| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Móra Ferenc Tápéi furfangosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet, Fejezet
17168 II, 1| mutatja, hogy az elvetett mag nem hullott kõsziklára, 17169 I, 2| mikor nem is kényszerítettek magábaszállásra senkit a várban. Például 17170 I, 2| Egy hét múlva Sándor nagy magabíztában már majd a városba bemerészkedett. 17171 II, 3| az is jó.~- No, kár, hogy magábul adóbeszödõ nem lött - fejezte 17172 II, 3| Andrisnak.~- Bolondot csinálsz magadbul, te gyerök - pirongatta 17173 II, 1| sugdostál is neki? Látod, most magadra vallottál, ebszülte. Összebeszéltél 17174 I, 2| megtoldotta még százzal a magáéból, hogy addig se apadjon el 17175 II, 3| képecskéjét hozzádörgöli a magáéhoz, és kijelenti, hogy ekkora 17176 II, 4| csak felibül, harmadábul. A magáéra még semmit. Hát hogy állunk, 17177 II, 4| az asszony azzal tette magáévá ezt a kívánságot, hogy „ 17178 II, 1| Másnap megtudta azt is, hogy magafajtájú embert hétköznap se eresztenek 17179 I, 2| nyaggasson az úr, hanem a magafélét - mondta gõgösen.~- Hát 17180 II, 4| forgolódott õ úri népek közt, csak magaformájúak közt, s azok tudják, hogy 17181 II, 3| engem, abban nem volt semmi magamegjátszás. Éppen az uborkaágyban guggolt - 17182 I, 1| lábán is. Mint ha csak a magamét hajtanám. Hova hajtom? Hát 17183 I, 2| kezdett bele a kegyes ember a magamódján való mindenszentek litániájába, 17184 II, 2| találtam, de rátaláltam magamra. Már olyanformán, hogy megtudtam, 17185 I, 1| nyár, a számtanos kolléga a magánéletében is a realitás embere volt. 17186 I, 2| nyakorjánokat, csak mint magánember, de utóbbi minõségében is 17187 I, 2| szervezeti szabályai szerint, se magánhajlandóságból nem foglalkozik. Városunk 17188 I, 2| öregebb testvér, aki olyan magánosan élt a világban, mint valami 17189 I, 1| valamivel, s tanári fizetésem és magánvagyonom nem tették lehetõvé más 17190 II, 4| úgynevezett kultúra csak magánvállalata a városnak, az efféle pántlikamérések 17191 I, 2| virslikirakatokat nézegette, néha magányosan, néha mecénásával, akit 17192 II, 4| kihúzta a rossz köpönyeget, magárakapta nadrágnak, kabátnak, beleugrott 17193 II, 2| kalendáriumnak látszik, de belülrõl magárjegyzék, annak is éppen húszesztendõs. 17194 II, 1| az én fajtám, hogy mentül magasabban akasztják neki a tilalmast, 17195 II, 2| hogy a királynak gyalog is magasabbnak kell lenni, mint másnak 17196 II, 5| horizontokra nyújt kilátást. Minél magasabbra kapaszkodik az emberiség, 17197 II, 1| mintha én törekedtem volna a magasba, hanem a torony hajlott 17198 I, 1| nyugtalanul vert ebben a szédülõs magasban, és azóta is ott tartja 17199 II, 3| atyámfiába, de rögtön a helyzet magaslatára emelkedem, és nevetve visszavonulok. 17200 I, 1| most beharmatozták az égi magasok a lelkét.~- Én odaadhatnám 17201 II, 4| hogy onnan felülrõl, a kék magasokból bizonyosan egy karikának 17202 I, 2| kikötõhelyen. Széchenyi magasra emelte az ezüstgombos pálcát:~- 17203 II, 2| fölemelte a tököt, úgy a térde magasságáig, s csak onnan huppantotta 17204 I, 1| félegyházi öregtemplomban! Egy magasságban volt a fejem a piros ruhás 17205 I, 1| vállalta értem a felelõsséget a Magasságbéli elõtt. Hiszen ez rendben 17206 I, 1| sûrû termését irdatlan magasságból ereszti szélnek, de ha muszáj, 17207 II, 1| modern mérnöki tudomány Magasságodat kiegyenesítené. Akkor a 17208 I, 2| volt, de népszerû emberek magasztalása nekem sose volt kenyerem. 17209 I, 2| szívû barátokká és egymás magasztalóivá. Mert minél kiválóbb embernek 17210 II, 3| lehet erõsíteni, s Mityók magatelten mosolyog, amikor így fölcifrítja 17211 I, 2| Sándorra meritek kenni a magatok istentelenségét, kötélrevalók? 17212 I, 2| a Tisza vizében nézitek magatokat! Jaj, mi sose szabadulunk 17213 I, 2| tögyön a kopertába, aki magátul olvas, mert a Kati nem ért 17214 I, 2| illendõség és jó erkölcsû magaviselet szabályai. Hiú útmutatás, 17215 I, 2| hallott. Aki látta méltóságos magaviseletét, mikor a jövõ-menõ követeket 17216 I, 2| kifogása, hogy az öreg betyár a magazin-ereszet alatt néha egy G. Modol 17217 I, 2| Laucsik ablaka szemben volt a magazinnal. Néha megkiáltotta az udvarláson 17218 II, 1| krónikás, csak a spanyol nem magister volt, hanem don. S nem az 17219 I, 2| halas-asszonyok közt.) Mindazáltal a magisztrátus egy kicsit aggóskodva eresztette 17220 I, 2| Sok õneki a jó embere a magisztrátusbéliek közt, majd segítenek azok 17221 I, 2| hogy a mai világban már a magja is kiveszett. S hogy a maga 17222 I, 1| volt nekem már akkor, a magjára száradt cseresznye. Olyan 17223 I, 1| meg tudom érteni, hogy magjuk terjesztésében éppen õk 17224 II, 2| nem látnia a napáldozat máglyafényében lobogó virággyertyákat.~- 17225 II, 5| nem ropognak az inkvizíció máglyái. A nemi erkölcsöt még sok 17226 II, 3| mintha régi fametszetek máglyáiról szabadult volna el.