| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
10627 I, 2| szóba - fordult hátra a híveihez.~- Akkor rendben vagyunk, 10628 I, 2| Az én fiaim?~- Az enyém hívek!~- Vér vízzé nem válik! - 10629 II, 1| Musset elhatározásához híven nyájasan veregette meg a 10630 II, 1| elégtétellel, hogy legodaadóbb hívéül ajánljam föl magamat. Hanem 10631 II, 1| Arszlán basa, pedig inkább hívhatnák úgy, hogy Pocok basa. Ez 10632 I, 2| gereblyék, mert mink gereblyének hívjuk a puskát, mióta puskának 10633 II, 5| csóvavetõi voltunk - és én mégis hivõ hittel kiáltom, hogy füstön, 10634 II, 2| nem is vakkantott semmi hívogatásra. Volt neki magához való 10635 II, 4| hallgatóságát. Most már nem fértek a hivõk a szobába, az udvaron kellett 10636 II, 1| kiadták a rendeletet, hogy a hívõk egy hétig tartsanak bûnbánatot, 10637 II, 4| meg is gyóntatta a benne hívõket, leginkább asszonyokat, 10638 II, 4| öltözve, a tulajdon bõribe. Hívom a feleségem is, nem érti 10639 II, 4| akkoriban valami díszülésre hívott a Petõfi Társaság, emlékbeszédet, 10640 I, 2| édesapám, nem szólt semmit e hívságos kérkedésre. Volt neki magának 10641 I, 1| volt, mint a gyerek. Ezért hívtam Lacikának még én is, akit 10642 I, 2| amelyet ti is csak úgy hívtok, hogy „disznó”.~- Tisztöltetöm 10643 II, 1| becézõ néven cinicáknak hívunk.~Most is mindjárt megnyugodtam, 10644 II, 3| tõle napot és esõt, barmok hízását, csigák és kagylók szaporaságát, 10645 II, 1| nyugodott meg a költõ, és hízelegve veregette meg a kutya kócos 10646 II, 2| mutatta, hogy ezt nem merõ hízelgésbõl mondta, s hogy a személyzet 10647 II, 1| vette készpénznek a kutya a hízelgést, és a világért el nem maradt 10648 II, 2| megfeddette, hogy ugyan hogy hízhatott már olyan éktelen kövérre, 10649 II, 1| lakomáik céljaira gyerekeket hizlaltak. Ami olyan szép adat a francia 10650 I, 2| az öreg Buzogány befogta hízóba az elsõ ludakat a donációs 10651 II, 3| vígan kornyikálni a két hízót a hozzájuk méltó ólban, 10652 II, 4| Hó-angyal~Nem bírtam halottak napján 10653 II, 4| mire készen lett a térdeplõ hóangyal.~Akkor hangot hallottam 10654 II, 2| barátkozik senkivel, s különös hóbortoknak él a magas kõfalakkal elzárt 10655 I, 2| figyelmét erre a veszedelmes hóbortosra, mint egy készülõ konspiráció 10656 II, 4| hálával tartozom: az egyik Hock Lajos volt dorozsmai, a 10657 I, 2| elkezdték kergetni abban a nagy hodályban, hogy a fáklyákkal besietõ 10658 II, 1| lányaidat, hogy az õ szemükkel hódítsd meg azt, amit a kincseiden 10659 II, 2| Kecskemét halhatatlan fiának hódol a szomszéd város.~Százvalahány 10660 II, 1| mikor a mészárosmesterek hódolata többet jelent, mint a királyoké.~- 10661 II, 1| hatásosabban ki tudja mutatni a hódolatát, mint egy kadét: másnap 10662 I, 2| hogy helyébe hozzátok a hódolatot, hanem azt megmondom, hogy 10663 II, 1| látják vacsorára.~A cár hódolatteljesen kezet csókolt, és olyan 10664 II, 1| tanáccsal.~- Sire, alázatos hódolatunkat tesszük lábaihoz - lihegte 10665 II, 1| visszakergette a futárt.~- Hódolatunkkal együtt azt a parancsunkat 10666 I, 1| Hát hun van azs megírva, hods mindenkinek musáj urat nevelni 10667 II, 2| lehet adni, milyen mérgesen höccentette el magát a tanyai Franklin 10668 II, 2| föllázad, és a legmagosabb högyet is möghaladja egy öllel. 10669 I, 2| te tudod, ki vagyok én? - hökkent meg Mátyás.~- Hát a király. 10670 I, 2| Ha dámával, vagyis nõi hölggyel sétálsz, ne hagyd õt az 10671 II, 2| méltóságos úrral, és minden hölgynek én fejtettem meg az álmát 10672 II, 4| miért, csak a földrajz miatt hördül föl az apa.~- Hát ezt érdemlöttem 10673 I, 1| Gyö-örgy! - ez volt az utolsó hördülése.~Most már nem is haragudott 10674 I, 2| lefordította magyarra. Bacsányi hofkoncipista úr, aki szintén jakobinus 10675 I, 1| abban az esztendõben. A nagy hófúvások betemették a házunkat, nem 10676 I, 1| egymástól, hogy vagy, hanem azt: hogi vagi?~Én azonban nem találtam 10677 II, 3| Átokházán, hanem valami nagymájú hogyishívjákcsak Genfben.~Telt-múlt az idõ, 10678 II, 4| az útkaparónak is meg a hóhér-segédnek is. No igen, mert a hóhérsegéd 10679 II, 4| át akartam õket engedni a hóhérpallosnak, mint minden bonyodalmak 10680 II, 4| a háborúban kitanulta a hóhérságot is, de nem szolgált neki 10681 II, 4| hóhér-segédnek is. No igen, mert a hóhérsegéd szorosan végzi a dolgát, 10682 II, 1| volt segítségül venni a hóhért is, akinek a nevét még Hammer-Purgstall 10683 I, 1| simogatom ki egy hét múlva egy hóka gyereknek a haját a gyulladásos 10684 I, 1| én nem ezt gondoltam - hõkölt vissza ijedten az öregember -, 10685 II, 4| a ladányi dûlõben. Húsz holdacska, városi bérlet. Szép fehér 10686 II, 4| a hitvány posza homokért holdanként három mázsa évi bért szedni, 10687 I, 2| csak holdaztunk.~- Hogyhogy holdaztak? Hát ez a tömérdek hal a 10688 I, 2| mérgeskedtek -, mert mink csak holdaztunk.~- Hogyhogy holdaztak? Hát 10689 I, 2| vagy, és én holdtöltétõl holdfogytáig nem sütkérezhetnék elméd 10690 I, 2| szigorúan fogtomra vették a két holdhalászt.