| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
504 II, 4| valamelyik társadalmi egylet alelölülõjével. Akkor nekem elsõosztályú 505 I, 2| magisztrátusbeli volt, „elülülõk” és „alelülülõk”.~A szegedi urak szívbõl 506 I, 2| megilleti.~~Addig azonban, míg Aleppóba értek, sokat szenvedtek 507 I, 2| a szegedi várost meg az Alföldet.~Egyet-mást majd elmondok 508 II, 4| égisze alatt megalakítani az Alföldkutató Bizottságot, amely ugyan 509 II, 1| magáénak vállalni szegény Alfrédot.~- Érje be a maga halhatatlanságával - 510 I, 2| reggelre hajókirándulásra Algyõre, mégpedig asszonyostul, 511 I, 2| lössz a tekintetes uraknak, alhatnak, mint az édös tej, röggelig.~- 512 II, 2| Az írnok úr akár el is alhatott az újságon, és álmodhatta, 513 II, 2| õriznie. A mérnök urak is alhattak, ha úgy tartotta kedvük, 514 II, 2| igen - ez körülbelül olyan alig-elégséges. A gazda is beismerte, hogy 515 I, 1| arcukról, hogy magukban alig-elégségesnek minõsítenek, ha még ennyit 516 I, 2| se vetettek a palkonyai alig-úrra, amikor odatoppant az asztalhoz, 517 II, 1| azzal nem szolgálhatok. Aligha tudja azt valaki a Jóistenen 518 I, 2| eredt inába a Pali az Alinak, dühösen forgatva a kezében 519 I, 2| szerencséje volt.~A honti alispánban olyan emberre talált, aki 520 I, 2| emlékére.~Ebéden Babarczy alispánéknál volt Széchenyi, ebéd után 521 I, 2| pesti úr állított be az alispánhoz, Marék Károlyhoz. Szép pirospozsgás 522 I, 2| két tudós javasolta is az alispánnak, hogy meg kellene söröztetni 523 I, 2| Bécsbe a hólyagos himlõ, az alispánt azonban ez se hozta ki a 524 II, 4| meszelve, sárgával elhúzva az alja. Egy fiatal legény ostornyelet 525 II, 2| kiszedegették a ruhájuk aljába ragadt bojtorjánt, s mire 526 I, 2| deáknak, ahogy onnan a tornác aljából elnézte a négy öreget a 527 I, 2| Miskoltzy spektábilisz. (Aljegyzõje volt a városnak, máskülönben 528 II, 4| sifonérjában, de nem talált benne alkalmasabbat a porköpönyegénél. Abba 529 I, 1| bennünket, engedelmet kért az alkalmatlankodásért. De mindig tudtuk, hogy 530 II, 4| megretten a szeme.~- Nagy alkalmatlanság lenne az a fiataluraknak.~- 531 I, 2| csak találunk neki valami alkalmatos helyet.~Azt pedig nem máshol 532 II, 4| kocsi, valami teherszállító alkalmatosság. A fiúk lehetnek tízen-tizenketten, 533 II, 4| sajátságos stratégiát vett alkalmazásba. Tudniillik, amikor megkapja 534 I, 1| megkent tagja. Nem válogatós, alkalmazkodó, földdel, klímával gyorsan 535 II, 3| mint a tudományi tények alkalmi áldozatán. Péter azonban 536 II, 3| Fiatal koromban kaptam az alkalmon, ha elmagyarázhattam, hogy 537 I, 2| a magyaroknak ne legyen alkalmuk hivatalosan kibeszélni magukat. 538 I, 1| mégsem szokásos ilyen ünnepi alkalomnál. A legtöbbnél meg az volt 539 II, 3| Mihálynak.~- Igen, de erre az alkalomra szerzett valahol még egy 540 I, 2| levelet Malonyay báró írta, az alkancellár. Arra figyelmezteti alázatosan 541 II, 4| szoktak ütni-verni a züllött alkoholisták, de filmen még nem láttam 542 II, 2| I~Idõ: hetivásáros nap, alkonyat felé; színhely: vízparti 543 I, 1| harmaton és levélaltató alkonyaton, déli verõn és szemergõ 544 II, 4| meghatottsággal gondolok erre az alkonyatra. Kolompok csengenek messzirõl, 545 I, 1| együtt se tud!~Máskor az alkotmánytannal tettem próbát. Úgy kezdõdött 546 I, 1| szégyenleném. Inkább lemondok az alkotmánytanról. Majd tanítanak azt a buflifejûnek 547 II, 4| halhatatlan halottak. Elõvettem az alkotmánytant is, s népem nyelvén tettem 548 II, 3| Mihály számára, vagy Mihályt alkotta a szeretett puszta kedvéért. 549 II, 4| vívmányáért fizettem.~Az alku könnyen ment, csak a kifizetés 550 I, 2| kárt tehetne vele bennem! - alkudott a dorozsmai bíró, s olyan 551 I, 1| egy tízest darabjáért - alkudozott Cintula.~- Hohó, gyiák úr - 552 I, 2| király kezet adott a furcsa alkura, kapott is körtét, de olyan 553 II, 4| belõle úri erdõt, amelynek állaga van, nyiladéka van, sõt 554 II, 1| De már a te esküvõdet, Allah-uccse, nem a toledói érsek áldja 555 II, 1| egyházi renden lévõ nagyúr Allahba vetett hittel megrázta a 556 II, 1| elmosolyodott, és odakapott az állához. A mosolygásán megérezte, 557 II, 1| és megemelte a fedõt. - Allahra, ezt nekem meg kell kóstolnom!~- 558 I, 2| egyszerre arcra borulva imádta Allaht.~Csõdület támadt, a bimbasik 559 I, 1| mert az orromat meg az államat harapdosta a hideg. De hát 560 II, 4| is haragudnám? Hátha az állambölcsesség arra gondol, hogy Kant Immanuel 561 II, 4| azt füllentettem, hogy az államéból fizetem a napszámot.~~A 562 II, 3| csalódás ért, hogy az illetékes államépítészeti hivatal elsõ szóra megadta 563 II, 1| udvaronc -, azt hiszem, államérdekbõl meg lehet tenni. Az a kérdés, 564 II, 2| cserélnek süldõmalacokról, mint államférfiakról. Újságot csak télen olvasnak, 565 II, 1| gyermeki léleknek, mint olyan államférfit, aki évszázadokkal megelõzte 566 I, 1| barátságba az elõkelõ germán államférfiúval, nyílott az ajtó, bejárul 567 II, 4| vasúti bakternak, mint a nagy államgépezet legparányibb kerekének.~ 568 II, 3| ott áll a nagytekintetû államhatalom, mint a finánc mögött, vagy 569 II, 4| kérés teljesítésével az államháztartás budget-jét megrendíteni 570 II, 4| ötpengõst, és megmutatom az öreg államjogásznak az averzét.