| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
4569 I, 2| ezüst érmet kotort elõ a dókája zsebébõl.~- Aeginai drachma, 4570 II, 3| archeológia minden ifjú doktorának el kell ismerni, hogy ez 4571 I, 2| mosolyogva fordult Kálozdy doktorhoz:~- Na, ez egyszer kapitulálok. 4572 II, 4| orvosság, mind azon könyörög a doktornak, hogy rögtönözze mög õket.~ 4573 I, 2| századik, aki meg akartál doktorolni.~A fejedelem elnevette magát, 4574 II, 4| Azt majd a pappal mög a doktorral köll eligazítanom, oda-vissza 4575 I, 2| Tofelius mestert, az udvari doktort, hogy adjon a kutyának valami 4576 I, 1| látnivaló, hogy az apám kissé doktrinér ember volt, ami a szûcsipari 4577 II, 1| magát, mi köze neki a más dolgához, Berryer úr vigyázzon a 4578 I, 2| forrásom a Sándor viselt dolgai tekintetében. Õ nem szolgált 4579 II, 3| Nem akarunk a jó Isten dolgaiba beleszólni, de abban mindnyájan 4580 II, 1| adott nekik, s ügyes-bajos dolgaikban a király elõtt se sajnálta 4581 II, 1| nevezetes padisah viselt dolgainak, és úgy számítja, hogy nem 4582 I, 2| hívatott engem, hogy az ön dolgairól beszélgessünk, nem az enyémekrõl. 4583 I, 2| idejekorán rendbehozza a földi dolgait. Majd kigondolok valamit, 4584 I, 2| rendelt legénységnek minden dolgáról. Ezzel a túlságos érdeklõdéssel 4585 II, 1| elfelejtettem, amit kerestem. Jogi dolgokhoz semmit se konyítok ugyan, 4586 II, 3| és ott mindenféle világi dolgoknak kijön a sora, akkor ki lehessen 4587 II, 4| errefelé lakó emberek a világi dolgokról, tehát már csak becsületbõl 4588 II, 1| a könyvet, olyan érdekes dolgon akadt meg a szemem, hogy 4589 I, 2| mégis valami fajta-ösztön dolgozhatott benne.~- Isten mentsen, 4590 II, 3| ami nekem semmit se ér. Dolgoznom se kellett érte, véletlen 4591 I, 2| Pest-budának.)~Alig ért be a dolgozószobájába a nádor, megint udvari futárt 4592 I, 2| számára, és Klinda Károly dolgozta át a szerzõ hátrahagyott 4593 II, 4| Miért, Illés fiam?~- Mert dolgoztati az embört, maga mög csak 4594 II, 4| egymással. Kevés beszédû, jó dolgú ember volt a béres, a gyerek 4595 I, 2| rajta, hogy Kínában jól megy dolguk a vértanúknak. Éppen azért 4596 II, 3| méternyire tõle végeztük dolgunkat a tóparton. Az emberek berángatták 4597 II, 1| békességben, hétköznap olvasta a dollárjait, vasárnap pedig olvasta 4598 II, 1| ennélfogva nem hitvány dollárokat mozgósított, hanem a szellem 4599 II, 1| ótestamentumi stúdiumokkal, beérte a dollárolvasással.~Az igaz tökéletességû keresztények 4600 I, 2| A furulyát siettében a dolmánya alá dugta, éppen a szíve 4601 I, 2| gombolta ki nagykíváncsian a dolmányát.~Vak Csiha furulyája volt. 4602 I, 2| megtörülgette könnyes szemét a dolmánykája ujjával, vállára kapta a 4603 I, 2| ügyvéd, a másik egy fehér dolmányos dzsidáskapitány, Kiss Károly, 4604 I, 2| Hogy félreértés ne legyen a dologból: nem írásra utalták ki a 4605 II, 3| most már tisztában van a dologgal. Régebben hullámnak tisztelték 4606 II, 4| Julisnak nem volt kedve a dologhoz. De addig kísértette a halott 4607 II, 4| kiszállási díjat. Csupa dologi kiadás a száz pengõ.~- Ki 4608 II, 1| világosságot csak az derített a dologra, hogy másnap falragaszok 4609 II, 3| köhögõs ember, aki félkönyökre dõlve szundikált a kenyerezés 4610 II, 1| narancsot, azzal kimegy a Dóm térre, leül a Battistero 4611 II, 4| értékesíthetõk. Például Domaszéken azt tartják, hogy ha az 4612 II, 4| expedíciókat szervezni a domaszéki, kötönyi, kömpöci, horgosi 4613 II, 2| magyar királyfit, és kivinnék Domaszékre, és felnõne úgy, hogy politikust 4614 II, 3| giliszta vagy más földi féreg a domboldalban, azonban az ember éppen 4615 II, 4| indultam ki közéjük, napos domboldalra álmodtam magam a megolvasott 4616 I, 2| amelyen nagyurunk profil képe domborodott, fél életnagyságban. Ahogy 4617 II, 1| remegtette meg a torony domború mellét a fölháborodás. - 4618 II, 3| évvel ezelõtt duggattak le dombos helyekre, partok oldalába, 4619 I, 2| régi lóversenytér mögötti dombra. Meg se vasalták, bokrétát 4620 II, 1| kémek... Igen, tudom már... Domi... mégse az volt... mindjárt 4621 II, 4| folytatása. Az Úristen magyar domíniumában az égig nyurgult díszfák, 4622 II, 3| kutatóárkot már az ifjabb Máder domíniumán futtattuk végig, anélkül 4623 II, 4| szomszédjai. Holttetem ez a domíniumok közt, harminc kilométerre 4624 I, 2| szerint. Szép könyv nagyon, dominó-kockák is vannak belerajzolva. 4625 II, 3| koponya a gondolatok elhagyott dómja, hanem inkább azért, mert 4626 II, 2| volt a világon, Barcsay Domokos. Az fogadott, hogy bekötött 4627 I, 2| hízóba az elsõ ludakat a donációs telken, akkorára a királyasszony 4628 I, 2| Visszahoztam a palkonyai donációt, visszaviszem a fiaimat. 