~- Gyerünk csak a fõbíró 10691 II, 4| esztendõ múltán a szomszéd tíz holdját is átveheti. Özvegyasszony 10692 II, 4| Fölintett az ostorával a holdra.~- A lámpás? Ahun van a’! 10693 I, 2| leggömbölyûbb vagy, és én holdtöltétõl holdfogytáig nem sütkérezhetnék 10694 I, 2| nem is bírjuk mi itten ki holdújulásig.~Akkor megnyílt az ajtó, 10695 I, 2| hogy ki fogjuk itten bírni holdunk fogytáig, mert ott kell 10696 I, 2| bölcs parancsot adtál.~Szép holdvilágon vígan ballagott haza a dorozsmai 10697 II, 4| sárban, latyakban, jegesedõ hólében?~- Csakis - hangzott a válasz, 10698 I, 2| Julcsára gondolt, a húgára, aki Hollner mézeskalácsoséknál szolgált 10699 I, 2| ahol az uradalom sánta hollója mutogatta a bölcsességét. ( 10700 I, 1| Kedves fiam, szedd össze a holmidat, és menj haza. Aki elalszik 10701 I, 1| jólelkû ember árulgatta a holmiját. Kenyeres nénik, szalonnás 10702 II, 4| látott, hogy gyereknek való holmik.~- No, Modol - zörgette 10703 II, 4| tanyájáig meg vissza a nagyobbja holmival, az apraját elvermelték 10704 I, 2| Eh, nénékám, várjon ked holnapig! - csapta le a deák a pennát. 10705 I, 2| májusnak nevezhetném ezt a holnapot, ollyan szép idõk járnak. 10706 I, 2| ez, hanem fogalom, akár a Holofernes király vagy a Ferenc Jóska. 10707 II, 1| rajtuk, hogy otthagyja õket.~Holstein hercege erre csakugyan nem 10708 II, 4| rosszabb, mert fájdalmasabb. A Holt-tenger egy bujálkodó csordát nyelt 10709 II, 1| élõket kell büntetni, hanem a holtakat. Hirdettesd ki, hogy aki 10710 I, 2| el nem hagylak halálos holtomig.~Nem is hagyta el. Az írás 10711 I, 2| kiszámította, hogy hány ezer holttest kívántatik a sáncárok betömésére, 10712 II, 4| aztán egy kis vak-szik is holttetemkedett rajta, amibe nem lehet mást 10713 II, 3| vannak ezök a kis bögrék a holttetemök fejinél - kacsint rám az 10714 I, 1| légyfogással a nyaraimat. Hólyagosra törtem a kezem, jajgattam 10715 II, 3| csillogása is gyenge a kútfenék homályában, de azért mindjárt eldugta 10716 II, 4| kocsis is, a sofõr is.~Ránk homályosodik, mire Istennek ajánljuk 10717 II, 4| mondott; mert akármit beszél Homerosz, az Olimpuszon is alkotmányos 10718 I, 2| déligyümölcsben, lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész. 10719 II, 3| olvasnom, regényt írnom, és hõmérõt duggatnom a hónom alá, hogy 10720 II, 4| vette észre, hogy a kicsinek homlokába nõtt haj van, mint a kis 10721 I, 2| tett az ebadta - törölte a homlokáról a verejtéket az inge ujjával. - 10722 II, 3| becsületes képével, nyílt homlokával így fog bekerülni a múzeumba, 10723 II, 3| fogták bele a befonott hajuk homlokba hulló tincsét, és eligazították 10724 I, 1| percben már koccant is a homlokom a téglán, mert beleszédültem 10725 II, 4| kócos hajamat, megcsókolta a homlokomat, és azt mondta:~- Kisfiam, 10726 II, 3| ahogy a szemembe hull a homlokomról a hideg verejték, és észrevettem, 10727 I, 2| megédesítõ gyermeki csók talál homlokon, hanem ez az alattomos kérdés:~- 10728 II, 2| pillanatra az érdeklõdés homlokterébe kerültem. A petúniás asztalok 10729 I, 2| szerepeltek a közérdeklõdés homlokterében, mint a Sándor.)~De a bilincstõl 10730 II, 4| lössz - bólintott a kopasz homlokú ember -, csak olyan nem 10731 II, 4| Hogy õt kivethessék a barna homokbul, amit öt esztendeje öntöz 10732 II, 4| vétek ezért a hitvány posza homokért holdanként három mázsa évi 10733 II, 4| A maga húszholdas fehér homokját átíratta valakire, szintén 10734 II, 3| akkorra már leszakadt a homoklavina olyan három méter hosszúságban. 10735 II, 3| hanem sok.~Hát ennek a sok homoknak egyik szeme ez a bizonyos 10736 II, 4| aki már hazajöttem a ti Homokországotokból, hátha embert faragok belõled. 10737 II, 4| kapta, néha azt is csak úgy homokosan.~- Eriggy, lötyköld mög 10738 II, 4| hideg, ahogy a behavazott homokosgödrök közt bukdácsoltam. Csurgott 10739 I, 1| csupa ellenséges indulat. A homokpuszták búsuló vén betyárjai õk, 10740 II, 4| mind kiérkezett a barna homokra. Rendõr csak egy, annak 10741 II, 3| hazamehetünk ásóért, kapáért, homokrostáért, miegymásért, ami a kincskeresõ 10742 II, 3| verejtékkel ragasztották össze a homokszemeket, és miután elverejtékezték 10743 II, 3| nádaktól, az arany szemû homoktól, a vak sziktõl, a szittyós 10744 II, 4| való volt. A forgószél nagy homokzsákokat táncoltatott, s az ég gálicszínûre 10745 I, 1| csináltam Ósikának, s most ez a homunculus hordozza bajusz gyanánt 10746 II, 2| András lemászott a tetõrõl. A hónaljáig ért a víz, föl-föl is kapta, 10747 II, 3| amely alig látszott ki a hónaljig érõ csikófarkfû meg daruháj 10748 I, 2| megtörtént, a bujdosás második hónapjában. A „renegátok” elég sokan 10749 II, 4| gyereket az õszi és tavaszi hónapokban reggel hattól, héttõl délelõtt 10750 I, 2| másikról, kicsoda. Apa és fiú hónapokon keresztül mindennap találkozhattak 10751 I, 1| szeptember nekem legszomorúbb hónapom marad erre az életre. És 10752 I, 1| tanítótól, mit adott tíz hónapon keresztül tízszer tíz koronáért.