| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
3559 II, 1| rá, ha egy idegen férfi csatlakozik hozzá - a lány imádandó 3560 I, 2| a szót, és szalajtotta a csatlósokat a nagyétkû Kórogyiért, aki 3561 II, 3| volna annak az átkozott csatnak a nevét.~Az aranyfibula 3562 II, 1| térden állva éppen most csatol össze szép Erippe, a rabszolganõk 3563 II, 4| a tejecskét az udvaron a csatornába. Mert bizonyos, hogy Pétör 3564 II, 4| városban és olyan iskolábajáró csatos táskát, amilyent még nem 3565 II, 3| lefeszegeti a szíjról a csatot.~- Nézze, atyámfia - mondja 3566 II, 1| kettõvel.~Odafönt megint csattog a taps. A háromszáztízes 3567 I, 2| reggelig se áll el a rengés, csattogás meg a villámmal világító 3568 I, 2| kertjében egészen elandalodtam a csattogásukon. Mondtam is a komának, hogy 3569 I, 2| ottmaradt nagy csöndességben. Csattoghattak már a rodostói fülemülék 3570 II, 4| pedig szikrázó szemmel, csattogó foggal, tépõ körömmel állnak 3571 I, 2| küldött a török császár, azért csattogott-pattogott Anna asszony.~- Sosem láttam 3572 I, 2| rónák felõl, a fülemülék csattogtak a cserjék bogán, mikor a 3573 I, 2| dolga. Ügyes ember úgy tudja csattogtatni a kést a fenõkövön, hogy 3574 I, 2| szemét szikráztatva, fogát csattogtatva ugrott neki a gazdájának. 3575 I, 1| osztályokban egész esztendõn át csattogva, pufogva, ordítva, jajgatva 3576 I, 2| rendelte oda a betyár útjába a csavargásért, miért befogott cigánylányt. 3577 II, 1| bizonyosan az éjszakai csavargástól. Thibaut mester kénytelen 3578 II, 4| szalmába, Matyika pedig elkezdi csavargatni annak a rossz katonaköpönyegnek 3579 I, 2| hát azok csak a nyakukat csavargatták, és nem tudtak egyéb tanácsot 3580 II, 4| még hozzá ezüstrojtot is csavargattunk a gyerek nyakába, abból 3581 II, 1| mert ez szultánt csinál a csavargóból, és hõssé teszi az ilyen 3582 II, 3| markára: ahogy hirtelen felém csavarintja, kivillan belõle egy aranycsat.~- 3583 I, 2| öreg magyarok, akiknek úgy csavarodik a bajusza, mint a kos szarva. 3584 I, 2| mert ettõl fogva szabadon csavaroghattam a pusztán, nem kérték tõlem 3585 II, 1| egyszerû kalmárnak öltözve csavarogni a sztambuli utcákon, ellenõrizve 3586 II, 4| fából, úgyhogy járt, mikor csavarta. Ott hányódott-vetõdött 3587 II, 4| nagyon ügyes kezemmel én csavartam ki helyette a vizes ruhát.~ 3588 II, 3| autószemüvegem abba van csavarva. Fölteszem a szemüveget, 3589 II, 3| mert följebb nem ért.~- Csecse bácsi, csottja - emelgetett 3590 II, 4| nyöszörgés hallatszik. Csecsemõgyerek nyöszörgése.~- Nene - húzza 3591 II, 1| olasz falusi népnél; aki csecsemõkorában bele nem fullad a fürösztõteknõbe, 3592 II, 2| maga a csempészet még csak csecsemõkorát élte. Ez a kitûnõ iparág 3593 I, 2| mindenféle álomkiflik után a csecsemõóriás is, a Tisza Lajos karján 3594 II, 4| volna rajzolni mintának a csecsemõvédelmi plakátokra. Gagyarászva, 3595 I, 2| akarták vállalni, ahol még a csecsszopó gyereknek is átvágták a 3596 I, 2| és jeruzsálemi, magyar, cseh, lombardiai, velencei, horvát, 3597 I, 2| szerint külön-külön melegedtek csehek, stájerok, horvátok, rácok, 3598 I, 2| morogtak vissza a hó alul, ott cseheket sejdíthetett, ahol dühös 3599 I, 1| amivel valódilagosan maga Csehó Pista volt megvasalva, még 3600 I, 2| elfelejtettem szerkesztõkoromban Csehovot vagy Gerolamo Rovettát értesíteni, 3601 I, 2| grófot, de úgy maguk közt csekélylették egy kicsit. Mert külsõre 3602 II, 2| Az Árpád királt.~- Mért csekélyli, Szél ángyó?~- Azért, mert 3603 I, 2| egy kocsmát, abban éppen cselédbál volt, arról a férfinépet 3604 II, 1| kínálnál, lennék-e érte cseléded csak egy napra is?~- Tudd 3605 II, 4| esendõ az ember.~II~A halott cselédember volt, s az elözvegyült Modolt 3606 I, 2| a szent korona tagja, a cselédemmel azt csinálok, amit akarok.~- 3607 I, 2| amelyen a társaságbeli nõ a cselédfélével szóbaáll. Olyan magától 3608 II, 1| el? Mi köti a királyt a cselédhez?~Wolfgang Amadeus legyintett.~- 3609 I, 2| nagy uraknak viszketett, a cselédjei is vakarództak.)~De ahogy 3610 I, 2| vendégöltelek mög, nem a cselédjeidet!~Igazságos Mátyás király, 3611 I, 2| terítéköt ennek a jó embörnek a cselédök asztalán.~- Ohó, fölség - 3612 I, 2| nem a tied. No eriggy, cselédöm, mert ami most itten tevõdik, 3613 I, 2| hogy a fáklyákkal besietõ cselédség még egy óra múlva is alig 3614 II, 4| már õ arra, hogy az ilyen cselefendi beszédet meghallgassa. Néz 3615 I, 2| idejében jeleskedett virtusos cselekedetekkel. Ezek közt van az is - ezt 3616 I, 2| Nagy Pálnak, és mint ilyen cselekedett mindenféle vitézi dolgokat 3617 II, 1| a szíve. Szeretett volna cselekedni, de még jobban hozzátapadt 3618 I, 2| menyecskék. (Hogy miért cselekedtek ezt vele, azt jobb nem feszegetni.) 3619 II, 3| törjön bele, büntetendõ cselekmény-e ez vagy nem.)