Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Móra Ferenc
Tápéi furfangosok

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)


1-aldoz | alelo-arany | arass-banat | banda-belel | belem-bizal | bizan-budos | bukkf-csata | csatl-csosz | csott-dohos | dokaj-elbuj | elbuk-elmos | elmoz-emlek | emlit-eszte | eszu-fekte | fekti-fiata | fiatu-fofel | fofin-funda | funkc-guszt | gut-hajsz | hajt-havan | havas-hivat | hivei-idege | idegg-irna | irnek-jezsu | joaka-kapuv | kapzs-kepec | keped-kiado | kiadt-kirak | kiral-kocsm | kodex-kolba | koldu-kukor | kukta-lecso | lecsu-lepve | lerag-maeot | mag-megal | megar-megko | megku-meksi | mela-modsz | modfe-nadon | nador-nevna | nevne-odaer | odafo-otsza | otszo-otest | otoga-pedin | pedro-poruk | porzi-ravet | ravic-ropog | roppa-sinek | sing-szago | szagt-szekf | szekh-szinh | szini-szura | szure-tarsa | tarso-terun | terv-torve | torzs-ugyve | ugyvi-vadma | vadna-vegig | vegin-virag | virgi-zsada | zsakb-zygos

      Kötet,  Fejezet
12135 I, 2| is kérnek a nagyságos úr jóakaratából.~A földesúr csak úgy rengett 12136 II, 5| abban a cselekvõ emberi jóakaratban, amely a fejlõdésnek csakolyan 12137 I, 1| boldogulni, de akik legtöbb jóakarattal voltak hozzám, azok a méterrudat 12138 II, 4| szép, tisztesen öltözött, jóállású magyar asszony - nyilván 12139 II, 4| megbékült.~- Ne féljen semmit, jóasszony, van ugyan egy kis baj, 12140 I, 2| a fõbíróban holtig való jóbarátot szereztünk magunknak.~Az 12141 II, 4| eredete. Hogy a faggyúgyertya jobb-e a fagyott lábnak, vagy a 12142 II, 3| az egyik tücski-hajcski jobbágya beszélt. A nagyúr nem válaszolt, 12143 II, 4| fölszabadította a jobbágyot, ezek a jobbágyok nem tudnak semmit. De én 12144 II, 4| valahová a megfödéltelenítendõ jobbágyokat, és helyet keres a cókmókjaiknak. 12145 II, 2| huszonkét fillérrel se mindig jobbak az én rövid szivaromnál. 12146 II, 2| nép véneivel, vegyék elõ a jobbik eszüket.~Az a baj éppen, 12147 II, 1| hogy most már az essen az õ jobbja felõl.~Annál jobban szerették 12148 I, 2| megszégyellte magát, és megkérte a jobbján ülõ aranybojtos supplencet:~- 12149 II, 1| Máriával, lovagi tornákon jobbjára vette, virágcsatákon gyõzelmet 12150 I, 2| kelletni.~A fejedelem most már jobbkedvûen veregette meg az agár fejét.~- 12151 I, 2| hogy Rádaynak õ lett a jobbkeze, de csak úgy, mintLaucsik 12152 II, 3| megpróbálni - vélte Jánosom, mint jobbkezem a destrukcióban, aki 12153 I, 2| rendcsináló kormánybiztos jobbkezére. Ugyan azt is lehetne mondani, 12154 II, 3| por csapódott ki a gödör jobboldali falából, csak annyi, mint 12155 II, 4| innen az utcáról, hogy ami a jobboldalon van, azt az egyik nézheti, 12156 I, 2| hét a fejét csóválja, ki jobbról balra, ki balról jobbra. 12157 II, 4| vonat, le kell ereszteni jobbról-balról a sorompót. Az országút 12158 I, 1| õket a kabátom elejére, jobbrul-balrul. Nagyon szép volt az, és 12159 I, 2| ember. - Nem teremtett annál jobbszívû urat az Isten, csak az a 12160 II, 4| városban a hadisegély végett. Jódarabig várni kellett, mert az asszonyok 12161 I, 2| hazasietett, hogy hazulról jöhessen a hivatal tévõ urak elébe. 12162 I, 2| közé valónak számították. Jöhetett-mehetett szabadon a várban. Ha a 12163 I, 2| leérkezett Fiuméba az írás: jöhetnek a nyakorjánok.~- No, vesszetek 12164 I, 2| csodálkozni, hogy hogyan jöhettek a huncutságukra, mikor 12165 I, 1| végre magam is tisztába jöhettem vele, hogy milyen is az 12166 I, 1| Csak én egyszer nyomára jöjjek azoknak a kincseknek, amiknek 12167 II, 4| El is mondta mindjárt.~Jönd a lelte mindönnek~S én mödfelelet 12168 II, 4| szelei söprögetnek, minek jönnél a szemetes utcákra, amiket 12169 I, 2| császár ajándéka.~- Szép jóestét adjon az úristen! - billent 12170 II, 3| minden szem homokot.~És azóta jöttek-mentek a népek, de ezt a helyet 12171 II, 4| akik tudják, hogy õk csak jöttmentek ebben a tartományban. És 12172 II, 4| éntõlem? Énutánam hiába jöttök, mert én nem tudlak hol 12173 I, 1| Legalább olyan, amelyiknek a jövedelmébõl részletfizetésre megrendelhettem 12174 II, 4| meg az adó is harapdálja a jövedelmet, akkor a város azzal tromfolt 12175 I, 2| tanárom szeretett, és mind jövendölgetett rólam valami szépet. Baksay 12176 I, 2| fiú legyen, megint háborút jövendölnek az újságok.~- De méltóságos 12177 II, 4| hogy hatvanéves háborút is jövendöltettek vele. Csak annyit mond , 12178 I, 2| ahhoz lesz neki kedve.~A jövendõmet azért mégiscsak Kunz tanár 12179 II, 4| tisztaszobájuk sarkában, s jövendõmondás elõtt meg is gyóntatta a 12180 I, 1| elsivalkodja magát, ha a jövendõrõl beszélnek: „no hát, no hát!”) 12181 I, 2| lelkeknek, akik számot vetnek a jövendõvel is. Mit lehet tudni, mikor 12182 I, 1| furfanggal és erõvel kiszorítani, jövevényekkel birokra kelni, gyöngékkel 12183 I, 2| vizsgálóbíróhoz, amely egész jövõjét eldöntötte, nem valami belsõ 12184 I, 2| véget ért, és ki tudja, jövünk-e még így össze valaha? Kié 12185 II, 3| pipát a foga közt, és abban jóféle krumplilevél sercegett a 12186 II, 4| de láb nyolc pár, muszáj jogaiban megrövidíteni az öreg lábak 12187 I, 2| Országgyûlési képviselõ, neves jogász, akinek késõbb tragikus 12188 II, 4| kellene kérdeznem valami jogászembert, mit foghatnék az ántikrisztusra, 12189 I, 2| alügyésze szerzett kitûnõ jogászi gyakorlatot. Aztán Laucsikot 12190 II, 4| dolgozó szakemberek, mérnökök, jogászok, közgazdászok, szociológusok, 12191 I, 2| vérbe, amely az élethez való jogát követelte.