~ 10753 II, 4| kompolyodva.~- Kap egy-két hónapot, ugye?~- Löhetségös, hogy 10754 I, 2| jutottak, a pún háborúkat hónapszámra mérték, de a szabadságharcot 10755 II, 1| idõkben melegágya volt a honfibúnak és a forradalomnak. Murad 10756 II, 1| belõle. Utoljára megkérdezte honfitársait, hogy nem lehetne-e ezt 10757 II, 1| Mindegy no, ismeretlen honfitársamnak mindenesetre hálás köszönetet 10758 II, 4| tudja írni római számokkal a honfoglalás esztendejét - mondom, mi 10759 II, 3| amit nekik írtam! De hát a honfoglalókat se hagyhatom, nekem azokat 10760 I, 2| Ezer szerencsénk, hogy a honfoglalóknak meg nem tiltották a közrendészeti 10761 I, 2| Maret úrnak olyan megbízható hongrois-ra lett volna szüksége, aki 10762 I, 2| esztendeig oktatták a gyakorlati honismébõl, hol olyan vidéken, ahol 10763 I, 2| Pestre. Meg is találtam a Honmûvészben, oly szép, hogy érdemes 10764 I, 2| van rá, hogy az Akadémia honorálja a kutatásaimat, mert nem 10765 I, 2| bõrbajuszos szánk. Illik honorálni a kenyéradói humort csakúgy, 10766 II, 1| korhoz képest emberségesen honorálta zenemûveit. Anna Mária ujjai 10767 II, 1| miletoszi hölgyek azzal honoráltak, hogy szép Erippét megválasztották 10768 II, 2| Addig csak papírszalvétával honorálták társadalmi állásomat.) Egy 10769 I, 1| jelesének is föltették. A honorárium nem sok, csak tízezer korona. 10770 I, 2| pedig kiadatván a hajdúk honoráriumát az ákovitából, levelet írt 10771 I, 2| nem fáj”. (Legföljebb a honoráriumban van egy kis különbség. A 10772 II, 3| Mihálynak, mikor nekem az a honpolgári kötelességem, hogy õt a 10773 I, 2| bajusza, mint a kos szarva. Hont megye zegzugaiból elõparancsolt 10774 I, 2| Múzeum õre, gyûjtõ úton járok Hontban.~- Úgy? - mosolyodott el 10775 I, 1| másért akadt meg rajtam a Honthy Berta kisasszony áldott 10776 I, 2| kilenc kád szarkatojást honunk nagyjainak bocsátom rendelkezésére, 10777 I, 2| bujdosott elõle a szegény honvéd, ki merre látott.~A mi falunkba 10778 I, 2| régen vége volt már akkor a honvéd-dicsõségnek. Német lett az úr az országban, 10779 I, 2| ragyogott a szemünk, ahogy a honvédek csatáiról beszélt, de senkinek 10780 I, 2| szabadságharcosokkal a magyar honvédeket kell szembeállítani. S csakugyan, 10781 I, 2| szabadságnak. Igaz, hogy honvédõi minõségében is hamarosan 10782 I, 2| beállott szabadcsapatával honvédõnek, mert ha valaki, õ igazán 10783 I, 2| nagyapjának, Árvay László honvédszázadosnak a följegyzéseit, amelyekben, 10784 I, 2| király! Tanuld meg, mi az a honvédvitézség!~Szegény fiú ledobta a válláról 10785 II, 2| dugok a szádba, hogy azt a Hoover számára külön ragasztották 10786 I, 1| több esze volt, mint hogy hópalotában lakott volna. Nem is fagyott 10787 I, 1| bölcselmetek álmodni képes, Horatiók! S a régiek ebbõl többet 10788 I, 2| neköd köll ûket az öledbe hordanod.~- Már mér’?~- Már azér’, 10789 I, 2| õket zsoldjába. Székeket hordattak át velük a nagykocsmából 10790 I, 1| még nem volt, Márton. Ezt hordhatja télen-nyáron, akár bukfencet 10791 I, 2| esetekben még a zsiráfok se hordhatják fönn az orrukat.~Mire a 10792 I, 2| Nehéz süveg a korona, nem hordhatom mindig a fejemen - ez volt 10793 I, 2| gusztusát!~- Héj, a sejtán hordjon el benneteket! - ordította 10794 I, 2| annyi volt az ámbituson hordóban, csöbörben, vödörben a méz, 10795 II, 2| legtöbbet a borhoz. Egy hordóból való ez mind a négy üveggel. 10796 I, 1| kíváncsiságát is: hogy mért nem hordok én most bajuszt. Azért, 10797 I, 2| ebédlõt üresítették ki a hordók számára.) Úgylehet, még 10798 II, 1| Montpellierben jártam, borzasztó nagy hordókat láttam az utcán, s azok 10799 II, 2| mögrakott, hogy még most is hordom a kékjit.~Mátyás ezt némi 10800 II, 2| programbeszédét, hogy amint fölállt a hordóra, a két ujját a szájába tette, 10801 II, 4| a fagyott lábnak, vagy a hordóskáposzta, az csakugyan nagyon meggondolni 10802 II, 2| hogy az ötödik dûlõben még hordót se láttak akkorát.~Ez bizony 10803 I, 2| szeme jártatása, hangja hordozása mind a disztingvált magyar 10804 I, 2| király, aki olyan büszkén hordozná az ünneplõ koronáját, mint 10805 I, 2| világon semmi egyéb, csak hogy hordoznod kell a süveget, és fütyülnöd 10806 II, 4| valaha szalmakalapom is, hordoztam is vagy három nyáron. De 10807 I, 2| osztrák katonák ugyancsak hordták az irhájukat az olasz méhek 10808 I, 2| kezemre kerültél.~- Hát hordtam egy hónapig a kékjit, tekintetös 10809 I, 2| hegyes fejû, kajla fülû, horgas inú, de azért a jámbor fejedelem 10810 II, 1| mert beszélni se jó róla - horgasztotta le a fejét Salamon. - Most 10811 II, 5| fõképpen sokkal messzebb horizontokra nyújt kilátást. Minél magasabbra 10812 I, 2| megjavítaná a külpolitikai horizontot. Másodszor a rovásírást 10813 I, 2| az miféle jöttment ott? - horkant oda mérgesen Kereki. - Tán 10814 II, 1| törvénytisztelõk. Nemcsak föl nem horkantak a rendelet ellen, hanem 10815 II, 1| se mentél el, batyuska? - horkantott ki a házõrzõ. - Nem, a kisasszony 10816 II, 1| a világon, mint Xanthosz horkolása, de az lármának is kiadósán, 10817 I, 2| fejedelem sátrai elõtt is horkoltak a strázsák. Nem vették észre, 10818 II, 4| tödd a szalonna-akasztó horog alá!