4629 I, 2| szájtátók dülcsászával, dondurmával és egyéb émelyítõkkel kínálgatják 4630 I, 2| látszott alaptalannak. A vékony dongájú kis ember egész teste csupa 4631 II, 2| körtefa gazdátlan. Csak a nagy dongással röpködõ cserebogarak zavarják 4632 II, 4| csakúgy mint a gyíkokkal és a dongó darazsakkal, de a nagy elõtt 4633 II, 1| kapusnak az apját, s a donok és donnák minden kapunyitáskor aranyat 4634 II, 1| volna kapusnak az apját, s a donok és donnák minden kapunyitáskor 4635 I, 2| adja a lovat? - fordult Dóriához a hadnagy.~- Azt mondtam.~- 4636 II, 2| Mihály egy cefre-csumiszoló dorongra támaszkodva.~- Micsoda? - 4637 I, 2| tarisznyába, ne mondják a dorozsmaiak, hogy semmit se vittem nekik 4638 I, 2| valami királyi fityfiritty a dorozsmaiakhoz:~- Azt parancsolja a király, 4639 I, 2| követséget is küldtek miatta Dorozsmára a szolgabíróhoz.~- No, mi 4640 I, 2| hanem Dorozsma is. Persze Dorozsmától nem kívánt negyvenezer aranyforintot 4641 I, 1| rám vigyorgott a társaság doyenje, a csókai kõember ötezeréves 4642 II, 1| szentélyébe, s egy ezüst drachmáért a következõ választ kapta:~ 4643 I, 2| eldisputált Lateráti uram drachmáján, úgy, hogy észre sem vették, 4644 I, 2| már akkor is azért adták drágáért, mert „drága a csizma”. ( 4645 II, 1| fülén, szivárványjátékú drágakövek. Az ölében fehér selyemkosár, 4646 I, 1| akik messzillették vagy drágállották az igazi iskolát. A Kese 4647 I, 2| vele az alvó õrszemeken.~- Drágám, gyenyerím - gügyögött neki, 4648 I, 1| Bizonyosan jólesik szegény drágánknak, hogy a halóporában így 4649 I, 2| aranygyûrûkkel. Kinek mi drágasága volt, mind odahányta rakásra.~- 4650 II, 2| Tudniillik, mint a búza drágaságának indoka.~A Tóni lábán cipõ 4651 II, 1| közepére állították. Baljára a dragonyost parancsolták. Jobb oldalán 4652 II, 3| ostorát. Nem írtam róla drámát, nem csináltam belõle regényhõst, 4653 I, 1| Csirizes tálba ragadtam, dratvát kötöttek a lábam ujjára 4654 I, 2| kendet urakkal bánni! Azt a dratvával összebarmolt keserves teremtésit 4655 II, 1| Ugyanakkor odafönt megjelenik a driász, a háromszázötvenes számú 4656 I, 2| öreg. - De hát az a szép dróthajatok miért van úgy kibodrogatva, 4657 II, 3| giliszták császára.~A disznóorr drótkarikája megcsikordult az ékszer 4658 I, 1| emberi törvények szöges drótkerítéseit, de ezt az egy bûnöm tudom, 4659 I, 1| kútjából, amitõl szöges drótkerítéssel zártak el engem, szegény, 4660 II, 3| oldalán egy lyuk, amely drótos híján csak úgy házilag foltoztatott 4661 I, 2| város kasszájából fizetik a drótost.)~- No, asszony, de ráérsz. 4662 I, 2| azt javasolta neki, hogy drótoztassa be a fejét idejekorán, mielõtt 4663 II, 3| fityulát és a kéménykotró drótseprût. Egyelõre azonban õ is a 4664 I, 1| takargatni, mint a tanya drótsövényes udvarán szolgálni malacok 4665 II, 1| francia akadémia bizonyosan druida-írásnak tartott volna. Mindegy az, 4666 I, 2| világból, mint halhatatlan druszája, de azért némi kis halhatatlanságra 4667 I, 2| s odafordult nevetve a dudaemberhez. - No, gyevi bíró, ugye, 4668 II, 2| dûlõbeli gányó, mint kend.~A dudaembert szemlátomást fölfújta az 4669 I, 2| a szoba közepére egy kis dudaformájú ember, akinek szép nagy 4670 I, 2| A hosszú, selyemszõrû, dudagömbölyû cicák szerteszét heverésztek 4671 II, 3| félregörbíti a száját, mintha dudálna, s én hitelt adok nekik. 4672 I, 2| Lajos meghalt. Hanem azért a dudaszótól még táncra is szokott kerekedni, 4673 I, 2| és tülökkel, furulyával, dudával rendeztek olyan dalnokversenyt, 4674 I, 2| Richárd álmában se pipált. (A dudaverseny volt a legszebb, mert azt 4675 II, 1| elnevette magát, és elkezdte dúdolni a friss chansont, amelynek 4676 I, 2| ölében ducolgatta, oszt azt dúdolta neki, hogy „szép a baba, 4677 II, 4| és gyomlálgassák a lelkek dudváját. Valamikor volt ugyan templom 4678 II, 3| bizony elfelejtettem, csak a dudvák, parajok nevét tudva kívülrõl, 4679 II, 4| hallgatódzott. Olyan zörgés dübögött ki a házból, mintha szakajtókat 4680 I, 1| Szégyen, gyalázat!~A népharag dübörgése egész a hivatalomig kísért. 4681 II, 2| Mink se hallottuk a végzet dübörgését, ahogy szürenkeztünk a borbélynál, 4682 I, 1| fülemen.~Mikor kiadta a dühét, egy kicsit megenyhült, 4683 II, 4| kultúrgõgön nagyon fel lehet dühödni. De az Illés gyereket jó 4684 II, 3| is vannak.~- De ember - dühödtem rá -, hát nem látja benne 4685 II, 1| állította meg, s a szultán nem dühöngött, egy haragos szó nélkül, 4686 II, 1| parancsolta senki.~A herceg olyan dührohamot kapott, hogy egy hétig rakni 4687 II, 1| is, meg a visszafojtott dühtõl is. A szpáhi szívreszítt 4688 I, 2| trillákban. A szájtátók dülcsászával, dondurmával és egyéb émelyítõkkel 4689 I, 1| keszeg filozopter.~- Tessék - dülleszkedett rám a hangjával.~- Menjen 4690 I, 2| Andréossy gróf tudta a dürgést a bécsi hotelekben, s a 4691 II, 1| hitvány földi életedet. Gyere, dugd ide a köpönyegem alá a fejedet, 4692 II, 4| az esõ sûreje.