~- Majd 17227 I, 2| kéményen, végigszaladt a máglyán, s olyan épségben szabadult 17228 I, 1| Mikor máglyát raktunk Szekfű Gyulának~ 17229 II, 1| mentette meg Don Mohabimot a máglyától a király embersége, ami 17230 I, 2| Förtelmes polyák tél járt, nagy máglyatüzek birkóztak a november-éjszaka 17231 I, 2| tudja, hogy a megkeveredett mágnás sûrûn megfordul a Tomala 17232 I, 2| ilyen különös konzervatív mágnások száz évvel ezelõtt.)~A város 17233 I, 1| fiú elõtt mintha hirtelen magnézium-fény lobbant volna föl, a szeméhez 17234 II, 4| jó Istennek, aki nemcsak magnóliát meg rózsát teremtett, hanem 17235 II, 3| Ott ám, kéröm. Most ugyan magos a Tisza, de a kánikula majd 17236 II, 2| aki királ, annak gyalog is magosabbnak köll lönni, mint a népeknek 17237 II, 4| mindent, amit tehetett, még a magpulykáit is elprédálta, hogy ne legyen 17238 II, 4| olyan csalók is, akik nem magukért csalnak, csak magukat csalják 17239 I, 1| hanem köhögéssel segítenek magukon. Utoljára bennem összpontosult 17240 II, 4| gond mindenféleképpen. Ha magukra hagyja õket, mikor dologba 17241 II, 4| valami melegítõt szedni magunkba.~Az igazi kísértés azonban 17242 II, 3| vigyáz a máséra, mint a magunkéra.~Másnap reggel ahogy kimegyek, 17243 II, 4| örömünk legyen meg, hogy a magunkét nyeldessük.~Így aztán a 17244 I, 2| többféleképp találkozhat a magunkfajta szegény ember, s mink szegediek 17245 I, 1| kicsit, de a városháza sarkán magunkhoz tértünk. Nagyakaratú asszony 17246 I, 2| Hanem azért tudtunk mink magunkon segíteni. Összeálltam két-három 17247 II, 3| pátoszos hazugságokat fogunk magunkra.~Nagyon meg voltam illetõdve, 17248 I, 2| megszelídel, vadmacska is, azd mágyar is. Hiszed maga szemednek?~ 17249 I, 1| azon szavaltam a Talpra magyar-t. Nagydeák koromban abba 17250 I, 2| tud! Itt a veszedelem!)~A magyarázatba beledurrantott a gõzhajó 17251 II, 2| elnök.~A bátya elfogadja a magyarázatot, és megengesztelõdve feleli:~- 17252 I, 2| mondanak. Sietve siettem a magyarázattal: - Apám, nem tudom megcsinálni 17253 II, 2| bajt - vonja föl Mátyás magyarázatul a fél vállát. Amiben az 17254 I, 2| akarták lökni az öreget, aztán magyarázgatták neki, ki lett, mi lett a 17255 II, 1| kapujában találkoztam vele - magyarázkodott a költõ -, s nem mertem 17256 I, 1| visszaszolgálok. Egy-két soros magyarázó fölírás ide, valami magától 17257 I, 1| én mindent. Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek, 17258 II, 2| használják molyûzõ szernek. El is magyaráztam mindjárt, hogy ez a napsütötte 17259 II, 3| mennem a vasúti õrházig, magyaráztattam magamnak az utat az embereimmel, 17260 I, 1| készítõ céhnek, zsinóros magyarban járt, és ezüstbõl való diókat 17261 I, 2| fordult a basa a jámbor magyarhoz.~Az pedig égnek emelte a 17262 I, 2| Az Isten se gyõzi az magyari urakat pénzzel” - sóhajtott 17263 II, 3| nyitottam rá a kisajtót. A falu magyarjai nem nagyon kényeztették 17264 II, 3| és összekurjantottam a magyarjaimat.~- Hát tudják meg, emberek, 17265 II, 3| ezt nem mondhatom meg a magyarjaimnak, mert borzasztó csökkenti 17266 I, 2| bele a cigánybolha, ahogy magyarkovácsul a szikrát hívják.~- Mondd 17267 I, 2| tudom, hogy a törzsökös magyarnál nincs puritánabb náció. 17268 I, 2| tetszett a dolog nagyon.~- A magyarokért állnak bosszút az olaszok - 17269 II, 4| északkeleti sarkából, néhai magyarokét, akik rozsdás kardokat, 17270 I, 2| Vegyest laktak a falvakban a magyarokkal a turbános atyafiak, mégpedig 17271 I, 2| szokásban volt a nagyeszû magyaroknál a Márton gyereket Mártának 17272 II, 4| csak ráfogták a kaszát a magyarokra.~- Aj, az nem úgy volt - 17273 I, 2| féltsék a feleségeket a magyaroktól, mert semmi bántásuk nem 17274 II, 4| elmetehetségének. Martonos addig, míg Magyarországhoz tartozandó volt, Szegedrõl 17275 I, 2| jelenti, hogy hírt kapott Magyarországról.~- Mondja, mondja! - csillannak 17276 II, 3| választ. Rövidet, világosat, magyarosat. Nem engedhetik meg az ásatást - 17277 I, 2| Csak a henyedolmányt (így magyarosította Döbrentey spectabilis a 17278 II, 4| röntgenezést, amit õk rögtönözésre magyarosítottak. Hiába mondják nekik, hogy 17279 II, 3| igaz-e? - kezeltem a fiatal magyarral is. - Hát mi jót hoztak?~- 17280 II, 5| az emberiség és benne a magyarság vajúdik, egyelõre szintén 17281 II, 3| akkor mit várjak az olyan magyartól, akit Dusánnak hívnak?~Hiszen, 17282 II, 3| ennem paradicsomlében, és „Mahlzeit”-ot mondani utána, városatyát 17283 I, 1| búsuló vén betyárjai õk, maholnap hírmondó se marad ezekbõl 17284 I, 2| görlicemadarat nem tiltja tán a Szent Mahumend? Mert avval akarnék kellemesködni 17285 I, 2| venni.~- Ejnye, kutya meg a mája! - csodálkozott el a király.~- 17286 II, 4| Majális~Vasúti bakterház, levelesedõ 17287 II, 4| menyecske véleményét.~- Azám, majálisoznak. Kiszabadultak szegénykék 17288 I, 2| levágod, elhozhatod nekem a máját. Te pedig, fiam molláh, 17289 I, 1| majomember, hanem azt, hogy majomcsászár. Még büszkék is lennének 17290 I, 1| volt fejlettebb, mint a majomemberé, kilopta a képet a keretbõl. 17291 I, 2| ebadták, mióta szegõdtetek be majommutogatónak?