~- Kicsoda ez?~- 571 I, 2| Akkora többség állt föl az államosítás mellett, hogy az ellenzék 572 I, 2| s a közgyûlés az iskolák államosítását tárgyalta. A nem államosítók 573 I, 2| volt még az is, hogy egy államosító öreg fiskális belekurjantott 574 I, 2| nemzet ak-szakálja, hogy államosítsák már a kultúra templomát, 575 I, 1| szalonnájával fönntartsa az államot. A jó Istenrõl azonban már 576 II, 1| aranyat utalványoztak ki az állampénztárból a reimsi takácsnak mint 577 II, 3| akkor nem kérték tõle az állampolgársági bizonyítványt, aminthogy 578 I, 2| meg nem szerzik a török állampolgárságot. Bem, a lengyel vér, még 579 II, 3| ismer téged, mint magyar állampolgárt. Azonban minek mondanék 580 II, 4| az ura, ne nehezkedjen az államra. Ha jól keressük, neked 581 II, 1| s a mozsárba törés és az államrend más ilyen biztosítékai több 582 II, 1| rajtunk a hatalom farkasai? Az államrezon megköveteli, hogy nekünk 583 I, 2| várt Maret úr, Napóleon államtitkára, a késõbbi bassanói herceg. 584 II, 1| S bele is beszélt minden államügybe, akár kérdezték, akár nem.~- 585 I, 2| vakulásig az én szolgálatomban állanak mint gyakorlati régészek, 586 I, 2| rebelliós újításnak útját állandja.~A palatinus arcán mosoly 587 I, 2| amennyire én meg tudom állapítani, soha nem jelentek meg nyomtatásban.~~ 588 I, 1| Azokról azonban meg kell állapítanom, hogy nem mutattak annyi 589 I, 2| hívják.~Ebbõl egyrészt azt állapítottam meg, hogy az ifjabb öregbéres-nemzedék 590 I, 2| tanakodott a két úr, míg abban állapodott meg, hogy legjobb lesz bezörgetni 591 I, 2| üres”. Vagy, hogy „micsoda állapot az, mikor az állam elválasztja 592 II, 4| a magyar haza jelenlegi állapotával is. Legföljebb azt nem tudja, 593 I, 2| akták szerint egy áldott állapotba került kocsmárosné hasát 594 II, 2| asszonyszem szívesebben állapszik meg a Tónik sárga cipõjén, 595 II, 4| mert kiderült róla, hogy álláshalmozó. Ez a sarki nagytõke a bódéban 596 II, 2| papírszalvétával honorálták társadalmi állásomat.) Egy hét múlva pertu voltam 597 I, 1| mikor másnap leköszöntem az állásomról, küldöttséget vezetett hozzám, 598 I, 1| szabó, kalapos mind azon az állásponton volt, mikor csekély személyemet 599 II, 2| lónevelõ szittyák milyen álláspontot foglalnak el ebben a nemzeti 600 I, 2| rendes bírói vagy ügyészi állást nem kaphatott. Az igaz, 601 I, 2| lepkéké. Koruk és társadalmi állásuk szerint meg is illette a 602 II, 4| hét határ asszonyainak és állatainak a teje vált hússá és vérré, 603 I, 2| abba, hogy Magyarország állatállománya két darabbal gyarapodjék. 604 II, 4| belehasított egy tébolyult állati hang. A fiasmacska nyávogása.~ 605 I, 2| birtokában volt a modern állatkertészet minden vívmányának. Le is 606 II, 4| lehûtötte a mérgét, s így állatkínzásért nem kapott bírságot. A lámpátlansággal 607 I, 2| paráznaságot érez az asszonyi állaton, mindjárt kihull a farkatolla; 608 I, 2| embert, aki szót értsen az állatorvosi tudományok képviselõjével.~ 609 I, 2| Fiuméba, el is magyarázta az állatorvosnak, hogy a zsiráfok nem származnak 610 I, 2| esztendõ után durva bosszút állatott velem a tetrán a világ minden 611 I, 2| pedig elbánt a két áldozati állattal, kisütötte õket nyárson 612 I, 2| volt, az orra összeért az állával, és mikor azt hallottam, 613 II, 2| ártatlant. András sógor nem is állhatja meg szó nélkül.~- Ez is 614 II, 3| egész elõadásomat. Nem is állhatom tovább, megkérdezem tõle, 615 I, 1| és bizonyosan nagyon jól állhatott, mert mindenki mosolygott 616 II, 2| szalonnán, kenyéren. Noha ez az állítás hajaz egy kicsit ahhoz a 617 II, 4| bezárjuk a tanyai gyereket az állítmánykiegészítõ alanyesetek és a közös nevezõre 618 I, 2| visszaadta a szerzõnek. Azon az állító mondaton akadt meg a szeme, 619 I, 2| is megmondod, hogy hogy állítottad meg Péterinél a vasutat.~ 620 II, 3| hallom, majd lesz. Hány tanút állítsak rá, Mihály, mi volt az egyezségünk?~- 621 I, 2| azt erre meg erre a napra állítsák elõ. De mind hozza magával 622 II, 1| réztányérba, s a boltajtó fölé állíttatik címerül.~Ebben pedig nincs 623 II, 4| se kívánja a törvény elé állíttatni Zuginét, aki nem teljesítette 624 I, 2| szét.~~A szultán türbét állíttatott a hõs sírja fölé, olyant, 625 I, 1| a második fejfát a húgom állíttatta. Diófából készült, hatalmas 626 II, 4| hogy nem kell megijedni, állja õ a posztot most is. Az 627 I, 1| beteg galambot.~- Fiúk, álljatok fel! Tiszteljétek meg vele 628 I, 2| Most már egymás háta mögé álljunk, jó távolast egymástól. 629 II, 3| belûlem.~Persze, az anyós, az „allmächtiges Weib”. Kerestem a szülét 630 I, 2| nem olyan ember, hogy ne állná a szavát. Nem is tudott 631 I, 2| mindenki, hogy milyen szépen állod az egy helyet a deresen, 632 II, 4| tekintély volt, mint az állomásfõnök. Mindenki az volt, akirõl 633 II, 4| elõttem haptákot, hanem az állomásfõnökök is, mikor a fönntartott 634 II, 3| ezt érdemöltem én a magyar állomtul?~Volt abban valami vad, 635 I, 1| fölszedtem útközben, az álltomban elõször elolvadt a meleg 636 II, 4| magyar parasztról, tudós allûrök nélkül, nem fölülrõl nézve 637 II, 4| nézve a témát, hanem benne állván, mint érdekelt fél, aki 638 I, 2| vasképet a városháza elõtt egy állványra, és egy álló hétig nézte 639 II, 2| mint a fáján felejtett alma, Pista bácsiból meg olyan 640 I, 2| vigyünk neki ebbõl a lánybögyû almából.