| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
16668 II, 3| tálban. A húst persze már lerágta róluk az arra illetékes 16669 II, 3| elõbb föltekinthessem meg lerajzolhassam.~Hát ez elég meggondolatlan 16670 I, 1| fajta bankó, amit annyiszor lerajzolt. Annyira vérévé vált a kétfejû 16671 II, 3| Megjön este a miniszterem, lerakja a paplanomra a bronz encsembencsemeket, 16672 I, 2| fölállt, szép csendesen lerakott magáról kardot, mentét, 16673 II, 2| a Tiszárul.~Alig bírták leráncigálni a tetõrõl, aztán megfordultak 16674 II, 1| király hívatta miniszterét, Lerma herceget, és tudatta vele 16675 II, 1| várt rá, hogy Stralsund lerombolandó, a helye felszántandó és 16676 II, 1| lehetetlen volt kijátszani; tövig leromboltatott minden kafanát. Az igazhitûeknek 16677 II, 4| Az ember végignézett a leromlott, elsárgult, megráncosodott 16678 II, 4| gyereket? Maga, így, betegen, leromlottan?~A megszépítõ madonna-mosoly 16679 I, 2| szeretném elõbb az adósságomat leróni.~- Nem lehet, fiam, meg 16680 II, 3| fibulára, úgyhogy annak leroppant a tûje.~Ilyesmi sebesülés 16681 I, 2| mikor Napóleon Bécsben járt, leruccant volna hozzá egy kis huncutozásra. 16682 II, 1| nagyobb tekintély volt, mint a Les nuits züllött költõje.~- 16683 I, 2| megjavításával. Bécsi avizóra lesben álltak rá a gyõri nemesi 16684 II, 4| az igazságra.~- Fölkent leselkedéssel - vágta ki fennkölt lelkesedéssel.~ 16685 II, 1| templom tetején lakik, nem leselkedik az ember lelkiüdvössége 16686 I, 2| kicsit kifújta a mérgét, lesétált az öregúrhoz. Olyan édesen 16687 II, 4| kísérletei hidegen hagynak. Addig lesett rám a szeme sarkával, míg 16688 II, 1| fejét, mint mikor a fülemüle lesi a fészkébõl, hogy jön-e 16689 II, 4| amazok. A nem úrfélék azt lesik, mer-e valaki pisszenni 16690 II, 4| De azért csak odaálltam leskelõdni az ablakhoz. Ugyan hány 16691 I, 1| Lacika az asztalra könyökölt, lesodrogattam a kincset az atilláról. 16692 I, 1| Daru uccában? Kerestölõ less-e, vadzs haláleset?~Mosolygott 16693 I, 2| összehúzott szemöldökkel lesték, feketéllik-e már elõttük 16694 I, 2| fejedelem köntösére, s most lesütött szemmel várta a büntetést. 16695 I, 2| amelynek vetülete ez a lesújtó ítélet volt. De azért Kunz 16696 I, 2| ahogy a legények válláról leszabadult. Halálra rémült a nagyasszony, 16697 I, 2| mielõtt olyan titkokról is leszaggatná a pókhálót, amelyeknek leleplezésébõl 16698 II, 2| próbálhatunk! - mondta neki.~Leszaggatott néhány kéve nádat a tetõrõl, 16699 I, 2| el-elakadva a birkózásban leszakadozott rokolyában.~Az ereszet alatt 16700 I, 2| mint a beteg. Külön kellett leszakajtani minden szál búzácskát, kézzel 16701 I, 1| egyiket meghagyta a jó ember. Leszakajtom az indáról, nekifogom a 16702 II, 4| ezüstmetáliát, amit a magáéról leszakított.~- No, lögyön egy kis fényösségöd 16703 II, 3| és Dusán revánsot adott. Leszakította a legszebb körtéjét, és 16704 I, 2| a fûben; ha megéhezett, leszaladt a Tiszára cigányhalért - 16705 I, 1| valami nagyon kapacitálni.) Leszalajtott egy villámot, és széthasíttatta 16706 II, 3| Mityók szomszédnak, és az leszáll a mélységbe rendet csinálni. 16707 I, 2| lovasember szájában, aki nem akar leszállni a lóról.~Elõször az oláhokhoz 16708 II, 2| magyar kollégák. Hamarosan leszállogattak a vicinális utasok is, s 16709 II, 3| krampusz fekszik benne.~Leszállok a gödörbe, feljövök, nézem 16710 I, 2| hadnagy a Latrán utcában leszállt egy halászviskó elõtt a 16711 II, 3| emberek... Engem a kollégáim leszamaraztak, hogy mit szaladozok én 16712 I, 1| nézzen rám a vizsgabiztos, és leszamarazzon az inasaimon keresztül.~ 16713 II, 4| bejött a libákat kiváltani. Leszámolt az asztalra tíz pengõt, 16714 II, 4| Adja ide mind, lelkem.~Leszámoltam neki öt pengõ valahány fillért. 16715 I, 1| valamint egyenes ágbeli leszármazottjainak. A függõ föltekintetvén 16716 I, 2| zsiráf hosszú nyelvével leszedegeti a fiumei hölgyek kalapjáról 16717 II, 4| ereszteni, mert a sárkaparóval leszedette a talpáról a jeges sarat. 16718 I, 2| német, hogy a farkast is leszedik a lábáról. Igaz, hogy kereken 16719 I, 2| errõl megfeledkeztem. Még ma leszeditek róla a bilincset. Ebben 16720 II, 3| tûri, hogy a tarisznyát leszedjék a válláról, és egy szót 16721 II, 2| hozzá közeledni, mert mind leszedné róla a bõrt. A bográcsnak 16722 II, 4| fáradtabbak; kisírt szemû, leszegett fejû parasztasszonyok, mint 16723 I, 1| néz ki belõlem? Alkalmas leszek-e valamelyik tudományra?~Gergulics 16724 I, 2| mert semmi bántásuk nem leszen, de még ha az õ tyúkok a 16725 I, 2| parancsol:~- Nem ürgeöntés lészen itt most, asszonyok, hanem 16726 II, 4| nem járatos erre, mindjárt leszereltetné õket, hogy fel ne borítsák 16727 II, 4| ítéletüdõ van odakint? Majd leszödi a szél a házrul a tetéjt. 