~Most már nyugodtan 3620 I, 2| borzasztóságot csak a Sándor cseleködhetött. Úgy segítsön mög a Szentháromságegyisten, 3621 I, 1| gimnazista korodban is ilyeneket cselekszel? Hát a te eszed már sose 3622 II, 3| rendet csinálni. Ugyanazt cselekszi, amit a nagy vizeken a kotrógépek, 3623 II, 4| több jószándékkal, mint cselekvési lehetõséggel. Anyagi eszközöket 3624 II, 5| hozzon ki. Hiszek abban a cselekvõ emberi jóakaratban, amely 3625 II, 3| csakugyan idegen mundéros katona cselleg. Ez már olyan terület, ahol 3626 II, 4| én véletlenül megint itt csellengek õs-hámozó szerszámaimmal. 3627 I, 2| is a tanár úr éves bécsi csellengésére. A fiatalabb generáció meg 3628 II, 3| míg õ visszajön, és hol csellenghetett el úgy, hogy még máig se 3629 II, 4| Annak a zsengéje kedves csemege a tanyai gyereknek.~Egy 3630 I, 1| szezonja van ennek a röpülõ csemegének.~- Látszik, hogy barbárok - 3631 II, 2| létemre csak nem adom magam csempészetre?~Az induláskor nem is volt 3632 II, 2| nem is dicsekszik virtusos csempészkalandokkal. Nemcsak üzleti érdekbõl 3633 II, 2| akár csak kieszelt.~Az a csempésztörténet azonban, amit én tudok, 3634 I, 1| kalapját:~- Gyerekek, legyetek csendben. Elmegyek Három Matyiékhoz.~ 3635 I, 2| réven sûrûn érintkezett a csendbiztossal. Elég meghitt viszony volt 3636 I, 1| vízfolyás.~Hanem egyszer annál csendesebb lett Három Matyi, még ha 3637 II, 4| pengõ bírságot. No, én el is csendesedtem erre, de a koma megszólalt, 3638 II, 4| De bátyám - próbálja csendesíteni az igazgató -, köll az a 3639 II, 2| rábõdült az idegenekre, csendesítõen megveregette a farát.~- 3640 I, 2| megállítani, amin egy szakasz csendõr utazott.) Mégis ezek a vasúti 3641 II, 4| nyomaveszett egészen. A pusztabíró csendõrt küldött az asszonyért, s 3642 II, 4| Mintha a magam gyerekhangja csendült volna vissza negyven egynéhány 3643 II, 3| latin-germán-tót-kiskun szót csenem el ásatási emléknek. Ha 3644 II, 4| betegséget, mert akkorára Csengelére értünk, és megint bejött 3645 II, 4| az alkonyatra. Kolompok csengenek messzirõl, valahol búg a 3646 I, 2| van a zacskóban, hallik a csengése -, s megszólal Recsep basa:~- 3647 I, 1| iskolánkból a nyolcórai csengetés, mire betakarodott gyerek 3648 I, 2| közé tartozik?~Az óra végét csengették. Kunz tanár úr fejébe csapta 3649 I, 2| fekve - mindenfelõl apró csengettyûk muzsikáját hallom az apró 3650 I, 2| többször találtam már ilyen csengettyûket.~Persze azért nem minden 3651 II, 4| mind lehúzta a pirosképû csengettyûkörte. Vándorló, gyermek, kolduska 3652 II, 4| Akkor lehetett az, hogy csengettyûszó hallatszott a föld alul. 3653 I, 1| mért ne lettem volna bátor. Csengettyûzött a szavam az emberfejek felett, 3654 I, 1| pedellus odacsoszogott a csengõhöz. Akkor aztán usgye, szaladtam 3655 II, 4| Igen, az szép lett volna, csengõs tarantász vagy rénszarvasfogat 3656 I, 2| lakatosmûhely szakadatlanul azt csengte-bongta vissza:~- Itt a gazda lakatos, 3657 I, 2| ujjai közül az ezüstpénz csengve hullott a köpönyegre. De 3658 I, 2| Vásárhely.~- Van-e még?~- Csenki Ráfael, Félegyháza.~- Lössz-e 3659 II, 4| amelyekrõl már kezdett csepegni a köd. Én pedig benyitottam 3660 II, 2| egész marék kórót, és a csepegõ szárakat belecsavartam az 3661 I, 1| edzette, és nagy önbizalmat csepegtetett belém. Kezdõ szónokoknak 3662 II, 3| aratásnak már utána voltunk, a cséplésnek még elõtte. Ráért nézelõdni 3663 II, 4| messzirõl, valahol búg a cséplõgép, az ereszet alatt imádkoznak 3664 II, 4| Kaptad magad, most meg már cséplõgépet barkácsoltál. Olyan bolond 3665 II, 4| hadvezérek: átcsoportosít. Ha a cséplõgéppel akarja magát mulatni, akkor 3666 II, 4| szórta ki a szalmát magából a cséplõmasina, és akik néztük, végigborzongatta 3667 II, 4| ha nem csurran, mégiscsak cseppen valami. Lovat, tehenet lopni 3668 II, 2| következik. Isten tartsa!~Szinte cseppenkint szürcsölte a második kupicát. 3669 I, 2| legjobb pajtásukat nem akarták cserbenhagyni. Egyik magyar ezred a másik 3670 II, 1| reggel imádkozott, és akik cserébe neki adták töviskoronájukat 3671 II, 1| elõször kirabolták Rómát, cserében otthagyván a megjavított 3672 II, 3| cifrasági tanálmányokkal, csereberéltük üket az oskolában sült tökért 3673 II, 3| cigarettaszippantás füstje, tán csak egy cserebogár-kukac nyújtódzott egyet álmában, 3674 II, 3| szomszéd? Tán eladtad a cserebogár-kukacokat, akik a földedben termöttek?~- 3675 II, 2| a nagy dongással röpködõ cserebogarak zavarják a két összebékült 3676 I, 1| végzett, s ott szokta meg a cserebogarászást. Azt állította, hogy kellemes 3677 I, 1| hogy a kínai is élvezi a cserebogarat, de elõbb megmártja abban 3678 II, 4| hasadt, akkor elcseréltem egy cserebogárért. Ezekbõl látnivaló, hogy 3679 I, 1| maradt: a répáját megette a cserebogárkukac; a salátámnak pedig éppen 3680 II, 2| meggyulladni, továbbá a cserebogárkukacot is megfeddette, hogy ugyan 3681 I, 1| volt. Letörte a fejét a cserebogárnak, lecsípte a lábait, meg 3682 II, 1| is csak a kancellistával cserélhetett eszmét a világ folyásáról. 3683 II, 2| parancsolni. Pardon, ez repedt, cseréljük ki, így ni!