~Öt csóvát dugdosott be a nádtetõbe, s mire az 4693 II, 1| orrán kivert pipát.~- Sose duggasd, jaldas - kapott a karjába 4694 II, 2| levizsgázott, s különben se duggat semmi tilalmasat. Azt várja, 4695 II, 3| kellene ebbe a rossz homokba duggatni, hátha megeredne. Hát meg 4696 II, 3| regényt írnom, és hõmérõt duggatnom a hónom alá, hogy lázam 4697 II, 3| egy-kétezer évvel ezelõtt duggattak le dombos helyekre, partok 4698 II, 2| lásson. De már a fülét be nem dughatta a kolompszó elõl.~- Hiába, 4699 II, 3| használati utasítással együtt. Dugjam el otthon az ágyam szalmájába, 4700 II, 2| Ha én egy pápai kubát úgy dugok a szádba, hogy azt a Hoover 4701 II, 2| a hordó kilövi magából a dugót, egy kis kerek lyuk támadt 4702 II, 4| a zsebébe, mikor elmén a dugott-bálba. És õ lesz az, aki meggyújtja 4703 I, 2| vastag, ahogy Átillának dukálna, inkább olyan gérbic, mint 4704 I, 2| dallamokkal, amikre tán még Dúl király lányai lejtettek 4705 I, 2| dolgot domine Dulházyval.~Dulházy Mihály a grófnak titkára 4706 I, 2| sárga falat, hogy ki ne dûljön, fölkapta a fejét a zokszóra:~- 4707 II, 2| rossz szívvel az ötödik dûlõhöz se. Mikor a tök akkora, 4708 II, 2| átengedhetem a széket az elsõ dûlõnek. Lefizetem a vértanúdíjat, 4709 I, 2| hasalt a deák, könyökére dûlve, és míg piros arcán végigcsorogtak 4710 II, 4| törnek ki.~- Nem kell annyit dumálni, gyerünk!~- Csö-önd! - kiált 4711 I, 1| iránt való rajongásom, amely Dumas regényeibõl táplálkozott. 4712 I, 2| lapjában, hogy a gróf a Duna-torkolattól gõzhajón akar feljönni Szegedre. 4713 I, 1| Lánchídról beleeresztettem a Dunába. Ott jó helyen van nagyon, 4714 I, 2| rábeszélni, hogy vásároljanak Dunagõzhajózási részvényeket. Ennyire azonban 4715 I, 2| nem jászember volt, csak dunántúli.~Feszty Árpád azonban még 4716 I, 1| melyik a déli, melyik fúj Dunáról, melyik Tiszáról. Álmatlan 4717 I, 2| veszedelmes ládát egész Dunaszentpálig, ott azonban a birkalegelõn 4718 II, 1| megebédel köröm közül, szemben a Duomóval, amely mögül a ferde torony 4719 I, 2| most már az árendát is duplán fizessék.~Hát nem is lett 4720 II, 3| múzeum, a magam pénztárából dupláznám meg annak a szegény embernek 4721 I, 1| megpróbálhatja akárki.) Sõt rá is duplázok, ha már benne vagyok. Legyen 4722 II, 3| múzeumgazdasági szempontból duplázza az idõveszteséget. Ugyan, 4723 II, 1| csiribiri ember került a Duprat kancellár B-listájára.~Kapkodtak 4724 I, 2| virgonc sügér, a selymes durbincs, hogy alig bírták kihúzni. 4725 II, 4| tempósan a tölgyek, otthonos duruzsolással az akácok, elfogódottan 4726 II, 1| vagyok - hallott valami duruzsolást, és mintha valami büdöskõszag 4727 II, 2| szagától.~- Bolond beszéd - duruzsolt a kecskeméti ember. - Hagyma: 4728 I, 1| magától való és tenyésztett durvaságnak olyan hadserege, hogy nagyon 4729 I, 2| azóta olyan bokros növésû, dús kalászú, kövér szemû, istenáldotta 4730 II, 3| hogy kopasz vagyok - tör ki Dusánból a nemes férfihiúság, de 4731 II, 3| övét, mert többre tartom a Dusánét, aki a tudomány révén nemcsak 4732 II, 1| Sámuel ötven évvel ezelõtt dúsgazdag gyapjúkereskedõ volt Tennessee-ben. 4733 II, 4| ántikrisztus minden jóban dúskál. Nem tudtam, hogy a vadhagyma 4734 II, 1| azonban nemcsak földi javakban dúskálkodott, hanem minden világi dolgokban 4735 II, 3| mert mostanában nemigen dúskálódnak ilyen szép szagban.~- No, 4736 I, 2| akkoriban valami düledezõ duttyán, Titke Kati nevû menyecskéé, 4737 II, 2| bevetõdtem valami városszéli duttyánba. Ásatásról jöttünk, el voltunk 4738 II, 3| képzelni, milyen vérszomjas dúvad a pusztai légy. A városi 4739 I, 2| mindenki tisztában volt, hogy a dúvadak közt Sándor bácsi a király. ( 4740 I, 1| aki mint valami ikráshal duzzadozott a rongy-óceánban.~- Úri 4741 II, 4| beszámították a napszámba. Duzzadt tõgyû kecskére is rászabadították 4742 I, 1| Adomák és veszemék, írta Dvorcsák János. Ez volt az elsõ klasszikus 4743 I, 1| mindenkinek musáj urat nevelni a dzserekibõl? Adhassa inasnak is, nézzse. 4744 I, 2| másik egy fehér dolmányos dzsidáskapitány, Kiss Károly, a fõbíró fia, 4745 I, 1| hogy abba belefért volna a Dzsingisz kán feje is. Ezt azonban 4746 I, 2| barátja emberhússal élõ dzsinn.~Avval rúgott egyet magán, 4747 II, 1| ember volt. Egy apródot, aki dzsirid-hajigálás közben, amit most gerelydobásnak 4748 I, 1| ahogy következik!~- D3 E4 F5 I6 ...~- Elég, mehetsz 4749 I, 2| elébe álltak.~- Hát ti, ebadták, mióta szegõdtetek be majommutogatónak?~- 4750 I, 2| Csak mögvannak, mint afféle ebállatok. Kicsit ugatnak, nagyot 4751 I, 2| hogy mindenféle jöttment ebbel csúffá tegyék a tulajdon 4752 I, 1| nem tettünk annyi kárt az ebédben, mint amennyit õ egymaga 4753 II, 1| aludjon, és nyers répát ebédeljen, hogy tyúkot rekviráljon 4754 II, 3| én.~Csak úgy köröm közül ebédeltem a papsajtvirágos árokparton, 4755 II, 3| csontvázat, míg a többiek az ebédhez kijáró pihenõjüket fogyasztották. 