~- De édesapánk - bodorodtak 17292 I, 1| mondja, hogy adjon a másik. A majompörben azonban egyetértettek. Nevetett 17293 II, 1| akarják kezdeni a daytoni majompört, amint olvasom, s éppen 17294 II, 4| köszönt be János az elsõ majorba.~Az volt a válasz, hogy 17295 I, 2| túl a Tiszán, a bátkai majorban.~Az egyik katona egy arany 17296 I, 2| most?~- Gulyánál, nyájnál, majorokban löhet összevissza vagy tizenkettõ.~- 17297 I, 1| szabadkereskedelmi alapon. Egy majoros rajtakapta a szilvafáján 17298 I, 1| elõlem.~Sándor elkullogott, a majorossal eszmét cseréltem, és ráfizettem 17299 I, 2| zsellérkedett. Házainak, pusztáinak, majorságainak maga se tudta számát. Négylovas 17300 I, 2| a pusztára. Ott várta a majorudvaron a puszta minden épkézláb 17301 I, 2| Tessék. Kesdy Szabó András, Majsa.~- Jó pipa, ösmeröm. Mondd 17302 I, 2| van köztük egy igazi is, a majsai, de azt mög mán öt esztendeje 17303 II, 3| törököknek, Ötömösben. Emitt Majsán mögint volt egy török kaszárnya, 17304 II, 2| József báró nem Sas Mátyás Majsáról, hanem Szerencsés Sátán 17305 II, 2| én. Sas Mátyás vagyok én, Majsárul.~A sokadalom szétszivárog. 17306 I, 2| egy aranyat.~- Nem eladó - majszolta a körtét a vitéz -, magam 17307 I, 1| akkor is a kõvé vált sajtot majszoltam, mikor este az apám hazaért 17308 I, 2| betûket eresztett.~- Talán májusnak nevezhetném ezt a holnapot, 17309 I, 1| katedráról. - Mért írtad a májust kis m-vel? Még azt se tudod, 17310 II, 2| dohánygyárigazgatóval.~- Annál jobb önnek - makacskodott a finánc -, pár óra múlva 17311 I, 2| neki jussa van éppolyan makacsnak lenni, mint más animal fumans-nak. 17312 I, 2| kézzelfogható magyarázat. A félszemû makacsul köti magát a nemzetiségi 17313 I, 2| macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar, a gyevi 17314 II, 1| az esze, mint a kilyukadt mákfej. Mi volt igaz belõle, mi 17315 II, 1| fejét, mint szép, érett mákfejeket. Mint egykorú írástudó jámbor 17316 I, 1| volt az igyekezetemnek. A mákjaimat mind kifurkálta a furulyásbogár; 17317 II, 4| olyankor potyogtatták a kis makk-szakajtókat az ölembe, mikor már úgy 17318 I, 1| aztán magam szedtem le róla. Makkembert csináltam Ósikának, s most 17319 I, 1| derekú, kevély fák, még a makkjukat is olyan halkan potyogtatják, 17320 I, 2| tavaszon cserkészgetett a Makkos erdõben, és õzet lõtt, amirõl 17321 I, 2| mérgesen az öreg halász. - A makkosi töltés irányában, ha bele 17322 I, 2| Perczelnek. Soponyánál sütik a makkot a Jellasics eltévedt horvátjai, 17323 II, 4| harmattal a pohárrá ékesített makkszakajtóból.~Tíz nap múlva azonban megváltozott 17324 II, 4| észre magam is, hogy az öreg Máknak mindig szúrja a szemét Matykó. 17325 I, 1| Leckéjét ha fölmondta, csak makogott, hogy kín volt hallgatni. 17326 II, 3| el Mihály a könyökével a mákonyos dobozt. - Hát én tisztöljem 17327 II, 2| megindult a kecskeméti ember Makóra hagymátlátni, de úgy sietett, 17328 II, 3| Honnan vándoroltak be?~- Makóról.~Nem volt valami nagyon 17329 II, 3| néha rezsegnek, hogy óriási mákosnudlinak látszik tõlük, akinek minden 17330 I, 2| nagyon barátságosan bánt, még mákosrétest is süttetett nekik. Csak 17331 II, 3| belsõ zsebbõl a mocskos kis makrapipát.~- Pipás, de nem dohányos - 17332 II, 3| igyekszik füstre hozni a makrát.~S mikor már túl van a nehezén, 17333 I, 2| is, mint egy kétfelé tört mákszem, csak pók legyen.~Anyuka 17334 II, 3| lerázza magáról a zsibogó mákszemeket. Utoljára végigereszt úgy 17335 I, 1| hogy a rózsa nem szereti a mákvirágot. Ha az ember egy pohárba 17336 I, 1| elcsellengett kend után a malaca. Vagy éppen azt hozza kend 17337 II, 4| kelepcét, hogy belebújt a János malacába - már az újtestamentumban 17338 II, 4| belõled, ha kihoználak a malacaid és birkáid közül az emberek 17339 II, 4| tavaszon, vigyem be a hét malacát a vásárra, mert az õ lovai 17340 I, 1| tanálkozott kend valahol a malacával? Rosszul csukta kend be 17341 I, 2| szurkálás lesz, inkább a malacba essen kár, mint õbenne. 17342 II, 2| abban igaza van Mátyásnak, a malacban mégse kellett volna kárt 17343 II, 4| harmincat apránként. A malacból, a kunyhóból, a csirkébõl. 17344 I, 1| keresztapám többet se a malaccal, se a szakajtóval, amikor 17345 I, 1| Máriáját neki! Tíz ilyen koszos malacért nem adtam volna azt a tarisznyát!~ 17346 I, 1| mondani:~- Nekem semmi közöm a malachoz.~- Vadmalac lesz ez - nézett 17347 II, 4| úrnak...~Maradj te csak a malackáid közt, Messzi Imriske, és 17348 I, 1| mintha ez egyhasi volna az én malackámmal. Mit gondolsz, nem jobb 17349 I, 1| Te gyerek, szaggass a malackámnak egy kis papsajtfüvet ott 17350 II, 3| semmi esetre se szép vonás a malackától, és az idealizmus teljes 17351 II, 3| hozzátartozó tehénkével, malackával együtt! Elég hamar szétfoszlik 17352 II, 1| lámpást betették a kerek malaclopó köpönyeg alá, s csak akkor 17353 II, 4| kocsival megyek. Fölrakjuk a malacokat, nem férnek. Ejnye-hejnye, 17354 II, 1| dámákat, és azokat elnevezte malacoknak, ezeket kiegészítette parasztokkal, 17355 I, 2| elviselhetetlennek. Fölséges volt a malacpörkölt, hallatlan tökéletes a túróslepény, 17356 I, 2| igen jeles. Amelyik sült malacra õ ráfogta a fegyverét, abból 17357 II, 1| többet Stralsund felé. A malátafõzõk pedig három lámpa képében 17358 II, 1| Legokosabb lesz, ha a malátakeverõk olyan világosságot csinálnak 17359 II, 1| vak és süket aggastyánt. Malesherbes, aki memoárjaiban följegyezte 17360 I, 2| elagyabugyálom azt a nagy mihaszna málét, aki úgy beáztatott elõtted! 