcárnál egyéb.~- Jaj, atyámfiai, 30007 II, 4| ideértünk, már az ég alján vöröslött a nap, és mérges szelet 30008 II, 2| nyakát csavargatta, s olyan vörösre krákogta magát, mintha csak 30009 I, 2| öreg Csiha be akar állni vörössapkásnak - mondogatták a falubeliek.~ 30010 II, 2| lehet sejdíteni az alkonyati vörösségben, s éppen ezen kezdõdött 30011 II, 4| kalauz.~- No, embörök, ki vösz bõröndöt? - lóbált meg egy 30012 I, 2| ha én tégöd a hónom alá vöszlek.~A ludacska ebbe is belenyugodott, 30013 I, 2| nincs böcsületöm. Kutyába se vösznek az emböreim.~Most megint 30014 II, 3| szemöldöke alól. „Engöm le nem vöszõ a lábamrul, akárhogy tömködsz. 30015 II, 2| ha mögvárnák, még tisztát vöszünk egynéhányan, bevihetnének 30016 I, 2| puskaaggyal. - A számbul vötted ki a szót. Azt akarom mögtudni 30017 II, 3| van az. Éntûlem is azért vötték el a pártfogói jogot, mert 30018 II, 4| házhoz, kínálkozott is egy võfélyfajta ember, télen jókeresetû, 30019 II, 4| Aki versszerkesztõ. Olyan võfélyféle. De a Napólom nem az volt.~- 30020 II, 4| politikai propaganda nem, meg võfélykönyv és álmoskönyv a kalendárium 30021 II, 4| kiadhatta a nyargalót a võfélynek, aki lakodalom nélkül is 30022 II, 4| tanulmányoztatta a lappok, vogulok, cseremiszek és egyéb haldokló 30023 I, 2| legény vállát -, én rád is voksolnék szívesen, de nem tudom, 30024 II, 3| mondja! Döncõ érti magát! - voksoltak le a kiskunok.~Az igazat 30025 II, 1| tenyércsattanásra kinyílt a kapu, s a võlegény meg a menyasszony bevezetett 30026 II, 3| jegenyék alatt. Valahol a Volgán túl, az õshazánk körül van 30027 II, 2| mint a szobalány, ha zsidók volnánk, akkor nem állna velünk 30028 I, 2| botjára támaszkodott, ahogy Voltaire-nek kitette a szûrét, és ahogy 30029 II, 4| még eggyel se esett meg. Voltak-e már színházban? Egy ember 30030 II, 3| mondta önérzetesen. - Otan vóltam én legén a mesterségbe, 30031 II, 3| szomorúra fordulna a Das Lied vom braven Manne. Nem fogadhatom 30032 I, 2| A palatinus arcán mosoly vonaglott keresztül.~- Ecce! Nem mondottam, 30033 I, 2| már, hogy tudom, megírom vonakodás nélkül.~K. Szabó Ambrus 30034 I, 2| ténykörülménynek, hogy némi vonakodással álltam be a Sándor panegirikusának. 30035 II, 4| ki itt a rossz?~Halkan, vonakodva felelnek. Azzal, amivel 30036 II, 3| csontváz van!~- Az, látszik a vonala is - mutatja János a kis 30037 I, 1| ábrája került, ahol színes vonalakkal egymásra van rajzolva a 30038 II, 4| mindenütt a magyar élet egész vonalán szokás.~- A rendszer...~ 30039 I, 1| úgy találtam, hogy ez a vonalas kép nem is olyan szemléltetõ, 30040 I, 2| páter egy hetven kilométeres vonalon Párizs körül, és az elsõ 30041 I, 2| lába, pici keze, felvetett vonalú pici piros szája, halvány 30042 II, 3| Megállítottam egy órára a munka vonatát, s fölkészültem rá, hogy 30043 I, 2| kalendáriumot, amit éppen ilyen vonatkozásánál fogva adtam neki a könyvtárunknak. 