~~1850. december 12192 I, 2| világrend és a kubikosaim jogérzete.~Meg is vagyunk most már 12193 II, 1| salabakterban talált ötszáz éves jogeset megismertetéséért nagy hálára 12194 II, 1| elfelejtettem, amit kerestem. Jogi dolgokhoz semmit se konyítok 12195 II, 3| szavazati jogot pártfogói jognak hívják. Országunk nagyurai, 12196 II, 1| Neked igazad van, fiú, s jogod van apád haláláért a zsidó 12197 I, 1| hogy én ne éljek ezzel a jogommal. Én a tárgyaimból nem buktatok 12198 II, 1| Ezeregyéjszakában is ilyenforma a jogszolgáltatás. De a madridi incunabula 12199 II, 1| Könyvtárat megnéztem, a jogtudományi szakban találomra kihúztam 12200 II, 2| döntést a világ legkitûnõbb jogtudósai se eszközölhetnének. A nagyhatalmak 12201 I, 2| literátort kellett kikészíteni. A jóhiszemû, naiv népírót neki lehetett 12202 II, 3| mint Dusán irántam való jóindulatának a bizonysága, de ért ennél 12203 I, 1| iránt való szívbéli nagy jóindulatát, és minden pénteken bekocogott 12204 II, 1| szálkával ruházta föl a Jóisten, az csak ákovitába áztatva 12205 II, 1| Aligha tudja azt valaki a Jóistenen kívül, s ha egyáltalán vezetnek 12206 I, 1| most már nem volt olyan jóízû, mint azelõtt.~Édesanyám 12207 I, 1| semmi baj. Lopva is lehet jóízûeket inni a tudomány kútjából, 12208 II, 4| földje az ember lába alatt.~- Jójcakát, Nyughass!~A Nyughass nem 12209 I, 2| vele. Része lehet benne Jókainak is, aki errõl a perzekútorról 12210 II, 4| tanyára, szép kis tanya, jókarban a ház, tisztára meszelve, 12211 II, 4| talitarkára, akkorra mindig jókedvem lett, és amnesztiát adtam 12212 I, 2| borravaló gyanánt. Ha nagyon jókedvükben találta õket, akkor adtak 12213 I, 1| teremtést a mi Matyinknál.~Jókedvünket rajta tölthettük: soha annak 12214 II, 4| võfélyfajta ember, télen jókeresetû, s mivel úgy vert a hír, 12215 II, 4| kicsit a sorompóhoz. Egy jókiállású legényke, nagyocska már, 12216 I, 2| töltöztek mindenféle földi jókkal, hogy maguk is sokallták. 12217 II, 3| Ez ni - mutatott egy jókötésû, ifjú emberre, aki egy szétnyomott 12218 II, 2| szivaromat, megcsipkedte Jolánt, kifejtette, hogy a lakatosipar 12219 I, 1| bohémek, látszik rajtuk a jólelkûség, sok könnyedség és finomság 12220 II, 1| alaposan, ahogy csak egy jólértesült írnoktól telik.~- , de 12221 II, 3| Többsi?”, ami neki igen jóleshetett, lehet, hogy kis életében 12222 II, 4| kell annak a két holdnak jóllakatni. Õ meg az asszony kettõ; 12223 I, 2| egyszer Vörösmarty Mihályt jóllakatta...~Pesti deák volt akkor, 12224 I, 2| megveszem a könyvet, és jóllakhat Vörösmarty Mihály.~Jól is 12225 I, 2| dobogott be újra.~- Szép jónapot adjon az Úristen, öcsém!~- 12226 I, 2| vaskasszából.~Magyar írók, igen jónevûek is, és osztrák kollégák, 12227 II, 1| hogy nem akadt párja a jóniai kalmárok közt. Boldogulását 12228 II, 1| Wolfgang Amadeus legyintett.~- Jóság. Becsület. Eskü. Ostobaság. 12229 II, 1| szeretett. Barátságból. Jóságból. Becsületbõl. Ostobaságból. 12230 II, 1| igazolás éjjelén. Legyen meg a jóságos, az irgalmas, a gyõzelemosztó 12231 I, 2| magyaroknak hozzám való nagy jóságukat? - kérdezte a koronás szép 12232 I, 2| Bartal, Eötvös, Géczy, Jósika, Teleki, a fõméltóságú magyar 12233 I, 2| eszünkbe ilyesmi, hanem Ferenc Jóskán akartunk vele segíteni. 12234 II, 3| letöredezett a körmöm. No, mondom Jóskának, ez így nem lesz, még 12235 II, 1| eléd.~Ez olyan rejtélyes jóslat volt, hogy hitelességéhez 12236 II, 1| merre induljon? Elment jóslatért Apolló szentélyébe, s egy 12237 I, 2| kártyavetõ asszonynak is, aki azt jósolta Sándornak, hogy asszony 12238 I, 1| hát, ha egyéb becsületes jószága nem volt is. Szépenlépõ 12239 II, 1| õrülve ebbe a förtelmes jószágba? A nyavalya nem egyforma. 12240 II, 2| Zálogot kell venni az idegen jószágból, ha a tilosban éri kend. 12241 II, 2| de nem bírt a megriadt jószággal, örült, hogy maga ki bírt 12242 II, 2| Mindig mondtam én, hogy van a jószágnak magához való esze. Oda mén, 12243 II, 2| hát így vigyázol te a jószágodra? Hátha róka lakik a nádban?~- 12244 I, 2| engedelmet kérek, elég rusnya jószágok.~- Este megnézni õket, mikor 12245 II, 1| göbölymarhát.~- A legszebb jószágom, uram, tiszteljen meg vele, 12246 II, 4| honnan, legföljebb apró jószágra lehet még gazt vetni, tojásra, 12247 II, 4| szolgálatában, sajnos, több jószándékkal, mint cselekvési lehetõséggel. 12248 II, 2| fejivel. Hiába akarja a jószándékú szelecske kikapni a kezébõl 12249 II, 3| két gyerököt, oszt magam jószántábul nekimögyök velük a Tiszának, 12250 II, 3| jóvátétel?~- Nem. Azt magán jószántambul adom ajándékba.~- De emléket 12251 II, 2| éppen akkor ért oda, az jószívvel adott neki kenyérért szalonnát. 