17361 II, 2| fõúrnál, igyekezve némi malíciát keverni a hangomba.~- El 17362 II, 3| veri az esõ, süti a nap, és mállasztja a szél. Magasabb sarzsi 17363 II, 5| hegytorlaszokról ki fog derülni, hogy málló káprázatok voltak, mint 17364 I, 2| keseredett el, mikor a Kucsuk bég malmának a szavát meghallotta:~- 17365 I, 2| A szőregi malmok~Valamikor régen, lehet már 17366 I, 2| Szegedig behallatszott a malmuk kattogása:~- Sze-re-tet, 17367 I, 1| Csiribiri Eszík munkáját a malom-tóba, amelyik a temetõ tövében 17368 I, 2| mézeskalácsszíveket csinál, mint egy malomkõ.~A mézeskalácsos is megkerült, 17369 I, 1| Akárhogy fûtötték a búbost, a malomszoba ablaka egész télen át ki 17370 I, 2| konfidensek.~Az elsõ levelet Malonyay báró írta, az alkancellár. 17371 I, 2| clarence-i herceg egy hordó malváziai borba fullasztotta belé 17372 I, 2| kedvelik a trónkövetelõk a malváziát.)~A clarence-i herceg nevezetes 17373 II, 5| bíborkárpitoktól, amiket a hódolat és mámoros rajongás az elsõ hetekben 17374 I, 1| költészetétõl maga is meg ne mámorosodna.~Az egyetlen fáról, aki 17375 I, 2| gyertyát szorongatva a két elsõ mancsában. De úgy álltak azok ott, 17376 I, 2| csajkából, egy kulacsból a mancsafttal, s állítólag a császár minden 17377 I, 1| akartak. (Sárga bugyogó, piros mándli és zöld kalap árvalányhajjal.) 17378 I, 1| állította, hogy kellemes mandolaíze van. Én mint földrajz-természetrajzszakos, 17379 II, 1| semmi szerelmi varázslat. Ha mandragóra porát keverték az italába, 17380 II, 2| kánsegédnek, mirzának vagy a mándruc tudja kívülrõl, minek hívták 17381 I, 1| mézeskalács-huszárok, a manduláspogácsák: az volt a mézeskalácsüzem.~- 17382 I, 1| a szaván is érzett, hogy mandulával etetik azt otthon, bizonyosan 17383 I, 2| kétablakos szobáját nyolc mangál melegítette - réz parázstartó -, 17384 I, 2| Hû, a teremtésit annak a mángorlón finomított tájcsolástoknak! 17385 II, 2| kiáltott vissza András - mánis éri a víz a kötelet, siessetök!~ 17386 I, 2| édes az íze, mint a bibliai mannának. Továbbadom úgy, ahogy vettem, 17387 II, 3| fordulna a Das Lied vom braven Manne. Nem fogadhatom fel napszámosnak, 17388 II, 3| Micsoda galárist?~- Tudja a manó, mibül van. Valami gyöngyféle, 17389 I, 2| bekerül a turáni Olimpuszra, a manók, a lelék, a bûbájosok, a 17390 II, 1| megcsodálta azt a vízköpõ manót, amelyik a reimsi katedrális 17391 II, 1| tanácsos lesz fordítani egyet a mantillán.~- Nekünk - kezdték újra 17392 II, 1| gránátvirágokból vetek neki ágyat, és mantillának lehozom számára a szivárványt.~- 17393 I, 2| tudja a faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja 17394 II, 3| utolsó sírt kell berajzolni a mappába. Mindig sírhatnékom van, 17395 II, 3| angyalokkal a világ nagy mappáját, és két ujja közül egy csipet 17396 II, 3| csak mög a tekintetes úr a mappát.~Megnézem a térképet, hát 17397 I, 2| marhalopás terén szerzett magának maradandó érdemeket, és ezen a réven 17398 II, 5| az igazság, valóság és maradandóság az, ami mögöttünk van: az 17399 II, 4| tudta, hogy nem lesz ott maradása.~- No, mit vadaskodsz? - 17400 I, 2| mert már látják, hogy nincs maradásuk a mostani helyükön, nem 17401 II, 1| toronnyal.~Utóvégre az én maradékaimtól igazán nem lehet kívánni, 17402 II, 3| vele. Ne mondhassák ránk a maradékaink, hogy egészen haszon nélkül 17403 I, 2| rúgott egyet magán, és ereje maradékával beugrott a várkapun.~Ettõl 17404 II, 4| bablevessel, hideggel, déli maradékkal. Ebben a tartományban ez 17405 I, 2| szaladjatok, egy percet se maradjatok, ebben a nyomban elhurcolkodjátok! - 17406 I, 2| mindegy mindnyájunknak, maradjunk abban, hogy disznó gazdagságából 17407 I, 2| mondani semmit. Szégyenben is maradnék ha Vödörlopó Tót Jakab hullámot 17408 I, 1| szép históriás könyvvel maradok együtt. Ott volt a Sziklához 17409 II, 4| mérgesen kimegy. A belül maradók közt nem mérgeskedik senki. 17410 II, 4| Elõször csak egy-két napra maradozott el, aztán egy-két hétig 17411 II, 4| meglepettségbõl, akkorra csak ketten maradunk a szobában. A bórembukk 17412 I, 2| zegzugaiból elõparancsolt maradványa a Vatha népének. Ha fokosra 17413 II, 3| véletlenül meglátja a holt ember maradványait, de világért se állna meg 17414 II, 1| utód nélkül talál meghalni? Marakodjanak és osztozkodjanak rajtunk 17415 II, 4| Mire vihetnéd a mi tülekvõ, marakvó, egymás hegyin-hátán gázoló 17416 II, 1| ítéletet, amelyik vagy engem marasztal el, vagy a bibliát.~A bibliás 17417 II, 1| be a panaszát:~- Tízezer maravédivel kárpótoljon engem a zsidó 17418 I, 2| nagyurunkat ábrázolja, hanem egy marcona német landsknecht portréja. 