4756 I, 2| Sándor sohase ért haza rendes ebédidõre, s néha csak Szentmihálykor 4757 II, 1| õmellé furakodva lép az ebédlõbe. Most már biztosra vette 4758 I, 2| márványgrádicson a basa ebédlõszobájába.~Valami nagy bársonylócán 4759 I, 2| urak közt, akik éppen az ebédlõteremben szürenkeztek a fekete mellett. 4760 I, 2| kend, ha nem lû magának ebédöt, hiszön puskája van hozzá, 4761 I, 2| ezüstforint. Este hétig, egyórás ebédszünettel, megint hat forint. Egy 4762 I, 2| legelõbb való. (Az a kis ébenfapálca, amivel a mesterségét végezte, 4763 II, 3| tudott többet elaludni az éber rettegéstõl. Ó, tudom én 4764 II, 1| hajszálai hegyével csiklandozta éberre az ura szemét.~- Hát nem 4765 II, 4| édes cselédem, késõ bánat ebgondolat! Nem vagy vak, láthattad 4766 I, 2| Láttam, hogy itt többszörös ebhalál lesz, de hát mi közöm hozzá? 4767 I, 2| lánybögyû almából.~- Ráéhözik az ebhitû a lányainkra - aggodalmaskodott 4768 I, 2| igen ájtatosan.~- Hallod-e, ebnek eb fia, ha még most se mondasz 4769 II, 4| felesége nagyanyja.~- Vén ebre már kár a korpa - mondta 4770 I, 2| úgy elaludt, hogy fel se ébredett többet.~Titulász kincse 4771 I, 2| szûr alól a kürtjét, olyan ébresztõt cifrázott ki rajta, hogy 4772 II, 4| szögény pára. Osztán mög ebzárlat is van, elõbb-utóbb úgyis 4773 I, 1| inasnak. Eszembe jutott az éccaka Agócs fõtisztelendõ úr. 4774 I, 2| is danoltam még azon az éccakán a madarászi csárdába.~- 4775 I, 2| akarok möghálni, bekötöm éccakára ezt az ökröt a jászolhoz, 4776 II, 3| és mártsátok mög benne eccör-kéccör a fejit.~Hát persze hogy 4777 II, 2| az volt a hivatása, hogy ecetesüveg legyen a közrendû nemzet 4778 II, 3| kurjantott a gondviselés, és egy ecetfasuttyogóval le is csapott az illetékes 4779 I, 2| Privitzernek, Sorsichnak, Echierlingnek, Gerométának, Stripsichnek, 4780 I, 2| köszönt be illedelmesen.~- Edd meg, ha jó! - mordult rá 4781 I, 1| kérek, igazgató úr, akkor az eddigi szekundák se giltek. Ha 4782 I, 2| fermánja miatt, amely az eddiginek kétszeresére emeli az adót 4783 I, 2| mit titkolnia. (Wertheimer Ede, e korszak történetírója 4784 II, 3| bronzcsõ egy szõlõpermetezõ edénynek a csöve, amelyikbe beleszáradt 4785 II, 4| taníttatásra? - kérdezem.~Az édesanyádat - szép, tisztesen öltözött, 4786 I, 1| restellt panaszra átjönni az édesanyámhoz.~- Komámasszony, tudja, 4787 I, 1| ilyen nagy nyomtatékot.~Az édesanyánk is azt mondta, hogy õ se 4788 II, 4| akkor már nem volt ura az édesanyjának, és Marika igazság szerint 4789 II, 1| leimádkoztatja a viteldíjat az édesanyjával, annak úgyis ez a mestersége, 4790 II, 4| megkeres kerek ötven fillért az édesanyjuk, ami nagyon szép létfönntartási 4791 II, 4| fogja annak. De bízom az édesapádban, hogy meg fog emlékezni 4792 II, 4| Kisfiam, én most kimegyek édesapádhoz, de azért ne félj, sohase 4793 I, 1| akkor nem volt kitalálva, édesapámék csak úgy mondták, hogy Messzi 4794 I, 1| fejét, és panaszosan fordult édesapámhoz, aki halkan fütyörészgetve 4795 II, 4| rátaláltam. A „nagy ágyat” az édesapámmal együtt vetették meg neki, 4796 I, 2| bankó. Láttam már én ilyent édesapámnál is, csakhogy az kék volt, 4797 I, 2| Titulász kincse most már az édesapámra maradt. Õ is csakúgy megbecsülte, 4798 I, 2| király~Sokszor hallottam édesapámtól ezt a történetet, amit most 4799 II, 2| Álmában megjelent neki az édesapja, akire már vagy ötven esztendeje 4800 II, 3| pontja, hogy ha megengedi az édesapjuk az áskálást a bácsinak, 4801 II, 3| öreg ember azt mondta az édesatyámnak, hogy keressen más helyet, 4802 II, 4| nem aludtam rajta. Olyan édeseket nem is álmodok többé, mint 4803 II, 4| sárgarépából is kicuppogta az édeset, de mégiscsak a tejecskét 4804 II, 4| minden. Nem vesz még valamit? Édesfa, szentjánoskenyér, csokoládé, 4805 I, 2| adoptálni akart engem, s azzal édesgetett magához, hogy mindig Rózsa 4806 I, 2| éppen a publikán-madarát édesgette valami nádmézes pószpásszal. ( 4807 I, 2| amivel a fekete levest édesítette.~- No, urak, tudjátok-e, 4808 II, 4| nem a cigaretta; nem az édeskedés, se a helyretyutyuzás, nem 4809 I, 1| Szétosztogattam a szívem édességeit, és most kifosztva, koros 4810 II, 2| a két derék város, hanem édestestvér. A Katona-centenáriumon 4811 II, 2| Az én képviselõm bolondja Edgar Wallace-nak. Egyszer azt 4812 II, 4| mintha a világon se volna.~- Édösanyám - vetette szét két elapadt 4813 II, 4| lögyön az embör körül, aki édösanyámnak szólíjja.~Ezzel elkattyogott 4814 I, 2| fiamuram? Én volnék az édösapád, nagyon kívántalak már haza, 4815 I, 2| viszöd, mög ne felejtközz az édösapádról. Ha én azt mondom, haza 4816 II, 3| nem tudja, én is csak az édösapámtul hallottam, nem is mondtam 4817 II, 3| Hát ki az ördögé?