~Olyant villámlott, 10819 II, 1| tátogott a szája, mint a horogra került halé.~- Isten õrizz, 10820 I, 1| van a kalapnak, akkor a horpadásokat is meg lehet neki bocsátani. 10821 I, 1| kihúzott alúlok egy összevissza horpadozott keménykalapot, amit maga 10822 I, 2| mócsingot is leküldte a horpaszába, alig látszott ki a csonthegyek 10823 II, 4| a képe a pénzen van, az Horthy Miklós kormányzó. Egy ember 10824 I, 2| nagy szó, bizonyíthatja Horváth Zoltán, a kiskunok követe. 10825 I, 2| makkot a Jellasics eltévedt horvátjai, ha Perczelnek hírt lehetne 10826 I, 2| beérte volna azzal is, ha Horvátországot idecsatolják Szegedhez. 10827 I, 2| latint, a németet vagy a horvátot?~Fogalma se volt róla, hogy 10828 I, 2| Zrínyi-csapatának nyolcezer horváttal és tizenkét ágyúval. A két 10829 I, 2| mutatta is a lábát, amit horzsolt egy horvát golyó, de már 10830 I, 2| Szaid Musztafa basa. A „Hos geldi és szefa geldi” (légy 10831 I, 2| áldozatát látta a különös hõsben, akit lelkes tósztok köszöntöttek. 10832 II, 4| belefájósodott a fejem a hõseimbe, hogy át akartam õket engedni 10833 I, 2| általában tudunk nemzeti hõseinkrõl. De hogy miért lett belõle 10834 I, 2| lehet, mert se a hõs, se a hõsnõ nem vezetett naplót. Valószínûleg 10835 II, 4| ember a szebb nembõl való hõsnõimet meg is itattam az iszalaglevélrõl 10836 II, 1| történeti szerepét, egyéb hõsökkel nem dicsekedhetett, csak 10837 II, 3| harminc lépés lehet a széle, hossza. A vetésért adok Illésnek 10838 II, 3| húzatni az árkokat, én meg hosszában, s mivel a nyílt összeütközésre 10839 I, 1| farkáig sárga, és egész hosszában-széltében bagószagú. Mert mindig a 10840 I, 2| értékkel buzgó elõmozdítójának hosszas éltetéseért jelentett lelkes 10841 II, 4| aki möglépte mán száz tû hosszát.~Modol nem háborodott föl, 10842 II, 3| mindenre, mércsikélem a vajzok hosszát-szélét, és skatulyába teszem még 10843 II, 1| válaszolt az ajánlatra. Kissé hosszúaknak találta ugyan a védõszent 10844 I, 2| kártyán, ki asszonyon. (Hosszúéletû, nagy asszonyszaggató urak 10845 II, 3| kõbaltásokat és bronzcsákányos hosszúfejûeket, továbbá olyan csonttetemeket, 10846 II, 4| akkor egy pillanatra mindig hosszúinges kisgyereknek érzem magam, 10847 II, 4| jár. Talán ruhaféle is. Hosszúkásak is zötyögtek benne. Hû, 10848 II, 4| hogy cinege-e vagy szarka. Hosszúlábú kaszáspók iramlik végig 10849 II, 3| bicskával a mélységet is meg a hosszúságot is. Azt azután a faluban 10850 I, 2| tõle, hogy mint „lábon lévõ hosszútávfutó” részt vesz-e a „szenior 10851 I, 1| becsüljétek meg ezt a kis hõst! Melyiktek ad neki helyet 10852 II, 1| fújdogál a szelecske, és hõsüllyedés várható, csapadékkal. Ezen 10853 II, 1| ember nem megy ebédelni a Hotel Nettunóba, hanem az egyik 10854 II, 1| berendezés, hogy a legdrágább hotelben sem található.~Történik 10855 I, 2| tudta a dürgést a bécsi hotelekben, s a Fehér Farkasból elõkurkászta 10856 I, 2| kréta nélkül az érdemes hotelier.~- Tessék? - tátotta el 10857 II, 1| három templom van benne. Hotelja van tizenhét, és utcája 10858 II, 1| lehetett a hegyeken átmenni a hótól, ha kitavaszodott, akkor 10859 II, 3| gazda -, nem ögyéb ez, mint hótt embör.~A holt ember aztán 10860 II, 4| szeleket, havakat. Mért ne hozakodnék elõ ilyenkor e két különös 10861 II, 4| van, nyiladéka van, sõt hozama is van, mint üzemnek. Nagy 10862 II, 4| alanyesetek és a közös nevezõre hozandó törtek közé, s megtanítjuk, 10863 I, 2| azt a barátságot az úr, hozassa el a Katitul az én subámat.~ 10864 I, 2| találunk. Azt indítványozom, hozassunk hiteles füvet az õshazából, 10865 II, 2| nyomán hamarosan tisztába hozatik a dolog. Sztirinya József 10866 II, 1| és nem Bouret asszonyt hozatja fel az udvarhoz - számolgatta 10867 II, 2| vasútba. Öregpapot lehet hozatni a városbul, püspöksüvegben.~ 10868 II, 1| áldja meg, hanem Bagdadból hozatom el a nagy-imámot, hogy dugja 10869 II, 1| esztendõvel ezelõtt Jeruzsálembõl hozattak maguknak az istenfélõ signorok 10870 I, 2| kér darabjáért, de azért hozatunk próbára hármat.~- No-no - 10871 I, 2| mondta nagy alázatosan:~- Tán hozhatnák is már azt az ökröt, mert 10872 I, 2| onnan csak jó erkölcsöket hozhattak magukkal.) Ellenben az élõ 10873 I, 2| valóságos burána volt, az a hózivatar, amely a szarmát síkon lovastól 10874 I, 2| valószínûleg éppen olyan dühbe hozna az, ha csontjaik valahol 10875 I, 1| A többi már rossz hírbe hozná az intézetet.~- Hát persze, 10876 II, 1| az orrát, de ha törvényt hoznál róla, mindnyájan orrunk-vágottan 10877 I, 2| volna, akkor Kingyesbõl hoznánk a füvet, az én komáromi 10878 I, 2| elnapoltatni õsanyám.~- Dehogy hozod, fiam. Hiszen ehol, itt 10879 I, 2| ószövetségbõl van véve, ott is csak Hózseás prófétából, s ez olyan ténykörülmény, 10880 I, 2| próféta nemzetiségérõl, Hózseást maga a biblia is csak a „ 10881 I, 1| édesapám. - Ezt mitõlünk hoztad el, ugye?