~A finánc a pénztárcáját 3684 I, 2| Mondd meg a gazdádnak, fiam, cseréljünk mesterséget - üzente vissza 3685 II, 1| olyan büszke lesz, hogy nem cserélne a császárnõvel. Meg azt 3686 II, 4| szépségei tükrözõdnek, mért cserélnéd el városi fiatalok fakó 3687 II, 2| nevelnek, és sokkal több eszmét cserélnek süldõmalacokról, mint államférfiakról. 3688 II, 1| gondolnád, hogy tán hivatalt cserélnénk? - mordult rá egyszer bosszúsan 3689 II, 1| tizenkétszer kellett bocskort cserélni, mire Xanthosz eljutott 3690 I, 2| papucsos mester soha többet nem cserélt eszmét egymással, és eldöntetlen 3691 II, 3| unokáim arcképe, és vélemények cseréltetnek a fogzásról. Közben János 3692 II, 1| görög árut és mûvelõdést cserélve a keleti barbárok javaival. 3693 II, 4| tanulmányoztatta a lappok, vogulok, cseremiszek és egyéb haldokló rokonaink 3694 I, 2| megszállásban tartotta egy szakasz cserepár. Ez a kapu éjjel-nappal 3695 I, 2| bujdosót. Pált becsípték cserepárnak, elnevezték Paulnak, és 3696 II, 3| gurult ki a füstös, kormos cserépbögre.~- Hát ezt hun gölöncsér 3697 II, 3| embernek, hogy egy kormos cserépbögréért vagy egy rozsdás bicskáért 3698 I, 2| konzekvenciákat. Csupa olyan cserépbutykosból itták a pálinkát Magyarországon, 3699 II, 3| látták, hogy jó nekem a cserépdarab is, a csontár is meg a kaszakõ 3700 I, 2| kofa a kocsiba egy zöld cserépdarabbal, amin csakugyan rajta volt, 3701 II, 3| vékony kis karjával egy cserépdarabot. Ami azt jelentette, hogy 3702 I, 2| lovával a vásáros fazekasok cserepei közé rúgtat.~Jól van ez, 3703 II, 3| is. Csakugyan csontokba, cserepekbe akadozik az õ ásója is, 3704 II, 3| szedtük ki a diribdarab cserepeket a nagy partból. Nagyon csöndes 3705 II, 3| nekik hátat, és leguggolok a cserepekhez.~A meghatalmazott követ 3706 II, 3| új árkot kezdtek, s annyi cserepet kihánytak, hogy belesajgott 3707 II, 3| oldalába, kit lovastól, kit cserépfazekastól, ugyan olyan is volt, fõrenden 3708 II, 3| térül-fordul vele az inspekciós. A cserépkorsónak külön fészket ásunk a legmélyebb 3709 I, 1| akkor, a magjára száradt cseresznye. Olyan szûkös volt nálunk 3710 II, 3| vannak, akik kivágnák a cseresznyefájukat a tudományért, és nem kérnék 3711 II, 2| csizmaszárát aggodalmaskodva a cseresznyefák rózsaszín gallyacskái: „ 3712 II, 3| egy bronzkarika megér egy cseresznyefát. Mert én ott méltóságos 3713 II, 2| hiábavaló erõlködést, a cseresznyegallyacskák bánatosan kókadnak le az 3714 II, 3| megakadt volna a torkán a cseresznyemag, olyan szégyenlõs ember 3715 I, 1| a nap.~- Az idén aszalt cseresznyét termett a cseresznyefa - 3716 I, 2| szemmel látni, hogy egy tálból cseresznyézik a betyárokkal. Csak egyet 3717 II, 4| zárva az urakkal egy tálból cseresznyézõ gazdag gazda, aki urat akar 3718 II, 3| hogy milyen nagy urakkal cseresznyéztettem egy tálból, mert ha tudta 3719 II, 4| egyelõre adómentes mécsest a cserjéken.~- Mibe került ez a rendcsinálás? - 3720 I, 2| elmondta, hogy a tavaszon cserkészgetett a Makkos erdõben, és õzet 3721 I, 2| akármilyen nagy urakkal cserösznyézöl egy tálbul.~Így lett Kis 3722 II, 4| plakátokra. Gagyarászva, csérogva, víjjogva, a maga madárhangjainak 3723 II, 2| roncevalles-i csata után: -...csértessék!~Így osztoztak mifelénk 3724 I, 2| fehérképû gyerekasszony meg a cserzettbõrû vén betyár, arról írhatna 3725 I, 2| is lehet.~- Lehetett az a cserzõvarga kadinája, mert annak is 3726 II, 2| mindig kilötykölõdött a csészealjba, mire szembesítették velem. 3727 I, 1| megmártja abban a mártásos csészében, amit erre a célra mindig 3728 II, 4| úri gyerekeket. Szép kis csészékben adják a tejet, van rajta 3729 II, 4| elszántsággal szopogatja ki a csészikébõl az utolsó csöppeket.~A tanító 3730 I, 1| odafönt az idelent való csetlésünket-botlásunkat, azt mondhatjuk, hogy mi 3731 II, 3| energiáját. Egész nap ott csetlett-botlott az emberi vakondtúrások 3732 II, 4| való tekintettel kapott. Csetlõ-botló szegény ember lett belõle, 3733 II, 3| karjára veszi a kis szittyát, csetteg-hüppög neki, rátapsikol ott, ahol 3734 II, 1| karavánszerájokba. De sehol se füstölt a csibuk, nem szortyogott a nargiléh, 3735 II, 4| valami ámbrafélével tömeti a csibukját, s abból árad a földre az, 3736 I, 2| görög kocsmájában, vagy csibukozás, vagy ürmös-kóstolgatás 3737 II, 4| besodorja a szél a havat, máris csicsog a konyha földje az ember 3738 I, 2| vívott harcokat az aleppói csifutokkal, s egyébként csönd és béke 3739 I, 1| nem maradt: lezabálta a csiga.~Nem maradt a gazdaságból 3740 II, 3| és esõt, barmok hízását, csigák és kagylók szaporaságát, 3741 II, 4| eszük lenni, akiket nem csigáz el se asszony, se gyerek.~ 3742 I, 2| áristomban, de még azt a sok csihést is kiszabadította magával, 3743 II, 3| De szikrát lehet belõle csiholni, s alighanem ilyen hivatala 3744 II, 1| ebben igazad van, testvér - csiholt rá a pipára a szpáhi. - 3745 I, 2| Amerika is jelentkezett. Csikágóból írt valami irodalmi üzletes, 3746 II, 4| farkasszemet.~- Mit csinálsz, csikajom? - kiáltott oda neki az 3747 I, 2| Szívbõl nevetett, mint a csiklandozott gyerek, s csak akkor hagyta 3748 II, 1| asszony hajszálai hegyével csiklandozta éberre az ura szemét.