~- Ráéhözik az ebhitû a 641 II, 1| kásalevesét, megitta az almaborát, aztán fölment a szobájába, 642 II, 1| alighanem álmodta az egészet az almabortól.~- Az bizony meglehet - 643 II, 3| oskolában sült tökért mög almáért.~Velünk együtt nekiguggolt 644 II, 4| és az oldalteret virágzó almafák szegik be, amelyeknek szemébõl 645 II, 3| ember. Vagy látott már maga almafát naggyá nõni anélkül, hogy 646 I, 1| kis inasok téglává vált álmaiból. Azonfelül valami adócsalási 647 I, 1| éjszakán nekem már nagyon rossz álmaim voltak. Csirizes tálba ragadtam, 648 II, 5| testvércsillagzatokra.~Aki a jövendõ opálos álmaival a mai helyzet rémképeit 649 II, 4| megrökönyödik, nyári piros almaképét elönti a verejték, muszáj 650 II, 3| a kezemben volt az elsõ almandinos aranyfityegõ. Nagy lárma 651 I, 1| vasárnap már tanít.~A koponyás almáriom fölé Klaatschnak az az ábrája 652 I, 2| kicsit.~Azzal kivett az almáriomból egy tányér rántottcsirkét, 653 I, 2| Sándor - nyitotta ki az almáriumot Laucsik. - Kóstold meg inkább 654 I, 2| perzekútor szeme. De csak az almáriumra villant. Egy üveg piros 655 I, 1| nénik, szalonnás bácsik, almás emberek egyformán jó szívvel 656 I, 2| egy hétig; egyik éjszakám álmatlanabb, mint a másik; ha elaludtam, 657 II, 4| egy hét, mire Modol a sok álmatlankodás közt rájött, hogy nagy bûnös 658 II, 1| történetet, s nem gyõzött álmélkodni az isteni bölcsességen, 659 I, 2| láttam olyan finom úriembert. Álmodban se láttál olyan borravalót, 660 II, 2| a hangján, hogy rosszat álmodhatott. (Bizonyosan a pártkassza 661 II, 2| alhatott az újságon, és álmodhatta, ha akarta, hogy õ az Esküdt, 662 II, 3| munkára zavarni õket. Hadd álmodjanak szegények abba a porfelhõbe 663 I, 1| a nyírfáról, e titkokat álmodó fehér szûzrõl most nem beszélek. 664 II, 4| rajta. Olyan édeseket nem is álmodok többé, mint ott lehetett, 665 I, 1| világon. Még most is sokszor álmodom vele így tél idején. Kõrisfából 666 II, 1| szeretni, õ pedig olyan nõrõl álmodozott, aki nem keresi, hogy arkangyal-e 667 I, 2| alatt? Mit dolgoztatok, mit álmodtatok, mit sirattatok, minek örvendtetek? 668 II, 1| a fûben, arkangyalokkal álmodván, és mikor kinyitották a 669 II, 4| kushadt vissza Pál az álmok világából a valódilagos 670 I, 2| kiáltottam oda Palkónak:~- Szép álmokat, Kuckó király! Jobb is, 671 I, 1| adóval.~Kicsit nyugtalan álmom volt, égett a házunk, ropogott 672 I, 2| százbillió csúcsa szurkált föl álmomból; sápadtan bolyongtam, mint 673 I, 2| kegyelmes istenit neki, álmosítani köllene már ezt a rossz 674 II, 4| nem, meg võfélykönyv és álmoskönyv a kalendárium mellé. Ebben 675 I, 2| hát a szanádiaknak se volt álmuk azon az éjszakán. Mert az 676 I, 1| kerubinok, és én már kezdtem álomba zsibbadni a márványpadkán. 677 I, 1| dagadt volt a szemem az álombéli könnyektõl.~Akkorra az apám 678 II, 2| egészen kijózanodott az álomból, már akkor nyoma se volt 679 I, 2| nyújtogatta a kezét mindenféle álomkiflik után a csecsemõóriás is, 680 I, 2| nyugodtan adhatta át magát mély álomnak a fáradt hadi nép.~Mikor 681 II, 1| akarsz velem hazaindulni, te álomszuszék?~Szép Erippét nem is lepte 682 I, 2| is vele az urak eleget az álomszuszékot. Már csak azért is, hogy 683 II, 3| meg-megrándul a bajusz alatt. Álomtarisznyából folytatják a kenyerezést.~~„ 684 I, 2| ahogy mondja panasznak álorcázott szemérmes kevélységgel:~- 685 II, 4| kán. - Hallottam, ahogy az alorvos jelöntötte a fölorvosnak 686 II, 1| hercegekhez. Anna Mária Aloysia Apollonia asszony. Akit 687 II, 1| nagyot sóhajtott. Õ is Weber Aloysiát szerette, és Weber Konstanzét 688 I, 2| majd ezen itt feljegyzett alphabetum alapján meg fogom fejteni 689 II, 1| muzulmánt segített át az Alsiráth hídján a tubafa alá.~A tárgyilagos 690 II, 1| dézsalével a tisztára mosott alsókat is, hogy most még rondábbak, 691 I, 2| fõispánnak, hogy mikor a rabok alsóruhái mosásba kerülnek, elõször 692 II, 4| mondani:~- Csitt! Idebent alszanak!~- Nini - gondoltam magamban -, 693 II, 4| Mindönfélék. Mikor a templomhögyön alszok. Azt mondják, ott a fejetlen 694 II, 4| kárörömmel mondja:~- Hát itt alszunk, no.~Egy rongyos ember végigvágja 695 I, 2| jelentõsen növekedne akkor, ha az általa elõállított herepfedénynek 696 II, 3| Félreértés ne legyen belõle, nem általánosítok. Tudok én olyan országnagyot 697 II, 4| Árpád kormányzata óta.~Az általánosságok után egy konkrétum:~- Hát 698 I, 2| szénájának a polgármester általi ellopatása ügyében. Nem, 699 I, 1| a rendes nagyapák dallal altatják el unokáikat. Hát megpróbáltam 700 II, 4| a fák zúgtak, gyereküket altató fiatal anyák módjára a nyárfák, 701 II, 1| akartak volna csinálni az Alte Marktból, és a zsarnok vérével 702 II, 2| asztalon állt egy vadonatúj Altwien-váza, azokkal a strandkosztümös 703 II, 2| A petúnia kidobódott az Altwien-vázából, és helyébe került az ökörfarkkóró. 704 I, 1| rá szépen a karodra, és aludj egyet hét óráig.~Máig is 705 I, 2| szemét, úgy tett, mintha aludna. Alig bírták fölrázni a 706 I, 1| találta. A gyerek boldogan aludta a szalmavackon az elsõ vakációs 707 II, 3| térde kalácsával kavarta az aludttejet! Hány mai embernek az étvágyát 708 I, 1| Aludjunk rá egyet, emberek.