~- Az édösatyámé itt mindön, másnak ebben 4818 II, 4| hozzávaló szíjakat levágtad az „éds’atyád” tarisznyájáról. Gõzt 4819 I, 1| produkálni. Amellett a torkot is edzette, és nagy önbizalmat csepegtetett 4820 I, 2| a híres százdi kanász?~- Eén vaónék - vont vállat a legény.~- 4821 II, 4| asszonyokat, mit tudnak efelõl. Egyik se tapasztalt még 4822 II, 1| sorjából. Küldött már teneked efelûl a borgomastro elég írást, 4823 II, 4| Fukar Tót Gáspár, mikor az effajta hírek a fülébe jutottak.~ 4824 I, 2| viddini mushir elõtt. Szelim effendi fölolvasott nekik a Koránból 4825 II, 1| annak a szpáhinak, aki egy effendit megvert a Top-háné környékén, 4826 I, 2| õ kezdte a vallatást.~- Ég-e mán Bécs, tekintetös uram?~ 4827 II, 4| kék szemû, mint a mosott égbolt. Azt még hétesztendõs korában 4828 II, 1| harmóniák fejedelme. Az egek legmagasabb régióiba menekült 4829 II, 4| az egérkének is. Aztán az egérke visszamegy a szalmába, Matyika 4830 II, 4| belõle magának is meg az egérkének is. Aztán az egérke visszamegy 4831 I, 1| vaktában rámutattam egy egérképû inasra:~- No, olvasd!~A 4832 II, 1| mink, mindjárt belebújsz az egérlyukba.~- Kit vártok, matuskám, 4833 I, 2| kutyabõrökbõl, elfakult bullákból, egérrágta krónikákból. Én csak azzal 4834 I, 1| a cirmos egy nagy kövér egérre.~- Megvagy! - vetette rá 4835 I, 1| szemmel szaglászni kezdte. Egérszagúnak érezhette. A gyerek tágra 4836 II, 4| Fütyû, - Ségyellem, hogy azs egés város kösön azs úrnak, csak 4837 II, 2| ad azért négyet is.~- Jó egésségöt - néz vissza a válla fölött 4838 I, 2| csak nem akart az szerves egésszé kövülni. Se ételem, se italom 4839 II, 3| Tessék, ez maradt az egészbõl. A paraszt kikubikozta azt 4840 I, 1| aztán megszenvedtetett az egészért. Ha keveset locsoltam: sárgult; 4841 II, 3| és kiadta a nyargalót az egésznek.~- Ejnye, ejnye. Aztán mi 4842 II, 3| ki a kalap alól.~- Erõ, egészség! - intettem vissza a férfiúnak, 4843 I, 1| nádtetõt. Megvolt friss jó egészségben, a nagy mohacsomók elevenen 4844 II, 1| Örvendek, hogy jól szolgál az egészsége Magasságodnak. Látom, mind 4845 II, 4| íme, mennyire megveti az egészséges magyar lélek a francia dekadenciát.)~ 4846 II, 3| faluval. Cuci Jánossal jó egészséget kívántunk egymásnak.~~Cuci 4847 I, 2| No, azt mögéri. Erõvel, egészséggel!~Hát hiszen, ha ezeket a 4848 II, 4| az elméleteknél, sõt az egészségügyi tradícióknál is. Az olyan 4849 I, 1| tüsztölt Szökfû urat mög nem égethessük, határozzuk el javaslatilag, 4850 II, 1| én gazdám, az isten tüze égetné meg mind a kettõjüket!~Erre 4851 I, 1| ivadékért a földdel, az éggel, a széllel, a nappal, a 4852 I, 2| lap csak nem gömbölyödött eggyé.~Mikor aztán semmi se segített, 4853 II, 1| hogy utánarugaszkodott az éghullajtotta csárdásnak, s most már négyen 4854 II, 4| Úristen magyar domíniumában az égig nyurgult díszfák, a csenevész 4855 II, 4| lehetett volna alkalmasabb égiháborút leimádkozni. Mire az ég 4856 I, 1| kimondani, pedig nagy, hosszú égimeszelõ ember volt. Én csak afféle 4857 II, 4| volna a szegedi egyetem égisze alatt megalakítani az Alföldkutató 4858 II, 1| legyen rá, hogy se meg ne égjenek, se nyersen ne maradjanak; 4859 I, 1| fején keménykalap volt, szép égkékszínû, a rákristályosodott méreg-permettõl. 4860 II, 4| ótogatik azt is, aki eddig égött.~Ez való szent igaz volt, 4861 II, 4| a máglya. Nádropogásba, égrecsegésbe belehasított egy tébolyult 4862 II, 3| a borzasztó, hogy azt az égvilágért mög nem mondja Mihály. Csak 4863 I, 2| megcsóválta a fejét, és égy csepp pajkossággal ráöltötte 4864 II, 4| csillagokat. Mit hihet a mai egy-inges kis rongyos, akit apja, 4865 II, 3| valóságos holttetem az, akit egy-kétezer évvel ezelõtt duggattak 4866 II, 4| az Isten kertjébe, amely egy-kétszáz apró fakereszttel van beültetve. 4867 I, 2| ejnye, de csak csúnya is az egycombú lúd - búsulta el magát, 4868 II, 4| mindenütt azzal fizették ki:~- Egye meg kend a földjét!~Mire 4869 II, 1| ártatlanságukon kívül semmi egyébbe nem öltözködõ dámákat, és 4870 I, 2| Jó szívvel adtam volna. Egyebem nincs - motyogta zavarodottan 4871 I, 2| beleveszett a vízbe, és nem maradt egyebük a szegedieknek egyetlen 4872 II, 4| olvasunk. Télvíz idején, ha egyebünk nincs is, rossz cipõje mindnyájunknak 4873 II, 4| találkozott már vele, ha egyebütt nem, a kis iskolás gyerekei 4874 II, 4| talán az országot is, amely egyedülvaló szegénységében nem tudja 4875 II, 2| fölvenni.~- Hát ezt mi lelte? - egyenesedett föl.~- Egy! - számolt a 4876 II, 3| uborkaágyban guggolt - nem tudom, egyenesítette-e az uborkákat vagy görbítette -, 4877 I, 2| már akkor várták, s vitték egyenest a királyasszony elejbe. 4878 I, 2| szerzet. Mindössze egyetlen egyéni vélemény hangzott el. Egy 4879 I, 1| még ilyen kemény, harcos egyéniséget nem tetszett látni. Én valahányszor 4880 II, 2| epitetonokkal különböztetnek meg egyéniségük szerint.