Kötet, Fejezet
1 1, 2 | földet:~- Ez a föld pedig most már az én fajtámé marad
2 1, 4 | végre azt mondták nekik:~- Most még gyengék vagyunk arra,
3 1, 4 | sóhajtoztak:~- Hej, Csaba apánk, most már te sem segítsz meg bennünket!~
4 1, 4 | segítsz meg bennünket!~Bizony, most is megsegítette.~Székely
5 1, 6 | folyó, mint amilyen ma. Most már, hogy a tudós vízi mérnökök
6 1, 6 | meglassították, hol meggyorsították, most már olyan kényelmesen ballag
7 1, 7 | hadirendbe állította vitézeit. - Most már aztán kard ki, kard!~
8 1, 8 | fejedelmétõl. Azt üzeni, hogy most már tisztulj az országodból,
9 1, 9 | Akkor aztán azt mondta, hogy most már elverte az éhét.~Az
10 1, 9 | a nagy étkû Kórogyinak. Most már nemcsak az éhét verhette
11 1, 10| meredt az égnek Hervoja vára. Most már jóformán csak a helye
12 1, 11| villogott a szeme Zsigmondnak.~Most Gara Imre állt elõ, a zászlós
13 2, 1 | kardját. Nem illet az mást most nagy Magyarországon, egyedül
14 2, 2 | vélte Hendók mester, aki most már csak a maga gyönyörûségére
15 2, 4 | soha olyan szépet, mint most a tulipántos subán. Nem
16 2, 4 | mazsolás kásával. Csakhogy most már ezüst volt a kásája,
17 2, 5 | fehér hajú kis ember.~- Hát most mi vagy? - kérdezte a király.~-
18 2, 5 | kérdezte a király.~- Most csak afféle szegény vincellérember
19 2, 6 | tudsz fütyülni. Márpedig most az a törvény, hogy azt választjuk
20 2, 6 | süveget. - Csak azt szeretném most már tudni: mi lesz az én
21 2, 6 | fütyülgetned benne napszámra. Most pedig fölmégy Budára a királyhoz,
22 2, 6 | betarisznyálta a csókát, s most már csakugyan meg se állt
23 2, 6 | belõlük egész erdõre valót, most is tele volt mind a két
24 2, 6 | a bírósüveget. - Hát még most se ért ide? Pedig mink egyebet
25 2, 7 | sarok felé. A király azonban most már bosszúsan vont vállat.~-
26 2, 7 | tekintélytiszteletet nem most találták ám ki Magyarországon!~
27 2, 8 | parancsot, hogy a cseh Vendel most már ne maradjon többet el
28 2, 8 | Ládd, megvan a tudomány, most már megérdemled a hozzá
29 2, 9 | nagyon megváltoztak, hogy most már nem lakik bennük se
30 2, 10| mosolygott Mátyás -, hát most már csak megvendégelhetsz.~-
31 2, 11| settegni-suttogni: hogy hát õvelük már most mi lesz?~- Menjetek márványt
32 2, 15| hagyta helyben Mátyás. - Hát most nézzük a csemegét.~Bebocsátották
33 2, 16| neked köszönhetem, hogy most királyi pálcát forgatok
34 2, 16| már a gyöngyösi cipó?~- Most nem szolgálhatunk vele -
35 2, 16| ijedtében. Marasztalta volna is most már a királyt tyúkkal-kaláccsal,
36 2, 16| öreget. - Ne félj, nem teszek most már semmi kárt a városotokban,
37 2, 18| a cigánypecsenyét.~- No, most már hunyjunk egyet ebben
38 2, 18| magával hurcolt egyet-kettõt.~Most is úgy belemerült az olvasásba
39 2, 18| érteni, hogy mit nevetnek most õrajta. Nagy mérgesen bújt
40 2, 18| lova.~- No, híres bölcs, most add elõ a tudományod! -
41 2, 19| örvendezett a király -, csak most már melegítsetek egy kis
42 2, 19| meg az a vándorló legény, most akkora aranyam volna, hogy
43 3, 3 | megsegített a német ellen, most aztán követeli érte a bérét.
44 3, 4 | ejnye - csóválta a fejét -, most már meg kell várnom, még
45 3, 4 | kérdezték tõle, hogy mitévõ lesz most már, azt mondta rá nagy
46 3, 4 | Senki se törõdött vele, mert most már csakugyan a török döngette
47 3, 6 | tied az arany. Hanem most már azt mondd meg nekem:
48 3, 8 | meg a kakas, mitévõ legyek most ezzel az idegen pénzzel?