~Aludtunk rá egyet, és másnap a következõ 709 I, 2| aki mint Pest megye tiszti alügyésze szerzett kitûnõ jogászi 710 II, 3| nemzetfönntartó elem, ennélfogva alul-fölül rongyos, ami azért célszerû 711 I, 1| rongyok közt, s kihúzott alúlok egy összevissza horpadozott 712 I, 2| idegenben is magyar földön alussza az örök álmot.~ 713 II, 4| megrövidíteni az öreg lábak aluszékonyságra hajlandó velejét. Vannak 714 II, 4| csak a csontoknak, akik ott alusznak a kövek alatt Isten irgalmában, 715 I, 1| hazafelé. Jaj, csak még alva találná az úri fiát!~~Úgy 716 II, 3| más helyet, mert az nem alvásra való.~~Cuci János, miután 717 I, 1| házzal.~Rám estellett, mire alvéget, felvéget bejártam, és minden 718 I, 2| molnár: papucsban jár.~Az alvégi malom pedig azt kattogta 719 II, 1| összeszorított öklével. De csak alvilági üvöltést hallani. A széttátott 720 I, 2| olyan legényt, aki nagyon alvós.~A deák szügyébe vágta a 721 I, 1| kamaszokat kell a scientia amabilis titkaiba bevezetnem, kik 722 II, 1| királyt a cselédhez?~Wolfgang Amadeus legyintett.~- Jóság. Becsület. 723 I, 2| leszek.~- Hja, cantores amant liquores - esett meg a tudós 724 II, 3| házfelügyelõ, akár mint a csontok amatõr felkaparója, aki haragszik 725 I, 2| hóhér! - taszította félre amaz.~- Ki ez a kapitális menyecske, 726 II, 4| zsebben az aláírási ív. Amazért húsz fillért kap darabonként, 727 II, 4| méregetik, hányan vannak amazok. A nem úrfélék azt lesik, 728 I, 1| hanem a tiszta mûvészi ambíció vezetett, mikor itt is megszólaltattam 729 I, 2| akart követ lenni, enemû ambíciójáról valóban senki se hallott. 730 II, 1| Márpedig ez nekem mindig ambícióm volt; azt hiszem, most már 731 I, 2| Laucsikot ezek a vasútügyek ambícionálták legjobban. A többi ügyeket 732 II, 4| elé, amely meglehetõsen ambíciótlanul közeledik.~- Ez is vonat? - 733 I, 1| megállapítani, mert ha minden ambiciózus koponyának teret engedünk, 734 I, 2| hazaértek, annyi volt az ámbituson hordóban, csöbörben, vödörben 735 I, 2| nevezetes kiskun urat, de az ámbitusos háza udvarán még be-bekukucskáltam 736 II, 1| kimerigetik a márványmedencébõl az ámbra szagú langyos vizet, amibõl 737 II, 1| gyomra nem akarta bevenni az ámbra-vizet. En Garciának hívták, tökéletes 738 II, 4| rájöttem, hogy Jupiter valami ámbrafélével tömeti a csibukját, s abból 739 II, 4| mennydörgés. Olyankor elfogyott az ámbrája, s „vegyes külföldit” kénytelen 740 II, 4| együtt, akiknek most muszáj ambrózia helyett acitofozánon élni, 741 I, 1| cukrász nem tud produkálni. Amellett a torkot is edzette, és 742 II, 3| együgyû embert. Az éjszakákra, amelyeken álmában vízbe mártogatták 743 II, 3| is akadtak olyan sírok, amelyekre sok töprengés, hümmögés, 744 I, 2| magyarokat. Abban a könyvben, amelyikbõl az én nemzedékem tanulta 745 I, 2| hogy ki legelje le a füvet, amelyikért elõre ki van fizetve a fûbér?~ 746 II, 2| egy úrikalapot, de olyant, amelyikön lyuk van, osztán azt öntse 747 II, 2| Mert nincs olyan péz, amelyikre rá löhetne tönni a képit. 748 I, 2| hogy nincs az az ostya, amelyiktõl összeragadt volna.~Recsep 749 II, 1| egy Viktor Emánuel-szobra, amelyrõl a közhit azt tartja, hogy 750 I, 2| nekem nem lesz életemben, amennyibe a pókos kötet kerülne. Ezért 751 I, 2| belelöttyentsen a pohárba annyit, amennyitõl a piros kadarka egyszerre 752 I, 1| annyival esztétikusabb, amennyivel esztétikusabbak a fák, mint 753 I, 2| készült Kolumbus kimenni Amerikába, csakhogy szegénynek nagyon 754 I, 1| kultúrképet, hogy hátha az amerikaiak is tanulnak belõle. Azt 755 II, 4| gondolkozott rajta”. Mit tudnak Amerikáról? Sok mindent. Hogy ott meg 756 II, 1| Erippe betette a lábát az amfiteátrumba.~Szép Erippe meg is érdemelte 757 I, 2| itthagyom az úrnak.~- De amice, az isten szerelmére, csak 758 II, 3| Te is add elõ, Jóska, amid van.~A fiatal gyufaskatulyákat 759 II, 4| bolond, hogy letöszöl arrul, amihöz jussod van!~Nem, Julis nem 760 II, 2| szivart. Ön úgyis elfelezte, amije volt - adja nekem skatulyástól, 761 II, 3| udvart, az õsök ideadták, amijök volt, becsomagoltunk mindent, 762 II, 4| maguk többet értek, mint amijük volt, szép nagy fejû, széles 763 II, 4| voltam ezekkel az írásokkal, amikbe nem hazudtam bele semmi 764 II, 2| voltak mindenféle jelenségek, amikbõl érteni kell ésszel élõ embernek. 765 I, 2| olyan csintalanságokat is, amiken már õelõtte párszáz esztendõvel 766 II, 3| felé - kacsint a második. - Amikorára mögvakul.~- Kicsoda?~- Hát 767 II, 1| vette három esztendeig, amikorra kitelt a szolgálata, s hazavitte 768 I, 2| aranyból szõtték is.~Akkor, amikorról a mendemonda szól, párostól 769 II, 4| kimondta kereken:~- Hát amíkrül legolcsóbb, tekintetös úr!~ 770 II, 4| család van az országban, mint amilyenbõl való én vagyok. A testvérbátyám, 771 I, 1| nem olyan elõkelõek, mint amilyeneknek látszanak. A városi ember, 772 II, 1| asszonya volt Miletosznak, aminél nagyobb dicséretet azidõbeli 773 I, 2| fölszépítettük mindennel, amink addig nem volt. S mint ahogy 774 II, 1| emberek azok az akadémikusok, aminõknek az újságírók híresztelik 775 II, 1| Mikor aztán az ember az ammenig ért, azaz beletörölte az 776 I, 2| Sándor negyvennyolcban az amnesztia fejében beállott szabadcsapatával 777 I, 2| emberéhez. Tudniillik a Kossuth amnesztia-levelét Andrássy hozta le neki annak 778 I, 2| s tízévi bujdosás után amnesztiával került haza. Az igazán világlátott 779 I, 2| fölkapná az újságot, és amögött törné az eszét, hogy hogy 780 II, 3| jelönsége is mögvan, hogy amölyik tyúk oda mén kaparni, az 781 I, 2| hozzá!