~Éppen a szíjhát 4881 I, 2| abból tanulnak meg olvasni egyenként, addig a többi birkózik 4882 I, 1| a tapasztása, hanem szép egyenletes sima, mint a nyers pite 4883 II, 3| származik. A kút fenekén olyan egyenlõség van, hogy annál tökéletesebbet 4884 I, 2| kérem szépen; a szóban forgó egyénnek a szó legszorosabb értelmében 4885 I, 2| elsõosztályú magyar érdemrendjét, egyenruháját és kardját.~Az érdemrend 4886 I, 2| pasától.~A kardot és az egyenruhát Párizsban akarták eladni, 4887 I, 2| családi szentélyünk európai egyensúlyát.~Mert persze hogy legegyszerûbb 4888 II, 1| erkölcsi felháborodás, amely egyesítette a férfiakat és nõket, elõbb-utóbb 4889 I, 2| nagy baj, csakhogy erre egyesség szerint a többi tápéi követ 4890 I, 2| beszámolt neki, s olyan egyességet kötött vele, hogy másnap 4891 II, 3| hitire, nem az volt az egyességünk, hogy egy napszám jár magának, 4892 II, 2| legényre, szemlesütve simít egyet-egyet a selyemkötõjén, mert így 4893 I, 1| szólt semmit. Összeszedte az egyet-mását, s könnybelábadt szemmel 4894 I, 2| lett vele szeme-szája.~- Egyétek meg a terméstek, ebadta 4895 I, 1| erdélyi szász volt, német egyetemeken végzett, s ott szokta meg 4896 II, 1| doktora volt a ferrarai egyetemnek. El lehet gondolni, ebben 4897 I, 1| félõsen Jánoska -, csak egyetlenegyszer, csak egyik saroktól a másikig!~ 4898 II, 4| engesztelõen Zuginé, és nyilván egyetlenke szoknyáját igyekszik kiszabadítani 4899 II, 3| megkínáltam Dusánt szivarral, az egyetlennel, amely még nem esett áldozatul 4900 I, 2| követséget küldtek ki Lajoshoz egyezkedés végett. Persze, a szépét 4901 I, 1| is azt mondta, hogy õ se egyezkedne bele az apánk sírkövébe.~- 4902 I, 2| észrevette, hogy a töröknek egyezkedõ szándéka van. - Isten neki, 4903 II, 3| állítsak rá, Mihály, mi volt az egyezségünk?~- Egyet se, tekintetös 4904 I, 1| Csõszfogadás?~- Hát az ön egyfelvonásosa.~Nem vagyok éppen hörcsögös 4905 II, 2| szegõdött, mert a mester az egyfogatún is megjelent. Elszívta egy 4906 II, 4| sanyarúságokért. Volt tíz olyan napom egyfolytában, hogy élõ emberrel nem váltottam 4907 II, 1| feldühödött az esküdtszék, s egyhangú határozattal kimondta, hogy 4908 II, 4| kis földbirtokot, amelynek egyharmada engem illet - egyik a szolnoki 4909 I, 1| csak, gyerek, mintha ez egyhasi volna az én malackámmal. 4910 I, 1| Az elsõ sorbelieknek egyhatos az ára, a második sor kéthatos, 4911 I, 1| kéthatossal fizetett az egyhatosos helyett, mire pedig Márton 4912 I, 2| most nem futná az árát egyhavi fizetésem), egy rizsma kékpapírt 4913 I, 2| Thallóczy azt írja hogy egyidejûleg postára adatta. Négy hónappal 4914 I, 1| szakaszát hársak szegélyezik. Egyidõsek, egyforma növésûek, egyformán 4915 II, 4| helyretyutyuzás, nem is értek egyikhez se, hanem a belsõ megérzés.~ 4916 II, 2| három asztalnál négyen. Az egyiknél valami úrféle andalog, adóvégrehajtó, 4917 I, 2| öregrõl, azokból is emlékszünk egyikre-másikra. Hogy is mondta csak azoknak 4918 I, 2| délig bebizonyítom, hogy egyiktek különb orvos, mint a másik.~ 4919 I, 2| Szabad velünk az Isten, egyikünket is elviheti, másikunkat 4920 I, 2| elhagyta a kolóniát, és Szíria, Egyiptom bebarangolása után amerikai 4921 I, 2| tartogat, pompéji bögrék és egyiptomi szobrocskák közt, hogy ezt 4922 II, 3| aminek az õseivel a Jehova az egyiptusi kisgazdákat megverte, s 4923 II, 4| lapozgattam Pezenhoffer Antal nagy egyke-könyvét, s abból megtanultam, hogy 4924 II, 4| Zuginé egykéje~Az orvos elõszobájában - 4925 II, 4| Alajos írt bele cikket az egykérõl. A napokban lapozgattam 4926 II, 4| volna valamelyik társadalmi egylet alelölülõjével. Akkor nekem 4927 II, 4| le kell maradni. Hogy ne egymagában tévelyegjen be a fátylasodó 4928 II, 1| találmány, kitelt minden egymagából. Valamikor az iskolakönyvek 4929 II, 3| a szót.~- Kiásom én azt egymagam is, nem köll neköm ahhoz 4930 I, 2| lisztes zacskó nélkül! Ha egymagamban volnék a szõregi molnár, 4931 II, 3| annál nagyobb örömünk volt egymásban.~- Elnézöm - azt mondja 4932 II, 2| mögvárnák, még tisztát vöszünk egynéhányan, bevihetnének bennünket 4933 I, 2| mikor földet osztogatott. Egynek adta ezt mind.~- Hát ki 4934 II, 4| betakarítják a termést.~Az egypár-csizmás tanyából huszonkilenc libát 4935 I, 2| Habsburg birodalom páratlan egységét, amit már akkor sok szép 4936 II, 1| kereshette volna, mert az egyszál gyertyán kívül semmivel 4937 II, 1| tarthatják maguk fölé; járt az egyszemû emberek közt, megismerkedett 4938 I, 2| Teréziát mondtak, hanem egyszeri királykisasszonyt. Ezek 4939 II, 4| úr nagyot nevetett. Sok együgyûség megfordult elõtte, de ilyennel 4940 I, 2| mert mulattatta a legény együgyûsége.~- Nem addig, még a botját 4941 II, 1| hozzá - a lány imádandó együgyûséggel azt felelte, hogy inkább 4942 II, 4| nem tehetek, ha az emberi együgyûségnek ez a kis képe az olvasónak 4943 I, 2| misztikum borítja a két ember együttmûködését, amilyen a világháborúban 4944 I, 1| tüsszentett is akkorát, mint az égzengés.