~- Onnan én, koma - 10882 II, 1| kardcsiszárnak. - Hát te mit hoztál, fiam?~A kardcsiszár azalatt 10883 I, 2| szolgabíróhoz.~- No, mi jót hoztatok, tápéi emberek? - kérdezte 10884 I, 2| míg fütyülõ varjút nem hoztok.~- Ezt add már írásban, 10885 II, 4| úgy volt, hogy vadkacsát hozunk, de aztán csak Matykót hoztuk, 10886 II, 1| s ha te kilenc hónapra hozzáadod a feleségedet, mire visszaveszed, 10887 II, 3| a maszatos képecskéjét hozzádörgöli a magáéhoz, és kijelenti, 10888 II, 3| Ilyenformán nehezen voltak hozzáférhetõk mind a két helyen, s nekem 10889 I, 1| a csúfolódást, csakhogy hozzáférhettünk a szánkóhoz. Gyuri, Pali 10890 II, 3| mezõkön, de ehhez nem tudtam hozzáférni. Bent pipált az eresnyakú, 10891 I, 1| tél volt, azóta se tudok hozzáfoghatót. Fenékig befagyott a patak, 10892 II, 1| értük a jó szót.~Akkor is hozzáfordultak, mikor Ferenc elrendelte 10893 II, 2| visszaköszönni a bakternek, hozzágondolván azt, hogy „no, látod, tégöd 10894 I, 2| Öreg vak koldus botorkált hozzája a templom sarka felõl. Egyik 10895 II, 2| vérüket a vasútért, mindenféle hozzájárulások formájában.~- Jó szûvvel 10896 I, 2| született csecsemõ kisujjához hozzájusson, mivel az õ társadalmi köreiben 10897 II, 3| fel lehetne törni, akkor hozzájutna a vizecskéhez, és elkezdte 10898 II, 1| feledékenységéért, amellyel hozzájuttatott ahhoz az örömhöz, hogy otthon 10899 II, 3| kenyerezést.~~„Posta jön.” Nekem hozzák a postát, táskaszámra az 10900 II, 2| Jönnek-mennek a népek, hozzák-viszik a híreket, okosodhat azokból, 10901 II, 4| jeggyel, mikor a gépszekér hozzákoccan egy kicsit a sorompóhoz. 10902 I, 1| babakocsit egy zsineggel hozzáköti a lábához, aztán hol elõrerúgja 10903 II, 4| kalapja, s hátranyaklott feje hozzákoppant az ablakpárkányhoz.~Más 10904 II, 1| kifüttyentették a csárdást.~- Hozzál ki nekünk egy serpenyõt, 10905 II, 3| tájon, mert a jó Isten is hozzálátott a bokrétoláshoz. Elcsomagolta 10906 I, 2| támogatni.~- Vagy a helyedbe hozzam üket, és én igazítsak egyet 10907 II, 1| sohase volt érkezése, hogy hozzámelegedjen. Mindig fontos tanácskozása 10908 II, 2| neköm se jó. Csökélylöm.~Hozzámérik a vöröset a kékhez: hát 10909 II, 4| úr, az Isten áldja mög a hozzámvaló jóságát - igyekezett elkapni 10910 I, 1| éreztem, mintha a lábam hozzánõtt volna a kõhöz.~- Mi a macska? 10911 I, 2| egyszer megtudom rólad, hogy hozzányúlsz ahhoz az ijesztgetõ hegedûdhöz, 10912 II, 4| bicskát, amivel a vadhagymát hozzáporciózta a kenyérhez. Most látom, 10913 II, 1| rászolgált, mert egy költõt hozzásegített a halhatatlansághoz, és 10914 I, 2| legyen mondva, a gyerek nincs hozzászokva ehhez a hanghoz, azért virágszeme 10915 I, 2| városatyák csakugyan mindenhez hozzászólnak. Bizonyosan azért, mert 10916 II, 1| cselekedni, de még jobban hozzátapadt a falhoz.~- Tõrrel?~- Az 10917 I, 1| alatt, azután megfagyott, és hozzátapasztott a kõhöz.~- Sebaj, kikerül 10918 I, 2| orvosságot fõzni: ez mind hozzátartozott a borbélyi tudományhoz.~ 10919 II, 3| nyugtatom meg az anyaszívet, s hozzáteszem azt is, hogy a mai világban 10920 II, 4| mondják három felül is, s hozzáteszik azt is, mint ilyenkor szokás, 10921 I, 2| szeretnénk megtanulni.~- Hamar hozzatok hát levesnek valót - húzta 10922 I, 1| kivett a kosárból egy tojást, hozzáütötte a csizmája sarkához, s megcsóválta 10923 II, 4| minden az utolsó srófig. A hozzávaló szíjakat levágtad az „éds’ 10924 II, 3| zavarodottan pillog oda Imrére. Hú, barátom, ez valami nagy 10925 II, 1| falun-városon, hogy volt egy hûbérese a királynak, akinek a gyomra 10926 II, 3| amelyekre sok töprengés, hümmögés, összevetés után egy kis 10927 II, 3| Savanyú arcok, kelletlen hümmögések fogadtak mindenütt. Mindenki 10928 I, 1| kinevették õket, hol zavartan hümmögtek, hogy mi érhette Márton 10929 I, 2| a gróf csak díszveretes hüvelye volt az igazság pallosának - 10930 I, 1| Székre kellene állítani ezt a hüvelykmatyit, hiszen így egészen elvész!~ 10931 II, 4| után jobban föltekintem a hüvelykpici férfiút, aki ilyen kiegyenlítõ 10932 II, 4| férfiú a szájába nem veszi a hüvelykujját. A békeszerzõdésen ez a 10933 I, 2| elõször Julcsára gondolt, a húgára, aki Hollner mézeskalácsoséknál 10934 I, 2| elsõ, hogy kiházasítja a húgát. Házat is, földet is vesz 10935 II, 4| szája széle.~- Marika.~- Húgod?~- Az - mondta Pétör, és 10936 II, 4| pályán van indulóban. A húgomnak is van valami pedagógiai 10937 I, 2| Lamartine-ra ess Victor Hugóra kívánkoztak, Bem - Napóleon 10938 I, 1| hogy a koponya fejlõdött Huh! Ha még azt mondanám, hogy 10939 I, 2| itt mindjárt olyan ördögi „huj-huj”, hogy a föld alatt is elszörnyednének 10940 II, 4| nagy szívbéli keserûséggel hujjog ki Matykóra a legény az 10941 II, 2| homokon kell tartózkodni hûlés tekintetébõl, a puli felügyelete 10942 II, 3| Éreztem, ahogy a szemembe hull a homlokomról a hideg verejték, 10943 II, 4| olyan szappanba való avas hulladék volt egy rossz fazékban.