16728 I, 2| hiába rugolódzik. Már rég leszokott mindenféle bolondságról, 16729 II, 1| volna az igazhitûek közt. Leszoktak azok már nemcsak a morgolódásról, 16730 I, 2| Vastag levél volt, esetleg leszorult a kosár fenekére. Amilyen 16731 I, 2| magáét fogyassza! Mindjárt leszúrok egy malacot a tekintetös 16732 II, 2| asszony kivött a kezibül, hát leszúrta mérgiben az udvaron az egyik 16733 II, 4| felsõbbségtõl, hogy a nemzeti lét nagy harcában a kultúra 16734 I, 1| kanapé sarkából az abrosszal letakart fél kenyeret. - Örüljünk, 16735 I, 2| bíróhoz, aki úgy fogadta, hogy letakarta az asztalát ötforintos bankókkal.~- 16736 I, 1| most már mindegy, majd letapasztom.~Egy hét alatt olyan simára 16737 I, 2| vízzel és hideg vízzel, aztán letapasztották a testet valami fehér péppel, 16738 II, 2| szóbul ért az embör, nézzék.~Letappogták magukról a homokot, kiszedegették 16739 I, 1| elõször háromfogásos vacsorát.~Letappogtam magamról a hamut és beoldalogtam 16740 I, 2| telik az idõ.~A két úr aztán letarisznyázott az ivóban. Ott hányták-vetették 16741 II, 2| mert a csordajárást már rég letaroltam, s másfél órára kellett 16742 II, 1| azon a címen követelték a letartóztatását, hogy erkölcstelen iratokkal 16743 I, 2| ellenségnek volt embertelen, de ha letelepedett valahol, a légynek se vétett. 16744 II, 3| mán péntökhöz két hétre letelik a hat hét. Addig köll öleget 16745 II, 1| kincseikbõl.) S egy óra leteltével harminc fejetlen dervis 16746 II, 3| fejit -, sok betaposódott, letemetõdött abbú.~Már kezdett odaérni 16747 I, 2| pandúr ugrott rá egyszerre, leteperte és nyomban vasra verte. 16748 I, 2| gyulladt ki. Bekötözött kezével letépte a gyémántszalagot, s ledobta 16749 II, 3| hallja-e, ahogy Úrfölmutatáskor letérdepöltek a népek, nem láttam én ott 16750 II, 2| annyiból áll, hogy az ember leteríti a subáját a sírok felett, 16751 I, 2| amelyik aranyabrosszal volt leterítve, azon pedig ott állt körben-karikában 16752 II, 3| köteles neköm másik lovat létesíteni.~Abból, hogy Illés kezdte 16753 II, 1| nyelvén üdvözölte Xanthoszt, letessékelve a tûz mellé. Az pedig elmondta, 16754 I, 1| én neked, fiam-uram. Ha leteszed az exámentot, nyárra beállhatsz 16755 I, 2| Legalább most az egyszer leteszik a fél vékás csákót is a 16756 II, 3| Döncõre mint a közbizalom letéteményesére. Magam is úgy tettem, s 16757 II, 4| kicsit elszomorodott, mikor letétették vele a csemegét, és a lelkére 16758 II, 4| Sötétedett, mire Marikát letették a nagy ágyba. Modol elmondta 16759 II, 4| parasztregényem kéziratát letettem a kiadó elé, a kiadó, az 16760 II, 4| tudta, hogy még aratás elõtt letévedt valahol a lámpás a kocsiról, 16761 II, 3| szálltam le az autóról, letévén a kiskun nemzet asztalára, 16762 II, 4| való, tudott annyit, hogy létezett valami Napólom nevezetû 16763 II, 4| meggyõzõdni, hogy csakugyan létezik-e az a Pétör, akirõl hallottam 16764 I, 1| suszter. - Az ántivilágban is létezött annyi eszük a királyoknak, 16765 II, 4| édesanyjuk, ami nagyon szép létfönntartási eszköze két ember életének, 16766 I, 2| rossz volt látni, de úgy letisztította azt róla a kis inas, hogy 16767 I, 1| egy hétig, míg a rozsdát letisztogattam róluk. Aztán elõhúztam az 16768 II, 4| vágott hozzám. Mert én is a létminimumon kezdtem, kérem alássan.~ 16769 II, 2| möntél, ebadta? Hiszön embör létödre neköd köllött volna több 16770 I, 2| szögény obsitos közembör létömre itt éktelenkedjek a te asztalodnál?~- 16771 II, 3| volt a föld, nézze, mind letöredezett a körmöm. No, mondom Jóskának, 16772 II, 4| elönti a verejték, muszáj azt letörölni az inge ujjával.~- Nos? - 16773 II, 4| csak Vincét, ahogy ült a letört deszkákon - pedig elõtte 16774 I, 1| a realitás embere volt. Letörte a fejét a cserebogárnak, 16775 II, 2| kõpadkán a fácskái közt, és letörülgeti róla a sarat a keze fejivel. 16776 II, 4| nem löszöl bolond, hogy letöszöl arrul, amihöz jussod van!~ 16777 II, 3| a mostani török császár létözött, hanem ennek is a nagyapja. 16778 II, 1| lélek, de ezt a jámbort letorkolta a többi vénasszony. Hiszen 16779 II, 3| fejét, és csusszant egyet a létrafokon, mintha föl akarna kelni.~- 16780 I, 1| láttam egy nagy H betûnek a létrájában.~Azon az estén ezt a szót 16781 I, 1| keresztapám nevét meg csak létráról tudtam volna kimondani. 16782 II, 2| árnyék-tehenek hozhatják létre.)~A vadon virágait beállítottam 16783 II, 4| a kölyöknek az apja, aki létrehozta! Én nem akartam, én akkor 16784 II, 1| kancellárián, ott is csak mint létszám feletti szerepel. Az meg 16785 II, 3| Cuci János a munkanélküliek létszámába tartozott akkor, mikor elõször 16786 I, 2| hitetlenkedõ mosollyal fogadta a létszámapasztási tervet, mintha valami antant-komiszáros 16787 II, 1| Ferenc elrendelte az elsõ létszámcsökkentést, amit ismer a történelem. 16788 II, 1| költségvetésbõl, így azonban csak a létszámot csökkentette. Természetesen 16789 II, 1| elõhúzta a nagy, kétkerekû lettigát, abba befogta az öszvért, 16790 II, 3| mert az ujjaimhoz érni. Lettyedt tenyerû urak módjára kezelt 16791 I, 1| tolongás, kevés õr. Valaki leügyeskedte a kis képet a falról, kivette 16792 II, 4| esernyõcsinálónak, ide is leülhet.