~- 3749 I, 1| felcihelõdött, nyakába akasztotta a csikóbõr-tarisznyát, barackot nyomott a fejemre, 3750 II, 3| látszott ki a hónaljig érõ csikófarkfû meg daruháj közül.~- Mennyi 3751 I, 1| embernyi ember volt, fehér csíkok ezüstellettek a fekete hajában, 3752 II, 4| vasra veretni a jókedvû kis csikókat, akik nem tisztelik a tekintélyt, 3753 II, 3| nem látja benne ezeket a csíkokat? Ezt ni, meg emezt, ni! 3754 I, 1| szánkódarabok piros lángja hosszú csíkokban táncolt a falon, amely mintha 3755 II, 2| fele sárga, a másik zöld csíkokkal tarkázott. Becsültem másfél 3756 II, 4| nevetett meg a szeme is.~- Kis csikóm, te! - dörgölte hozzá a 3757 I, 2| Feketelábú (Melampus), Csikóölõ (Nebrophonos), Csordás ( 3758 II, 4| vasutas az ijesztgetéssel.~Egy csikorgós hang visszamordul:~- Hát 3759 II, 4| kerget.~- Hát osztán, te! - csikorítja össze a fogát mérgesen Mák 3760 I, 1| csúfolódsz, te koszos! - csikorította össze a fogát, s úgy vágta 3761 II, 4| magát.~- No, hát nem úgy csikorog, mint a taligakerék? Mondom 3762 I, 2| legszebb útja. Ezüstforintosok csikorogtak a lába alatt nappal, és 3763 I, 2| bocskoros nemes volt valahonnan Csíkországból. Már az eredete onnan való 3764 I, 1| magát ördögbõrszoknya, piros csíkos strimfli, rossz suba, kaucsukgallér, 3765 I, 2| asszony volt, és azt mondta a csikósnak:~- No csikós, tied a szanki 3766 I, 2| tartották a lelket: mind csikósok, gulyások, valamennyien 3767 I, 2| Mária Trézia, de ahogy a csikóst meglátta, három párna egyszerre 3768 II, 2| s neki kellett volna a csikót behúzni a házba, mikor a 3769 II, 4| cifrázza ki a füled gombját! Csilla, ne, a kórság essen beléd!~ 3770 II, 4| szójátékot Jókai csinálta a Csillag-börtönre, mikor mint illusztris vendégnek, 3771 I, 2| diófa-asztaláról, vitték a csillagablakhoz, s ami morzsa volt rajta, 3772 II, 2| elkutyagolnom az Andalúzia csillagáért.~Természetesen a búcsúlakomán 3773 I, 1| sarkcsillag mezejére, ahol a többi csillagállatok is találhatók. Így csak 3774 II, 1| én vagyok õfelsége udvari csillagásza, s úgy olvastam ki a csillagokból, 3775 I, 1| természethistóriát, nyelvtudományt, csillagászatot, mûvelõdéstörténetet, esztétikát, 3776 I, 1| római császár lett volna, a csillagászok bizonyosan föltették volna 3777 II, 2| is tele van az Andalúzia csillagával.~- Úgy hívják? - csodálkozott 3778 II, 4| hanem az emberek építették csillagformájúra, hogy több örömük teljen 3779 I, 2| tudott elaludni. Meleg volt a csillaghullajtó nyáréj, a hold is besütött, 3780 II, 2| halljam.~- Mondja mán no, hány csillagja van a maga gazdájának?~- 3781 II, 2| az orrocskáját a molyhos csillagokba, míg egész sárga lett a 3782 I, 1| mint a vízbeesett nyári csillagokban.~- Nem, most nem érünk rá, 3783 II, 1| csillagásza, s úgy olvastam ki a csillagokból, hogy a sors engemet szemelt 3784 II, 3| nyihognak fölötte, és a csillagokig vágják a szikráló havat.~ 3785 II, 2| példányok voltak, nagy sárga csillagokkal, valóságos lobogó kéngyertyák. ( 3786 II, 1| olyan lovagot, akinek a csillagszóró szemétõl lángba borult az 3787 II, 4| tejútban a fény. Ha néha csillámot vetne is, a Jánosok rászorítják 3788 I, 2| Magyarországról.~- Mondja, mondja! - csillannak fel a fáradt szemek.~- Valami 3789 II, 4| jobban a foga közé. Nagy csillapodás pedig az anyaszívnek az 3790 I, 2| fel a bakák. Lószerszám is csillog a vörös fényben. Kis fekete 3791 II, 3| ugyan hozzá, mi lehet, a csillogása is gyenge a kútfenék homályában, 3792 I, 2| nappal, és ezüstforintosok csillogtak rá a téli égrõl éjszaka. 3793 I, 1| oroszlánok, ha a gyerekük csimpaszkodik a szoknyájukba. Nem ijednek 3794 II, 2| volt a diéta a kompon, hogy csinál-e a víz kontrabontót az idén 3795 I, 1| magunkat, hogy botrányt csinálhassunk. Azt pedig nem éri meg a 3796 II, 1| Gibraltártól Iránig.~- De hát hogy csinálhatnám én azt meg, uram, szegény 3797 I, 2| golyó, de egyéb kárt nem csinálhatott. Megakadt valamiben.~Egy 3798 II, 1| amivel te itt nagy vásárt csinálhatsz. Én pedig megígérem neked, 3799 I, 2| keresztvetést vissza nem csinálhatta, legalább egy kis káromkodással 3800 I, 2| fõborbélynak. Emezek meg mit csinálhattak volna mást a jámborok? - 3801 II, 2| Mögmondtam én, hogy azért csinálik az urak az egészet.~- Szamárságot 3802 I, 2| Az ám, de Kossuth-bankó. Csinálj belõle csónakot, öcsém, 3803 I, 2| de mi az istennyilát csináljak én ezekkel a dögökkel?~- 3804 I, 2| elmosolyodott:~- Jó ember, mit csinálna maga a kutyája nélkül? Én 3805 I, 1| Elnevette magát:~- Hát aztán mit csinálnál ott vele, fiam?~- Betenném 3806 I, 2| Ágneskám, milyen bolondokat csináltatnak mostanában a szegény diákfiammal 3807 I, 2| szánta az Isten. Olyan malmot csináltatok rajta, hogy a király is 3808 I, 2| erõsítötték mög.~- De ti hogy csináltátok, Sándor?~Sándor egy kicsit 3809 I, 1| szegénynek.~Az elsõt akkor csináltattuk neki, mikor eltemettük. 3810 I, 1| nekem, abból diófakeresztet csináltatunk az öregapádék sírjára, meg 3811 II, 4| földecskének egyik sarka tocsogós csincsés volt, ahol csak pióca termett, 3812 I, 2| a hajó oldalához.