17419 I, 2| módszerrel dolgozom, mint Marczali Henrik vagy Ballagi Aladár. 17420 I, 1| is. Még másnap reggel is marékszámra lehetett szedni a jeget 17421 II, 1| Rotterdamban is meg Santa Margheritában is. Egy nótára megy az egész 17422 II, 1| kicsire szabták ezt a Santa Margheritát, abból látni legjobban, 17423 I, 2| fogpiszkálót is megköszöni”. S a margón a Thallóczy szálkás betûi: „ 17424 II, 2| hagymások, röszkei paprikások, marhakupecek, lókupecek, hozzájuk tartozó 17425 I, 2| pályán mûködött. Jóska a marhalopás terén szerzett magának maradandó 17426 I, 2| Hát mán a tekintetös úr is marhalopásra akarja adni magát?~- Szamár! - 17427 I, 2| hogy többre mén az embör marhalopással, mint marhaõrzéssel. Tíz 17428 I, 2| embör marhalopással, mint marhaõrzéssel. Tíz pöngõt se láttam együtt, 17429 I, 2| megduplázta a porciót a marhapaprikásból, és leöntött rá egy meszely 17430 I, 2| Úgy, tekintetös uram, hogy marhapásztor voltam, de mint ésszel élõ 17431 II, 1| hercegkisasszony, de a király õsei csak marhapásztorok voltak, ellenben montpellieri 17432 I, 2| kormányt, mégpedig annak is a marhatenyésztési osztályát, mert a zsiráf 17433 I, 2| róla. Ott most a keleti marhavész miatt beviteli tilalom van, 17434 I, 2| semmi tehetségük a keleti marhavészre, és oly jó erkölcsû teremtések, 17435 I, 1| Egyszer napáldozat felé a Mária-képre akasztott csokorból csakugyan 17436 I, 1| fia, mert a szûcs az Ave Máriá-t fütyülte.~A vasáros azonban, 17437 II, 1| a szerencsém, hogy Anna Máriában semmi gõg sincs - kérkedett 17438 I, 1| volt a fejem a piros ruhás Máriácskáéval, aki a legsötétebb oltáron 17439 I, 2| adta a testimoniumot, de a mariahilfi rendõrség húzta-halasztotta 17440 I, 1| földhöz huppanthassa.~- A Máriáját neki! Tíz ilyen koszos malacért 17441 II, 2| leimádkozza az asszony a fekete Máriánál, míg a gazda föltekinti 17442 I, 2| az írást, annak pedig egy máriáshúszas az ára.~Persze nem akadt 17443 II, 1| estig finoman bánt Donna Máriával, lovagi tornákon jobbjára 17444 II, 1| Nicolai-Kirchében, meg a St. Marienben márványból kifaragva álltak 17445 II, 4| édesanyja se találhatott Marikában egyéb hibát, mint hogy egy 17446 II, 4| mondta:~- Ünneplõbe töttem Marikámat.~A csõsz nézte a gödröt, 17447 II, 4| se. Volt egy kis bátyja Marikának, Imrus nevezetû, fehér bõrû, 17448 II, 4| asszonyra, nézek az orvosra, Marikára nem nézek, mégis õ felel:~- 17449 II, 4| eszméjét, mert csak egy Marikával segített hazánk néperejét 17450 I, 2| kardot.~A kis bice-bóca Mariska volt, virágszemû kislányuk 17451 I, 2| volna is tõle az apja, de Mariskának egyszerre nyoma veszett. 17452 I, 2| a romantikus romnak volt Mariusa, amit most kioksznak nevez 17453 II, 3| mondja Mihály. Csak öszi, marja magát, mintha az esze elmönt 17454 I, 2| közrendû népek: azoknak a markából hullott borravaló gyanánt 17455 II, 3| borát, amely a háromemberes márkájú italok közé tartozik. Tudniillik 17456 II, 3| nézek a János összeszorított markára: ahogy hirtelen felém csavarintja, 17457 I, 2| tán parazsat szorongatsz a markodban, hé? - meresztett nagy szemet 17458 II, 4| egyet se köhentene. Hadd markolásszon belõle össze annyi fényt 17459 II, 3| kengyelvasat, õ csak a földet markolászgatta, amit az ásó, lapát kihajigált 17460 II, 3| a szivarosdoboz fenekén markolásztam.~- Jaj, bácsikám, de ebben 17461 II, 2| Egy! - számolt a halott. - Markold mög jobban!~De markolhatta 17462 II, 2| Markold mög jobban!~De markolhatta azt, csak nem engedett.~- 17463 I, 1| édesapámnak jól bele kellett markolni a dohányos szakajtóba. S 17464 II, 3| Ehun-e, itt szorongatom a markomban.~Avval szétnyitotta a markát: 17465 II, 2| Kuthen vezér leginkább csak markotányosnõnek vállalná már. Pedig amúgy 17466 II, 1| akartak volna csinálni az Alte Marktból, és a zsarnok vérével akarták 17467 II, 3| fejük se volt, ellenben a markukban Ferenc József õ felsége 17468 I, 2| húzni rá, mert a törökök markukkal hányják be a sírt - a koldusok 17469 I, 2| éppen akkor lépett ki a Marmara-tengerbõl, és rápiroslott a fejedelem 17470 I, 2| riadt föl az öregúr, s marokra fogta a lóca végéhez támasztott 17471 II, 1| akkor már rég elszabadult a máról holnapra élés úszó szigetérõl. 17472 II, 1| mehetett, amerre látott. Talán Marseille-be ment, és nem találta meg 17473 I, 2| huszár, aki mikor tovább marsol, megfordul a sarokról, és 17474 I, 2| szava. Kemény léptekkel marsoltak elõre, s összehúzott szemöldökkel 17475 II, 3| gondoltam, amely négy hétig marta ezt az együgyû embert. Az 17476 I, 2| szét a szõregiek, s mire a martalóchad megérkezett, csak az üres 17477 I, 2| magyaroknál a Márton gyereket Mártának kereszteltetni, hogy a császár 17478 II, 3| amelyik engöm folyamatba akar mártani, mikor én semmit se vétöttem?