Kötet,  Fejezet

  1     1,  2 |            innét a sátorfádat!~Egyszer aztán azt mondták a hunok vezérei
  2     1,  3 |              lánggal a kard. Egyszerre aztán ellobbant a láng, s mire
  3     1,  4 |              megtámadta a székelyeket.~Aztán újra megindultak Szittyaország
  4     1,  4 |                 kardostul.~Ott aludtak aztán száz meg száz esztendeig
  5     1,  5 |               volt köztük. A hét vezér aztán megvágta karját, és vérét
  6     1,  5 |                is megvédelmezik.~Álmos aztán öregsége miatt fiára, Árpádra
  7     1,  7 |                parancsát várták. Akkor aztán neki a besenyõ tengernek,
  8     1,  7 |                biztatni akarták volna, aztán nekivágtak a tücsökmuzsikától
  9     1,  7 |                ég felé kezét a király, aztán paripájára szökött, és hadirendbe
 10     1,  7 |         állította vitézeit. - Most már aztán kard ki, kard!~Kezdett már
 11     1,  7 |         völgyeiben telepítette le. Ott aztán elvegyültek a magyarságban,
 12     1,  9 |             elropogtatott utána. Akkor aztán azt mondta, hogy most már
 13     1,  9 |        vehetjük valamikor.~Ettõl fogva aztán igazán gyöngyélete volt
 14     1,  9 |               csonthegyek közül. Akkor aztán azt mondta nagy alázatosan:~-
 15     1,  11|              egyek a rosszban is.~Hogy aztán sok kulcscsörömpölés, ajtócsapkodás,
 16     2,  1 |                Hunyadi kardja.~Egyszer aztán ennek is akadt gazdája.
 17     2,  1 |                 Öltöztessétek darócba, aztán kergessétek ki a várból!~
 18     2,  2 |            lenyomott vele a papirosra. Aztán hol az egyik, hol a másik
 19     2,  3 |             palotai határba. Hanem ott aztán úgy nyoma veszett, mintha
 20     2,  4 |            kezét a bõr kötõje sarkába, aztán a karjába kapaszkodott a
 21     2,  4 |              kovács a vendégtõl:~- Hát aztán hogy mondja a szolgálat?
 22     2,  4 |        jöttment vándorló szavának. Meg aztán volt õneki egyéb dolga is.
 23     2,  4 |               a síró-rívó feleségétõl, aztán fölkapaszkodott a szamarára,
 24     2,  4 |             hogy csak úgy dagadt bele. Aztán odaszólt a királynénak:~-
 25     2,  4 |                Márton kovácsnak. Mikor aztán felkészülõdött a jámbor,
 26     2,  5 |             biz ebbõl, tiszt úr.~- Hát aztán minek lesz a gödör, Támadi
 27     2,  6 |               sem bíró lenni.~Utoljára aztán a falu végén talált a kisbíró
 28     2,  7 |               ott meghálhatunk, reggel aztán megkereshetjük a többieket.~-
 29     2,  7 |        csodálkozott el a király. - Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?~-
 30     2,  8 |          biccentett rá a király. - Hát aztán mi vagy még?~- Csak cseh
 31     2,  8 |               mosolygott Mátyás -, hát aztán mit akarnál tõlem, cseh
 32     2,  9 |               igazságot teszünk.~- Hát aztán micsoda tifelétek az igazság?~-
 33     2,  9 |                  Szép kis igazság! Hát aztán mit álmodtatok?~- Én csak
 34     2,  10|               csak egy szemvillanásig. Aztán megint összegörnyedt, s
 35     2,  10|              ember, mint a hörcsög. De aztán csak visszaült a körte mellé,
 36     2,  10|                evett meg belõle egyet.~Aztán befordult a sátrába, aludt
 37     2,  11| tisztességtudóan a vastag nyakú.~- Hát aztán mi járatban volnátok? -
 38     2,  11|                az apródszobában.~- Hát aztán mivel mulatja ott magát?~-
 39     2,  12|         barátságosan a tudósnak. - Hát aztán mibõl csinálod az aranyat?~-
 40     2,  13|       hajlongott a három legény.~- Hát aztán mi járatban volnátok? -