~- Igen csinos - mondta Széchenyi. - Az 3813 II, 1| fogadni. Az egész udvar csinosította magát a nagy dínomdánomra, 3814 II, 3| Vaslapszky herceg? Ezen a csintalan beszéden aztán elmosolyodik 3815 I, 2| történeteket, köztük olyan csintalanságokat is, amiken már õelõtte párszáz 3816 II, 1| láttára nem mernek veled semmi csintalanságot tenni a gyaurok. Legföljebb 3817 I, 2| beléje az ördögöt valamely csínyjéért, amit a süldõnyulakkal szemben 3818 I, 2| ment, ahányan részeltek a csínytevésben, és Sándornak egy rézkrajcárral 3819 II, 2| öreg sógor a két ujja közé csíp egyet belõlük.~- Hát ez 3820 II, 4| kilakoltatandó emberfecske, csíp-e, rúg-e, harap-e, vagy csak 3821 II, 1| érj a pecsenyénkhez, és ne csipegesd róla a ropogóspiros bõrét, 3822 II, 1| a forlánát, olyan széles csípejû toscanai menyecskékkel, 3823 II, 1| teremtette a legyet, hogy csípjen.~De hát a naplement olyan 3824 I, 2| a két fehércseléd, akik csipke gyanánt beszegték a Sándor 3825 II, 3| velem nézetni Mihály, mert a csipkebokrok közül közénk littyent a 3826 II, 4| cinegék bujkáltak a száraz csipkebokrokon, s csak a szél ütögette 3827 II, 3| aranyrekesztékekben. A kakas tovább csípkedte õket, azzal az ostoba csökönyösséggel, 3828 I, 2| szép deli fiát, mikor a csipketászlis rokokómaskarában elébe álltak.~- 3829 I, 2| semmit, ha harapófogóval csipködtet a tekintetös úr - vont vállat 3830 II, 4| várta a halált, a srapnelek csipogása közben belemarkolt a föltúrt 3831 II, 4| eredményét. Most haragos csipogásba törnek ki.~- Nem kell annyit 3832 II, 4| Legalább nem veri meg az ura! - csipognak összevissza, s már segítik 3833 II, 4| sarokba.~- Így ni - teszi a csípõje helyére a kezét a diadal 3834 II, 1| internacionális asszonygesztussal a csípõjére tette a kezét, és rászikrázott 3835 II, 4| füvekben, virágokban lakozó kis csipp-csupp istenek pipiskedtek, csakugyan 3836 I, 1| olyan puhán. Két ujja közé csippentve a szélét, hol a szívére 3837 II, 1| országgyûlés s más efféle csiricsáré találmány, kitelt minden 3838 I, 2| beállítottak mûhelyzárás után a Csirigán-portára azzal, hogy jó szomszédok 3839 I, 2| a fejéhez vágta volna a csirizestálat annak, aki megkérdezte volna 3840 I, 2| volna, és beleragadt volna a csirizestálba.~Az asszonyi állatok oktalansága 3841 II, 3| táskámban - különben is rántott csirke tartózkodik benne, s azt 3842 I, 1| János hentesmester beszélt a csirkeadóról, s neki mindig ilyen szép 3843 II, 4| hatvanöt pengõben, egy pár csirkében és tíz tojásban.~IV~Modol 3844 II, 4| malacból, a kunyhóból, a csirkébõl. A második évben is majd 3845 I, 1| puha hajába.~- Megállj, csirkefogó, jövõ esztendõre vagy én 3846 I, 1| óránkról az egyik körte, egy csirkeitató, egy kaszakõ, egy birkanyíró 3847 I, 1| mikor a gazdag Dobákné, a csirkéskofa, rám kiáltott a muskátlis 3848 I, 2| keresködik velük, akár a csirkével, még tán külországba is 3849 II, 4| amelyik azt mondja, hogy „csissz-csossz”, hanem amelyik azt mondja, 3850 II, 1| a megítélt kárpótlást a csiszár, arról nem szól a ferrarai 3851 I, 2| magát az ilyen magamfajta csiszliknek a kezemunkájára, mikor a 3852 II, 4| fúrja, faragja, gyalulja, csiszolja az eszét az ötaraszos emberek 3853 II, 1| úgy van jól, ahogy van - csitítgatta mosolyogva a meg-megvaduló 3854 I, 2| mindenütt utána. Mentõl jobban csitította, annál veszettebbül vonított 3855 II, 2| is foltokat visel, ami a csizma-genealógiában föltétlen bizonysága a nagy 3856 I, 1| kiderítette, hogy talpatlan csizmácskákban léptem a közszereplés terére, 3857 I, 1| rongyosságomat, alul csak a csizmácskám hegye látszott ki belõle, 3858 II, 3| mérlege. Látta Misikén az új csizmácskát, Rozikán a meleg kendõt, 3859 I, 1| Mit szólnál hozzá, hátha csizmadiainasnak adnánk?~Nem tudtam szólni. 3860 I, 2| külön mészárosuk, külön csizmadiájuk. Még külön molnárjuk is 3861 I, 2| Wellingtonnak. Ha közönséges csizmadiamester lett volna, akkor „hallja 3862 I, 2| beállított az apátfalvi csizmadiamûhelybe, és a két rokonlélek közt 3863 I, 2| Úgy, hogy nem annál a csizmadiánál dolgoztatok, akinél az úr.~ 3864 I, 1| szólalt meg, mikor a piacon a csizmadiasátrak elé értünk. Szelíden, halkan 3865 I, 2| kofát, kurrentálták a részeg csizmadiát, új törvényeket hoztak, 3866 II, 2| idekergetett bennünket, hanem a csizmádon meg egészen meglátszik, 3867 I, 2| harmadik határból kendhez jövök csizmáért, akkor kend itthagy engem 3868 II, 3| menten ráismertem volna a csizmafejbõl kerekített papucsáról. Még 3869 II, 1| vakarta a fejét az ifjú csizmafényesítõ. - Nagy a te bölcsességed, 3870 II, 4| lábak is igényt formálnak a csizmához, amelynek közjóra kell világítani, 3871 II, 4| az öregapó combtõig érõ csizmáiba, és ezzel jól fel volt öltözve. 