~- 17479 I, 1| elõbb megmártja abban a mártásos csészében, amit erre a célra 17480 I, 2| lével, tárkonnyal, tejfölös mártással, gyömbérrel, kavarta káposztával, 17481 I, 2| úriember volt ez a bég-basa, mártírhalált szenvedett az igaz hitért, 17482 II, 2| jót követni. Pedig már a martirológiát is elmondtam, noha más hangsúllyal, 17483 II, 1| igaz tökéletességûek meg ne mártogassák szurokba és meg ne hempergessék 17484 II, 3| istenfiának, hogy engöm folyamatba mártogasson! Érti-e, mögmondom magának 17485 II, 3| adócédula volt, nem folyamatba mártogatás.~Megvártam, míg kiadja a 17486 I, 2| Magyarország legelsõ uraival mártogatott egy tálba a király asztalánál. 17487 II, 3| amelyeken álmában vízbe mártogatták a csendõrök, és mikor fölébredt, 17488 I, 1| egyszer visszafordul.~- Mártonkám, lelkem, adjál már egy gyújtat 17489 I, 1| nem érzett pálinkaszagot Mártonon, és így nem feddhette meg 17490 II, 4| nemzet elmetehetségének. Martonos addig, míg Magyarországhoz 17491 II, 2| kocsizörgés, megkérdeztem Mártont, a város kocsisát:~- Mi 17492 I, 1| fogadást tettek úgy, ahogy Mártontól látták. Márton a köszörûkövön 17493 II, 4| kezét, és szenteltvízbe mártott ujjával keresztet írt a 17494 II, 3| Vezessétök a vályúhoz, és mártsátok mög benne eccör-kéccör a 17495 I, 2| a dátumot: Rodostó, 12. marty. 1735.~A lúdtoll meg-megvetette 17496 I, 2| fekete ábrázatú Harut és Marut angyal! - hörögte a török, 17497 I, 1| jobban összebarátkozott a márvánnyal. A vakarás kiderítette, 17498 II, 4| köszönhettem, hogy tíz év múlva márványangyalt faraghattam a szüleim sírjára.~ 17499 I, 2| elejbe. Ott ült az egy kerek márványasztalnál, amelyik aranyabrosszal 17500 I, 2| Széchenyi nevét viseli, aki márványba öltözve néz rajta végig...~ 17501 II, 1| megszólalhatnak, egyszer ez a márványcsoda is megpróbálhatja. Inkább 17502 I, 2| tenyerén, úgy ballagtak föl a márványgrádicson a basa ebédlõszobájába.~ 17503 I, 1| volna, hogy valami nehéz márványkõfejfát emelgessen.~Hát én is úgy 17504 I, 1| valaki, és ráállított a márványkorlátra, ami a szentélyt elválasztja 17505 II, 1| esthajnalon ezüstkorsóval a márványkútra, amit még az arabok hagytak 17506 II, 1| térre, leül a Battistero márványlépcsõire, és megebédel köröm közül, 17507 I, 2| megállt a tornác törött márványlépcsõjén az árnyékban, megképzett 17508 II, 1| között, és felkocogott vele a márványlépcsõn.~- Úgy látszik, a házhoz 17509 II, 1| sajt-takaró papírba, akkor a márványlépcsõrõl lehemperedik a fûbe, amelyre 17510 II, 1| feküdt a Giardino Publico márványlócáján. Nem kell mondanom, hogy 17511 II, 1| fürdõszobába, s kimerigetik a márványmedencébõl az ámbra szagú langyos vizet, 17512 II, 1| fekete ruhás fiatalt, aki egy márványoszlopnak támaszkodott.~- Ezt gondolod, 17513 I, 2| aki elsuhant mellette a márványoszlopos udvaron.~- Megálljon, uramöcsém! 17514 I, 1| kezdtem álomba zsibbadni a márványpadkán. De végre minden gyertyán 17515 I, 2| hogy kicsúszván alóla a márványpadló, elterült, mint a béka, 17516 II, 1| kiköpte õket magából. A márványpalotás várost meg se nézték az 17517 II, 4| tettem próbát, hanem hármon, más-más alföldi vármegyében. Falusi 17518 II, 1| most nem kérek belõle.~- Masallah! - bólintott a bíró, és 17519 II, 4| milyen szép! Persze, azért a másé is lehetett szép, nem vagyok 17520 II, 2| szemöldökével.~- A kend földjin?~- A másén még nagyobb is terömhetött. 17521 II, 4| vótam, de most beálltam másénak. Beszegõdtem bérösnek. Gondoltam, 17522 II, 3| velem együtt jobban vigyáz a máséra, mint a magunkéra.~Másnap 17523 I, 1| várakoztak rám. Egészen másért akadt meg rajtam a Honthy 17524 II, 3| tartózkodik, mert itten másféle retikül nem használatos, 17525 II, 3| ritkaszép griffes szíjvég, amely másfélezer évvel ezelõtt valami hun-avar 17526 II, 1| az úton.~Még nem ért el másfélnapi járásföldre, mikor Robert 17527 II, 4| vezércikkekben szoktuk mondani. Másfelõl megállapítottuk a magyar 17528 II, 1| fejét az istentelennek.~- Mash’ Allah - tért vissza a szolga -, 17529 II, 4| a világhódítóról is. Ha máshonnan nem, gyermekkoruk meséibõl.~ 17530 II, 3| rázta meg a vállát. - Eredj máshova aludni, ez nem arra való 17531 II, 4| anélkül hogy beleszólt volna a másikéba. A varjak meg egyenesen 17532 II, 1| dörgöli egyik lábaszárát a másikhoz, hol az egyik kezével vakaródzik, 17533 I, 1| egyetlenegyszer, csak egyik saroktól a másikig!~Bíró Gyuri nevetve csördítette 17534 I, 2| ember különb akart lenni a másiknál, s biz abból az lett, hogy 17535 I, 2| töröknek arra csúszik a bor, a másiktól pedig nem kímélve a törökborsot, 17536 I, 2| sejtelme nélkül annak, hogy a másikuk is a Laucsik agyonsózott 17537 I, 2| egyikünket is elviheti, másikunkat is, aztán kinek számolok 17538 II, 3| ember esze, az acskó után a masinatartóért kell visszamászni, s abban 17539 II, 3| veszi észre, hogy nini, a masinatartóját meg elejtette útközben, 17540 II, 3| volt, mint egy régi réz masinatartónak a teteje. Jánosnak mindig 17541 I, 2| palatinus.~- Telegrafáló masinéria. De a hazai hirlelõk távirgánynak 17542 II, 4| Csakhogy õk nem gyalog masíroznak, hanem valami autófélén. 