~Én azonban önérzetes férfi 16793 II, 4| hát nekem eszemben sincs leülni. Tudom, hiszen hallom, olvasom 16794 II, 2| váratlan zuhogó tavaszi zápor. Leülök a lócára András sógor mellé, 16795 II, 4| megnyílt a fõnöknõ szíve. Leültetett egy gálicos ládára, s kéretlenül 16796 I, 1| írnok urat se ismeri. No, leülünk itt a küszöbre, kivárjuk 16797 II, 3| mutatta meg a hatalmát, akkor leütötte a fejét a bronzcsákánnyal, 16798 I, 2| napot számítva, a többit leütve az ünnepekre, háromezerhatszáz 16799 II, 4| motor megáll. A vasutasok leugrálnak. Az egyik visszajön, és 16800 II, 4| olyan vigyázóféle lehet, leugrik az ördögszekérrõl, és odadobban 16801 II, 3| helyibe.~De már erre csak leugrottam a kocsiról, és szaladtam 16802 I, 2| fenyves nem volt sehol. Leúszott a Garamon az egész. A tótok 16803 I, 2| kijelentésébõl, hogy százszor is levágatná a fejét, ha egyszer szemtõl 16804 II, 3| tavaszra, mikor az árpát levágja.~Illés alighanem meghallott 16805 II, 1| másik nõhetne helyette, ha levágják.~- Nem ám, ebben igazad 16806 I, 2| bürgéddel, aztán majd ha levágod, elhozhatod nekem a máját. 16807 I, 2| pénzes zacskóját. Aztán levágott a fáról egy ágat vándorbotnak, 16808 II, 4| srófig. A hozzávaló szíjakat levágtad az „éds’atyád” tarisznyájáról. 16809 I, 2| életnagyságban. Ahogy az agyagot levakartuk róla, rögtön ráismert még 16810 II, 1| fehér lábát is fölkapta a levegõbe, százat csókolt rajta egy 16811 II, 3| Éreztem, hogy van valami a levegõben. A vihar elõtti csönd, ahogy 16812 I, 2| nagyot Máriássy a mézes levegõbõl. - Soha én ilyen szép szagot 16813 I, 2| Sándor, s olyan történelmi levegõje volt annak, mint a följebb 16814 I, 2| becsináltnak, készítette borsos lével, tárkonnyal, tejfölös mártással, 16815 I, 1| fákkal hajnali harmaton és levélaltató alkonyaton, déli verõn és 16816 I, 2| nagyon szeretetre méltó hangú levélben. Hogyha már minden tücsköt-bogarat 16817 I, 2| Azt is megtette, hogy egy levelében fölvetette a kérdést, nem 16818 II, 1| Társaságának elnöke. Mi volt a levelekben, mi se, azt tán ne keressük, 16819 I, 2| az akták válaszok olyan levelekre, amelyek abban a feltevésben 16820 I, 1| tudom, mi lehetett az a levelemben, amit Ödön bácsi ennek olvasott.~ 16821 I, 2| mint most, a királyasszony levelének volt ideje kilyukadni az 16822 I, 2| Huszonöt aranyat kapok a szép levélért, hetvenötöt tétessen kelmed 16823 II, 3| engöm az úr!~Odanéztem a levelerúgott, zörgõs kórójú, gazdátlan 16824 I, 2| a gyertyát, elõvett egy leveles-könyvet, és fölírta a lap szélére 16825 II, 4| Majális~Vasúti bakterház, levelesedõ izabella-szõlõvel befuttatva. 16826 I, 2| ellenben harmadnapra Imre gróf levelével, aki jelentette, hogy János 16827 II, 2| õszintén. - Közelebb se levelezek, nemhogy olyan messzire 16828 II, 2| vannak. A tekintetös úr levelezi ûket, ugye?~- Nem én - lepõdtem 16829 II, 2| nemhogy olyan messzire leveleznék.~- Nézze, nekünk megmondhassa - 16830 I, 2| Nem szoktunk mink Béccsel levelezni, kérem.~Ebben határozottan 16831 I, 2| tanártól, egy akadémiai levelezõtagtól és a kerületi rendõrfõkapitánytól. 16832 I, 2| megint csak az Imre gróf levélhordó kanásza jelentkezett. Isten 16833 I, 2| borogatnod szamárszömöldöke-fû levelivel, és én addig nem okosodhatnék 16834 I, 2| csak átszaladok ezzel a két levéllel a szomszédba.~A kasznár, 16835 I, 2| alája tette a theátromi levélnek.)~Történt azonban szeptember 16836 I, 2| számot írhassunk a kõszínû levélre. Aztán majd ki lehet selejtezni.~ 16837 I, 1| ringatni, vadszegfûhalottakra levélszemfedõt terítgetni, õzikék szerelmét 16838 I, 2| az bizonyos, hogy a megye levéltárában megõrizte valami hivatalos 16839 I, 2| vezetésem alatt álló bibliotéka levéltárából azokat az aktákat, amiket 16840 II, 1| konstantinápolyi állami levéltárakban és európai követjelentésekben 16841 I, 2| történetírója a titkos nádori levéltárban találta meg a pör iratait.) 16842 II, 1| tudódott ki, amikor a cári levéltárból Szokolov hercegnõ egykorú 16843 I, 2| honfoglaláskori, hosszú szálú, puha levelû, harsogó zöld selyemfû. 16844 I, 1| kihegyezett és fûrészes levelük is csupa ellenséges indulat. 16845 I, 1| papsajtok bodorodtak ott, a levelüket megszedtem a malackának, 16846 I, 2| Mert nem volt õ valami deli levente, akinek a tettei a Toldi 16847 I, 2| atillás, sárga csizmás nyalka leventék, azok is kedvüket találták 16848 I, 2| Dugonics csakugyan hun leventének mondja, de hát Dugonics 16849 II, 4| az. A fecske fészkit is leverik, pedig arról mindenki tudja, 16850 II, 1| kocsisok dühbe jönnének, levernék az olajmécseseket, a tûz 16851 II, 4| újra gyúrt, mint a fecske a levert fészkit? Nem lehet az, ha 16852 I, 2| fölmásztunk, függönyrudakat levertünk, még a frakkomat is megmotoztuk: 16853 I, 2| nemében a legideálisabb leves a világon.