30044 I, 2| Ez csak azon renitensekre vonatkozik, akik a városi éjjeliõröknek 30045 I, 2| most csak egy-két, Bemre vonatkozó följegyzést szedegetek ki 30046 II, 1| tudtak tartani, ha az rájuk vonatkozott.~Elég az hozzá, hogy három 30047 II, 4| ami nem töri csontját se vonatnak, se kalauznak, se bakternek. 30048 II, 3| mire az elõkerült, az én vonatom rég elfütyült. De megérte 30049 II, 2| átszaladt a nem éppen népes vonaton, de nem akadékoskodott senkivel, 30050 II, 4| másodikat kultiválja, ha már vonatra szorul.)~Ahogy belépek, 30051 I, 2| akasztófától, ha a péteri vonatrablás részleteit kicsalja belõle. 30052 II, 4| Hopp! - kiáltja el magát a vonatvezetõ, és kétségbeesetten fékez. 30053 II, 2| mondja mán mög az úr, mért ne vónék? - ereszti lejjebb egy kicsit 30054 II, 4| Természetesen csak a csontokért vonhat felelõsségre a fegyelmi 30055 II, 1| a pör anyagába bele nem vonható, mert itt nem a bibliáról, 30056 I, 2| csitította, annál veszettebbül vonított és ugrált, s nem is csöndesedett 30057 I, 2| volt hozzá - nézése elõl vonítva szaladt el a legveszettebb 30058 I, 1| küldöttséget vezetett hozzám, hogy vonjam vissza a lemondásomat. De 30059 II, 3| Hát akit az urak akarnak - vonnak vállat.~Nem bánnák, ha az 30060 II, 4| magamat, és szorosabbra vonni tárgyam körét. Az õserdõt 30061 II, 4| konzekvenciákat is le kell vonnunk. Itt nem hagyhatjuk, mert 30062 II, 4| kérdem az urakat.~A vállukat vonogatják, és kivonulnak tanácsot 30063 I, 2| bocsánatkérõn, s már elõhúzta a vonót is, mikor hirtelen elsötétedett 30064 II, 4| a városba, s Modol alig vonszolta magát, mire odaroskadt a 30065 II, 4| püspökhöz. Ezt a címét többé nem vonta kétségbe senki. Nem is lehetett, 30066 I, 2| Hát már hogyne tudnánk! - vontak vállat a tápéiak. - Azt 30067 I, 2| hajó nem löhet, mert nem vontati senki. Aztán mög kéménye 30068 II, 4| neki a martonosi ember a vontatókötélnek, s kiguberálván a húsz krajcárt, 30069 II, 4| portékával, fölfelé meg ember vontatta a parton a martonosi portékával. 30070 II, 3| idõben már rokkantállományba vonul. A sovány, avas szalonna 30071 II, 2| mögmondi - igyekezett háttérbe vonulni öreg barátom.~Szél ángyó 30072 II, 1| aki Hódító Jakab néven vonult be a spanyol történelembe, 30073 II, 2| Õméltóságáék ugyan még nem vonultak be, de a jobb szomszédom 30074 II, 2| mért ne volna lehetséges? - vonunk vállat. - A mai világban 30075 I, 2| sodort a kajla bajuszán.~- A vonyítást hallom, de az ebet nem látom. 30076 II, 2| iránt tisztán platonikus vonzalom. Hosszú, keszeg ember András, 30077 II, 1| Anna Mária?~Anna Mária vuklijait sütögette a tükör elõtt. 