~- 10944 II, 3| döfködi a fogát. Mint a lakoma hulladékaiból látom, hideg hajába-krumpli 10945 II, 4| bérlõk, mint koporsók a hullaházban. - Állj elõ, földhözragadt 10946 I, 2| pelyvát, s hol szemenként hullajtotta el, hol csomósan ágyazta 10947 II, 4| kedvemben jártak. Mindig akkor hullajtották el egy-egy tollukat, mikor 10948 II, 1| végén a francia forradalom hullámai a csöndes Stralsundba is 10949 II, 3| lehettek ezek az illetõ hullámok világi életükben.~(Errefelé 10950 II, 3| annak folyása és örvénye, hullámzása és feneketlensége, és nõjön 10951 I, 2| hölgyek könnyeivel vegyesen hullanak alá koszorúk, csokrok, virágok 10952 II, 5| társadalomnak a legapróbb darabokra hullását, mindenki háborúját mindenki 10953 II, 3| Errefelé hullámnak mondják a hullát, akik ésszel élnek, mert 10954 I, 1| tizenöt keresztanya becézgeti, hullatván a kalapjába az aranykrajcárt.~ 10955 II, 3| befonott hajuk homlokba hulló tincsét, és eligazították 10956 II, 4| egymásnak, nagypelyhû hó kezdett hullongálni. Marikát éltében-holtában 10957 I, 1| patak, a verebek megdermedve hullottak le a fákról, a háztetõrõl 10958 II, 3| különben mink is a hegyibe hullottunk volna a kiskun Thonuzobának, 10959 I, 1| karjára a szerencsemalac hûlõ tetemét - vissza kell mennünk. 10960 I, 2| görlicék?~- Ki is sültek, ki is hûltek. Fenjön kend hamar kést, 10961 II, 4| akarták eleganciájukat a humanizmusnak feláldozni. Csak az öreg 10962 II, 2| vizet -, addig löhet egyet humni.~Nagy kurjongatásra ébredt 10963 II, 4| napraforgó a tanfelügyelõ. (Van humor a gyerekben.) Aztán meg 10964 II, 4| fametszetekbõl és régi szép humoreszkekbõl - igen komoly tanulmányokat 10965 I, 1| látnivaló, hogy a barátom humorista. (Van is rá jussa, mert 10966 I, 1| azok mind hajlamosak a humorra.) Hát én nagyon szeretem 10967 I, 2| Illik honorálni a kenyéradói humort csakúgy, mint a tanárit.~ 10968 II, 4| figyelemre. Nem a boruk, hanem a humoruk miatt. Gajgonyán ugyanis 10969 II, 3| másfélezer évvel ezelõtt valami hun-avar úr övszíján fityegett.~- 10970 I, 2| szavárul, ki s kié.~Hát ez hun-kor. Mert alföldi hunkori sírokban 10971 II, 3| bennem, és ne tartson úri huncutnak.~El is értem a célomat. 10972 I, 2| leruccant volna hozzá egy kis huncutozásra. De ez bizonyosan csak azért 10973 I, 1| voltam~Egy minden világi huncutságban jártas barátom azt kérdi 10974 II, 4| tudományoktól és egyéb világi huncutságoktól. Éppen úgy, mint a többi 10975 I, 2| hogy hogyan jöhettek rá a huncutságukra, mikor egyik se a maga nevét 10976 I, 2| értzherceg Josef, vivat Hungaria! - ez volt a Szép Juhászné 10977 II, 1| EXTRA HUNGARIAM~ 10978 I, 2| elõállított herepfedénynek Hungaryban is piacot lehetne csinálni.~ 10979 I, 2| megírom mister Kingnek, hogy Hungaryt hagyja békén, van annak 10980 I, 2| ez hun-kor. Mert alföldi hunkori sírokban kis gyerekcsontvázak 10981 I, 2| van Kálmánynak, de az nem hunnak mondja Kis Kampót, hanem 10982 I, 2| No jó, de a vasúthoz hunnan lönne neköm tanultságom? 10983 II, 3| és kiporciózok harminchat Hunniát. - Döncõ! - szólítom, aki 10984 II, 3| a jazigokról, és most a hunokra virradt föl. Úgy elszaporodtak 10985 II, 4| nemcsak a cirokföldekben alvó hunoktól, hanem napszámosaimtól, 10986 II, 4| történetet.~- Ekkor a haza Hunyadi Mátyást választotta királlyá 10987 I, 2| amely elõtt nem lehet szemet hunyni. Nem is beszélve a nevezett 10988 I, 1| fölneszelt a gyerek. Álmos hunyorgással nyitotta föl a szemét, amely 10989 I, 1| szolgált a csudaködmön? - hunyorgatta ravaszul apró szemét - tett-e 10990 I, 2| Hoztunk észt, vinnénk pénzt - hunyorogtak ravaszul a tápéiak.~De már 10991 I, 2| inspektornak. Egész éjszaka le nem hunyta a szemét. Ha a betyárokat 10992 I, 1| már a szomszéd földjére huppan az ember lába. Az a szerencse, 10993 I, 2| fõgenerális, valami nagy huppanás hallatszik a várfalak felõl. 10994 I, 1| a fejébõl, hogy földhöz huppanthassa.~- A Máriáját neki! Tíz 10995 II, 2| magasságáig, s csak onnan huppantotta le, úgy, hogy egyszerre 10996 II, 4| mikor ráért.~- Hát téged mi hurcolász itt ilyen korán?~- Röttentõ 10997 II, 4| az országútra, hogy nem hurcolász-e arrafelé valami hivatlan 10998 I, 2| belsõ zsebében csakugyan hurcolásztam volna egy szállítólevelet. 10999 I, 2| hazájában, s a dohányzacskójában hurcolhatja szét a forradalmat mindenfelé.~ 11000 I, 2| ha nekünk adná az úr a hurcolkodásra azt a száz forintocskát.~- 11001 I, 2| a spektábilisznek, hogy hurcolkodjon el Bécsbõl, még szépen van.~ 11002 I, 2| az Ösze Kun kovács házába hurcolkodott, Ösze Kun kovács pedig a 11003 II, 3| odajutottunk, sõt már tovább is hurcolkodtunk.~Ma délben szedtük föl Kotormány 11004 I, 2| Sándor. Mink majd holnap hurcolkodunk is elõlük Kikindára.~- Elmögy 11005 I, 2| összekötve és a nyakába vetve hurcolna hazafelé, mindjárt a Latrán 11006 II, 1| a spanyol gályák be nem hurcolnak az Újvilágból valami förtelmes 11007 I, 2| amit nem akart magával hurcolni a bujdosásba.