~Én nemcsak ravaszul 16854 II, 1| Azért nem kóstolok bele a levesbe, mert hátha aztán a húsra 16855 II, 1| borbélytányérokhoz, hanem a levesestálat is földhöz vágja, s olyankor 16856 I, 2| nádméztõl, amivel a fekete levest édesítette.~- No, urak, 16857 I, 1| Gyere, kispajtás, majd leveszlek.~- Nem... nem ereszt a lábam - 16858 II, 4| köznevetség tárgyává tenné, levéteti és biztonságba helyezteti 16859 I, 1| határban. Igen régi uraságoktól levetett fejek ezek, a legfiatalabb 16860 II, 1| legmagasabb sziklát, és arról levetették magukat a tengerbe. Lehet, 16861 I, 1| hónap múlva a szakállam is levetettem, nem volt már rá semmi szükség. 16862 II, 1| összegöngyöli, és odábblöki, aztán leveti az ingét, és azt teríti 16863 II, 1| elmulattatta, vacsora után levetkeztette, ágyat bontott neki, hideg 16864 I, 2| átengedte neki a félig levetkõztetett madarat, természetesen félórára.~- 16865 II, 4| Palkó, hová lett a cipõd?~- Levetöttem.~- Minek vetetted le? Hol 16866 II, 3| fekszenek itt.~Még a sapkám is levettem. Nem mintha színházat akartam 16867 I, 2| jó - mondta az ezredes, s levévén a honvédsapkát az új igazhitû 16868 I, 2| végre elfogadta a pálcát, levitte a kabinjába, s felhozott 16869 II, 2| mondja, hogy õ már egyszer levizsgázott, s különben se duggat semmi 16870 II, 1| mellényem alját - a férfirenden lévõknél ez az ösztönös gesztus szokta 16871 I, 1| majd megszakadt a szívem, levontam a konzekvenciákat, és befejeztem 16872 I, 2| ésszel, hogy erre való a lexikon, meg is van nekem a Révai 16873 II, 1| ellen. A magyar és a német lexikonok huszonötezerre teszik áldozatainak 16874 II, 3| róluk egy tizenöt kötetes lexikont. Néhány magyar helynév is 16875 I, 1| éppen levele nem maradt: lezabálta a csiga.~Nem maradt a gazdaságból 16876 II, 4| bennünket? Maguk tán már akkor lezárják az utat, mikor a vonat még 16877 I, 1| mivel akkor rovatunkat lezárjuk.~Ezt a kérdést Budapestrõl 16878 II, 4| tanyát mért hagynád ott a lezüllött, rongyos, éhes városért? 16879 II, 1| ahogy olvadt bronz módjára lezuhog az aranydiadéma alól, amit 16880 I, 1| hazahordania, s az udvaron lib-lábolva meglesni a kedvezõ pillanatot, 16881 I, 2| se kellett. Belesodorta a libaitatóba, ott találta meg másnap 16882 II, 1| megmarad annak, ami: ostoba libának. Én üzenem neki, a cár.~ 16883 I, 2| Ha kedvemre való lesz a libapásztor, megveszem a képet.~- Azt 16884 I, 2| és amikor megérkeztek, libasorba álltak. Elöl a csõsz, utána 16885 I, 2| keskeny volt, hogy csak libasorban lovagolhattak benne végig 16886 II, 4| alatt, a jó meleg napon, a libatoppos zöld gyepen. Ott olyan boldog 16887 I, 1| útjába tenni, hogy el ne libbenjen, abban megbotlik, és megmutatja 16888 II, 4| sátornak, piros és kék pántlika libegett a kislányok hajában, tiszta 16889 I, 2| meg az engedélyt, mert én liberálisan kezelem, ami rám van bízva. 16890 II, 3| hogy õ nem patagóniai vagy libériai állampolgár, hanem valódilagos 16891 II, 1| elõ az Esterházy hercegek libériájának viselését -, se nagyparókás 16892 I, 2| Grünwald Alfréd osztrák librettista. Nemrégiben olvastam, hogy 16893 I, 2| a lelék, a bûbájosok, a lidércek meg a többi pogány szentek 16894 II, 3| szomorúra fordulna a Das Lied vom braven Manne. Nem fogadhatom 16895 I, 2| mindig Bécsben meg Rómában liflangolnak, ahelyett hogy Kótyra jönnének 16896 I, 1| Minden városban van egy liget, és minden ligetben van 16897 II, 4| mezítlábas, fiatal menyecske liheg, négyesztendõs-forma gyereket 16898 II, 1| hódolatunkat tesszük lábaihoz - lihegte a maître.~De már akkor Karafula 16899 I, 1| szóló muzsikát.~Már alig lihegtem, mikor kiszólt az apám:~- 16900 I, 1| volt aznap az emeleten. Lihegve szedi a lélegzetet, az arca 16901 I, 2| hát látja ám, hogy csupa lik-luk a miseruha az öreg-papon. 16902 II, 4| gazdát is ellicitálták. Ördög Lila Józsefnek hívták, Feketeszélön, 16903 I, 2| akik a zene szüneteiben lililitet süvöltenek sajátságos trillákban. 16904 I, 1| igen jól érzi magát. A kék liliom meg a kígyóhagymát nem szíveli, 16905 II, 1| Szemem fénye, kertem legszebb lilioma, az egyik nénédért megalázta 16906 II, 1| mozgása, mint a széllengette liliomé, szemében a mennyország 16907 II, 1| szembeszállni, különösen, mikor linccsel fenyegetõzik, s a gyapjúkereskedõt 16908 II, 1| járandóságokon felül, s a lipcsei nagy cég, a Breitkopf és 16909 II, 4| a gyíkok és bogarak, a lipék és sárgarigók s a sok kis 16910 I, 2| leszek.~- Hja, cantores amant liquores - esett meg a tudós szíve 16911 I, 2| neménél fogva hajlamosabb a lírára, behunyta szelíd szemét, 16912 II, 1| hátra idegesen a költõ, és a lírikusok kétszínûségével gügyögött 16913 I, 2| az asztalon a szép fehér liszt, a pompás hasalja-szalonna 16914 II, 4| csak naturáliákban kívánta, lisztben, babban, tojásban, borocskában. 16915 I, 2| asszonynéném, csak egy kis lisztecske meg egy-két tojás meg egy 16916 I, 2| tátogatta a száját a lisztesfejû.