3872 II, 4| Antal úr, s a kalaptól a csizmáig úgy kiruházta Fütyût, hogy 3873 I, 2| és ráesett a fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, 3874 I, 2| legnyalkább, ezüstsarkantyús csizmájú, aranyos bársonymentéje, 3875 I, 2| talpával felfelé fordított csizmának éppúgy lehetett nézni, mint 3876 I, 2| házak nevelõje, jurátusok csizmapucolója és szótárkészítõ. De õ a 3877 I, 1| malacot, és kirántotta a csizmaszárából a metszõkést.~- Még csúfolódsz, 3878 II, 2| papirost, és hiába veregetik a csizmaszárát aggodalmaskodva a cseresznyefák 3879 I, 1| görbe szõlõmetszõkéssel a csizmaszárban. Mint ahogy a kártyabeli 3880 I, 2| valót - húzta elõ a király a csizmaszárból a szegedi halbicskát.~Hozott 3881 I, 2| aranyból volt tán még a csizmavakaró kése is.~No, ez nem lett 3882 I, 2| pedig föltisztelt egy pár csizmával.~Azzal elõhúzott a pad alól 3883 II, 2| kezembe se vöszöm, hacsak csizmazsírozásra nem. Hanem a zöldpaprika, 3884 I, 2| is tele volt a két válla csízzel, pintyõkével; a tenyerében 3885 I, 1| valami. De nemcsak esik, csobban is, mint mikor a kecskebéka 3886 I, 2| utána, arra leküldött egy csobolyó bort, s akkor azt mondta, 3887 II, 1| majd megmutatom én ennek a csõcseléknek, hogy itt nem lehet Párizst 3888 II, 1| kérdezzük meg, mit szól a csodádhoz.~Ahogy megindulnak hármasban, 3889 I, 2| varratott belõle magának, aminek csodájára járt az egész falu. Mert 3890 I, 2| a feje is vele szakadt. Csodákat beszéltek róla, s esztendõ 3891 II, 1| Miután Isten irgalma ily csodálatosan igazolta õt, többé semmi 3892 I, 1| ember, ha idevetõdik, õket csodálja meg legjobban, és ámulattal 3893 I, 2| kerekre a földesúr szemét a csodálkozás.~- Szeretnénk egy kis karácsonyfának 3894 II, 1| istenek.~Xanthosz megnémult csodálkozásában, hogy a barbárok isteneibõl 3895 II, 3| ígértem én? - kérdem õszinte csodálkozással.~- Hogy ami aranyat tanálunk, 3896 II, 3| bõröndöt. Elõre örül neki, hogy csodálkozik majd az asszony, és hogy 3897 II, 4| felhõk lesznek. (Sokan talán csodálkoznak ezen. Számomra semmi meglepõ 3898 I, 2| görbéllettük egy kicsit. Azon is csodálkoztunk, hogy a nyaka nem olyan 3899 II, 1| ezüstsujtásos nadrágját csodálták meg - a karmesternek szerzõdés 3900 II, 4| esett ki belõle a vetélõ. Csodáltam, hogy nem hajolt le érte, 3901 I, 2| kiszoríthat annyit, hogy ezt a csodamellényt kiválthassa a rabságból.~ 3902 II, 3| emberek nem állnak meg a csodára, amely egy parasztember 3903 II, 4| magát, mire odaroskadt a csodatevõ kép elé. De a Boldogságos 3904 II, 1| a király belátta, hogy a csõdtõl csak a legnagyobb takarékosság 3905 I, 2| volt az ámbituson hordóban, csöbörben, vödörben a méz, hogy alig 3906 I, 2| kezeügyibe kerül. Csajkát, csöbröt, padot, kanalat. Nem jó 3907 I, 2| megint az én tekintélyem csökkent le, mert a szokásmondás 3908 II, 1| azonban csak a létszámot csökkentette. Természetesen nem a szépasszonyoknak 3909 II, 3| magyarjaimnak, mert borzasztó csökkenti a tekintélyemet. Õk azt 3910 II, 3| cifrázta a stílust.~- Le vagyok csökkentve, kéröm szépen... Möghiggye, 3911 I, 2| egyéb, mint maga Musztafa Csökmedzsi, a Hóbajárt basának a fejvakarója. 3912 I, 2| dobta vele fültövön a jámbor Csökmedzsit, hogy az egyszerre arcra 3913 II, 3| otthagyni egy fahitû ember csökönyössége miatt. Aztán meg ha harminc 3914 II, 3| csípkedte õket, azzal az ostoba csökönyösséggel, amire csak kakas képes. 3915 I, 2| nevetés.~- Fölségöd máma nem csömögézik vadkörtét. Azt mondta az 3916 II, 4| összeharácsoltam, azzal elmentem a nagy csöndbe. Az alföldi erdõbe, amit 3917 II, 1| oda ne adnék teérted!~- Csöndesebben, te legdrágább! - fogta 3918 I, 2| vonított és ugrált, s nem is csöndesedett el addig, míg le nem kapott 3919 II, 1| utcák sohase voltak olyan csöndesek, mint IV. Murad idejében. 3920 II, 4| Nem kell úgy szaladni - csöndesíti õket az õr, és megnézi az 3921 I, 2| öreg pedig ottmaradt nagy csöndességben. Csattoghattak már a rodostói 3922 II, 4| szövõszék mellett. A nagy csöndességre ébredtem föl. Apám ott ült 3923 II, 1| kapott a kardjához.~- Csöndesülj, uram - mosolygott hidegvérrel 3924 II, 4| Mák ángyó öreg lelkéért csöndítik meg a lélekválság harangját.~- 3925 II, 1| szánt a sors”.~A nappalok csöndjével tehát meg lehetett elégedve 3926 II, 3| áldozatán. Péter azonban mint csöndös társ, igen elégedetten szólt 3927 I, 2| komám - rázta Parázsó a csöngettyûs sapkát.~S csakugyan, mikor 3928 I, 2| a gyerök. Mögüsmerszik a csöngõje szavárul, ki s kié.~Hát 3929 II, 4| a csészikébõl az utolsó csöppeket.~A tanító urat persze ilyen 3930 II, 2| tele ciböre-levessel, az csöppenkint ráhull a tökinda tüvire, 3931 II, 4| Továbbá, ha nem csurrant, csöppent valami Andrásnak a temetésekbõl 3932 II, 1| vette az üveget, megitta egy csöppig a csavargó borát, és rögtön 3933 II, 4| Csakhogy már beszél a nagyobbka csöppség. Azzal szúrja szíven a másikat, 3934 I, 1| másikig!~Bíró Gyuri nevetve csördítette meg fejünk fölött a pántlikás 3935 I, 1| ablakpárkányról, vagy a csörgemetélõ a kemencenyakról, vagy a 3936 I, 2| Hogy a nehézség cifrázná ki csörgemetélõvel a megurasodott fületek gombját!