12252 I, 2| ha kegyes csalás, nagy jótétemény volt. Az örök forradalmár 12253 I, 2| Hétszámra se nyitja az ajtót jótétlélek, mind meghernyósodik a bor 12254 II, 1| takácsnak mint az ország jótevõjének, ahány kartonlapból állt 12255 II, 4| kell vallanom, hogy az én jóváhagyásommal. Sõt mint gavallér ember 12256 I, 1| nem nyert felsõ hatósági jóváhagyást, arról mi nem tehettünk.~ 12257 I, 2| még akkora filozófus is jóváhagyhatja, mint Kuna P. András.~Aztán 12258 II, 4| rájönni arra, hogy milyen jóvátehetetlen mulasztást követett el akkor, 12259 II, 3| kérem szépen - siettem jóvátenni a sértést. - Méltóztattak 12260 II, 1| másodszor azért, mert így jóváteszem, amit a regényben vétettem 12261 I, 1| egy percig se haboztam a jóvátétellel. Még aznap délelõtt beosontam 12262 II, 4| ezt Hajnal András mindig jóvátette, mert az ilyen helyen nagyobb 12263 II, 1| quod licet bovi, non licet Jovi.)~Hát ami az igazmondást 12264 I, 2| Nagy Frigyes, aki a mozi jóvoltából pár évvel ezelõtt rendkívül 12265 II, 1| vagyunk pumpernickelen hízott, józan pomeránok. A stralsundi 12266 II, 4| is.~- Pedig - fordította józanra a szót, mikor kiátkozódta 12267 II, 4| paraszttól a költõk, mennyi józanságot a törvényhozók, és mennyi 12268 II, 4| is találtam, amely Ferenc Józsefet ábrázolta, s az öreg király 12269 I, 2| rokonai aztán egész Ferenc Józsefig mentek a panaszukkal, s 12270 II, 1| rúgtatott elõre.~- Az én nevem Juan Torilla, én vagyok õfelsége 12271 II, 1| kiszedegette belõle az öreg Juda és a menye történetét, a 12272 II, 1| szélére juttatták az öreg Judának meg a többi ótestamentumi 12273 II, 1| komoly szakmunka. Practica Judicialis a címe, és Johannes Petrus 12274 II, 1| Ez bizony így igaz - juhádzottak meg az igaz tökéletességûek. - 12275 II, 3| Pásztorember volt. A Gerlice báró juhait õrizgette. Egyszer délidõben 12276 I, 1| és kíváncsian nyurgák. A juharok vidám, széllelbélelt bohémek, 12277 II, 4| még az uradalmak béresei, juhászai, csordásai, szántói, kapásai 12278 II, 4| õszinte elismeréssel egy juhászféle atyámfia. - Ezt még én se 12279 I, 1| juttatta a szûcsnek, hogy juhásznemzetségbõl való õ, ha mesterember kötötte 12280 I, 2| húzta végig a lószõrt juhbélen.~Mire harmadszor húzta végig, 12281 I, 1| fütyörészgetve varrogatta a juhbõrbõl való ruhákat:~- Nézze már 12282 I, 2| akár az uraságoknak.~- Juj! - ugrott föl sikoltva a 12283 I, 2| Talán. A népíró elõször Julcsára gondolt, a húgára, aki Hollner 12284 II, 2| városokban életbeléptetve a juliánus és gregoriánus naptár mellett 12285 II, 4| helyin volt az esze, s a Julisét is helyreigazította. Kis 12286 I, 1| aki elnyelte Jancsit meg Juliskát.~Édes szülém aggodalmasan 12287 II, 4| városi urak. Igaz, hogy Julison se akadozott már úgy meg 12288 II, 4| öregebbje még meg is cirógatta Julist, s volt, aki mézeskalácsot 12289 I, 2| ban született, mégpedig július havában, az oroszlán jegyében, 12290 I, 2| akit kortársai a magyar Juniusnak neveztek, és a fontolva 12291 I, 2| nagyúri házak nevelõje, jurátusok csizmapucolója és szótárkészítõ. 12292 I, 2| vagyok protestálni.~- Quo jure, domine?~- A helytartósági 12293 II, 1| nagy hálára kötelezem a jurisprudentiát. Nem mondom, hogy sose hallottam 12294 II, 3| megtanult verséhez: „de saját jussából nem ad egy arasztot, - szeretem 12295 I, 2| a katonaság se hagyta a jussát, s az mindig Bécsben kereste 12296 II, 4| hogy letöszöl arrul, amihöz jussod van!~Nem, Julis nem volt 12297 II, 4| Ugyan az majd földet is jussol.~Az asszony lehorgasztotta 12298 I, 1| csakhogy nem élhettem a jussommal. A forradalmak alatt a félegyházi 12299 I, 2| Kiss Jancsi már nem formál jussot a maga részére. Kiadták 12300 II, 3| urakban, Mihály megkapta a jusst az italméréshez, és én is 12301 I, 1| fölállítását a bátyánk követelte jussul magának, mint hármunk közt 12302 I, 2| várta türelmesen az érdem jutalmát. Tudniillik, ha engedte 12303 II, 1| Majd meglátod, nem hagy jutalmazatlan az édesapám.~Don Mohabim 12304 II, 3| az aranykoporsót adnánk jutalmul a Lajcsinak meg a Fercsinek?~- 12305 II, 3| is van.~- No?~- Egy kis jutalom köllene a Lajcsinak mög 12306 I, 1| bírtam haza. (Nagyon alkalmas jutalomkönyv volt, az volt a címe: Adomák 12307 I, 1| a tudománynak, s akkora jutalomkönyvet kaptam a vizsgán, hogy alig 12308 II, 3| mert akkor késõ õszig nem juthat hozzá a múzeum.~- Akkor 12309 I, 2| tábornok elé. De nehezen juthattak odáig, mert hamar híre szaladt, 12310 I, 2| Sándor, Sándor, hát erre jutottál! - csapta össze a vizsgálóbíró 12311 II, 2| legalább egy mögállót nekünk is juttassanak belûle. Mindönokvetetlen.~ 12312 II, 3| Valahogy kifejezésre akartam juttatni a részvétemet. Megállítottam 12313 I, 2| Ejnye, , hogy eszembe juttatod - kapott a szón a gazdám, 12314 II, 4| Legföljebb majd nekem kevesebbet juttatsz belõle.~Így aztán megegyeztünk. 12315 II, 1| Tennessee-t a polgárháború szélére juttatták az öreg Judának meg a többi 12316 I, 2| rosszkedvûen csóválta a fejét.~- Juventus ventus.~(Arra nem is gondolt, 12317 II, 4| árvalányhajas maszkát, a kabaré és a vicclap figurát csinált, 12318 I, 2| bécsi udvarba, s megkapta a kabátja szárnyát egy liszteshajú 12319 I, 2| mekkora hõs!