~- Nini, Gyurka! - rikkantotta 16917 I, 2| megkapta a kabátja szárnyát egy liszteshajú fiatalnak, aki elsuhant 16918 I, 2| magamódján való mindenszentek litániájába, de még Szent Krispinig 16919 II, 2| akkora sikere, mint Nagykõrös literátus polgármesterének, Dezsõ 16920 II, 2| mögemelöm vagy nem fogad?~- Egy literbe.~- Huncut, aki mögbáni.~ 16921 II, 2| leküldtünk a többi után még egy litert a háromemberesbõl.~- Éljen 16922 I, 2| Tomala Ferdinánd pesti litográfus Straussfedern cím alatt 16923 I, 2| megorvoslása. Dessewffy József, a litterátor, konzervatív politikus volt 16924 II, 3| csipkebokrok közül közénk littyent a szüle. Tudtam, hogy nem 16925 II, 4| fityeg, a szürke is rajta lityeg. De nem Palkó az mégse, 16926 I, 1| mégse nõhetsz fel, mint a ló-sóska az árokparton.~Azt hiszem, 16927 II, 2| ember, csak a babérkoszorús lóba szúrta bele a vasvillát, 16928 II, 1| a csokrot, aztán nagyot lóbál rajta, és belehajítja a 16929 II, 2| kapitány is.~- Jól mondja - lóbálja meg az ostorát az öreg -, 16930 II, 4| embörök, ki vösz bõröndöt? - lóbált meg egy kopott bõrtáskát. 16931 II, 1| alatt. Ha csak úgy játékosan lóbálta volna a kezében, az annyit 16932 I, 1| néznek bennünket. A büszkeség lobbantotta õszibarackvirágszínûre az 16933 II, 2| hajdanában a legnagyobb lóbörzék.) Körülbelül több volt az 16934 I, 2| rettentõ nagy szakálla van. Úgy lobog a szélben, mint a zászló.~ 16935 I, 2| már nem bírt, csak a szeme lobogása mutatta, hogy szállni készülõ 16936 I, 1| s úgy reszketett a mécs lobogásában, mint valami varázsírás.~- 16937 II, 1| sarkantyúpengésétõl-e, a Salamon kaftánja lobogásától-e, megrökönyödik a szamárka, 16938 II, 4| halotti-társulat fekete lobogóján is így volt kihímezve ezüstbõl.~ 16939 I, 2| Tápéig legalább tízezer ember lobogtatta a kendõjét a soha nem ért 16940 II, 3| olyanformán, hogy „ételem lóbul, italom tóbul”. A vajz azonban 16941 II, 2| kívánják tõle, hogy ilyen loccs-poccs idõben, pocsolyákon keresztül 16942 II, 3| hozzá egy kis hájat, és loccsantott rá a méhsörös köcsögbõl; 16943 I, 2| göthös embertõl, aki minden locs-pocsos idõben influenzára van ítélve, 16944 II, 3| levelet kellene írni annak a Lócsildnak. Ha van még üresedés nála, 16945 II, 3| hát mégis mi lelte azt a Lócsildot?~- Úgy löhet, mögharagudott.~- 16946 I, 2| vette száz aranyon a priboji lócsiszártól.~- Szavamra mondom, százegy 16947 II, 4| Persze, csupa ártatlan locsogás, ami nem töri csontját se 16948 II, 2| nem hallott, csak a víz locsogását, de látni sok mindent látott, 16949 I, 1| való ilyen illetlenségeket locsogni, mikor egy valódi királynak 16950 I, 1| rezgõ nyárfát, ezt a mindig locsogó-fecsegõ teremtést. Van valami újságírós 16951 II, 2| kocsi már a kanyarodónál locsogott. Ejnye, ejnye, hátha a Keselyt 16952 II, 3| nyöszörögte. Hideg vízzel locsoltuk fel, és úgy támogattuk be 16953 I, 1| Oroszlámos körül egy útkaparó lócsontvázakat talált egy halomban, a hozzájuk 16954 I, 2| arccal meredt egymásra.~- Lódobogás!~- Mégpedig nem is egy lóé!~- 16955 I, 2| tót, dalmát, galíciai, lodomériai és illíriai királyra.~ 16956 I, 2| s keményen rámordult:~- Lódulj, kölyök! Valami török basát 16957 I, 2| valamit Gergely apó, s neki is lódult a kecskeméti útnak. De nagyhamar 16958 I, 2| Lódobogás!~- Mégpedig nem is egy lóé!~- Betyárok!~Mind a ketten 16959 II, 2| András az ostornyéllel -, hát lögyél eszödön!~Addig verte, míg 16960 II, 3| föltámadáskor a kezeügyiben lögyenek a fogai. Hát azon mosolyogtam 16961 II, 4| löszök. Hogy áll a föld? Löhet-e mán veteményözni?~Most már 16962 I, 2| akartam tönni. Mert möghiggye, löhetett vóna. Hej, de másképp lött 16963 II, 4| fejét. - Két gyerökkel hogy löhetnék én a kend felesége?~Az ember 16964 I, 2| Kis Kampónak hívnak. Miben löhetök szolgalatjára?~- Tisztelem 16965 II, 3| Hanem, hogy bizodalmas löhetök-e én magához?~- Mi tekintetben?~- 16966 I, 2| tisztességtudással:~- Hát löhetõsek. Csak mögvannak, mint afféle 16967 I, 2| Erre elkezd ám a vak ember lökdelõdzni, hogy így tolvaj, úgy haramia, 16968 I, 1| fölértem volna ésszel, hogy a lökdelõdzõ embereké a világ!~Otthon 16969 I, 2| beszéden. Elõször ki akarták lökni az öreget, aztán magyarázgatták 16970 II, 4| esztendõ alatt!~- Csak nem löszöl bolond, hogy letöszöl arrul, 16971 II, 4| te olyan nagy iparasszony löttél, neköm abba nincs szavam. 16972 II, 4| gyermekömet? Ugye, ha rossz életû löttem volna, és orozva költ fattyat 16973 II, 4| mögött egy öregasszony ruhát lötyköl egy teknõben. Apró gyerekek 16974 II, 4| úgy homokosan.~- Eriggy, lötyköld mög a vályúban.~Imrust szombat 16975 II, 1| polkáztak a patkányok a lövészárokban. Vagy ha nem lett volna 16976 II, 4| neki, hogy lesz egy kis lövöldözés.~De hát nem lett semmi se. 16977 II, 1| beszélnek, és a tollukkal lövöldöznek; áthaladt azon a tartományon, 16978 I, 2| akarsz éjszakának idején is lövöldözni?~- Azt sohase lehet tudni, 16979 I, 2| kerültek?