~~ 3937 II, 4| az öreg fa nagyon búsan csörgette meg az ágait, mikor az özvegy 3938 I, 2| belevarrta a gyémántot gombnak a csörgettyûs süvegébe, amit ezentúl mindig 3939 II, 4| mert annak is minden levele csörgött-zörgött egész éjszaka, pedig szellõ 3940 II, 1| magyarázta ki magát a csörgõsapkás államférfi.~Egyszer V. Károly 3941 II, 3| az ormányával, hogy ugyan csörög-e benne egy kis kukorica. 3942 II, 4| nem apadóan, tiszta erek csörögjenek ki a pusztákra, a szomjú 3943 II, 1| történt semmi baj. Diszkréten csörögtek kések, villák, macskatalpon 3944 II, 1| süvöltözésbe ment át, amit gyakran csörömpölés is követett. A hangok zûrzavarából 3945 II, 1| egyszer Haydn volt az, aki csörömpölt és tombolt. Földhöz vágta 3946 I, 2| helyet, mint az odvas fûzet. Csörrent a pénz, mikor leeresztette, 3947 I, 2| megrökönyödött gyerekek kezébõl, és csörtetett be az üres termeken keresztül 3948 II, 3| szõlõpermetezõ edénynek a csöve, amelyikbe beleszáradt a 3949 II, 3| volt, és kurtára szabta a csövet a kénesõnek. Én magam állom 3950 I, 2| életet megédesítõ gyermeki csók talál homlokon, hanem ez 3951 I, 2| amilyen kicsike falunak Csóka.~Odaát Torontálban, a Tisza 3952 I, 2| Tiszára jártak le vízért, a csókái gyerekek pedig a szanádi 3953 I, 2| repültek tõle, a csókai csókák meg a szanádiba.~Ilyen szép 3954 I, 2| szóltak a ringó vetésben, Csókán is, Szanádon is leszedték 3955 I, 1| szerencsét meglássa. Olyan csókaszem, mint a Messzi keresztapámé 3956 II, 2| villantotta rám huncutul a csókaszemét.~De csak egyet villant, 3957 II, 1| több volt a könnye, mint a csókja. Térden állva fogadkozott, 3958 II, 3| magától az anyját, ha az csókkal akarta zavarni az õsöket 3959 II, 2| feléje, és szép fehér fejére csókokat dobáltak.~ 3960 I, 2| jussa van hozzá, kezet is csókol érte, de már azt a csúfságot 3961 II, 4| Édesfa, szentjánoskenyér, csokoládé, ostya, díszgomb - olvasta 3962 II, 4| Mitetszik bótos úrtól.~Egy kis csokoládéangyalt húzott elõ az inge derekából, 3963 II, 1| csokoládéjával; volt úgy, hogy a csokoládéhoz hozzá se nyúlt, de a jelentéseket 3964 II, 1| szervírozták a felségnek a csokoládéjával; volt úgy, hogy a csokoládéhoz 3965 I, 1| szegényhez. De szépen kezet csókolj ám neki!~Agócs fõtisztelendõ 3966 II, 1| ráijesztett a népekre, hogy még a csókolódzástól is elment a kedvük. Az orvosok 3967 II, 4| ducolgatta a karján, és csókolta szemét-száját.~- Te hétszépség, 3968 I, 1| a Mária-képre akasztott csokorból csakugyan ki is húztam egy 3969 II, 2| beállítottam a frissen szedett csokorral a csordajárásból, nem találtam 3970 II, 1| õelõtte nem mer Berci páros csókot adni, az idevaló Szidi néninek 3971 II, 4| suhancnak a szagosbükköny piros csokrával, a kicserzett tenyerû, lehajtott 3972 I, 2| vegyesen hullanak alá koszorúk, csokrok, virágok a legszebb betyár 3973 II, 1| felriad, az orrához viszi a csokrot, aztán nagyot lóbál rajta, 3974 I, 2| Azért, mert nem állom azt a csollák nézésit.~- Nem ám, mert 3975 I, 2| ez a férfiú, jött valami csomag a télen Bécsbõl.~- Nem, 3976 I, 2| a gyémántkövet ajánlott csomagban. Ha a posta ki lett volna 3977 II, 2| az elsõ kérdése, mi van a csomagokban?~A képviselõ ravasz férfi, 3978 I, 2| csontok, cserepek, vasak csomagolásában szaktekintély. Azt mondja, 3979 II, 2| az illetõ jó ember abba csomagolta be. Hanem az égen és földön 3980 II, 4| megint fürdetés volt. A csomó mintha meglappadt volna, 3981 II, 2| álla alatt a fejkendõje csomóját, és negédesen megrántja 3982 II, 4| piros udvara nem volt a csomónak, kelés nem lehetett. Óvatosan 3983 I, 1| rám adta a nagykendõjét, csomóra kötve hátul a derekamon. 3984 I, 2| csárda elõtt álló, öreg, csomoros nyárfát.)~- Hát egy kis 3985 I, 2| szemenként hullajtotta el, hol csomósan ágyazta bele a földbe.~- 3986 II, 4| háton megakad a keze valami csomósodásban.~- Teremtõ szent Isten, 3987 II, 4| négyesztendõs gyereknek meg szokott csomósodni a háta. Vasárnap délután 3988 II, 3| ahová akarom.~Sok nehéz csomót kibontottam már a homokos 3989 II, 3| gömbölyödését.~- Ez csak a bögréje - csomózgatta ki a jóember a tarisznyamadzagot -, 3990 I, 1| tekintetes tanár úr? - csomózta ki a kendõ sarkát.~- Hat 3991 II, 1| kitántorgó hazafi közvetlenül a csónakjába eshet bele, ami olyan szép 3992 II, 1| tengerpartra, s ott intett egy csónakosnak, hogy vigye át Sztambulba. 3993 I, 2| Kossuth-bankó. Csinálj belõle csónakot, öcsém, ennek egyéb hasznát 3994 I, 1| volt. A tulajdon könyvemet csonkítottam meg érte, abból vettem ki. 3995 I, 2| Jánossal. Sok minden nem csonkult volna meg e világon, ha 3996 II, 3| s abból is egyszerre hun csont bújik elõ.~Nem mondom, hogy 3997 II, 3| törni semmit, nekem egy csont-késnyél többet érhet, mint egy akkora 3998 II, 3| nekem a cserépdarab is, a csontár is meg a kaszakõ is, amire 3999 II, 2| halálod órájára, legalább a csontember is látja, hogy úrral van 4000 I, 1| csókai kõember ötezeréves csontfeje.~- Tudod, hol hibáztad el, 4001 I, 1| amelynek tetején diónyi csontforradások szemlélhetõk. Frontviselt 4002 I, 2| horpaszába, alig látszott ki a csonthegyek közül. Akkor aztán azt mondta 4003 II, 3| indult a nap, hat sírban is csonthoz koccant az ásó, mire kiértem. 