~- Annyiban igön, amönnyiben a kufsteini rabságban kitanultam, 782 II, 3| sincs. Nem ilyen Cuci vagy amolyan Cuci, csak Cuci, minden 783 II, 1| szemérmes Koleikhábbal, az Ámonét Thámárral, a Dávidét a szunámi 784 I, 1| hozzánk, hol innen, hol amonnan kiáltottak oda az embernek.~- 785 I, 2| mosolygásban nem sok öröme telik Ámornak. A királyok mosolyának mindig 786 II, 2| jut, de azon még jobban ámulatba esett, hogy az apja rá akar 787 II, 3| Ahogy magamhoz tértem az ámulatból, lélekben kalapot emeltem 788 I, 1| csodálja meg legjobban, és ámulattal meséli otthon, hogy a homokon 789 II, 3| engedélyt.~- Az van benne? - ámult el Mihály. - Így mög löhet 790 II, 1| gúnyolódásra?~- Tessék? - ámultam el. - Hát Magasságod nem 791 II, 4| Celestin pápa, hol mint Amurates török császár, akár azért, 792 I, 2| Történt azonban szeptember 3-án délelõtt, hogy fõtisztelendõ 793 II, 2| vannak erre történelmi analógiák is -, de akkorára megérkezett 794 II, 4| odaérek a játékosbolt elé, az andalgó-sarokra, látom ám, hogy a konkurrensek 795 II, 5| akik még ma is el tudnak andalodni a betlehemi mezõk énekén - 796 II, 2| Az egyiknél valami úrféle andalog, adóvégrehajtó, nótaáruló 797 II, 2| tüneményes virág magját Andalúziába a herceg valamelyik õse 798 II, 3| mint illusztrációt Kozma Andornak gyerekkoromban megtanult 799 II, 1| gloárt. Szétveti kezét-lábát András-kereszt módjára, és lehunyja a szemét.~ 800 II, 4| semmi kivetni való ebben az Andrásban, csak éppen hogy az asszonyfélét 801 II, 2| tartozott volna, mint az Andráséhoz. Ami pedig a lábfej és a 802 II, 4| mi lenne az özvegy Hajnal Andrásnéból, ha kigyomlálandó gazok 803 II, 4| vegyék fogtomra özvegy Hajnal Andrásnét, van-e bizonyságlevele róla, 804 II, 2| Mindenkinek elég volt a maga baja, Andrásra ügyet se vetett senki. Már 805 II, 2| parasztban semmi belátás az idén.~Andrással nem volt semmi viloncia. 806 II, 4| szenvedjen a megboldogult. Andrást ugyan nem hatalmazta föl 807 I, 2| parancsolta Splényi Andreannak.~Andreán hol az egyik kötelet rándította 808 I, 2| van! - parancsolta Splényi Andreannak.~Andreán hol az egyik kötelet 809 I, 2| reggel, ahogy a vak Császár Andrissal ülünk a templom portikusában, 810 II, 1| az égre csillagnak, mint Androméda, Berenice vagy a többi antik 811 I, 2| neki. Kelt, feküdt, ahogy ándungja tartotta, a bírónak még 812 I, 2| anekdotázni, csakhogy oly különös anekdotái voltak, hogy azoktól az 813 II, 4| kérdés lényegét azzal, hogy anekdotáim apró gyufaszálaival próbáljam 814 I, 2| aleppói basa, arról még anekdotáink sincsenek.~A véletlen kezemre 815 I, 2| benne van a Tóth Béla Magyar Anekdotakincsében is, márpedig az igen komoly 816 I, 2| örököltünk errefelé az õseinktõl anekdotáknál egyebet.~ 817 I, 2| tartottak. Aztán Tóth Béla sok anekdotát szedett össze az öregrõl, 818 I, 2| hallottuk, aki ezzel az anekdotával igyekezett közelebb hozni 819 I, 2| történeti oktatásnak ehhez az anekdotikus formájához. Elmondtam azt 820 II, 1| nárciszcsomókat, krókuszcsokrokat, anemone-nyalábokat hajigálnak az ölébe.~Egy 821 II, 4| csõsz belekáromkodott az Angelusba.~- Hát a gazdasággal mi 822 II, 1| hogy aki a Promenade des Anglais-be beteszi a lábát, azt mindjárt 823 II, 1| Nizzában, a Promenade des Anglais-n, a virágcsata második órájában. 824 I, 2| katonafogdosás elõl kiszökött Angliába, s húsz esztendeig ott inaskodott 825 I, 2| bennünket, hanem a talján, az ánglius meg a francia együtt. Meg 826 I, 2| ûfölsége?~- Lüvik Buda várát az ángliusok - szaladtak tovább a kitanított 827 II, 1| lábukra hágtak a csavargó angolok, mikor így hevertek a fûben, 828 II, 1| rend, az rend, aztán az angoloknak más az ízlésük, azok beszélték 829 II, 1| francián, a franciáknak angolon.) Úgylehet, megéri még a 830 I, 2| hogy lefordítja a tárcát angolra. Ezt persze elfelejtette 831 I, 2| Smith, aki nem tud, csak angolul. Tanácsolják neki, hogy 832 II, 4| hallgatta meg, amit az Úristen angyalai által üzent neki. De ezek 833 I, 2| gondolja, és ne öltöztesse angyalbõrbe. Valami ilyen huncutság 834 I, 2| annak, amikor ott viselte az angyalbõrt.~1854-ben volt, valahol 835 II, 4| s azt mind teletömködtük angyalfiával. Tréfából még hozzá ezüstrojtot 836 II, 2| Fehérsodrú felhõbárányokon angyalkák tapsikoltak feléje, és szép 837 II, 4| ember karján.~- Ejnye, az angyalodat! - villant meg a csõsz szeme, 838 I, 2| megteremtette, leküldte az angyalokat, nézzenek körül idelent, 839 I, 1| emberfejek felett, mint az angyaloké a bethlehemi mezõkön:~Szép 840 II, 4| Úgy nézett rám, ahogy az angyalokra nézhettek valamikor, mikor 841 I, 2| Vagytok-e még többen, kutyák, az angyalotok ne legyen!~Azzal ki az ajtón, 842 II, 2| fejét:~- Az se igaz ám, ángyi. Hivatalos voltam én oda 843 II, 2| roppan egyet a padlón.