~Azzal levette kabátjáról a maga gyémántcsillagos 12320 II, 4| Gyermekkoromban hordtak ilyent a kabátjukon az úriasszonyok, de csak 12321 II, 4| magárakapta nadrágnak, kabátnak, beleugrott az öregapó combtõig 12322 I, 1| romlásnak indult nadrágokra és kabátokra. Már úgy ötven felé járt, 12323 I, 1| karomat, és a hosszú, lelógó kabátujjak akkorát lebbentek, mintha 12324 II, 2| Upman-gyárban, s az elnök nekem kábelen küldte a születésem napjára, 12325 II, 4| S egész hazáig tele volt kacagással a dûlõút:~- Puttonyt vögyenek, 12326 I, 2| földesúr csak úgy rengett a kacagástól. Megint bekurjantotta az 12327 I, 2| Guruj kutyát.~Az emberek kacagtak, a Guruj kutya neve hallatára 12328 I, 1| hasonlítanak.~Sokat sírtunk, sokat kacagtunk azon a télen. Voltak gonosz, 12329 I, 2| mögül. A fejedelemasszony kacagva fordult oda hozzá:~- No, 12330 I, 2| szürenkeztek a fekete mellett. Azon kacarásztak, hogy Parázsónak, az udvari 12331 II, 1| kislány nem volt se ijedt, se kacér. Végtelen szerényen, de 12332 I, 2| úrfélén. Se kíváncsian, se kacéran, se félénken, se dölyfösen, 12333 II, 4| van.~- No?~- Möglépött a kacsa az éjjel.~- Melyik, te?~- 12334 I, 2| bíró háza nem volt valami kacsalábon forgó kastély, hanem volt 12335 I, 1| népszerû szûcstõl. Csakhogy a kacsintásokban most nem volt semmi pajkosság, 12336 I, 1| üzletfeleknek, sõt azokkal a kacsintásokkal se maradt adós, amiket a 12337 II, 1| az orrát, s csak egy-egy kacsintással adja tudtára, ha föltekint 12338 I, 2| királyasszony a tulajdon kacsójával veregette meg az öreg Buzogány 12339 I, 2| annyit, amennyitõl a piros kadarka egyszerre rókaszínbe öltözött.~- 12340 I, 2| olvasatlan utánaszalajtott néhány kadarka-pandúrt a fennhéjázó nemesnek. Hogy 12341 I, 2| az asztalra a szép piros kadarkalével telt poharat, és ráförmedt 12342 II, 1| nadrágban tapossa a szõlõt a kádban, míg körülötte híres fiai, 12343 I, 2| Lehetett az a cserzõvarga kadinája, mert annak is kék a szoknyája - 12344 I, 2| Pál István pedig a török kadináknak.~Mert az mindig úgy volt, 12345 I, 2| kórságossá. Mikor délután a kádinál jártam, ott óbégattak az 12346 I, 2| az ember.~- Ki-ki a maga kádjáról dézmál - fintorodott el 12347 I, 2| ezt számítgatta, ahogy a Kärtnerstrassén hányta a havat, lényegesen 12348 I, 2| eszmecserék vagy a várbeli kafanában folytak le, vagy a palánki 12349 II, 1| tövig leromboltatott minden kafanát. Az igazhitûeknek most már 12350 II, 3| így paraszti sorban csak kaffogó kócos kuvasz. A maga fajtája 12351 II, 1| batyuska, eredj dolgodra - kaffogott az öreg szüle, és becsapta 12352 II, 2| megtelik a kalap.~Fele úton kaffogva gurul eléjük a puli. Farka 12353 II, 1| vetett hittel megrázta a kaftán sarkát, mintha port verne 12354 I, 2| odasuhogott a ház elé az ünneplõ kaftánban.~- asszony, itt lakik-e 12355 II, 1| sarkantyúpengésétõl-e, a Salamon kaftánja lobogásától-e, megrökönyödik 12356 I, 2| húzta össze magán Sibrik a kaftánt -, esõt indít.~- Legalább 12357 II, 3| barmok hízását, csigák és kagylók szaporaságát, kelevények, 12358 II, 4| darabig nem értettem meg, mit káinkodik mindig a boldogtalan kis 12359 I, 2| akinek levelet hozott a kajári jegyzõtõl.~Elmagyarázták 12360 I, 2| Csáky generális. - Délután a kajmakám kertjében egészen elandalodtam 12361 I, 2| még ha az õ tyúkok a mi kakasainkhoz jönnének, amilyen fertelmes 12362 II, 4| kell harangozni. Ez ugyan kakasnak való hivatal, de a puli 12363 II, 3| tyúk oda mén kaparni, az kakassá változik.~- No - mondom -, 12364 II, 4| fejit az ablakon, második kakasszó táján lehetett, már akkor 12365 II, 4| Így ment ez egész elsõ kakasszóig, akkor elcsöndesedett az 12366 I, 2| volt az, kérõm. Az elsõ kakasszókor ki akarom vezetni az istállóbul 12367 I, 2| kezdõdött a másnapja. Már elsõ kakasszóláskor ott ténfergett a palota 12368 II, 1| magát. Indulni akart elsõ kakasszóval, rövidre fogta a búcsúzást. 12369 I, 2| elvadítod innen, akkor se kakkuk, se kakukkszó.~Mikes éppen 12370 II, 1| valamit keres, alighanem kaktusztüskét, amit a sorsa is biztosítótûnek 12371 I, 2| egyikük se. Mindnyájuknak a kakukkszón járt az esze.~- Hiába no - 12372 I, 2| megindult a nagy kertben a kakukkvadászat.~Alig szuszogott õkegyelme, 12373 I, 2| fogadták - mert a tyúk meg a kalács még elõbb odaszokott Bécsbe -, 12374 II, 3| dolgában! Az ellensége térde kalácsával kavarta az aludttejet! Hány 12375 II, 3| széles kedvben mártogatta a kalácscipó fehér belét a piros paprikáslébe, 12376 I, 2| sütik odalent az emberek a kalácskenyeret?~- Bizony csak zuzmóból 12377 I, 2| király is azon õrletheti a kalácsnakvalóját.~Azzal bekecse alá gombolta 12378 I, 2| a zab, hogy az idén még kalácsot is süthetünk belõle.~Péter 12379 II, 4| a fiatalabb nemzedék már kalahuznak tiszteli a jegyeket követelõ 12380 I, 1| civilizációt. Nem szeretném, ha kalamajka ütne ki a koponyák közt, 12381 I, 2| beleesett kend az éjszaka a kalamárisba.