 41     2,  14|          király udvarába is.~Így esett aztán, hogy Mátyás király útra
 42     2,  14|            mondta:~- Nem lehet.~De ezt aztán olyan keményen kimondta,
 43     2,  15|          néztek egymásra. A legbátrabb aztán megszólalt közülük:~- Bottal
 44     2,  15|        biztatta õket Mátyás.~Szaladnak aztán botért, hálóért, horogért,
 45     2,  15|                közepéig nem ért. Akkor aztán fölvette az almát a tenyerére,
 46     2,  16|            fejüket tanakodva. Utoljára aztán Bálint mesterhez fordultak
 47     2,  16|              összehúzta a szemöldökét, aztán azt mondta a gyöngyösieknek,
 48     2,  16|                maga kezével nyomta rá, aztán pedig átnyújtotta a barátnak.~-
 49     2,  16|           benne!~Mátyás nagyot nézett, aztán olyant kacagott, hogy egyszerre
 50     2,  17|            görbült szájról látta. Arra aztán õ is elnevette magát, kétfelé
 51     2,  17|                az aranykanállal. Akkor aztán szépen kétfelé szakította
 52     2,  18|               urak elnevették magukat, aztán elszéledtek aludni. Tóbiás
 53     2,  18|          nézett körül a pásztor -, hát aztán legalább keresték-e valahol?~-
 54     2,  19|          biztatta õket a király.~Mikor aztán az éhit elverte, odahajolt
 55     2,  19|            fért már a kanalamba.~Mikor aztán a kalázi bíróék odaszaladtak
 56     3,  2 |           garas a ládafiában. Ilyenkor aztán búsan szólt oda szegény
 57     3,  2 |              hatalmas uraknak, ha maga aztán megkoplalta is a bõkezûségét
 58     3,  3 |        megsegített a német ellen, most aztán követeli érte a bérét. Ide
 59     3,  3 |               énnálam nélkül is.~Azzal aztán behúzódott az ablakfülkébe,
 60     3,  3 |              nyaka beleszakad is.~Erre aztán elvált egymástól a két jó
 61     3,  4 |      szívszakadva. A száraz mákfejeket aztán tavaszig a tarisznyájában
 62     3,  5 |            ahová senki se hívta. Akkor aztán az ültõ helyében megevett
 63     3,  5 |               hegedûszót hallani!~Erre aztán elõugrott két fülig szájas
 64     3,  5 |         termett, kegyelmes basa!~Amire aztán a többi szõregi követ is
 65     3,  5 |       terméstek, semmiházi népei!~Erre aztán a török uraknak se kellett
 66     3,  6 |            járása, mint a szél.~Otthon aztán fülön fogta a kisinast,
 67     3,  6 |             hátára az aranyos zacskót, aztán mindjárt takarodót fúvatott
 68     3,  7 |                kegyesen a basa. - Csak aztán ha készen lesz a fal, megjelentsd,
 69     3,  7 |               évig Szalonta alá. Akkor aztán a berényi várba kocogott
 70     3,  7 |            fölrakathatod a falat. Csak aztán az avatásra el ne felejts
 71     3,  8 |             lármájuktól.~Hanem egyszer aztán ugyancsak elhallgatott mind
 72     3,  8 |               eldugták, ki hova tudta, aztán mentek világgá. Az ellenség
 73     4     |             szép história lesz.)~Ezért aztán azt mondta egyszer Pali
 74     4     |             alatt a gyomrát a török. - Aztán a próféta is tiltja nekünk
 75     4     |           eszét a város dolgába, hogy „aztán ügyeközzön ám kend haza,
 76     4     |              azt is kiadta a Bodrinak, aztán megtörülgette a száját,
 77     4,  1 |                uralkodott Móra Balázs, aztán mindezt fordítva végigcsinálni,
 78     4,  1 |              mozlemineknél8. Így esett aztán meg, hogy mikor egyszer
 79     4,  1 |                addig él is.~Abból lett aztán veszte szegény Móra Balázsnak,