30078 II, 3| kitört Átokháza fiából a vulkán. Ráütött a hivatalos papírt 30079 I, 2| dalnokversenyt, hogy olyant Wagner Richárd álmában se pipált. ( 30080 I, 2| külön fejezetet érdemelne, Wallace szelleme egész regényt kopogna 30081 II, 2| képviselõm bolondja Edgar Wallace-nak. Egyszer azt is ki találta 30082 II, 2| a motozásnál. Ellenben a Wallace-stúdiumokból megtanulván, hogy mindig 30083 II, 3| anyós, az „allmächtiges Weib”. Kerestem a szülét a szememmel, 30084 II, 3| Milyen jó lenne, ha most a Wekerle kegyelmes úrral a végrehajtókat 30085 I, 2| van, mint Blüchernek vagy Wellingtonnak. Ha közönséges csizmadiamester 30086 I, 1| sokfelé megjelent, én a Weltall und Menschheit-bõl vettem 30087 I, 2| külön e célra beszerzett Wertheim-szekrényünkben. De nemcsak féltve, hanem 30088 I, 2| is volt mit titkolnia. (Wertheimer Ede, e korszak történetírója 30089 I, 2| mutatott olyan gigászt, mint Wesselényi Miklós, középtermetû, nem 30090 I, 2| Egyszer az angol konzul, White úr mosolygó arccal jelenti, 30091 I, 2| fenségednek tetszenék...~- Wie heisst? Tá-vir-gány? - tagolta 30092 II, 4| földre, szerencsét próbálni, Wilhelmus imperátor képében. Hiába 30093 II, 1| köti a királyt a cselédhez?~Wolfgang Amadeus legyintett.~- Jóság. 30094 II, 1| Így lett miletoszi fõember Xanthoszból, s így lett fõasszony szép 30095 II, 1| a maga nyelvén üdvözölte Xanthoszt, letessékelve a tûz mellé. 30096 I, 1| volna föl vagy Aladdint és a xaxabarlangi lakatot, akkor nem lett 30097 II, 1| Ferrariis a szerzõje, aki a XIV. század fordulóján jeles 30098 II, 1| idõben Franciaországban. Mert XV. Lajos volt akkor a király, 30099 I, 2| õsi emlék nem egyéb egy XVIII. századbeli vaskályha oldalánál.~ 30100 II, 1| elimádkozhassa a Koránból a Yes szúrát, a haldoklók imádságát, 30101 I, 2| konzervatív publicisztika X. Y. Z.-jének, akit kortársai a 30102 I, 2| Matyej boldogan -, annyi a zab, hogy az idén még kalácsot 30103 II, 4| az úr, hogy gesztenyével zabáltassak meg egy ötesztendõs kölyköt? 30104 II, 3| oroszlánvirtussal bömbölne a zabért, így paraszti sorban csak 30105 I, 2| túróba tisztesség okáért, a zabkenyérbe is beleharapott, aztán azt 30106 II, 4| rozsdás kardokat, törött zablákat tologattak fel a földbõl - 30107 I, 2| ez. Igaz, hogy az ember zabnál egyebet nem termelhet rajta, 30108 I, 2| érte a falubelieket, akik a zabocskájukat aratgatták.~Péter úr belekóstolt 30109 II, 3| a gyöpszélen, amelyik a zabtarlót beszegi, és ez elég furcsa 30110 I, 2| hogy ilyen lehetett az a Zách Felicián, akirõl ijesztõ 30111 I, 2| küldet magának hébe-hóba egy zacskóbél fenyõlevelet herbaté gyanánt, 30112 I, 2| virággal.~Mikor eltemették, a zacskócskát a feje alá tették. A gajtói 30113 I, 2| enyémet.~Betakargatta a zacskókat száraz falevéllel, hintett 30114 I, 2| kihúzta.~- Ez nem az én zacskóm! - nézegette bosszúsan.~ 30115 II, 1| kezét. Gyémántmogyorók, zafírdiók, rubinból való gránátalmák 30116 II, 3| A rubinok, türkizek és zafírok állták a helyüket az aranyrekesztékekben. 30117 I, 2| idecsatolják Szegedhez. Tudniillik Zágrábban valami kavarodás volt akkor, 30118 II, 2| kompkötelet. A víz se igen zajongott, de nagyon habzott a széle, 30119 I, 2| amihez mindenki ért.