~Biztos helyet 11008 II, 4| hogy annyi néhai istent hurcolok magammal, lehetett õket 11009 I, 1| bujtogatom a népet.~Engem nem hurcolt föl az apám a városházára, 11010 II, 1| Musztafa Bekri nevû csavargót hurcoltak eléje, akit boriváson értek, 11011 II, 1| örült, hogy nem az embereket hurcolták el, holott annyi erõvel 11012 I, 2| egyéb. Másnap már színe elé hurcoltatta a mokány kis székelyt, és 11013 I, 2| méltó volna rá, hogy minden huri lábáról õ vegyen mértéket - 11014 I, 1| Vett lyukas bográcsot és húrjahagyott tamburát, törött handzsárt 11015 I, 2| össze kellett rántani a hurkokat, amelyek már hónapok óta 11016 I, 2| aki kövér kis lábára hurkolt zsineggel (a zsineg alatt 11017 I, 2| reszkettek az ujjai, s a húrok csodálatos rezgése egyszerre 11018 I, 1| nyakamról a fekete selyemkendõt huroknak.~ 11019 II, 4| nem kösönhetek, mert már hús estendeje elvesejtettem 11020 II, 2| akkor már koppant a fején a husáng, és az ötödik dûlõbeli ember 11021 I, 2| verhették föl!~- Talpra husárok! Hátunkon azs ellenség! - 11022 I, 2| gyanánt lehetne megenni a húsát pénteken.~Hát a gróf a piaristáknál 11023 II, 1| kis összeszáradt, fekete húscafat ficánkol, mint a papagáj 11024 I, 2| fejedelemnek a napszállat hûsében, s a deák félt, hogy nagy 11025 II, 1| egy görög férfiban ennyi hûség van.~- Barátommá fogadlak - 11026 II, 1| megkérdezte tõle, ennyi hûségért csak nem azzal fizet, hogy 11027 II, 1| próbáját adhatják annak, milyen hûséges és engedelmes alattvalók, 11028 II, 1| csizmapucoló fia teljes hûséggel adta elõ apja tragikus halálát. 11029 II, 3| levágni azért a fertálykiló húsért, aminek az õ öreg gyomra 11030 II, 3| Döncõ a fogpiszkálással húsevés illúzióját akarja kelteni, 11031 II, 2| mégis óvást jelent be a húsevõ világnézet ellen.~- Szalonna? - 11032 I, 2| szopogathatott volna, de húsféléhez nemigen jutott az istenadta, 11033 II, 1| kardcsiszárnak a felesége is ott hûsölt a gránátbokrok alatt, az 11034 I, 1| húsz esztendõn keresztül húsolta a bõrt.~Mikor fölhagyott 11035 I, 1| fehér cipót, olyan rózsaszín húsos-szalonnát nem láttam, mint azon a 11036 II, 4| a fiúnak, sárgarépának a húsosát, azt is hámozva; a lány 11037 II, 2| éjszakára az ablakban egy kiló húsosszalonnát mög egy kiló zöldpaprikát 11038 II, 1| levesbe, mert hátha aztán a húsra is kedvet kapnék.~En Pere 11039 I, 2| kinyitotta a tarisznyáját, s huss! kiröpült belõle a varjú.~- 11040 II, 4| és állatainak a teje vált hússá és vérré, úgy nekigömbölyödött, 11041 II, 2| kilencven fillérrel jobb, csak hússzal.~- És az ötpengõs?~- Huszonkettõvel.~- 11042 I, 2| van, dehogy! Ebben csakis húsvéti misét fogok mondani.~- Nem 11043 II, 4| templomba? A falusiak elmennek húsvétkor, karácsonykor, hiszen azért 11044 I, 2| hamvazószerdával és végzõdik húsvétvasárnappal. (Igaz, hogy ha még egy 11045 II, 4| alatt sokra mén. Hát még húsz-harminc esztendõ alatt!~- Csak nem 11046 II, 4| úgy képzelné az ember, a huszadik század gyermeke tanulás 11047 I, 1| kollégák is. Voltak vagy húszan, elemi tanítók, középiskolai 11048 I, 2| országgyûlés egy hetven felé járó huszárezredestõl, aki megcsókolta a tábornok 11049 I, 2| taszította kifelé a fõbíró huszárja az ajtón, úgy, hogy a szemben 11050 II, 2| vastagabb vót, mint egy mostani huszárkapitánynak a dereka.~Persze az régen 11051 I, 1| mindenféle szép lovakat, huszárokat, akasztott embereket, de 11052 I, 2| vitézt.~- Mi a neved, fiú?~A huszárra a hosszú táborozás alatt 11053 I, 2| megüzente, hogy a magyar huszárról nem szabad azt írni, hogy 11054 I, 2| ritkaságképpen tartogatott ezüst húszasokat, a gyerekek krajcárkákat 11055 I, 2| tele volna a ládafia ezüst húszassal!~Addig-addig feleselt egymással 11056 I, 2| meglátta a sógora új asszonyát. Húszegynéhány esztendõs volt akkor a Szépszájú 11057 II, 2| magárjegyzék, annak is éppen húszesztendõs. Ahogy kinyitom, akkora 11058 II, 2| bekötött szemmel ráismer húszféle borra az ízérõl, szagáról. 11059 II, 4| pengõt, tízfilléresekben, húszfilléresekben, ötvenfilléresekben, kitõl 11060 II, 4| a barna homokba. A maga húszholdas fehér homokját átíratta 11061 I, 2| harmincnyolc kutyája közül vagy húsznak a neve. Van azok közt Nyomozó ( 11062 I, 2| virágok a legszebb betyár elé.~Huszonhárom esztendõs volt akkor Bogár 11063 II, 4| gyermekkoruk meséibõl.~Huszonhatan soha a hírét se hallották. 11064 I, 2| negyvennyolclapú, a hetvenélû, a huszonhatsarkú állat. A gyémánt kristályalakja! 11065 II, 4| a hírét se hallották. A huszonhetedik, a fiatalok közül való, 11066 II, 2| hússzal.~- És az ötpengõs?~- Huszonkettõvel.~- No és a szivarcsodák? 11067 I, 2| elõgombolta az írásait. Tessék, huszonnégyéves korában beíratkozott a gimnáziumba, 11068 I, 1| tanár úrnak. De a hajába már huszonötesztendõs korában beleragadoztak a 11069 II, 2| nagyján, a kékön.