~- Ángyikám neköm ez az asszony, kéröm - 844 II, 2| és változatlanul a Szél ángyóé. Ugyan idebent is csak az 845 II, 2| tanát így értelmezték Szél ángyóék, azóta még jobban elvékonyodtak 846 II, 2| fogadott gyerekük volt Szél ángyóéknak. Mióta összekerültek, mindig 847 II, 2| Munkácsyhoz, hanem Szél ángyóhoz.~- Jól mondi az asszony - 848 I, 2| portréját csak valamelyik ángyomasszony hagyta ránk, aki sokat mesélte 849 II, 2| gyereknek? - felejtkezek rá ángyóra.~- Hát akármölyiket adná 850 I, 2| makacsnak lenni, mint más animal fumans-nak. És hogy az Ernec 851 I, 2| Úristennek nem jutott eszébe ankétot összehívni, se népjóléti 852 I, 2| feleségének, Bornemissza Annának. Nem volt az országnak olyan 853 I, 2| nevezetû Móra Balázs, aki anno ekkor meg ekkor fõbírója 854 II, 3| el ásatási emléknek. Ha annyiféle nemzet eltiedelhette egymástól, 855 I, 1| a régi fajta bankó, amit annyiszor lerajzolt. Annyira vérévé 856 II, 1| neveket említem, a mindenféle anonimáról nem beszélek, mert a nagy 857 I, 2| fûbõl azt a kóstolót, ami Anonymusba is belekerült, s a Névtelen 858 I, 2| Lajos király, nem Ráday az antagonistája, hanem Lócsik.~Nem mondhatni, 859 II, 4| napsugaras. Az én Pétereim, Antalaim, Szilvesztereim görnyedt 860 II, 2| fújt egyet, és odafordult Antalhoz:~- Hogy van az, hogy az 861 I, 2| ismereteimet, Körtés Máté Antalnak hívják. Ez az Antal úgy 862 II, 4| beszéltek az emberek Sebaj Tót Antalról, csak kalaplevéve. Egyszer 863 II, 4| csárdába, Antallal együtt. Antalt nem enyhítõ körülmény gyanánt 864 I, 2| létszámapasztási tervet, mintha valami antant-komiszáros volna.~- Ki vannak mán ezök 865 I, 2| engedik aztat mostan az ántánti hatalmak.~- Nem hát - jelentkezik 866 II, 4| izobárokat meg a ciklonokat és anticiklonokat. De ebben a mai elistentelenedett 867 II, 1| Androméda, Berenice vagy a többi antik dáma.~Mivel azonban a halhatatlan 868 I, 2| Thallóczy Lajos egyszer valami antikváriumban talált belõle vagy ötszáz 869 I, 1| a ponyvára került kiskun antikvitások közt, mintha õ hajtaná a 870 I, 1| azt mind a ponyván árult antikvitásokba ölte bele. Vett lyukas bográcsot 871 I, 2| farka szamár, a lábszára antilop, a bõre párduc - hát akkor 872 II, 3| harcosnak azonban, aki az ántivilágból maradt meg mutatóba, még 873 II, 2| Kecskemét.~Hanem hát most az ántivilágról van szó, mikor a kecskeméti 874 I, 1| mert a ma élõ legnagyobb antropológus képet rajzolt a koponya 875 II, 4| de neki sohase jutott az anyacsókból. Bogárszeme volt a kislánynak 876 I, 2| haza a Rácok kertjibe az anyádhoz, délig maradj is ottan. 877 II, 4| többivel, azt üzente tõle:~- Anyádnak pedig mondd meg, hogyha 878 II, 1| kijelentette, hogy a biblia a pör anyagába bele nem vonható, mert itt 879 I, 2| neki a csendõrök az apait, anyait: lelõtték a lováról futás 880 II, 4| az õ nevire írták be az anyakönyvbe. Csak akkor esküdött meg 881 I, 2| azonban nem hordanak magukkal anyakönyvet, a nyárfa alatt kötött frigy 882 I, 1| nagyeszû Ballának, hogy milyen anyámasszony katonája vagyok én az iskolában.~ 883 II, 4| Pirost a jövõ héten.~Apának, anyának rettenet ezt még hallani 884 I, 2| minden katonájával a saját anyanyelvén tudott diskurálni, ami még 885 II, 4| magában az Isten tíz és az anyaszentegyház öt parancsolatját, többet 886 I, 1| eszelt ki, amilyen csak anyaszívektõl telik.~Akárhogy fûtötték 887 II, 3| az ész - nyugtatom meg az anyaszívet, s hozzáteszem azt is, hogy 888 II, 4| Nagy csillapodás pedig az anyaszívnek az ilyen engedelmes gyerek, 889 II, 4| szív az elvilágtalanodott anyaszívre?~Modol magához ölelte a 890 I, 1| nagyobb a vadember nevezetû anyaszomorítónál, pizsamában, vállra vetett 891 II, 1| elõtt. A Krisztust és a Szûz Anyát, akikhez minden reggel imádkozott, 892 II, 4| Hiss te, hiss te! Az anyátokat!~Nem illik a gazda dolgába 893 II, 3| urak... a szõlõmet... akit anyátokkal... ültettünk...~A végét 894 I, 2| Vesztette volna az isten az anyjában, aki a fundamentumát lerakta!~- 895 II, 4| Majika sopik - gurul oda az anyjához, és rángatja azt lefelé 896 II, 4| Annyira megszokták már anyjáról nevezni a gyereket, hogy 897 II, 4| mindég kahogsz.~Imrus az anyjával aludt, attól melegedett, 898 II, 4| olyankor, ha néha kiálltak az anyjukkal temetést nézni. Ilyenkor 899 I, 1| úri fia van. Hát még ha anyjuknak megmutatná magát benne! 900 II, 3| tögyön belûlem.~Persze, az anyós, az „allmächtiges Weib”. 901 I, 1| múzeumigazgató!~Kis Tamásom, anyukád nem mert kiábrándítani, 902 I, 1| egymás könnyét törölgetitek anyukáddal, legalább egyszer el fogjátok 903 I, 1| ez? - csodálkozott rá az anyukája, ahogy az imposztor megjelent 904 II, 1| ki a mérgemet. Vettem az anziksz-áruló rokkanttól egy ferde tornyos 905 II, 4| írta volna is, de akkor az apában fölébredt a lelkiismeret. 906 II, 3| hanem akkor inkább odaadja apácának. Hát ez mög kapta magát - 907 II, 3| országcsõsze lesz, aki elõl sohase apad el a víz.~ 908 II, 1| hozzá?~- Hol találom az apádat?~- Fogd meg a korsóm, gyere 909 II, 4| Mit aggatódzol mindég az apádba, he? Megállj, majd mögagyallak 910 I, 2| magáéból, hogy addig se apadjon el a víz a menyecske elül, 911 I, 2| abrakolni. De ahogy a tarisznya apadni kezdett, a kisbírónak is 912 II, 4| folyamából állandóan, el nem apadóan, tiszta erek csörögjenek 913 I, 2| Kiadták neki a csendõrök az apait, anyait: lelõtték a lováról 914 I, 1| Nem is bírták tovább az apámék nagycsütörtöknél. Akkor 915 II, 4| Akkor ki akarok menni az apámhoz! - toporzékoltam nekivadultan.