~- Weinye nyicht, Löwe, weinye nyicht, geh zu Haus, 16980 I, 2| szász kamaszoknak, akik Löwenbundnak nevezték magukat, és elnyávogták 16981 II, 3| kifliformájú; sörényes lófej mind a két végén, amilyen 16982 I, 2| jó az, hogy a zsiráfnak lófeje és szamárfarka van. Ilyenformán 16983 II, 3| Királyfélék se szoktak itten lófringolni, egyszer járt erre a Rudol 16984 II, 2| tükörablakos nagy szálába, oszt lógassa ott a lábát a bársonykanapéról, 16985 II, 1| kifüggesztett láncokról lógatják le. Így aztán tûztõl se 16986 II, 1| a fõtéren, mindenki ott lógázta a kezében a lámpást, de 16987 II, 2| vagy a grammatikában vagy a logikában. Mégiscsak klasszikus mondat 16988 II, 1| csekély tudományomat is csak a logikának köszönhetem. Mikor Montpellierben 16989 II, 2| teheneknek. Mert hiszen egész logikus, hogy ha vannak hazajáró 16990 II, 4| kis emberek okosabbak és logikusabbak, mint a nagyok? Megveti 16991 I, 1| kötõje s a derékmadzagján lógó fenõacél mutatták, hogy 16992 II, 1| elnevette magát.~- Az a lógós nyelvû, Thibaut mester? 16993 I, 1| reggelén akkora jégcsapok lógtak a tetõnkrõl, hogy a feldobott 16994 II, 4| megpattintotta a gyereket a lóhajtóostorral.~- Hát nézze, ez a kórságos 16995 I, 2| hallja kevély Kereki, pedig lóhalálában vágtatott a faluból. A diákember 16996 I, 2| szügyébe vágta a fejét, és loholt Schillerhez, a bécsi policájfönökhöz. 16997 II, 2| Pista bácsi pedig sietett lojálisan alkalmazkodni. Persze nem 16998 II, 1| nemzet mindig híres volt a lojalitásáról, és most se fogja azt engedetlenséggel 16999 II, 3| nagylelkû ellenség tudatos lojalitásával motozok a táskámban - különben 17000 II, 4| ötlete támad.~- Tudjátok mit? Lõjük le a kalauzt, akkor mindjárt 17001 II, 2| világban bárók is szolgálják lókereskedéssel a hazát.~- Hol az a Sztirinya 17002 I, 2| kényeztetett úgy, mint ez az öreg lókötõ, növesszen a jó Isten a 17003 II, 4| a famasinádnak mindene. Lokomobilja, dobja, kosara, szalmarázója, 17004 II, 2| paprikások, marhakupecek, lókupecek, hozzájuk tartozó fehércselédek 17005 I, 2| jeruzsálemi, magyar, cseh, lombardiai, velencei, horvát, tót, 17006 II, 4| kicsiny körtefaerdõ zúgatja lombjait, s mikor gyümölcsével szomját 17007 II, 1| hegyiben a szerecsen guggolt a lombsátorban, kezében az üres serpenyõvel.~- 17008 II, 1| halászok, jámbor kalmárok, lomhán totyogó serfõzõk lakták 17009 I, 2| Triász-féle kuvasz. Éppen olyan lomposak, kócosak, bozontos farkúak, 17010 II, 3| mosolygott az igazgató úr is.~- A londoni börze - gondolta magában.~ 17011 II, 2| Kíváncsi voltam rá, hogy a lónevelõ szittyák milyen álláspontot 17012 I, 2| egy hatost a csõsznek, és lop az neked annyi füvet, amennyit 17013 II, 4| serdültebb gyerek, õ pedig inkább lopásra adta magát. A mai világban 17014 I, 1| Hja, szomszéd, attól lopnak, akitõl van mit.~No, legalább 17015 I, 2| szittya.~Elment Simon disznót lopnyi,~Nem jó helyre talált mennyi.~ 17016 I, 1| Hát utoljára nem a ház lopódott el, hanem édesapámnak a 17017 II, 4| kemencét, van, aki az erdõrõl lopogat gallyat - ugyan lehet a 17018 I, 2| tartomány ez, ahol most lopom a napot - ugyan nem teszek 17019 II, 4| az emberek az istenektõl loptak el. Ember se nagyon. Csak 17020 I, 1| közvagyonnak. Meg hogy magunk loptuk meg magunkat, hogy botrányt 17021 II, 1| is benne van, hogy saxa loquuntur, s ha a Bálám szamarai mindennap 17022 I, 2| töltött káposzta. Ha ezt lord Curzon megtudja, mindjárt 17023 I, 2| szalonnáért meg a bicskanyitogató lõréért húsz pengõ volt a sarc.~ 17024 II, 4| el kell indulni, hogy a lószaggató utakon idejében érjenek 17025 II, 4| ezelõtt éppen akkor járt a Lószaggató-dûlõben, mikor sokgyerekes Sahinné 17026 I, 2| lódobogásra neszelnek fel a bakák. Lószerszám is csillog a vörös fényben. 17027 I, 2| Hát fúrt-e már az úr lószörbül pipaszárat?~- Nem próbáltam 17028 I, 2| kellett próbálni, lehet-e lószõrbõl pipaszárat fúrni.~6~Nem 17029 I, 2| muzsika - húzta végig a lószõrt juhbélen.~Mire harmadszor 17030 I, 1| diófából a karja, az ülése lószõrvánkos, beterítve bársonyposztóval, 17031 II, 1| és a menye történetét, a Lót családi históriáját, a szemérmes 17032 I, 2| már neki a pogány magyarok lótejbõl possajtott, vidámító itala. 17033 I, 2| most is Ugriában vigadnánk lótejen.)~Abban az idõben azonban, 17034 II, 2| bele a vasvillát, a magyar lótenyésztés nagyobb dicsõségére.)~- 17035 II, 1| szájuk, s összekerült a lótestû emberekkel, akiket görögül 17036 II, 2| Hogy tovább ne menjünk, Lotharingiai Ferencet is csak a Mária 17037 I, 2| Makkos erdõben, és õzet lõtt, amirõl csak közelrõl derült 17038 I, 1| belõle, mintha puskából lõtték volna ki.~- Röf-röf-röf! - 17039 II, 2| Õszintén megvallom, hogy a lótudomány mezején többre nem vittem. 17040 II, 1| herceg, a gõgös connétable, a Louvre épülését nézegette, Karafula 17041 II, 2| hetipiacra, csakhogy akkor a lovacskákat be kell fogni már este tizenegy 17042 II, 2| a városba. Mert hiszen a lovacskán is behozzák az egyet-mást 17043 I, 2| hé, hadd hajítom utánad a lovadat is!