~- Ohó! - zajongtak az udvarbeliek. - Hiszen 30120 I, 1| könyv, s nem ébredt fel e zajra. Nekitámasztotta a fejét 30121 I, 1| mutatók nélkül. Ketyeg-petyeg, zakatol dühösen, szimulálván az 30122 II, 4| úr. Elvitte a tehénkémet zálogba a Gáspár tekintetes úr. 30123 II, 2| hallgass! Most ezek a bárányok zálogban vannak, érted-e? Ki kell 30124 II, 2| tudtak róla, hogy õk most zálogok, mert nagyon vígan legelgettek, 30125 II, 2| Márton apó zálogol~Márton apó már akkor tudta, 30126 I, 2| is az volt, mikor a pesti zálogoshoz vándorolt, hogy a Zalán 30127 II, 3| is egy, aki olyan idegen zamattal beszéli a magyart, mint 30128 II, 4| Nekünk akar parancsolni?~- A zanyád!~- Majd elhelyeztetem, ha 30129 II, 2| váratlan zuhogó tavaszi zápor. Leülök a lócára András 30130 II, 1| ujjából klematisz-szirmokat záporoz az útra. „Negyvenezer frank” - 30131 II, 1| hát akkor kit fog értük zár alá tenni?~A kérdés elsõ 30132 I, 2| Süli lesz.)~A szertartás záradékául az õrnagy a kezébe adott 30133 II, 1| hogy itt valóban kegyes zarándokkal van dolga, nem valami puruttya 30134 II, 2| azon tûnõdtem, hogy minden zárat elpusztítunk a spájzajtó 30135 I, 2| reformot. Jégverembe nem záratta ugyan Laucsikot, de egész 30136 II, 2| kulcs nem akar kijönni a zárból.~- Hát mért nem szólsz nekem? - 30137 I, 2| nyilatkozatát - különben nagyon zárkózott ember volt, ha természeténél, 30138 II, 1| egy éjszakára donna Máriát zárnád össze felséges urunkkal?~- 30139 II, 4| az ajtónak, amely rosszul záródik, és fölfogom a hideget, 30140 I, 1| már úgyis benne vagyok a zárójelben, most elégítem ki több érdeklõdõ 30141 II, 3| új hivatás esztendõvégi zárószámadása és mérlege. Látta Misikén 30142 I, 2| ahogy ráfordítja a kulcsot a zárra.~A két úrnak egyszerre kiment 30143 II, 1| legbizalmasabb embere. Mindig õ zárta rá a hálószobát a királyra, 30144 I, 1| amitõl szöges drótkerítéssel zártak el engem, szegény, kis kócos 30145 I, 2| volna elég. Címernek, ország zászlójának, akit tiszteljenek a jók, 30146 II, 2| Csupa nádor-, országbíró-, zászlós-fej ez, csak éppen a lábakra 30147 II, 4| kiöntötte õket egy parányi zátonyon az éhenhalás szárazára. 30148 II, 1| tesz semmit - segítette ki zavarából a gróf, és õszinte undorral 30149 II, 5| céltalanságból rendet, a zavarból szépséget, a kegyetlenségbõl 30150 II, 3| közé, csak a méhecskék ne zavargassanak minket.~Megkezdtük az ásást, 30151 II, 3| fölvilágosítást a maga nyelvén.~- Nem zavari, mert elõbb egy kicsit kipihegi 30152 II, 3| No, hogy mondja az újság? Zavari-e mán a török a némötöt?~Megadtam 30153 II, 1| számokba én mindig bele szoktam zavarodni. Egyszóval a király belátta, 30154 II, 3| voltam meglepve. Meg is zavarodtam egy kicsit, hogy ilyen nagyszívû 30155 II, 4| mint elõadónak, tárgyi zavaromat, ez az embarras de richesse, 30156 I, 1| nem haragudott érte, hogy zavartam a Duna szemlélésében - igaz, 30157 I, 2| hát akkor mondd meg nekem, Zebedeus két fiának ki volt az apja?