17543 I, 1| Mondom, ne csináljon belõlem maskarát - ripakodott a szûcsre az 17544 I, 2| foglalkozik. Városunk dicsõségét másképpen óhajtjuk szolgálni, mint 17545 II, 3| aztán, ahogy kihagyom a másnapi munkát, s nézegetjük a kétméteres 17546 II, 2| érek haza, mit csinálok másnapig? Nekem akkor is a számban 17547 I, 2| Parázsónak rosszul kezdõdött a másnapja. Már elsõ kakasszóláskor 17548 II, 1| a svájci gárdistát, aki másnapos hangulatban leereszkedett 17549 II, 4| elõtte, oszt nemzetiszín masnijuk is van nekik - ezt megint 17550 II, 1| az államügyész, hanem a másodikra habozás nélkül megfelelt: 17551 II, 3| a hivatalos mûhelyembe. Másodmagával jött, egy vékonyképû fiatalemberrel. 17552 II, 4| tudta mondani a világ végit. Másoknak még ögyebet is mondott. 17553 II, 1| mire Xanthosz eljutott Massiliába, a nagy víz mellé, ahol 17554 II, 1| megindult az úton, amely Massiliának vezet.~~Ezt a történetet 17555 II, 3| úgy tetette a feje alá a másvilági útra, hogy jobb szívvel 17556 II, 2| rá akar gyújtani.~- Hát a másvilágon is löhet pipálni? - kérdezte 17557 I, 2| szerteszéjjel ölbeli kis magyarok mászkálnak a papsajtos fûben, s mindnyájának 17558 I, 2| magával, oda pedig délután nem mászkálunk, mert a villanyvezetékünk 17559 II, 4| népszínmû árvalányhajas maszkát, a kabaré és a vicclap figurát 17560 I, 2| módon.~A toronyba ugyan nem másztak föl a honti pogányok, hanem 17561 II, 4| úton járok.~Fölugrik és matatni kezd a pulton, amelyen meglátszik, 17562 II, 3| embereimnek a szõlõgyökerek közt matató kezérõl, és meg-megreszketõ 17563 I, 2| könnyû ráismerni Laucsik Mátéra, a rendcsináló kormánybiztos 17564 I, 1| föltekintette:~- Nem jó matéria. Nem lehet nevelni. - Ez 17565 I, 1| de egész alakjában csak a matheseosz professzort látom, akivel 17566 I, 2| akkorát, hogy a professzor mathezeosz összerezzent bele.~Az is 17567 I, 1| pergett a nyelve az öreg Matóknénak.~Arra meg már Kesik bácsi 17568 I, 2| fejedelem.~Akkoriban valahol a Mátra körül jártak, ott is érte 17569 II, 4| száraz kukoricahajjal töltött matracot. Most derült ki, milyen 17570 II, 4| óta itt valóságos õskori matriarchátus keletkezett. Annyira megszokták 17571 I, 2| kötött frigy nem került matrikulába, s a puskacsõvel kikényszerített 17572 I, 2| testvérnél a szentek közé van matrikulálva. Papucssarokkal verték agyon 17573 II, 1| amilyennek a miletoszi matrónák leírták. Csak éppen a sörénye 17574 I, 1| kék ruhája aranygombokkal, matrózsapkája, magát simogattató rózsás 17575 II, 1| egérlyukba.~- Kit vártok, matuskám, galambom? - évõdött a cár. - 17576 I, 2| ajtónyitásra.~- Látolsz, mátyar? - kérdezte a bõrbajuszú.~- 17577 II, 2| azonban ébren volt, és már Mátyás-napkor tudta, hogy az idén baj 17578 II, 2| legfõbb része abban, hogy Mátyáséknál beütött az ördög a határba. 17579 II, 2| Tónik sárga cipõjén, mint a Mátyások sokat próbált és sok mindenben 17580 II, 3| próbát kell tenni az öreg Mátyással, akármilyen fahitû ember. 17581 I, 2| bocskorú ember. - Uhrin Matyejnak hívnak. Én vagyok itt a 17582 I, 1| csendben. Elmegyek Három Matyiékhoz.~Nem is volt nekünk kedvünk 17583 II, 4| földjén? Ezeknek köszönhetik a Matyikák, hogy minden áldott nap 17584 II, 4| rákallantyúzta az ajtót Matyikára, mikor munkába ment, s keresztet 17585 II, 4| Esteli dal Hajnal Matyikáról~Az Úristen a Lelkek Kertjében 17586 I, 1| gyámoltalanabb teremtést a mi Matyinknál.~Jókedvünket rajta tölthettük: 17587 II, 4| a tyúkketrecünk dísze.~A Matykóért nem kellett messze menni, 17588 II, 4| szívbéli keserûséggel hujjog ki Matykóra a legény az ereszet alul:~- 17589 II, 4| vadkacsát hozunk, de aztán csak Matykót hoztuk, ámbár igazság szerint 17590 II, 4| ismertetõje, és rossznéven veszi Matykótól, hogy neki is ilyen aspirációi 17591 I, 2| gyerek, hány hét a világ?~- Mával is kevesebb, basa bácsi - 17592 I, 2| egy római császár is volt, Maxentius nevezetû, aki ugyanúgy szerezte 17593 II, 3| Átaljában vötte mög, vagy mázsára szödi?~- Micsodát?~- Hát 17594 I, 2| kukkurúzik. Mégpedig az egyiket mazsolaszõlõvel megspékelve, mert a töröknek 17595 I, 2| szép pirosra, de sem nem mazsolázta, se nem borsozta, mert õ 17596 II, 1| Xanthosznak tíz hajója nyüzsgött a Meander torkolatában, görög árut 17597 I, 2| nézegette, néha magányosan, néha mecénásával, akit Bíró Miklósnak hívtak, 17598 I, 2| Erdélybõl peregrinált Bécsbe. Mecénássága abban állt, hogy pipája 17599 II, 4| lelkünket az öröm, hogy micsoda mechanikai lángelme lakik a te nagy 17600 I, 1| hóra, s úgy reszketett a mécs lobogásában, mint valami 17601 II, 1| tõle, hogy mi az ördögnek mécsel fényes nappal, bátran felelte:~- 17602 I, 2| fejedelem sátrában is kialudt a mécses, Csikaló fogta a hegedûjét, 17603 I, 1| Édesapám odaállt mögém a mécsessel, hogy jobban lássa, mit 17604 II, 1| játékát.~Hetedik éjszaka, mécsoltás után megkoccant az ablak. 