~Hát az ilyen emberre 17044 II, 1| vitéz ember lett volna, hogy lovaggá ütötték volna. Ha lovag 17045 II, 1| finoman bánt Donna Máriával, lovagi tornákon jobbjára vette, 17046 II, 4| hogy fizetek is érte. Illés lovagiasan kijelentette, hogy nem komoly 17047 II, 1| V. Károlyon nem fogott a lovagiasság, s a páviai csata után egy 17048 II, 1| maradt. Mint országa elsõ lovagjához illett, reggeltõl estig 17049 II, 1| kardvágással kettéhasított. Egyszer lovaglás közben az országúton keresztbeakadt 17050 II, 2| kardjával tisztelgett Ganelon lovagnak a roncevalles-i csata után: -... 17051 II, 1| vitézek? - nézett komoran a lovagokra.~- Nekünk - kezdte nagy 17052 I, 2| volt, hogy csak libasorban lovagolhattak benne végig Mátyás katonái, 17053 I, 2| fejetlen barátok, söprûn lovagoló boszorkányok és egyéb nagytekintélyû 17054 II, 1| s lehántotta magáról a lovagruhát. Föl se vette három esztendeig, 17055 II, 1| azt kérdem a két kutyahitû lovagtól, hogy mi panaszuk van, te 17056 II, 4| malacát a vásárra, mert az õ lovai szántanak, vagyis hogy a 17057 I, 2| kicsit szétnézni Szegeden, lovaikat megabrakoltatni, s a maguk 17058 II, 4| tevékenységüket az apostolok lovain gyakorolják. Természetes, 17059 II, 4| Mák ángyó öreg, de beteg lovainak.~A vadkacsát úgy negyednapos 17060 I, 2| állítani, mint a vásáros kocsik lovait, sõt értelmes ember ezzel 17061 I, 2| Takarodj innen, fiam, János, a lovakhoz. Az alkotmányos tényezõk 17062 II, 2| senki. Már akkor hasig ért a lovaknak a víz, mikor valaki bekurjantott 17063 II, 3| jobb is az a Szent Mihály lovánál.~ 17064 I, 2| kigyulladt arccal pattant a lovára. A furulyát siettében a 17065 II, 2| Nem való az, hogy már a lóvásárban is így lecsökkenjen az arisztokrácia 17066 I, 2| fejét, és úgy vitte vissza a lovasát az éjszakába, mintha a sátán 17067 I, 2| aki olvasta volna. Valahol Lovasberény körül jártak, mikor valami 17068 I, 2| parazsából pipafüst lesz egy lovasember szájában, aki nem akar leszállni 17069 I, 2| hanem perzekútorok. Egy lovashadnagy hat legénnyel. Hárman a 17070 I, 2| eljövetelem elõtt való nap lovasposta hozta a hírt a faluból, 17071 II, 1| aranyba-ezüstbe öltöztetett lovászmestereknek, asztalnokoknak, pohárnokoknak 17072 II, 1| személyzet, halkan beszéltek a lóversenyekrõl, s a kutya is tisztességtudóan 17073 I, 2| vitték a törvényfára, a régi lóversenytér mögötti dombra. Meg se vasalták, 17074 I, 2| Ölég bolond kend, ha nem lû magának ebédöt, hiszön puskája 17075 II, 4| fejbeütögeti magát az ember Luca napján, akkor meglátja a 17076 II, 3| akkor nem tettem több kárt a lucernában, mint maga. Magáé ez a föld?~- 17077 II, 3| istállótól a kutyaólig és a lucernástól a dinnyeföldig. Eközben 17078 II, 3| messzirõl, afelé igyekszem. Lucernatábla mellett haladok el, jó félméteres 17079 I, 2| ha „Napóleon Bonaparte Luciánt magyar királlyá tette volna 17080 I, 2| mellecsontja maradt meg a ludacskának, az is szép fehérre kapargatva 17081 I, 2| eresztette el a követet a ludacskával, de az nagyon kötötte az 17082 II, 4| közé, és én voltam benne a ludas, hogy bejutott. De ott egy 17083 I, 2| háborút.~Hát persze, sokban ludasok a királyok pedinterjei. 17084 I, 2| Elküldik neki az egyetlen ludat, annál nagyobb ritkaság 17085 I, 2| világháborúban a Hindenburgét és a Ludendorffét. Bizonyosat nem lehet tudni, 17086 I, 1| ezt okvetlenül megmutatjuk Ludendorffnak, ha egyszer erre vetõdik 17087 I, 2| a szegedieknek egyetlen lúdjuknál. Nyilván az is csak azért 17088 I, 2| látogatóba a gyerekekhez egy kis lúdmájjal, azzal fogadta a két siheder:~- 17089 I, 2| elszomorodva tért meg a palkonyai lúdnevelõbe.~~Esztendõ olyankorra megint 17090 I, 2| Rodostó, 12. marty. 1735.~A lúdtoll meg-megvetette lábát a szálkás 17091 II, 1| csupa selyem-bársony, arany lúdtollal a csúcsos barettja mellett, 17092 I, 2| soha. A háborúban se én lüvettem, hanem a némöt. A vak Schlick.~ 17093 I, 2| Kossuth Lajos ûfölsége?~- Lüvik Buda várát az ángliusok - 17094 II, 1| tartotta kinyomatni a kéziratát Lugdunumban, 1494-ben, ékes gót betûkkel.~ 17095 II, 1| ismeretlen katona neve vagy Luigi, azzal nem szolgálhatok. 17096 II, 3| olyan csizmát, amelyiknek lukas ne lött volna a talpa. Fordult 17097 I, 2| soruls most, mint ürge a lukba - kapott a fejéhez mind 17098 I, 2| és azt felelte:~- Polont lukpul polont szél fúj!~- No, csak 17099 II, 1| nagy örömét. Alfréd erre Lukréciusból idézett valamit, amivel 17100 I, 1| Azért, amiért az egyik ember lusta, a másik meg friss. Ez a 17101 II, 1| áldozatainak számát, mert azok lusták voltak megnézni öt sor kedvéért 17102 I, 2| heverésztek a pokrócokon, és lustán pillogtak föl az ajtónyitásra.~- 17103 I, 1| tudja levonni: hogy jobb lustának lenni, mint frissnek, mert 17104 I, 2| szemle alkalmával:~- Hány lutheránus katonája van?~A századosnak 17105 II, 4| mint a disznó, de nem olyan lutri.~- Ezeket hova lakoltatják? - 17106 II, 4| hogy õ mindig így kihúzza a lutrit.