~ 30158 I, 2| amivel talán még magát Zebedeust is zavarba lehetett volna 30159 I, 2| például rinoceroszt vagy zebrát behozni?~Most derült ki, 30160 I, 2| a kos szarva. Hont megye zegzugaiból elõparancsolt maradványa 30161 I, 2| esztendõben benne volt az Ofener Zeitungban is.~- De hát... de hát - 30162 II, 1| király mellé, s megrántva a zekéje ujját, azt súgta neki:~- 30163 I, 2| úgy, hogy mikor elunta a zenebonájukat, akkor elõvette a hegedût.~- 30164 II, 2| várta, de az jött meg. Sok zenebonás szegényember van a réten. 30165 II, 1| Meg is ijedt szegény a zenebonától, úgyhogy nagyot sikoltott, 30166 II, 1| vagyok! - harsogott vissza a zeneköltõ hitvese, de olyan hangon, 30167 I, 2| száz esztendõ múlva valami zenemandarinnak majd az a gyanúja támadjon, 30168 I, 1| különben is az egyetlen zenemûfaj, amelyhez értek, az ujjaknak 30169 II, 1| képest emberségesen honorálta zenemûveit. Anna Mária ujjai közül 30170 I, 1| akit elõször bûvöltem el zenemûvészetemmel.~Megálltam az ablak alatt, 30171 I, 1| komaasszonyon, sógoron behajtottam a zenepénzt. Úgy tele lett a kalap, 30172 II, 1| lesz beismerni, hogy néha zeneszerzõ feleségének is érdemes lenni.~- 30173 II, 1| Dittersdorfot, az aranysarkantyús zeneszerzõt. (Az is magyar kenyeret 30174 I, 1| hogy azóta nem foglalkozom zenével, legföljebb nádihegedûvel. 30175 I, 2| áldozatot.~Stein tábornok és Zerlecky ezredes csakugyan teveháton 30176 I, 2| ábrázat - vette fel a tanár úr Zeus madarát, szétkurjantván 30177 II, 1| hogy azt mondta volna, hála Zeusnak, mégse ette meg a drágát 30178 I, 1| ahol senki se lát. Közökön, zigzug utcákon bujkáltunk kifelé, 30179 I, 2| november-éjszaka szeles, havas, ködös zimankójával, s a tábortüzek körül mindenféle 30180 II, 4| kimentem hozzá a temetõbe.~Zimankós téli nap volt, majd megvett 30181 II, 1| keresztelõ után nemsokára Zio Ignaziónak az az érthetetlen 30182 II, 2| igön szépen, írja mög a Zitának, hogy minálunk lönne legjobb 30183 I, 2| percben. Inkább nekivágott a zivatarnak, semhogy a zsiványfészekben 30184 II, 1| gyerekek, ahogy nagyokat zökkentett rajtuk a kóla a meredek 30185 II, 1| tessék helyet foglalni a zöld-frakkosok közt.~Azaz, hogy volt néhány 30186 I, 2| kirendelni ne terheltessék.~A zöldcsütörtök dele el is érkezett, a dezentor 30187 I, 2| azonban a spektábiliszt, hogy zöldcsütörtökön déli harangszókor a közrendet 30188 I, 2| azt beszegte fehérrel, zölddel: abban tartogatta a bankót 30189 II, 2| hagyigálja kend kétfelé.~A „zöldek” a tízezer koronások. Fölszuszog 30190 II, 2| sten!~- No mán mög a zöldeket hagyigálja kend kétfelé.~ 30191 II, 4| nagyon ágaskodott is. A fején zöldellett valami kerek, arról ki lehetett 30192 I, 1| nagy mohacsomók elevenen zöldelltek ki az olvadó hóból.