~- Éhomra tüsszenteni szerencse, 4945 I, 2| új szerepében, családja egzisztenciája minden eshetõségre biztosítva 4946 I, 2| eresztenének ilyen gyanús egzisztenciát Magyarországra - legföljebb 4947 II, 2| megfizetni, az üveget, az egzotikumot. Ha én egy pápai kubát úgy 4948 I, 2| volt az elsõ kérdésük:~- Eh-eh-ehhehe, szokott-e még finánc erre 4949 I, 2| akkor még ma se volna búza. Ehelyett kiadta az Úristen a parancsot 4950 II, 1| mikor pipával verem el az éhemet, mert az a sátán fattya 4951 II, 4| egy parányi zátonyon az éhenhalás szárazára. Soha többet nem 4952 II, 4| Nem is lehet mondani, hogy éhenhaltak volna, csak mire kiporciózta 4953 II, 4| napocskát, a földi rongyosok és éhesek oltalmazóját, és szabadjára 4954 II, 4| oltalmazza a rongyosokat és éheseket?~~Az egyik csalót Palkónak 4955 II, 1| Rügen-szigetre, ott aztán eheti a meszet, és ihatja rá a 4956 I, 2| azt is hozzátette, hogy ehetnek ám azok a bécsi kutyák olyant 4957 II, 4| láttam ilyen soványat. Mi ehette le az izmokat ezekrõl a 4958 II, 3| két esztendeje birkahúsra éhezett, volt is neki egy szép, 4959 II, 4| szót nem tudott neki adni. Éhezni se éheztette, csak a kenyérnek 4960 II, 4| tudott neki adni. Éhezni se éheztette, csak a kenyérnek a belesét 4961 I, 1| apádnak. Szegény ki lesz éhezve, ha hazaér a szõlõbõl.~Azt 4962 II, 3| tettek a halottaknak, hogy ne éhezzenek, míg átérnek a másvilágra.~- 4963 II, 1| eleget kell tenni. De már éhgyomorral mégse fogjatok hozzá, harapjatok 4964 I, 2| Mikor aztán elverte az éhit, odahajolt a bogrács fölé, 4965 I, 2| jó embör, mert már nagyon éhös, még az idén nem övött török 4966 I, 1| akkorát, mint az égzengés.~- Éhomra tüsszenteni szerencse, majd 4967 II, 5| mint a szerelem vagy az éhség, s amely ha néha elbújt 4968 II, 4| világon senkitõl, csak az éhségtõl, meg az ínségtõl, hát mi 4969 I, 2| farkas.~Hát elverték az éhüket hamar, rántottát ettek kakastejes 4970 I, 2| Egyszerre csak, hajnalon innen, éjfélen túl, lódobogásra neszelnek 4971 I, 1| óta alig fogta le a szemét éjféltõl reggelig. Négy hét óta beteg 4972 II, 1| nevemet is beírta az igazolás éjjelén. Legyen meg a jóságos, az 4973 I, 2| hintóját a csárdába, mégpedig éjjeli szállásra, mivel úgy látszott, 4974 I, 2| vonatkozik, akik a városi éjjeliõröknek nem engedelmeskednek. A 4975 II, 3| encsembencsemeket, leteszi az éjjeliszekrényre a napszámbankókat.~- Nem 4976 I, 2| városatyák fölzúdulását, hogy se éjjelük, se nappaluk a várból kihallatszó 4977 II, 3| a koporsó, oszt azúta se éjjelünk, se nappalunk.~- Aztán mit 4978 II, 4| tudom, megéri-e a reggelt.~- Ejnye-ejnye - tápászkodik föl a rongyos 4979 I, 2| belefénytelenedni a polgári élet éjszakájába. Bem apó salétromkutatásokkal 4980 II, 1| elégedve a szultán, de õ az éjszakák rendjérõl is biztos akart 4981 II, 3| ezt az együgyû embert. Az éjszakákra, amelyeken álmában vízbe 4982 II, 4| csak hébe-hóba, de aztán éjszakárul éjszakára, úgyhogy utoljára 4983 I, 2| fulladjon a jó embör. Muszáj itt éjszakázni a tekintetös úrnak.~- Nagyon 4984 I, 2| világban. Ha idekint kell éjszakáznunk, szívesebben hálok bokorban, 4985 II, 4| hogy õ, mikor egyszer kint éjszakázott a halmon, hallotta a csengettyûszót 4986 II, 3| vele a szerzõdést. Aztán éjszakázzon meg nála, reggelre kint 4987 I, 2| hogy a népeket eksztázisba ejtené a beszámoló. Hallgatagon 4988 II, 1| urának a szívére találta ejteni.~Reggel azonban az volt 4989 II, 1| minden kapunyitáskor aranyat ejtettek volna a kalapjába. Ezen 4990 I, 2| labancok is. Az újvári csatában ejtették foglyul, s úgy megörültek 4991 I, 1| eléje, és halálos csöndben ejtettem ki életem elsõ tanári szavát:~- 4992 I, 2| a várban.~- No azt útba ejthetem egy kis kerülõvel.~Útba 4993 I, 2| közül, valahányszor szerit ejthette. Nádasok közt, erdõk mélyén, 4994 I, 2| maradék kenyérkére, s úgy ejti a vágást, hogy két falat 4995 II, 1| mi panaszuk van, te akkor ejtsd ide a serpenyõt a lábam 4996 II, 4| csorgatott harmattal a pohárrá ékesített makkszakajtóból.~Tíz nap 4997 I, 2| fontolva haladó jelzõvel ékesítettek.~ 4998 I, 1| azonban magamnak kellett az ékességeimrõl gondoskodnom. Szerencsére 4999 II, 3| hempergeti Jakab bácsi fejének ékességét, úgyhogy csak három ember 5000 I, 2| sebeket, amiket gyermekei ekével hasítanak rajta. Piacon, 5001 II, 2| átutazóban lehet, ínséges eklézsiájú, kifelé keresi az utat az 5002 I, 2| addig nem okosodhatnék az ékös beszédödtül.