4004 I, 2| olyan dühbe hozna az, ha csontjaik valahol tudomást vennének 4005 II, 4| égett.~- Én szödtem ki a csontjaikat a szénvonóval - hajtogatta 4006 II, 3| elverejtékezték életüket a homokban, csontjaiknak is benne vetettek ágyat. 4007 II, 4| saroglyából. A zsák eltûnt az õsök csontjaival együtt. (Természetesen csak 4008 II, 4| Hárman. A, hogy zörgetik a csontjukat!~Így ment ez egész elsõ 4009 II, 4| valamit, ami beleeszi magát a csontjukba, a vérsejtjeikbe, és amit 4010 I, 2| indult az el Szögedébül, ha csontnak érközött is a tötthelyre.~- 4011 II, 3| hogy már várt is. Csakugyan csontokba, cserepekbe akadozik az 4012 II, 4| együtt. (Természetesen csak a csontokért vonhat felelõsségre a fegyelmi 4013 II, 4| éjfélkor, s olyankor is csak a csontoknak, akik ott alusznak a kövek 4014 II, 4| izmokat ezekrõl a jól formált csontokról, mi szívhatta ki az élet 4015 I, 2| Akármerre járok, reves csontoktól fehérlik a földek teteje - 4016 I, 1| anélkül ért véget, hogy csontom tört volna. Azóta meggyõzõdtem 4017 II, 4| földre. A bundában is vágta a csontomat, s Antal egyetértett velem 4018 II, 4| a kocsisaroglyába.~Ez a csontszedés nem ezen a tájon történt, 4019 II, 3| az írnoksággal, hanem a csontszedéssel. Hiába mutogattam neki a 4020 II, 3| hosszúfejûeket, továbbá olyan csonttetemeket, amelyeknek semmilyen fejük 4021 II, 3| Akkor hát lopták?~Erre már Csonttörõben is megáll az ütõ.~- Nem 4022 II, 4| hátgerincét elgörbítette is a csonttubarózsa.~~A Krisztus hét sebére 4023 II, 4| kinyilvánították, mi a baj. Csonttubarózsát vagy mit mondtak. Özvegy 4024 II, 3| azt mondom Jánosnak:~- Itt csontváz van!~- Az, látszik a vonala 4025 II, 4| De Zuginé - kapom meg a csontvázasszony vállát -, hát csak nem szoptatja 4026 II, 3| munkát, és jelentést tesz. A csontvázhoz senki nem nyúl, a föltakarítás 4027 II, 4| találtunk egyebet három csontváznál, azok is csak olyan célszerû 4028 II, 3| hallja. Beleülünk négyen egy csónyikba, oszt egy vaspiszkafával 4029 I, 1| láttak egy-egy tanakodó csoportban. De aztán felhagytak a népek 4030 II, 3| ugratva, de most kettes-hármas csoportokra szakadoznak. Halkan, de 4031 I, 2| az orrát továbbfuttában a csorbafogú.~Az öregúr utána vágta volna 4032 II, 4| Palkónak öröm lesz az egy kis csorbával is.~Palkó azonban megcsóválta 4033 II, 2| a számba, de azért ez se csorbítja a mûélvezetemet. Úgy gyönyörködöm 4034 II, 4| kéröm. Kiveszött mán errül a csorda régön. Se kávája, se vályúja 4035 I, 1| embert teremteni abból a csordából, amit úgy hívtak, hogy inasiskola.~ 4036 II, 2| azok világítanak éjfélkor a csordajárás kísérteteinek, a hazajáró 4037 II, 2| szereztem magamnak. Szedtem a csordajárásban egy nyaláb ökörfarkkórót. 4038 II, 2| frissen szedett csokorral a csordajárásból, nem találtam az asztalomat 4039 II, 2| Éppen ideje volt, mert a csordajárást már rég letaroltam, s másfél 4040 I, 1| hetiták és filiszteusok csordáját. Köhögtek, tüsszögtek, krákogtak, 4041 I, 2| ki erdõk sûrûjében, ki csordakútnál, hol kutyatejes parlagon, 4042 I, 2| Csikóölõ (Nebrophonos), Csordás (Poemenes), Bojtos (Lachne), 4043 II, 4| uradalmak béresei, juhászai, csordásai, szántói, kapásai voltak. 4044 I, 2| mint egy béresé vagy egy csordásé, szegény veréb nem bírta 4045 I, 2| a passzust a Nyomozók és Csordások, akármerre jártam. Hanem 4046 II, 4| Holt-tenger egy bujálkodó csordát nyelt el, amely nem hallgatta 4047 II, 4| hogy kiszáradt szemébõl csordogálni kezdenek a könnyek. Magára 4048 II, 4| míg az õ könnye is ki nem csordult.~- Hány nap csaltál már 4049 I, 2| egy struccmadár látható, csõrében a magyar címerrel. Mármost 4050 II, 4| itattam az iszalaglevélrõl csorgatott harmattal a pohárrá ékesített 4051 I, 1| szentelt vizecskét a fejemre csorgatták, és õ vállalta értem a felelõsséget 4052 I, 2| az én hajdúim azt a vén csoroszlyát, úgy, hogy az nem kívánkozik 4053 II, 3| mihelyst egyet koppant a csõrük a cifra kukoricán. Csak 4054 II, 4| töltötted a szegedi tanyán, a csorvai kapitányságban. Malacok 4055 II, 4| deszkavásár, a deszkát kivitték Csorvára, s mire öreg Messzi Pál 4056 I, 2| én, ha addig élek is! - csosszant papucsba az öregúr, s megindult 4057 II, 3| a homokot, mikor Imre a csõsszel odaér a pászta végére. Megállnak, 4058 I, 1| el lehetne-e játszani a Csõszfogadást?~- Tõlem lehet - mondom 4059 II, 2| Sztirinya József, álljon elõ!~Csõszforma öreg férfiú keszegel elébünk. 4060 II, 4| szemfödelet is, aztán átment a csõszhöz.~- Mögint halomás történt.~- 4061 I, 2| hogy éppen a mi szõlõnkben csõszködte.)~- Szamár vagy, tebelõled 4062 II, 3| azt nem szeretem, hogy a csõszön olyan különös formában vesz 4063 II, 4| hogy valóságosan papucsban csoszog valaki az ereszet alatt. 4064 I, 1| posztólopó komát hallottam csoszogni a kisajtónkban, annál jobban 4065 II, 3| barátságos kézrázás után azzal csoszogott ki az ajtón, hogy majd hírt 4066 I, 2| bírónak kiáltották ki a csõszt. S ahogy a Hóbajárt basa