 80     4,  1 |          alatta a pocakja.)~- Most már aztán mondd el, fiam: hogy történt
 81     4,  1 |            távozz békében a bürgéddel, aztán majd ha levágod, elhozhatod
 82     4,  2 |              fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy Apafi
 83     4,  2 |          ügyes-bajos ember mondókáját, aztán odahunyorított az ajtónálló
 84     4,  2 |     vesztegetheti senki emberfia.~Erre aztán az urak is jobbnak látták
 85     4,  2 |             szép magyar neve.) Azokkal aztán nagy megelégedetten bebújt
 86     4,  3 |                valami olyasféle az úr. Aztán legalább meg van-e elégedve
 87     5,  1 |            zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán Csikaló sietett letenni
 88     5,  1 |                les a nadrágomon.~Ezért aztán annyit incselkedtek vele
 89     5,  1 |       pislogott sebesen Csikaló.~- Hát aztán mi szándékban jársz itt? -
 90     5,  1 |                lecsókolta róla a port, aztán a szívére szorítva, keresztüllopódzott
 91     5,  1 |              legtovább a mécses, mikor aztán az is kialudt, Csikaló fogta
 92     5,  1 |               a suhogását is hallotta. Aztán második, harmadik felhõ
 93     5,  1 |       mormogott bosszúsan a cigány. De aztán hirtelen észbe kapott, s
 94     5,  2 |               derék magyar néptõl.~Így aztán csakugyan meg is szállotta
 95     5,  2 |            elért a kuruc táborhoz. Ott aztán össze is roskadt.~- Nini,
 96     5,  3 |                megbújt az árokban, ott aztán nagyon vígan röhentett egyet,
 97     5,  4 |                szájtátva nézett utána. Aztán keserves mosollyal nevettek
 98     5,  5 |                azt akartok szopogatni! Aztán ki az apátok, hogy így szélnek
 99     5,  6 |             Magyarország fölött, hanem aztán hullani kezdett a szárnya.
100     5,  6 |              Nagy halomba rakták őket, aztán tüzet tettek alájuk. Ropogott
101     5,  7 |               haldokló kuruc vitéz, de aztán csak visszahanyatlott a
102     5,  7 |              eltûnõdött egy kicsinyég, aztán megbiccentette szép fehér
103     5,  7 |           peremét. - A vágás irányában aztán majd kihalászhatod.~Aztán
104     5,  7 |              aztán majd kihalászhatod.~Aztán fogta a másodikat, azt is
105     5,  7 |        hangszernek. Tovább is faluztak aztán nagy megelégedetten.~Ahogy
106     6,  1 |            beleírta a száz aranyat is, aztán bekocogott a kamaráshoz.~-
107     6,  2 |               a garasa az övénél. Arra aztán õ is rávicsorította a fogát
108     6,  2 |        becsúsztatta a mentéje zsebébe, aztán legyintett a kezével.~-
109     6,  2 |              aranyat a leégettek közt, aztán hátat fordított nekik, és
110     6,  3 |   készülõdésben elbódorogtak hazulról, aztán összetalálkoztak, és eltévedtek
111     6,  5 |                 tûnõdött el apó. - Hát aztán mit tegyünk, most már?~-
112     6,  5 |                a méheimet - vezényelte aztán Gergely apó. De hát azoknak
113     6,  7 |        pufogtattuk valamennyien. Mikor aztán kiadtuk a mérgünket, akkor
114     6,  7 |           mondta a katona a társainak.~Aztán egyikük kiállt a kapu elé,
115     6,  7 |            katonák a szájukon, egyszer aztán hátrafordult a Kuckó király:~-
116     6,  8 |           Furulyázott neki egy kicsit, aztán a markába nyomott egy darab
117     6,  8 |                 mit mutatok én nektek!~Aztán bementek a tisztaszobába,
118     6,  8 |               volt, mint a templomban, aztán olyan riadalom, hogy elhallatszott
119     6,  8 |         szabadságharcról beszél.~Mikor aztán a magam szárnyára kerültem,