~Motyogott valamit a deák, 12382 I, 2| egészen úgy emelte föl a kalamárist, mint aki nem a helyére 12383 I, 1| mérges városi írnok, aki kalamust hordott a füle mellett, 12384 I, 1| az volt a felejthetetlen kalandja, hogy egy esztendeig inasiskolai 12385 I, 2| utazott.) Mégis ezek a vasúti kalandok voltak a legsúlyosabb deliktumok, 12386 II, 1| friss szerelmi pletykákat és kalandokat, amiket hajnalig összeszedett 12387 II, 1| botot keresték, a gubancos kalandor kisuttyant az ajtón, és 12388 I, 2| lókötõk a hõsei. Ezek a kalandor-regények a Ráday idejében már megjelentek 12389 I, 2| elõvigyázatosság, mert az olyan kalandos külsejû teremtéstõl minden 12390 I, 1| sors fiatalkorában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva 12391 I, 2| beszámolt neki a piactéri kalandról.~- De méltóságos uram, nem 12392 I, 2| s a nevetés még a nagy kalapálásból is kihallatszik.~Akkor aztán 12393 I, 2| hagyjanak föl azzal a förtelmes kalapálással, míg szépen vannak; mert 12394 I, 2| bankót lapátolni, mint vasat kalapálni.~Hogy szép szóval nem boldogult, 12395 II, 1| hogy bronzkarja is van a kalapemelgetéshez.~Mármost ebben az az érdekes, 12396 I, 2| kétannyi, s az jobban simul a kalaphoz.~- És mi lett a sassal, 12397 I, 2| leszedegeti a fiumei hölgyek kalapjáról a mûvirágokat, azonban a 12398 II, 4| Sebaj Tót Antalról, csak kalaplevéve. Egyszer a Fütyû cigány 12399 I, 1| Ha politikai múltja van a kalapnak, akkor a horpadásokat is 12400 I, 1| eltévedt rigó. No tartsd a kalapodat! Ezt azért adom, mert olyan 12401 II, 4| estendeje elvesejtettem a kalapomat.~- Sebaj, Fütyû - nevetett 12402 I, 1| Egy aranykrajcár hullott a kalapomba. Öt perc múlva mellé pendült 12403 I, 1| ha iskolába odaadna Kese kalaposhoz.~- Mert ott van már az idõd 12404 I, 1| csak nyáron foglalkozott kalaposmesterséggel, télen beállt tanítónak. 12405 II, 4| Született diplomaták a kalaposok, kár, hogy az ország nem 12406 I, 1| hallottam már én egyet-mást Kese kalaposról, de azok nem voltak valami 12407 II, 3| addig, míg le nem kapta a kalapról a medáliát, s bele nem hajította 12408 I, 2| papírkosarat kifordítottunk, kalapskatulyás polcra fölmásztunk, függönyrudakat 12409 I, 2| szekrény tetejérõl egy nagy kalapskatulyát.~- Sajnálom, az én birtokomban 12410 I, 1| félbemaradt verseket limlom kalapszámla-papírokon, az egyikbe becsavarva megtalálod 12411 II, 4| nevetett Antal úr, s a kalaptól a csizmáig úgy kiruházta 12412 I, 2| hadát meglátta. Pántlikás kalapú bámész sihederek, tölgyfából 12413 I, 2| jövõ-menõ udvari nép között, aki kalapzsírolajat javallt, volt aki varjúhájat. 12414 I, 2| hogy Szépenjáró Fátyol Kalára.~Hogy mért volt a vitéz 12415 II, 3| mert csak kõbaltája van meg kalárisa kifúrott farkas-szemfogakból, 12416 I, 2| kézzel kipergetni minden kalászát, s utoljára se lett több 12417 I, 2| tûzhelyéhez.~Mire azonban a kalászok aranyát lengette a szél 12418 I, 2| amibe nekem került.~Mert kalászszedõ Mári néni mesélte ezt nekem, 12419 I, 2| lelköm, ezt a kis felejtött kalászt, mert a gazda megengedte, 12420 I, 2| egymásra találtak. A német a kalauzával beállított az apátfalvi 12421 II, 4| csontját se vonatnak, se kalauznak, se bakternek. Tudom ezt 12422 I, 2| szívbõl fogadott!) után maga kalauzolta õket a szállásukra. Külön 12423 II, 2| mikor egyszer a múzeumban kalauzoltam õket. Néztük a Munkácsy-képet, 12424 II, 1| káposztaleves szaga szolgált kalauzul a lángoló nagyúrnak.~A szag 12425 II, 3| opálos, kékesfehér nagy kalcedon-dió.~A puli nem mutatott semmi 12426 II, 2| irodalmat. Kívülrõl idei kalendáriumnak látszik, de belülrõl magárjegyzék, 12427 I, 1| boltocskája akkora, mint egy kalicka, két asztal betöltötte az 12428 II, 1| ez eddig nem tartozott a kalifa díszítõ címei közé, Murad 12429 II, 1| Ezeregyéjszaka kedélyes kalifái. Egyszer egy Musztafa Bekri 12430 II, 1| földön. Ez benne volt a kalifák hivatalos címében, s Murad 12431 II, 1| imádságát, belefoglalván abba a kalifát is - aki igen sokat adott 12432 II, 1| igényeltek, mint amennyi egy kalifától telik, ha mégolyán tehetséges 12433 I, 2| menten felakasztja magát a kalitkája gyûrûjére. Ennélfogva nagyon 12434 I, 2| Erre aztán elõvettem a Kalkreuth tábornok esetét, akinek 12435 I, 1| meg az istállóajtóról a kallantyú, de hát azért édesapám csak 12436 II, 4| csõsz addig rázta, míg a kallantyúja lecsúszott, s akkor belökte 12437 I, 2| nemcsak betette, hanem be is kallantyúzta az ablakot, hogy a keserû 12438 II, 4| tiszta-szobájában, amelyben valamikor Kállay Albert, az öreg kegyelmes 12439 II, 1| negyedik napon is, amit Kalligéneiának, vagyis szépgyerekes anyák 12440 I, 2| okosat ritkán mondtak Tisza Kálmánnak, mint õ.~Körvadászaton volt 12441 I, 2| tartják Kótyon. Egyszer Tisza Kálmánnal is beszélt, s olyan okosat 12442 I, 2| van. Hogy hogy került oda? Kálmány Lajos, a nagy magyar folklorista, 12443 I, 2| van az is - ezt még mind Kálmányból tudom -, hogy ez a különös 12444 I, 2| néphagyományból csak egy adata van Kálmánynak, de az nem hunnak mondja 12445 II, 1| ormótlan nagy legény volt, a kalmárgúnyában semmi öldöklõ szerszám nem 12446 II, 1| Allah üzenetét közölte a kalmárral.~- Édes fiam, csak terajtad 12447 I, 2| kend szurokkal keresztelt kálomista fejének, hát ha én a harmadik 12448 II, 2| krumpliban és répában tartózkodó kalóriával szokás megtölteni az oldalközt.~ 12449 II, 4| marha istenemet.