~A „kék” a huszonötezer koronás. Nevét, számát nem 11070 II, 1| magyar és a német lexikonok huszonötezerre teszik áldozatainak számát, 11071 I, 1| Közigazgatás volt a szakmám huszonvalahány esztendõvel ezelõtt, én 11072 I, 1| szerint való barátom is hûtlen lett hozzám. A színészek 11073 II, 3| vasárosra, aki most valami hûvös sörházban üldögél, nem is 11074 II, 3| aztán, hogy no, emberek, hûvösöljünk egy kicsit. Megesett a szívem 11075 I, 2| elõrikkantotta a kisbírót, és hûvösre tetette a két diákot.~- 11076 II, 1| hogy megcsapott a márvány hûvössége. Mit tegyen az ember, mikor 11077 I, 2| felõl. (Mert a süvege a nagy huzakodásban lemaradt a fejirõl, amúgy 11078 II, 2| A vonat kezdett nyögni, huzakodni, ahogy indulás elõtt szokta. 11079 II, 3| érte, véletlen találat.~Nem huzakodtam tovább Cuci Jánossal, a 11080 I, 2| Frigyes még a Mária Teréziával huzalkodott. Hû, az tán még Kossuth 11081 I, 2| tarhonyás hasú városi hajdúkkal húzassa le!~- A nyilvános elégtételbõl 11082 II, 3| földet, ugye? No jó. Be is húzati. Az is jó. De azért a föld 11083 I, 2| baj, hogy egész éjszaka huzatja a vendégeinek.~A madarásztói 11084 II, 4| hogy õ is a maga fészkében húzhassa meg magát a porontyaival, 11085 I, 1| rákiáltott:~- Örülj, hogy húzhatod. Gyi, Szellõ, gyi Bogár!~ 11086 II, 3| biztatott, mert csak a laposon húzhattunk árkot, a kertben még paradicsom 11087 I, 1| ablaküvegen le és fel való huzigálása, s ezt is rendesen csak 11088 II, 1| kivilágítás, ha õkegyelmességét húznák fel a piactéren, már az 11089 II, 1| Szóval az Úristennel is ujjat húznátok? - nézett vasvilla-szemmel 11090 II, 3| tegyék le a szerszámot, és húzódjanak egy kicsit az árnyékba, 11091 I, 2| ki elõle.~- Nono - mondta húzódozva, mikor a búzapiacon megéljenezték -, 11092 II, 2| Cicellét, mintha firhang mögé húzódtak volna. Hát az mitõl lehetett, 11093 I, 1| Hát a könyvek, fõnök úr? - húzódtam közelebb a könyvosztályhoz.~- 11094 II, 4| helyen járok-e.~- Nem tom - húzogatja a vállát -, ottan van az 11095 II, 4| No, akkor inkább csak húzom - gyürekezett neki a martonosi 11096 I, 2| de a mariahilfi rendõrség húzta-halasztotta a licencet. Valósággal kirabolta 11097 I, 1| csizmadia-inasok, és úgy húztak magukkal a kocsiúton a piacra. 11098 I, 1| Most már a Szabó Gergõék húzták õket.~Ekkor énnekem egy 11099 II, 1| bõrét, mert akkor téged húzunk nyársra, és addig forgatunk 11100 I, 1| Favágó Jánoskát.~- Egyszer ti húzzátok, máskor mi ülünk benne - 11101 II, 3| láthatja, hogy vigyázva húzzuk be az árkokat, mindenütt 11102 I, 1| megismerni, hogy mindent i-vel írt, amit más rendes ember 11103 I, 1| ahogy következik!~- D3 E4 F5 I6 ...~- Elég, mehetsz a helyedre - 11104 II, 1| azt akartam megtudni, hogy Ibériában olyan kellemes penészszaguk 11105 I, 2| viszontagságos utazását Ibériától Budapestig. Ez juttatta 11106 II, 1| abban a percben elviszi az iblisz a gyaurokat, és megint mink 11107 II, 1| zuhog rá a virág-gránát. Egy ibolya-srapnel célt téveszt, átrepül a 11108 II, 1| aranyhaját, és megcsókolta ibolyakék szemét. S mire a kakas megszólalt, 11109 II, 1| lett volna az Olimposzon az ibolyaszemû miletoszi asszony miatt, 11110 II, 3| emberre, aki egy szétnyomott ibrik darabjait állította össze 11111 I, 2| Van azok közt Nyomozó (Ichnobates). Feketelábú (Melampus), 11112 I, 2| találtam a sifonér sarkában egy icipici kis skatulyát. Arany a teteje, 11113 II, 4| csak, kérem szépen, már idább húztam egy kicsit.~A kalauz 11114 I, 1| utánozni tudná azokat az ide-oda csúszkáló, hol hanyattvágódó, 11115 II, 3| az egész udvart, az õsök ideadták, amijök volt, becsomagoltunk 11116 I, 2| Máig is azt hiszem, olyan ideális faggyúlevest az utolsó budai 11117 I, 2| szép világ, mikor olyan idealisták szerepeltek a közérdeklõdés 11118 II, 1| kapta, hogy odább van az az idébbnél, ahol a gallusok laknak.~ 11119 I, 2| azzal is, ha Horvátországot idecsatolják Szegedhez. Tudniillik Zágrábban 11120 II, 4| történt, messze innen, mire ideértünk, már az ég alján vöröslött 11121 I, 2| pokolban is csakúgy megy, mint idefent. Húsz esztendõvel ezelõtt 11122 II, 1| kapkodnak.~De Saint-Aulaire úr idegei nem bírták ezt a plebejus 11123 II, 1| porcikája.~- Igen, de az idegeim! - nyögött a torony.~- Persze, 11124 I, 1| micsoda szamárság a fák idegeirõl beszélni! Az egyik ember 11125 I, 1| azért, mert tanult. A fák idegéletérõl nem szoktak a tanár urak 11126 II, 1| meggondolja a mai világban, hogy idegenbe menjen-e azért, amit itthon 11127 I, 2| alá tették. A gajtói hõs idegenben is magyar földön alussza 11128 II, 2| és mikor az rábõdült az idegenekre, csendesítõen megveregette 11129 II, 1| csekély hasznára városuk idegenforgalmának. Mi volt igaz a pletykából, 11130 II, 4| szalad szegényke abban a nagy idegenségben, ha fölkérdezi a Szûzanya:~- 11131 II, 4| hivatalos helyre. A fehér falka idegenül tévelygett ott a nyárfák 11132 II, 4| ingeujjával. Nem tudta, hogy ideges, csak azt érezte, hogy olyan 11133 II, 4| kultúra türelmetlensége idegeskedik a hangjukban:~- Sokat köll-e 11134 I, 2| néz, s ezzel rettenetesen idegessé tette, akit szemügyre vett.