~- Más 30193 I, 1| Dienstreglama ennek is olyan zöldes táblája van, van rajta sárga-fekete 30194 II, 2| négy kis palack, abból a zöldessárga fajtából, amelynek eredetileg 30195 II, 5| van: az ég kékje és a mezõ zöldje. Erre szegezzük a szemünket 30196 II, 3| Hiszen azért szedtem le zöldjében a paradicsomot. Hogy ásathasson 30197 I, 2| Rajtuk az arany nyomásos zöldlevél: Éljen Y. X. negyvennyolcas 30198 I, 1| azért, mert Vak Márinak, a zöldséges kofának hazatoltam a piacról 30199 II, 4| arra járt - paprikával, zöldséggel, mivel kofálkodik az ángyó, 30200 I, 2| ahogy átmentem egy kis zöldszagért Újszegedre a füzesbe, örvendetes 30201 II, 4| táncoltatott, s az ég gálicszínûre zöldült.~- Jég lössz - törülgette 30202 II, 1| elküldött minket.~Zia Nia erõs, zömök menyecske, az ispettorét 30203 II, 1| gloárról, mindig büszkén zördíthette volna össze a bokacsontját: 30204 II, 4| ajtóban hallgatódzott. Olyan zörgés dübögött ki a házból, mintha 30205 II, 1| is odacsõdült, s a nagy zörgésre, lármára, gyerekordításra 30206 II, 4| egy-egy akácfán plakátot zörget a szél. Egyéb hirdetõoszlop 30207 II, 4| vagy fináncot, ugyan melyik zörgeti majd meg az ajtót? A puli 30208 II, 4| kísértõk. Hárman. A, hogy zörgetik a csontjukat!~Így ment ez 30209 I, 2| elgondolja magában, egyszer csak zörgetnek a kapun. Tíz-tizenkét félegyházi 30210 I, 2| nem a maguk jószántából zörgettek rajta. A szegedi Bastille 30211 I, 2| módszerekért. Egyrészt azért zörgölõdtek ellene, hogy rossz hírbe 30212 II, 4| homokba beérünk, ott nem zörög a kocsi.~Nem, itt csak zizereg 30213 I, 2| hogy a pántlikák azért zörögnek, mert papírból vannak.~- 30214 I, 2| megfélemlítésére. De hogy nagyon zörögtek a rongyok a szélben, Heeger 30215 II, 4| ruhaféle is. Hosszúkásak is zötyögtek benne. Hû, az irgalmát neki, 30216 II, 2| jobban tudja. Éppen azért zötyögtetjük ki magunkat a városból ketten-hárman 30217 I, 2| kandikálnak a menetre, s zokogó hölgyek könnyeivel vegyesen 30218 I, 2| a másik pillanatban már zokogott, jajgatott, harsogott az 30219 I, 1| Eszembe jutott édes szülém - zokogtam keservesen.~No, lett erre 30220 I, 2| dûljön, fölkapta a fejét a zokszóra:~- Hát kendnek mi baja az 30221 I, 2| fejedelem kedvéért, akitõl zokszót soha senki nem hallott. 30222 II, 4| mikor senki se hallotta. Zokszóval senkinek terhére nem volt, 30223 I, 2| szó, bizonyíthatja Horváth Zoltán, a kiskunok követe. Viszont 30224 II, 2| szív ezüst tárcából, aminek zománcos tetején pucér dáma fésülködik.~ 30225 II, 3| Az enyém. Tavaly vettem a zombori búcsún két pengõért.~- Miért 30226 II, 1| cári ukáz minden idegen zongoramestert kitiltott Pétervárról. Az 30227 II, 1| bizonyosan abból él, hogy zongoraszelídítésre tanítja az úri kisasszonyokat. 30228 I, 2| meg magát Perczel Móric Zrínyi-csapatának nyolcezer horváttal és tizenkét 30229 II, 1| mondatta a misék százait Zrínyiért és Frangepánért - futotta 30230 I, 2| nélkül, de g-vel.) Én ugyan zs-vel se tudtam volna, mi az, 30231 II, 4| Gonosz -, és elösztökélte a zsadányi dûlõbe, ott is a földhözragadt