~- Gyün a kalóz - morogja valaki, és ez 12450 I, 2| azonban mosolyogva fordult Kálozdy doktorhoz:~- Na, ez egyszer 12451 II, 5| lesz. Én tudom azt, hogy a kálváriának sok stációja van még elõttünk, 12452 I, 1| hamvadó parázs percegését a kályhában, és várván az idõt, amikor 12453 I, 2| öntötték, hanem egy stájer kályhagyáros, mivelhogy az õsi emlék 12454 I, 1| ne üljek nagyon közel a kályhához, mert akkor el találok aludni, 12455 I, 2| Eugénnek, a magyar udvari kamara regisztrátorának, ésjeles 12456 I, 2| aranyat is, aztán bekocogott a kamaráshoz:~- Huszonöt aranyat kapok 12457 I, 1| arról, hogy nálam nagyobb kamaszokat kell a scientia amabilis 12458 I, 2| mondta csak azoknak a szász kamaszoknak, akik Löwenbundnak nevezték 12459 I, 1| selypített, a másikat nagyon kamaszollották, a harmadikat csak segédlettel 12460 I, 1| vállon fogok egy buflifejû kamaszt. Mocskos, fehér kötõje s 12461 I, 2| fogadja el a tekintetös úr kamatba.~Ilyen ember volt a madarásztói 12462 I, 2| Nos, most majd megkapja kamatostól. Igen, az lesz az elsõ, 12463 II, 1| vezérkarhoz tartozhat, csupa kamélia. Ahogy végiglángol a tömegben, 12464 II, 1| érezhettem magam a vérrel virágzó kaméliafák alatt. Fõképp azért éreztem 12465 I, 2| egy tálbul.~Így lett Kis Kampóból katona, magyarok büszkesége, 12466 I, 1| nyakamba akasztotta a botja kampóját:~- No, fiatalember, hogy 12467 I, 2| neved tudakolnám.~- Kis Kampónak hívnak. Miben löhetök szolgalatjára?~- 12468 I, 2| az nem hunnak mondja Kis Kampót, hanem törökverõ magyar 12469 I, 2| király volt, hun nem.~Kis Kampóval is így van a szegedi történelem. 12470 I, 2| Alig volt ideje beosonni a kamraajtón, már akkor ott volt az ellenség. 12471 I, 2| hogy köszörüli a kést a kamrában? Legelõször is azt a két 12472 II, 2| bogrács feneke felé ütõdnek a kanalak, de Börcsök még egyre kedveskedik 12473 I, 2| fövésben, bele se fér már a kanalamba.~Mikor aztán a kótyi bíróék 12474 I, 2| majd elnyelte a bográcsot kanalastól, s akkorát szusszant, mint 12475 II, 2| töpörtyûket, és õeléje tologatja a kanalával. Ha látná a vén ember mosolygását 12476 I, 2| legrózsásabb tányért, abból kanalazta ki király õfelsége fakanállal 12477 II, 1| Nia éppen a reggeli pappát kanalazza szét a nyolc gyereknek, 12478 II, 3| ellenség térdkalácsa, amibõl kanálfejet faragott az õsember. Hogy 12479 II, 3| öreg tata bent maradt a kanális partjában.~Valami ínségcsatornát 12480 I, 2| hát, arról a minden lében kanálról. Õ hordja a koronát a derék 12481 II, 4| kislány elforgatta fejét a kanáltól. Fázásról panaszkodott, 12482 I, 2| teddide-teddodák az aranyos kanapékon.~~Bizony az is megtörtént, 12483 I, 1| erre nagy tanácskozás volt. Kanapét, tükröt ágyterítõt, minden 12484 II, 4| arról volt híres, hogy még a kanári madarának is szemenként 12485 I, 1| bennünket valamelyik szomszéd kanász-fia:~- Gyurka bácsi, nem tanálkozott 12486 I, 2| reggel azzal szaladtak haza a kanász-gyerekek a mezõrõl:~- Jön az ellenség! 12487 I, 2| istenadta, mert csupa német kanászai vannak, azok pedig nem tudnak 12488 II, 3| vége a vízbül. Ráhúztak a kanászbottal, de osztán elszaladtak, 12489 I, 2| fegyver a juhász kezében, mint kanászéban a balta. Akit az szíven 12490 I, 2| Azon túl a Betyaren és Kanaszen nevû emberevõk országa következik, 12491 I, 2| szerencsére megtalálták azt a kanászgyereket, aki azt elõkaparta onnan.~- 12492 I, 2| vármegye urához. Nem elég a kanászhangszert berakni a múzeumi üvegszekrénybe, 12493 I, 2| félj, fiam, nem élek én kanászhússal. Nézd, levelet kaptam Bécsbõl 12494 I, 2| az õsapja volt Guga Péter kanásznak.)~- Hát érted a mesterséged, 12495 I, 2| mindenszentek litániáját kanászos stilizálásban. Azonban az 12496 I, 1| göröngyöt, és ráfogta a kis kanászra.~- Nem mégy innen, akasztófára 12497 I, 2| meg a báti járást, s aki kanászt találnak, azt erre meg erre 12498 I, 2| örülök. Talált-e már sok kanásztülköt, doktor uram? Mert azokat 12499 II, 1| kancellárra - igaz, hogy kancellárhoz könnyebb is volt jutni, 12500 I, 2| fõméltóságú magyar királyi udvari kancellária tagjai Bécsben, csupa aranyfényû, 12501 I, 2| bólinthatott le a mennyei kancelláriából. Mert a megye, az mégiscsak 12502 I, 2| értesítést, hogy most már a kancelláriánál van a dolog. Majd... ne 12503 I, 2| megjegyzéssel, hogy ezt csak kancellárok számára találták ki. A kancellár 12504 I, 2| való?~- Azért, mert csak a kancellároknak van olyan üres fejük, hogy 12505 II, 1| bolondra, mint egy-egy jeles kancellárra - igaz, hogy kancellárhoz 12506 II, 1| Ferenc király is csak a kancellistával cserélhetett eszmét a világ 12507 I, 1| szóda. Ezt aztán olvasta kanciláltnak, kancsináltnak, és csak 12508 I, 1| aztán olvasta kanciláltnak, kancsináltnak, és csak azért nem tört 12509 I, 2| fogják tyergyát. Õk enyém kandeleberek. Meglátolsz, ember, de 12510 I, 2| ezrébõl kíváncsi népség fejei kandikálnak a menetre, s zokogó hölgyek 12511 II, 4| veszedelmet. Egy nagy fekete kandúr beszokott a tejszagra, s 12512 I, 2| oroszlánoknak. A múltkor is akkora kandúrt ütöttek agyon a béresei, 12513 II, 3| senki se venné észre.