~ 916 II, 4| csak úgy élünk együtt. Az apámmal is úgy élt.~- Hát hol az 917 II, 4| kendtek a Pirost a jövõ héten.~Apának, anyának rettenet ezt még 918 I, 2| Dugonics költõ volt, s Árpád apánkkal is hattyúkat etetett a Hattyas-soron. 919 II, 2| is azt tartom, hogy Árpád apánknak a kisujja vastagabb vót, 920 I, 2| félszemû csizmadia volt Apátfalván, akinek nem sok hajaszála 921 I, 2| kalauzával beállított az apátfalvi csizmadiamûhelybe, és a 922 II, 2| öreg, eres kéz az övé az apjáé mellett. A halott pedig 923 I, 2| sapkát, s odafordult az apjához:~- Möhetünk már, édösapám.~ 924 I, 2| karikatúragyûjteményében, az is az apjától örökölte. Annak a mulattatására 925 I, 1| mert ruhásboltja volt az apjuknak, olyan hercegnek öltözhettek, 926 I, 2| Szittim gyaúr!~Így lett Bem apóból Murad Tevfik basa, és hamarosan 927 I, 1| Énekek énekét is, meg az apokalipszist is, és az a sok zsidó király 928 I, 2| mint a betyárromantika ápolásával. Mindazonáltal kivételesen 929 II, 1| van legnagyobb szükség az ápolgató, takargató asszonyi kézre.~ 930 II, 4| is meggyógyul, ha otthon ápolják, csak gipszágyban kell tartani.~- 931 II, 1| hercegekhez. Anna Mária Aloysia Apollonia asszony. Akit négy szent 932 II, 4| meteorológiai szakosztályt, nemcsak Apollót mint chefet, hanem mindenféle 933 II, 1| volt benne hely. Míg az após élt, addig hébe-hóba hazanézett 934 II, 4| azt kívánják tõlük, hogy apostoli tevékenységüket az apostolok 935 II, 4| apostoli tevékenységüket az apostolok lovain gyakorolják. Természetes, 936 II, 4| bicskát rántott volna erre az aposztrofálásra, amelyben némi lecsökkentése 937 II, 4| és költséges népnevelési apparátus, ha eredménynek ennyi is 938 II, 4| él még az Appóni, és azt Apponyinak kell mondani, és olyan görbe 939 II, 4| kosztra fognám, aki a könyvet approbálta. Hát honnan tudhatná ez 940 I, 2| Rodostóban töltöttek. 24. apr. 1720.~Akkor is ilyen holdas 941 II, 4| a nagyobbja holmival, az apraját elvermelték a tarlón. A 942 II, 4| Tízet, húszat, harmincat apránként. A malacból, a kunyhóból, 943 II, 2| Külpolitika~Hetivásáros április-reggeleken szeretek a tanyák üde lelkével 944 II, 1| a kutyahitû mórok fejét aprítgatta, mint meghitt kapitánya 945 I, 2| európaiakat, mindjárt gollasch-sá aprítják õket, s ebben a minõségben 946 I, 2| vallottak be mindenféle apró-cseprõ deliktumot. - Nem vagyunk 947 I, 1| lehet az én írásom. Olyan apróbb esetekkel nem is illusztrálom 948 I, 2| tömte magába Jóska az aprócska csülköket. - Jó kis eset 949 I, 2| elverte az éhét.~Az udvari apródok sokat elévõdtek a nagyétkû 950 II, 1| gyakorlott ember volt. Egy apródot, aki dzsirid-hajigálás közben, 951 II, 2| felé. Kocsiszámra vitték az aprójószágot. Ijedt emberek lebontották 952 I, 2| adna annyit, mert olyan aprók a betûi, hogy szinte nagyító 953 I, 2| papsajtos fûben, s mindnyájának apróka csengõ a nyakában, kinek 954 II, 4| isten neki, azt se bánja. Az aprópénzbõl kifogytam, ötvenest kínáltam 955 I, 2| hogy megrakta a zsebét aprópénzzel, kiállt a háza elejbe, s 956 II, 1| haditudósító, aki még olyan apróságokat is följegyzett az utókor 957 II, 3| lesz, még elkeverünk valami apróságot, inkább elõveszem a bicskát. 958 I, 1| rólam, hogy „lám, szegény apu, mégiscsak gondos, rendes 959 I, 2| ez leckére van?~- Dehogy, apuka - mondta a gyerek fölényes 960 II, 1| már mindegy - nevetett az arab, és odaintette az egyik 961 I, 2| vége felé jár. A sivatag arabjai már sokat nyargalásznak 962 II, 1| grandot, de ezt a becsületes arabot nem adjuk.~Így mentette 963 II, 4| tömeti a csibukját, s abból árad a földre az, amit az emberek 964 I, 2| különösen ott, ahol föl van áradva a homok. Ugyan ezt hivatalosan 965 II, 1| lányával együtt nekiadta azt az aragon királynak. Egy kicsit mésalliance 966 II, 4| még le nem romlanak az árak. Ebben nem is lett volna 967 II, 4| becsület. Meleg részvét áramlik felém mindenfelül.~- Ehhöz 968 I, 2| még a pokróca is, csupa arany-ezüst a szerecsen szolgák gúnyája: 969 I, 2| megváltotta a gróf huszonöt aranya.~- Ecce! - mosolygott az 970 II, 3| irányában is akadt az ásó az aranyabroncsba annak idején.~- Ezön a tájon 971 II, 3| húsz esztendõvel ezelõtt aranyabroncsot találtak. Négy-öt szomszéd 972 I, 2| márványasztalnál, amelyik aranyabrosszal volt leterítve, azon pedig 973 I, 2| kivágta ködmöne ujjából az aranyabroszra azt az egeret, amit délután 974 I, 2| fölkapták az angyalok az aranyabroszt az Úristen diófa-asztaláról, 975 I, 2| hogy megcsendültek benne az aranyak.~De már erre még hátat is 976 I, 2| Dória generális csörgetve az aranyakat az erszényben.~- Szavamra 977 II, 1| selyemkosár, tele a Hesperidák aranyalmáival, azokkal dobálja meg, akik 978 I, 2| asszony.~- Akár a fölségöd aranyának - kacsintott vissza a nagyeszû 979 II, 1| öreg tábornokoknak, se az aranyba-ezüstbe öltöztetett lovászmestereknek, 980 II, 2| törvényük, hogy õk csak aranybárányt legeltetnek.