17605 II, 4| nem hallott a csõsz, de mécsvilágot látott kipislogni a putri 17606 I, 2| mondta ki a szentenciát a medáliaosztogató burkuskirályról:~- De kár, 17607 II, 3| le nem kapta a kalapról a medáliát, s bele nem hajította a 17608 I, 2| megnézni benne, hogy mitõl meddig uralkodott Móra Balázs, 17609 I, 1| haldokolni, fiakat nevelni és meddõnek maradni, birkózni a maguk 17610 II, 1| belevetette magát a szökõkút medencéjébe. Ott jó darabig el is idõzött, 17611 I, 1| akarjátok-e beüvegeztetni vagy a Mednyánszkyt?~- Ördögöt akartunk. Azt 17612 II, 4| madonna-mosoly eltûnik. Nem Meduzaarc ez, amelyik szembefordul 17613 I, 2| döfött oda a botjával a medvebõrre.~A medvebõrön azonban nem 17614 II, 1| lehetett megkülönböztetni a medvebõrtõl, amit ezüstlánc fogott össze 17615 I, 1| barlangokat, hogy akár a medvék királya ellakhatott volna 17616 I, 1| ellakhatott volna bennük. Persze a medvének több esze volt, mint hogy 17617 I, 2| égõ homlokára a kötést, s meg-megcirógatta a szemébe csapzott szõke 17618 II, 3| arcraborított kalap alól, és meg-megrándul a bajusz alatt. Álomtarisznyából 17619 II, 3| közt matató kezérõl, és meg-megreszketõ szájával egyre szaporábban 17620 II, 1| csitítgatta mosolyogva a meg-megvaduló parasztokat -, a fõ az, 17621 I, 2| marty. 1735.~A lúdtoll meg-megvetette lábát a szálkás papírban, 17622 I, 2| szétnézni Szegeden, lovaikat megabrakoltatni, s a maguk éhét is elverni 17623 II, 3| most van, aki hármat is megad.~- Nono, munkája válogatja. 17624 II, 1| tisztessége, azonban a tisztesség megadásának elvi akadálya volt. A takácsok 17625 I, 2| poroszokért, maguktól is megadják magukat, ha megéheznek.~ 17626 I, 2| az valami játékszer, ha megadnám neki a részletes leírását, 17627 I, 1| négy forint, ni. Ennyit megadnának érte a zsibpiacon is.~- 17628 I, 2| félek a konkurrenciától, megadom az engedélyt a kölyöknek. 17629 II, 3| az eljárás a föltételesen megadott italmérési engedély megvonása 17630 I, 2| táltosai, s a fõváros rögtön megadóztatja õket.~De még ennél is különösebb 17631 II, 3| légyfelhõ elõl -, ha ezt is megadóztatná a pénzügyminiszter úr, akkor 17632 II, 1| felturkálni, akit már úgyse lehet megadóztatni? Érjük be vele, hogy Xanthosznak 17633 II, 3| Zavari-e mán a török a némötöt?~Megadtam neki a diplomáciai fölvilágosítást 17634 II, 4| Megváltottuk a jegyet, ezzel megadtuk a motorosnak a magáét, az 17635 I, 2| gyerekek közé, és ezzel megadván az alapot a béketárgyalásokra, 17636 II, 3| földet, és söprûvel, kefével megagyusztáljuk, hogy illendõképp jelenhessen 17637 II, 1| kincsekkel, hol selyemzsinórral megajándékozott hadvezérei elraktak. Mûveletlen 17638 I, 2| szólt neki semmit, csak megajándékozta egy illemtannal, ráírván 17639 II, 4| Ennélfogva maga jószántából megajánlja a gyereknek, hogy az õ csizmáját 17640 II, 4| pálinkát a maga jószántából megajánlott a Valér apjának, aki meghitelt 17641 I, 2| ha kell, karhatalommal is megakadályozom.~- Sose fárassza magát, 17642 I, 1| bakter tisztje volt, hogy megakadályozza a kötelességteljesítésben 17643 I, 1| saját írásomat, de hát a megakadásból nem lett fönnakadás. Csak 17644 I, 1| kutyanyelv-nyalábot. Megesett ugyan, hogy megakadtam egy-egy szón, nem tudtam 17645 II, 4| szegedi egyetem égisze alatt megalakítani az Alföldkutató Bizottságot, 17646 I, 1| volt az elsõ-utolsó jól megalapozott költségvetése az életemnek. 17647 II, 1| a spanyol büszkeséget is megalázd. Mihelyst a spanyol vitézség, 17648 II, 1| fattyú spanyol lehet, aki megalázkodással szerez asszonyt.~Don Mohabim 17649 II, 3| nézhette ilyen gõgösen a megalázott Rómát, mikor az a híres 17650 II, 1| lilioma, az egyik nénédért megalázta magát elõttem a spanyol 17651 II, 3| ebben az ezer esztendõs megaláztatásnak? Hogy ezek a hallja-kendek, 17652 I, 2| szórta a világon.~- Legyen megáldva, amit a testvéri szeretet 17653 I, 2| a baj, ez a hivatalosan megállapított tényékhez való túlzott ragaszkodás. 17654 II, 4| szoktuk mondani. Másfelõl megállapítottuk a magyar parasztról, hogy 17655 II, 3| rendes ember így ítéli, megállapodtunk öreg Küsmödivel, hogy még 17656 I, 2| búcsút vettek egymástól, megállapodván abban, hogy majd karlócai 17657 II, 4| aki azt száraz szemmel megállhatta volna, amikor a méhrákos 17658 II, 4| városba, odagyün a csöndér, megállít, hogy hohó, hogy mertem 17659 I, 2| s mint csináltad a vasút megállítását?~Sándor csúnyán elkáromkodta 17660 I, 1| iskolának, Cintula Pali megállított bennünket a folyosón.~- 17661 II, 3| juttatni a részvétemet. Megállítottam egy órára a munka vonatát, 17662 I, 2| tanácskozás, mikor a kancellár megállíttatta a kocsiját a Burg kapuja 17663 I, 1| rendõrségen. Halló! Halló!~- Megálljunk csak - akasztom vissza a 17664 II, 3| csõsszel odaér a pászta végére. Megállnak, néznek bennünket, tanakszanak. 17665 II, 4| lehetett azt szívfájás nélkül megállni, hogy õ ilyen cigányéletre 17666 II, 4| izabella-szõlõvel befuttatva. Feltételes megálló a legutolsó klasszisból. 17667 II, 4| a kirakata elõtt mindig megállok. Elhitetem magammal, hogy 17668 I, 2| nagyuram. Az pedig nem valami megállós madár, aki a tenyerébe röpül 17669 I, 2| és elõrenyújtott kézzel megállott Damjanich elõtt:~- Szegény