~- Kani, te, fene az orrodba, mán 12514 II, 2| száradjanak. Most nem kellett õket kánikulától félteni, mind a három kenyeret 12515 I, 2| mind a kettõ elhallgatott. Kanizsai menekülõk hozták a hírt, 12516 I, 1| dûlõben. A szerencse egy kanmacska képében lepkedte a mezei 12517 II, 4| Ez úgy értendõ, hogy a kánnak megfagyott a lába, és ez 12518 II, 1| állítanak fel a nagy piacon, a kannaöntõk utcájában meg a Semlower-kapuban. 12519 II, 1| megfestve, amelynek nincsen kanóca.~ 12520 I, 1| parvenûnek. Kedélyes, kövér kanonokokra emlékeztetnek az öreg füzek, 12521 II, 2| szó nélkül bevenné valami kánsegédnek, mirzának vagy a mándruc 12522 II, 3| A víz fenekén aztán, a kantacserepek, törött kaszakövek, tolluktört, 12523 II, 4| ott találni. Fazékfület, kantafeneket, pipakupakot, cérnagurigát, 12524 I, 2| A katona dühbe jött, s kantárszáron vezetve a lovát, bekerült 12525 I, 2| s egy könyvet talált a kántor gerendáján, amelybõl megtudta, 12526 I, 2| fizettem érte az alsóvárosi kántornak.~- Akkor hogy nem bánt a 12527 I, 1| hogy a cipókaréjra ne kanyarítson egy szeletke füstölt szalonnát. 12528 II, 4| kék szemû gyerek halt meg kanyaróban, s Modolnak csak azért nem 12529 II, 2| egy ökörfarkkórós parlagra kanyarodik.~- Tudja, mi az a zöld sugár? - 12530 I, 2| gazdája megkérdezése nélkül kanyarodott be a kocsiállásba, s mire 12531 I, 1| akinek érdemcsillagok tejútja kanyarog a mellén. De a nagyoknak 12532 I, 2| MAC-nak, se az MTK-nak, se a KAOE-nak, s alighanem a fejéhez vágta 12533 II, 1| tied, édes szívem, ásó, kapa válasszon el bennünket egymástól”.~ 12534 I, 1| is kellett valami nagyon kapacitálni.) Leszalajtott egy villámot, 12535 II, 1| könnyel. Az irgalmatlan bûzû kapadohánytól is, meg a visszafojtott 12536 I, 2| ahogy a karonülõ csecsemõ kapadozik a holdvilág ezüstkiflije 12537 I, 2| Szegeden. De hogy sohase kapadozott értük senki, kapta magát 12538 II, 3| nyugodtan hazamehetünk ásóért, kapáért, homokrostáért, miegymásért, 12539 II, 2| derekán néhány magamforma kapakaszakerülõvel bevetõdtem valami városszéli 12540 II, 4| jellegnek tekintette. A kapálást elvégezte helyette az asszony, 12541 II, 4| hányadik bokor kukoricát kapálja már.~- Na - biccentett 12542 I, 2| látszott, hogy az éppen úgy kapálódzik, mint a gellérthegyi.~- 12543 II, 4| repkedett a lelke az örömtül, ha kapált, ha kaszált, ha a tanyát 12544 I, 1| a kukoricát is nadrágban kapálta.)~Szóval édesapám elvi ellensége 12545 II, 4| én ezt a sok földet a kis kapámmal.~Másnap azonban eljött értem 12546 II, 4| lehorgasztotta a fejét, és elkezdte kapargálni a nagy lábaujjával a homokot. 12547 II, 3| feltisztítani. Csak úgy körömmel kapargattuk õket, de nagyon kemény volt 12548 I, 2| magyar azt mondta:~- Úgy kapari a kereke a vizet, mint a 12549 I, 2| szerettem volna a kezem közé kaparintani. De úgy õrizte azt nagyapó, 12550 II, 4| aki nem hajdúi minõségben kaparja a kultúra útját.~Engem nem 12551 I, 1| futotta a bátorsága. A macska kaparta kívül az ajtót, elõször 12552 I, 2| hatot, s mindjárt el is kaparták õket a buckák alá.~- No, 12553 I, 1| Azon az estén ezt a szót kapartam bele a jégvirágok mezejébe:~ 12554 II, 4| juhászai, csordásai, szántói, kapásai voltak. Kiváltogatván magukat 12555 II, 4| elözvegyült Modolt kitették a kapásházból. Egy darabig hányódott-vetõdött, 12556 II, 4| dolgot. Felesek, harmadosok, kapások, kubikosok, napszámból élõ 12557 II, 1| Neki nem mondta senki, hogy kapaszkodjon a gallérjukba. Nem tudja, 12558 II, 4| nagyon megütötted magad? Kapaszkodjunk egymásba, hátha föl bírunk 12559 II, 4| nyújtják-e felénk a kezüket? Õk kapaszkodnak-e mibelénk, vagy mink kapunk 12560 II, 2| tetõrõl, mire meg tudott kapaszkodni, de utoljára csak fölért. 12561 I, 2| kitûnik, hogy Sándor nem kapcabetyár volt. Lehet valami lelki 12562 I, 2| ont, csak még azoknak a kapcabetyároknak kivághassa a nyelvét, akik 12563 I, 2| Sándor ellen. Egynéhány kapcabetyárt ugyan összefogatott, de 12564 I, 2| kifárasztották. Hát ott legalább kapcabetyártól nincs mit tartani, márpedig 12565 I, 2| arra se voltak méltók, hogy kapcának viseljem ûket.~Ez az a fajtája 12566 II, 1| szerecsen fogdmegjét. - Kapd föl ezt a serpenyõt, vidd 12567 II, 1| barátom, ha azok a körmük közé kaphatnak egy ilyen derék embert, 12568 I, 2| Vatha népének. Ha fokosra kaphatnának, lenne itt mindjárt olyan 12569 I, 2| vagy ügyészi állást nem kaphatott. Az igaz, hogy Rádaynak 12570 II, 3| hogy arra azt a választ kaphatta volna, „hoci, nesze”. De 12571 I, 1| tanyák szemétdombján, ott kapirgál a vetések szélében, vagy 12572 II, 3| szalajthatjuk el. Hát majd kapirgálunk egy kicsit a láda fenekén.~ 12573 I, 2| taszította félre amaz.~- Ki ez a kapitális menyecske, öcsémuram?~- 12574 II, 2| fölvöszi? Hány azon a csillag? Kapitány-e vagy ezredös?~- Mög van 12575 II, 1| aprítgatta, mint meghitt kapitánya királyi urának, En Jacménak, 12576 I, 2| percben megtette Máté vitézt kapitánynak a feketeseregben...~- Úgy 12577 I, 2| csak elejbem ugrik az egyik kapitányom:~- Generális úrnak alássan 12578 II, 2| káráló tyúk, hamiskásan néz a kapitányra.~- Nem? Hát igazán nem én 12579 II, 4| szegedi tanyán, a csorvai kapitányságban. Malacok közt, birkák közt, 12580 I, 2| csipet tubákkal az elmés kapitányt.