~Éjszaka aztán, ahogy hányta-vetette 17107 I, 1| tükröt ágyterítõt, minden luxus-tárgyat összenéztünk, amit pénzzé 17108 I, 2| még farkaskutya is van, a Lyciste. Ha nagyon megszorítanának, 17109 I, 2| Damjanich köpenyegét rostává lyuggatták már a golyók?~- Biz igaz, 17110 I, 1| utoljára már úgy ki volt lyuggatva a kis szék, mint a rosta. 17111 I, 2| mi az én nótám. Ez az ni:~Lyuk-lyuk-lyuk-lyuk-lyukas a kis táskám közepe.~Kiesett 17112 II, 4| azért belüle, mert a kendõ lyukadozott volt.~- No, Isten hírivel, 17113 II, 1| ujjait a rongyos köpönyege lyukain. Van rajta olyan is, amelyiken 17114 II, 4| vannak-e kendnek?~- Csak lyukasak.~- Hát szörözni köll. Kölcsönbe. 17115 II, 3| Cézár, ha föld röge lett, lyukat töm, hogy kizárja a szelet.” 17116 II, 3| célszerû viselet, mert a sok lyukon nemcsak bemehet a szél, 17117 I, 1| Mért írtad a májust kis m-vel? Még azt se tudod, hogy 17118 I, 2| stafétafutóról~Nem volt tagja se a MAC-nak, se az MTK-nak, se a KAOE-nak, 17119 II, 1| értekezéseket írt, hanem állítólag Macchiavellit is olvasta. Néha egészen 17120 II, 2| rögtön odaígérné hitét-lelkét MacDonaldnak és Mussolininek, csak még 17121 I, 2| másikkal, akinek kicsi volt Macedónia, s akit Világbírónak tisztel 17122 I, 1| rám, meghallottam, hogy a macskabagoly elnyávogta magát kint a 17123 I, 1| tudtam is, mi baja szegény macskabagolynak. Az a baja volt, hogy leejtette 17124 I, 2| mint az ugrani készülõ macskáé. - Ja, az idegen bosszúállók? 17125 II, 4| akár a padláson neveledett macskafiók. Nyilván karmolt volna is, 17126 I, 2| hogy ez az a rettenetes macskahóhér, akinek ki kell szedni mind 17127 I, 2| mik voltak azoknak a tarka macskái, hova lett azoknak a híre-neve?~ 17128 I, 2| meg ennek a magyarnak a macskáimat.~Ezzel már a maga nyelvén 17129 I, 2| õvele simogattassa meg a macskáit, hát õ azt is megpróbálja. ( 17130 I, 2| mondta csöndesen. Már akár a macskáknak, akár az uraságoknak.~- 17131 II, 3| lelkiismeretfurdalást így nem éreztem. A vak macskakölykök jutottak eszembe, akiket 17132 I, 2| asszonyom.~- Mit megszólal enyém macskákról?~- Hát, engedelmet kérek, 17133 II, 4| voltam, bolondja voltam a macskának, mivel azonban a házamnépénél 17134 II, 3| aztán egészen elhalt. Csak a macskasírásokat hallottam mindenfelõl.~- 17135 II, 4| minden héten kutyástul, macskástul, és szívbõl sajnálták az 17136 I, 2| próbált kuruc úgy szaladt ki a macskaszobából, hogy maga is szégyellte. 17137 II, 1| csörögtek kések, villák, macskatalpon járt a felszolgáló személyzet, 17138 II, 1| szerzõjét épp akkor kerestette madame du Barry a titkos políciával:~ 17139 II, 4| mindenki tudja, hogy Isten madara.~Csak az emberi fészekleveréshez 17140 II, 4| mély álmot bocsát, az égi madaraknak sûrûbb tollat növeszt, a 17141 I, 2| rossz szaga, hanem ezektül a madaraktul - rúgta odább Sándor a kétfejû 17142 II, 4| Rozmaringom, violám, pipi madaram - búgott vissza Hajnal Andrásné 17143 I, 2| dorozsmai legényt a király madaras-szobájába.~Mert tudnivaló, hogy az 17144 II, 4| tudok, hogy azt az öreg Madarász József valamikor úgy fordította 17145 I, 2| danoltam még azon az éccakán a madarászi csárdába.~- Emlékszök én 17146 I, 2| vette fel a tanár úr Zeus madarát, szétkurjantván a játékos 17147 II, 1| tartózkodik abban a kis aszalt madárfejben.~- Ohó - ütött az asztalra 17148 I, 2| vonatot. Az asszony kis madárhangja fölcsattant.~- Akkor fusson 17149 II, 4| csérogva, víjjogva, a maga madárhangjainak örülve, úgy ült a talicskában, 17150 II, 4| elkezdi vele kurgatni az Isten madárkáit.~- Hiss te, hiss te! Az 17151 I, 1| tarisznya csücskit. - Nézd-e, madárlátta kenyér!~Tulajdon az a kenyér 17152 I, 2| mert egy szót se értett madárnyelven. De azt megértette, hogy 17153 I, 2| helyet, az udvari dámákat, a madárnyelvet, a cifra bálakat. S mikor 17154 I, 2| s hirtelen ráborította a madárra. - Gyere, varjú, a tarisznyába, 17155 II, 3| rázta okos kis fejét -, Mádej dódoz.~Nemcsak a bronzkori 17156 II, 3| Afféle társuralkodó, s ha a Máderek pénzt veretnének, mind a 17157 II, 3| egykor örökölni fogja a Máderék családi címerét, a kormos 17158 II, 3| hanem a dolgozó öreg és ifjú Máderékét is. Jó az nekem a magyar 17159 II, 3| úgy vélekedni, mert õ a Máderné asszony.~Ellenben egy szelíd 17160 II, 4| leromlottan?~A megszépítõ madonna-mosoly eltûnik. Nem Meduzaarc ez, 17161 II, 1| mórokkal meg a zsidókkal, élt Madrid városában egy Salamon nevû, 17162 II, 1| engedelmet Ferenctõl, hogy Madridból francia földön keresztül 17163 II, 1| királynék szoktak az én madrigáljaimon elaludni.~- No azzal én 17164 II, 1| nyeretett vele, díszebédeken madrigálokkal hódolt neki, de vacsora 17165 II, 1| egy sorban kaszálni, aztán madrigálozhatnak, amennyit akarnak.~A költõ 17166 II, 3| ér rá.~- Mit dolgozik?~- Madzagot fûzött a bocskorába - mosolyodott 17167 I, 2| lejtettek táncot, mikor a maeotisi réteken tündérséget tanultak.