~- Bizony, atyámfia, 5003 II, 3| lucernástól a dinnyeföldig. Eközben véletlenül meglátja a holt 5004 I, 2| mohaszakáll lebegett, s eközül ásított ki a fekete odva, 5005 II, 3| drótkarikája megcsikordult az ékszer kõbetétjén. A megkarikázott 5006 II, 3| városi pályafutását. Az ékszeres az a fajta ember volt, aki 5007 II, 3| Szegedre, értsen szót azzal az ékszerésszel, amelyikkel akar, és adja 5008 II, 3| farka. Úgy hívják ezt az ékszert, hogy hajkarika. Az avarok 5009 I, 2| mondhatom, hogy a népeket eksztázisba ejtené a beszámoló. Hallgatagon 5010 II, 3| Csak a halottak csücskén éktelenkedett friss fekete folt a vetés 5011 I, 2| obsitos közembör létömre itt éktelenkedjek a te asztalodnál?~- Mögint 5012 I, 2| pisztollyal, késsel a derekán, el-elakadva a birkózásban leszakadozott 5013 II, 4| Hajnal Andrásné valóban el-elsírdogálta magát, ahogy meggörnyedt 5014 II, 4| napján fognak egy békát, azt eladják a törökországi boszorkányoknak, 5015 I, 1| fölpendülnek, az egyiket eladjuk az õszi vásárban, abból 5016 I, 1| mit szólnál ahhoz, ha eladnám ezeket az ezüstgombokat?~- 5017 I, 1| nem bánom, de akkor én is eladom a nagy selyemkendõmet.~- 5018 I, 2| fenyõket karácsonyfának, s eladták szerteszéjjel az országban. 5019 I, 2| de nekem is az lesz, ha elagyabugyálom azt a nagy mihaszna málét, 5020 II, 3| a szelet, hogy az rögtön eláll ijedtében, a kiskunokat 5021 II, 1| való nap. Erre Xanthosz elállatta törvényszolgákkal a tengerpartot, 5022 II, 3| aztán egészen megfordul, és elállja az utat.~- Ez tilos út, 5023 II, 2| ott meredezett a napon, elállva a bejárást a rossz szín 5024 I, 2| pirosra sült, akkorra úgy elálmosodott a követ, hogy azt se tudta, 5025 I, 1| el találok aludni, s ha elalszom, biztosan meggyulladok, 5026 I, 1| ember a bal karjára veszi az elaltatandót a pólyában, megy vele le 5027 I, 1| elaltatnom az unokámat. Az elaltatásnak többféle módja van. Az ember 5028 I, 1| Tegnap délután nekem kellett elaltatnom az unokámat. Az elaltatásnak 5029 I, 1| A voces paginarum hamar elaltatott. Mikor fölébredtem, még 5030 I, 2| frissebb lesz. De bizony mindig elaludta a kakukkszót, pedig egy 5031 I, 2| álmatlanabb, mint a másik; ha elaludtam, százmillió tetrakontaoktaéder 5032 I, 2| õfelségének, hogy mindig elalussza a reggeli kirukkolást. Nincs, 5033 I, 2| pityeredtem, amiért így elámított az öreg Titulász. Nem is 5034 I, 2| kajmakám kertjében egészen elandalodtam a csattogásukon. Mondtam 5035 II, 3| esõjét, s talán tovább is elandalogtam a virágzáporban, mint szabad 5036 I, 2| elnevezése, mint ahogy az urak elanyakönyvelték.~De akár Kóty, akár nem 5037 II, 3| gödrökben a tarka foltokat, amik elárulják a sírt, azt mondom Jánosnak:~- 5038 I, 2| Korán-idézetekkel.~Bem hagyatékát elárverezték, valószínûleg a bujdosók 5039 I, 2| magyarázták a postán. - Egyszerûen elárvereztük, éppen ma egy hónapja.~- 5040 I, 1| vissza kell mennünk. Legalább elásom a fontosalma-fa alá, majd 5041 I, 1| is találhatók. Így csak elástuk õket az orgonabokor tövébe, 5042 II, 3| gyerekkoromban tavaszonta elástunk a folyókába. Akárhogy rájuk 5043 I, 2| Annak az istállójában vannak elásva a vasak.~A menyecske megkapta 5044 I, 1| ebbõl a ma már jócskán elavult német népszerûsítõ munkából, 5045 II, 2| kutya a kemence tetejérõl, elázottan, mint a kiöntött ürge. Úgy 5046 I, 1| segítettem én is, s nagyon elbámultam rajta, hogy az édesapám 5047 II, 4| részét az ingyentejbõl, elbánik vele mindjárt a helyszínén. 5048 I, 2| jussom volt hozzá, hogy elbánjak a bitangokkal! - ordította. - 5049 II, 2| kezében van az újság. - Avval elbántak a ploretárok. Szögénnyel. 5050 I, 2| mint mikor az asszonnyal elbántál?~Ezt a hangot már nem lehetett 5051 I, 1| megzavarodott, és szót fogadott. Elbátortalanodva lépett föl a katedrára.~- 5052 II, 1| a pénz. Elcifrálkodott, elbegyeskedett és eldínomdánomozott mindent. 5053 I, 2| Csakugyan, itt az uraságnak is elbérmálták a nevét. Nem úgy hívják, 5054 II, 1| megengednétek - végezte be különös elbeszélését Thibaut mester. - Hátha 5055 II, 4| többet, mint hogy egy kicsit elbeszélgessek a magyar parasztról, tudós 5056 I, 2| maga formájúval békességben elbeszélgessen! Még akkor is, mikor észreveszik 5057 I, 2| hozzám, ha erre jár, szívesen elbeszélgetek én magával máskor is.~Azzal 5058 II, 4| helyött!~Igen, reggelig elbeszélgethetnék arról, mennyi színt, mennyi 5059 II, 3| szkepticizmussal, amikor elbeszélte nekem a családi legendát. 5060 I, 2| volt, aki tragédiát dalban elbeszélve ihlett volna róla, s volt, 5061 I, 2| a király -, ennyit csak elbír még a magyar király udvara.~ 5062 I, 2| körtét a vitéz -, magam is elbírok vele. Látod, a holnap estét 5063 II, 5| bírni azok, akik a háborút elbírták, amelynek a rémségei nagyobbak 5064 I, 2| öreg Simeont:~- Most már elbocsáthatod, Uram, a Te szolgádat, mert 5065 I, 2| A nagy hadikészülõdésben elbódorogtak hazulról, aztán összetalálkoztak, 5066 I, 2| fõlovászmester. A többiek mind elbujdoskáltak tizenöt esztendõ alatt, 5067 I, 1| egy kutyaól, de sokszor elbújnék oda én is!) Az anyám azonban 5068 I, 1| Egyszer el is határoztam, hogy elbújok a kémény mellett, és meglesem