~- No hát csak igyekezzen 12581 I, 2| doktorhoz:~- Na, ez egyszer kapitulálok. Hozzátok azt a kotyvalékot!~ 12582 I, 1| Azt se tudtam, melyikhez kapjak elõször a sok illusztris 12583 II, 3| azt se tudom, melyikhez kapjunk.~- Melyik az ura?~- Ez ni - 12584 II, 1| tilalmast, annál jobban kapkod utána. Látod, egy asszonynak 12585 II, 1| mikor álmukban légy után kapkodnak.~De Saint-Aulaire úr idegei 12586 I, 2| kiabálnak, akkor nem fejsze után kapkodnának a magyarok, hanem vödör 12587 I, 2| tarkállott, a félhold után kapkodó sasmadár, a városi hajdúk 12588 II, 3| Jakab bácsi képe -, mit kapkodsz, mint Bernát a ménkûhöz, 12589 I, 2| Kivéve a gyevi bírót - kapkodták le a népek a fejrevalójukat.~ 12590 I, 2| Pantheonban - az egykori rókusi káplán azt mondta, hogy õ is csak 12591 II, 4| köll. Tücski Verával azt kapna. Ugyan az majd földet is 12592 II, 2| megzálogolná, ha a tilosban kapná!~Megint megszeppent egy 12593 II, 1| aztán a húsra is kedvet kapnék.~En Pere elnevette magát, 12594 II, 3| mikor valami becsületen kapó ember besúgja a dolgot a 12595 I, 2| összes temetõkben”. A kis kápolna falai aranybetûkkel vannak 12596 II, 4| bátyám. Ministrálni mönt a kápolnába, oszt a harangozó mögmondta 12597 I, 2| keresztet vetni, mert a kápolnában megcsendült a hajnali harang.~- 12598 I, 2| és már három tál töltött káposztába belehalunk. Hiszen, ha a 12599 I, 2| elbánt a három tál töltött káposztákkal, de nem sok hasznát vette, 12600 II, 1| világítatlan minden ablak - csak a káposztaleves szaga szolgált kalauzul 12601 I, 2| portómentesen küldhetik még a káposztásköveket is. Mivel azonban a posta 12602 II, 4| kilátszanak a homokból, már amit káposztáskõnek el nem hordtak belõlük az 12603 I, 2| pöcköltem föl a fejit egy káposztáskûvel, hogy bele ne fulladjon 12604 II, 1| velem elhitetni, hogy ez a káposztatorzsából faragott nyápic ember a 12605 I, 2| kutyateremtésit annak a káposztatorzsán farsangoló apádnak, te lator! 12606 I, 2| napadnak, három papnak, hat kappannak hány körme van?”~Pedig az 12607 II, 1| eltûnt az élet vadonában a kappannal. El kell ismerni, hogy rászolgált, 12608 II, 1| vetett véget, hogy elkapta a kappant az asztalról, és befeküdt 12609 II, 5| fog derülni, hogy málló káprázatok voltak, mint a felhõk - 12610 II, 4| nyelvek mezején kell valami káprázatosat termelni.~- Mondj hamar 12611 II, 3| rákiáltok az embereimre. - Káprázik a maga szeme, János, amott 12612 II, 1| Kifordította a zacskót, és a herceg káprázó szeme elé kapta a kezét. 12613 I, 2| természetesen piros tollakkal kápráztatta el õket. Rajtuk az arany 12614 II, 2| tudok, nem egészen megy egy kaptafára a többivel. Nem velem történt, 12615 I, 2| adod a lovat, amit most kaptál ajándékba.~- De már olyan 12616 I, 2| igazságkeresõ, mire leért a kapualjba, s ott nagyot rúgott a kerékvetõ 12617 II, 4| asszony.~Rámeredek, mint a kapubálvány. Megkergült ez a kölyök?~- 12618 II, 1| az összes nagyvezíreket, kapudán basákat, kislaragákat és 12619 I, 1| kutyánk is azzal ugatta el kapuhasadékról a cigánygyerekeket:~- Op-hop-hop-hop-hó! 12620 II, 1| Mit érnétek vele, ha a kapuig elkísérhetnétek? Azon úgyse 12621 I, 2| haza kinyittatni a város kapuit a magyarok elõtt. Mert olyan 12622 I, 2| Bezörgettünk minden ház kapuján, ahol magunk formájú gyerek 12623 I, 2| alatt, s a vár egyetlen kapuját állandó megszállásban tartotta 12624 I, 2| kapta a zsákot, s csak a kapujokból mert visszaszólni:~- Várjatok 12625 I, 2| emberek beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem délceg alakján 12626 II, 1| óta mindig csõdület van a kapunkban, ha te elkezdesz társalogni 12627 II, 4| Ott a - mutatott át a kapunkra. - Imre mög fölhúzta.~- 12628 II, 1| a donok és donnák minden kapunyitáskor aranyat ejtettek volna a 12629 I, 1| Azzal mulattam magam, hogy a kapura akasztott hirdetményt sillabizáltam. 12630 II, 4| Pétör már ott térdelt a kapusarokban, s öntögette befelé a tejet 12631 II, 1| palotát, abban megtette volna kapusnak az apját, s a donok és donnák 12632 II, 4| ködmön hordta rakásra, kaput-rokk melegedett mellette.~Az 12633 II, 4| mer-e valaki pisszenni a kaputrokkosok közül. Nem pisszen senki. 12634 II, 4| akit úgyis sarokra nyitott kapuval várt a mennyország. Igaz,


1-aldoz | alelo-arany | arass-banat | banda-belel | belem-bizal | bizan-budos | bukkf-csata | csatl-csosz | csott-dohos | dokaj-elbuj | elbuk-elmos | elmoz-emlek | emlit-eszte | eszu-fekte | fekti-fiata | fiatu-fofel | fofin-funda | funkc-guszt | gut-hajsz | hajt-havan | havas-hivat | hivei-idege | idegg-irna | irnek-jezsu | joaka-kapuv | kapzs-kepec | keped-kiado | kiadt-kirak | kiral-kocsm | kodex-kolba | koldu-kukor | kukta-lecso | lecsu-lepve | lerag-maeot | mag-megal | megar-megko | megku-meksi | mela-modsz | modfe-nadon | nador-nevna | nevne-odaer | odafo-otsza | otszo-otest | otoga-pedin | pedro-poruk | porzi-ravet | ravic-ropog | roppa-sinek | sing-szago | szagt-szekf | szekh-szinh | szini-szura | szure-tarsa | tarso-terun | terv-torve | torzs-ugyve | ugyvi-vadma | vadna-vegig | vegin-virag | virgi-zsada | zsakb-zygos

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License