~- Ez törvény? - 981 I, 2| temetõkben”. A kis kápolna falai aranybetûkkel vannak televésve, egyik 982 II, 3| kendnek van itt haszna az aranybogyóból, nem nekem. Nekem csak a 983 I, 2| és megkérte a jobbján ülõ aranybojtos supplencet:~- Nádor uram, 984 II, 3| egy tüszturat.~- Csak nem aranybul van tán? - nézegette az 985 II, 2| nyakas magyarok, mikor az aranybullát kiadatták vele. Csupa nádor-, 986 II, 1| brokátruhájába, lábára húzta az aranycipõt, karján hordozta egyik szobából 987 II, 3| csavarintja, kivillan belõle egy aranycsat.~- No, akkor én is mutatok 988 I, 2| hányt-vetett közember, hanem igazi aranycsillagos generális. Édesapám szûcsmester 989 II, 3| Mihályoknak, akik szürkék és mégis aranycsillámosak, puhák és mégis sziklánál 990 II, 4| beléd!~Elhallgatott, csak az aranycsillámú futóhomok sírt a kerekek 991 I, 2| kivetett a kártyán. Õ lett az aranycsipkéje a vén betyárnak - a szemfedõjén.~ 992 II, 3| sora. Elõször is az ökölnyi aranydarab akkora, amekkora Döncõ ökle 993 II, 3| Legalább egy-két tenyérnyi az aranydeszkából, amibe belezárták! Mindjárt 994 II, 1| bronz módjára lezuhog az aranydiadéma alól, amit térden állva 995 II, 1| gulyái szaporodtak, csûreiben aranyduerókat lapátoltak, s ami ezüstocsú 996 I, 2| szirtjei közt - lásd az Aranyembert - lement a Dunán Galacig, 997 II, 3| boltos a jegyzõkönyvét. - Az aranyértéke ennyi meg ennyi. A kövek 998 II, 3| Meglepetve nézek rá. Mióta az aranyeset óta lecsökkent a tekintélye, 999 I, 2| kancellária tagjai Bécsben, csupa aranyfényû, õsi magyar név. (A budai 1000 II, 3| volt az elsõ almandinos aranyfityegõ. Nagy lárma kerekedett belõle, 1001 I, 2| garabonciások.~Vadonatúj aranyforint volt, Szent László képe 1002 I, 2| királyasszony gömbölyû képe, mint az aranyforinton.~No azért mégiscsak elképedtek 1003 I, 1| akiknek ezüstkardjuk volt, meg aranyfüggõjük. Mivel az útkaparó vasárnaponként 1004 I, 1| Térdnadrágos kék ruhája aranygombokkal, matrózsapkája, magát simogattató 1005 I, 2| Nem esik le az ujjamrul az aranygyûrû - morgott a betyár.~Laucsik 1006 I, 2| gyönggyel, ezüst fülbevalókkal, aranygyûrûkkel. Kinek mi drágasága volt, 1007 I, 2| felhozott onnan egy karneolköves aranygyûrût.~- Kedves barátom - mondta 1008 II, 1| megsimogatta szép Erippe aranyhaját, és megcsókolta ibolyakék 1009 II, 5| förtelmes boszorkányának aranyhajú gyermeke, nem lehet azonos 1010 II, 1| szemétgödörben, s végre az aranyhalak után való érdeklõdésbõl 1011 I, 2| gyevi bírót!~- Ezüsttálból aranykanállal egyen!~- Kivéve a gyevi 1012 II, 3| harmadikból, ez a negyedikbõl, az aranykarika a hatodikból. A másodikban 1013 II, 1| hajú óriások, akik fülükben aranykarikát viseltek, és szõrös mellüket 1014 II, 3| szólna kend akkor, ha az aranykoporsót adnánk jutalmul a Lajcsinak 1015 I, 2| ismerték azt már Erdély aranykorában is - de most a Cicke mind 1016 I, 1| piros köpönyegje van és aranykoronája. Persze az ember nem láthatja 1017 II, 3| gyülekezeten, s ledobta az aranykõzetet a kútfödélre.~- Mit mutogat 1018 I, 1| a kalapom kell kibélelni aranykrajcárral.~ 1019 I, 2| feszítõvas, s a sínek felszedése aránylag kevesebb kockázattal, de 1020 I, 2| nyusztprémes süvege, s akkora aranylánc a nyakán, hogy elég lett 1021 I, 1| tekintélyes ember volt. Nagy hasa, aranylánca akkora, hogy megbírná a 1022 II, 3| kicsillámlik egy gránáttal berakott aranylemezke.~Igen, így kell azt csinálni, 1023 II, 1| kékje, kis sapkája alól úgy aranylott ki a haja, mint a szentek 1024 II, 3| Rómát, mikor az a híres aranymázsálás volt.~- No, ha olyan bizonyos 1025 II, 1| öregasszonyok.~- Hogy a szász király aranymedaillonját eladtad az ötvösnek, elnéztem. 1026 II, 3| egy kicsit restelkedve az aranymûves -, még nem vagyunk rendben. 1027 I, 2| labanc. - Az imént vette száz aranyon a priboji lócsiszártól.~- 1028 I, 2| saját válláról a drágaköves aranypalástot, és ráborította az Isten 1029 II, 1| járatta az ura, abban is aranypapucsban, aminek piros szattyánból 1030 II, 1| édes uram, hátha még az aranypapucsom is itt volna, akkor hogy 1031 II, 1| becsoszogott Reimsbe, kihozta az aranypapucsot, és ha olyan fáradt nem 1032 I, 2| összecsapott fejük fölött a víz.~Az aranypénzt ott találták a halászok 1033 II, 1| legkócosabb volt köztük, s aranyperec világított a nyakában. Õ 1034 I, 1| szemét, amely barna volt és aranypettyes, mint a szûcsé.~- Tessék?~ 1035 I, 2| lánynak a lábán reszketett az aranypillangó, aki a pénteki halat vitte 1036 II, 3| noteszt is elõveszem meg az aranyplajbászt is.~- No mondja már, hogy 1037 I, 2| észbe, mikor az utolsó terem aranyrámás képei közt ráismert a Leopoldus 1038 II, 3| zafírok állták a helyüket az aranyrekesztékekben. A kakas tovább csípkedte 1039 II, 1| küszöbrõl Dittersdorfot, az aranysarkantyús zeneszerzõt. (Az is magyar 1040 I, 1| keresztül a júliusi nap aranyseprûje.~- Fercsikém! - állt oda 1041 II, 2| szomszédom addig is egy aranysörényû oroszlán volt, a bal szomszédom 1042 II, 2| érezné, mintha õrá nézne az aranysugaras istenszem a háromszögbõl:~- 1043 I, 2| Csikaló, azt beszéli róla az aranyszájú monda. Szép békességben 1044 I, 1| a düh, kioltva benne az aranyszikrákat.~- Vigye innen - fakadt 1045 II, 3| kórmányminiszterök mind aranytányérrul öttek, a Lócsild elé mög 1046 I, 1| is. Ezüsttül futtatott, aranytul szalajtott.~Esztendõ óta