49 4 | hörögte a török, aki most már világosan látta, hogy
50 4, 1 | vele Balázsnak nem volt, most se lett volna, ha a borbély
51 4, 1 | erre rá.~Így lett volna ez most is, ha Móra Balázsnak olyan
52 4, 1 | Értendõ alatta a pocakja.)~- Most már aztán mondd el, fiam:
53 4, 1 | Hallod-e, ebnek eb fia, ha még most se mondasz egyebet, akkor
54 4, 2 | magát kelletni.~A fejedelem most már jobb kedvûen veregette
55 4, 2 | kenést meg a kijárást nem most találták föl, ismerték azt
56 4, 2 | Erdély aranykorában is - de most a Cicke mind lehetetlenné
57 4, 2 | jóvá nem hagyta.~- Minket most már akár szélnek is ereszthet
58 4, 2 | tanácsurak.~- Úgysincs itt most már becsülete másnak, csak
59 4, 2 | a fejedelem köntösére, s most lesütött szemmel várta a
60 4, 2 | gyerek, de jól csináltad. Most már tudom, hogy a fejedelmek
61 4, 3 | olvastam ezt a történetet, amit most el akarok mondani. Apafi
62 4, 3 | vár karcsú tornya.~- No, most már hazatalálok - búcsúzott
63 4, 3 | az igazság lesz-e, ha én most azt mondom a hajdúknak,
64 4, 4 | ebben nem is hazudik. Még most is megvan valamekkorka szöglete
65 4, 4 | mindennap látni, amilyent most a Tisza hídján.~Mit volt
66 4, 5 | benneteket?~Az lett abból, hogy most már Tiborc vette kis kezébe
67 4, 5 | a nagy ingó követ, s az most mennydörögve gurult le a
68 4, 5 | Oda van, vége van! Onnan most már le nem jöhet.~Mi haszna
69 4, 5 | pásztoroknak:~- Jó emberek, én most leugrom innen, akárhová
70 5, 1 | megint elnevette magát, de most már bosszúsan.~- Hát akkor
71 5, 1 | pihegtek.~- No, dádé, soruls most, mint ürge a lukba! - kapott
72 5, 2 | Elment a két katona, s csak most kezdett észhez jönni a gyerek.~-
73 5, 3 | nyíl. Tudta, hogy Kengyela most már majd elbánik a labanccal.~
74 5, 4 | nekem adod a lovat, amit most kaptál ajándékba.~- De már
75 5, 5 | fejedelem. Azért szeretnék már most hazaszabadulni.~A fejedelem
76 5, 5 | volnának. Azt hitte, még most is álmodik, s vissza akarta
77 5, 5 | olyan bolond voltam, de most már elõvettem a jobbik eszem.
78 5, 6 | bajában megsegítette a magyar, most rajta volt a sor, hogy megszolgálja
79 5, 6 | megtépett lobogókat szedje most el az a német, aki annyiszor
80 5, 7 | faragja a nyárfavesszõt.~- No, most már jöhet a német - eveztetett
81 5, 7 | A harcok ideje letelt, most már szolgáljatok neki békességes
82 5, 7 | békességes munkával.~- Hát most már sose szólalnak meg többet
83 6, 1 | sokkal nagyobb volt, mint most, a városunk meg kisebb.
84 6, 1 | sokkal közelebb volt, mint most, a királyasszony levelének
85 6, 1 | becsületes emberek, mint most, s ezek közé tartozott a
86 6, 1 | annál nagyobb ritkaság most nincs Szegeden. Az ám, de
87 6, 1 | az pedig hol találkozik most ezen a szegény Szegeden,
88 6, 1 | magát a „közért”, ahogy most mondanánk. Nem mintha ész
89 6, 1 | úgy látta az egészet, mint most látja, úgy hallotta, mint
90 6, 1 | látja, úgy hallotta, mint most hallja.~
91 6, 2 | fickándozik a zsebemben. Éppen most eresztették ki a körmöci
92 6, 2 | kezével.~- Hja, atyámfia - most már csak így tisztelte Kereki
93 6, 2 | Kereki uramat -, nekem is van most annyi aranyam, mint kegyelmednek,
94 6, 2 | olyan kacagás, hogy tán még most is hallja kevély Kereki,
95 6, 3 | kétségbeesetten a bíró. - Hanem most már az Isten legyen nekik
96 6, 4 | Nem ürgeöntés lészen itt most, asszonyok, hanem harc,
97 6, 4 | hullott a köpönyegre. De most már a koldus hangja is úgy
98 6, 4 | harmadszor is csak visszajött. Most már szinte sírva könyörgött:~-
99 6, 5 | utcagyerek. Ugyan a ház most is megvan még, s ma is a
100 6, 5 | Hát aztán mit tegyünk, most már?~- Én bizony legjobbnak
101 6, 5 | nem nyúlhatott érte. Ha most leteszi a kast, ahány méhecske
102 6, 5 | õket a buckák alá.~- No, most már segítsetek összefogni
103 6, 6 | szabadságért harcoltál, most harcolj ellene!~Mert olyan
104 6, 7 | édesapámtól ezt a történetet, amit most el akarok beszélni. Aratás
105 6, 7 | király. Meg is tanultam, s most úgy adom, ahogy vettem.
106 6, 7 | volt a Palkó édesanyja, most is ott szorgoskodott a küszöbön.
107 6, 7 | soha részt nem vett.~Hanem most ugyan nem sokat búsultunk
108 6, 7 | mesemondónk? Jött is, de most nem volt neki mesélhetnékje.~-
109 6, 7 | megszólalt a Kuckó király:~- Most már egymás háta mögé álljunk,
110 6, 7 | hátrafordult a Kuckó király:~- Most már bátrabban haladhatunk,
111 6, 8 | bankójának - tûnõdtem magamban, s most már nagyon szerettem volna
112 6, 8 | többet.~Titulász kincse most már az édesapámra maradt.
113 6, 8 | itt az asztalomon. S ahogy most elnézem a Kossuth-bankót,
114 6, 8 | fölött az akácfákon még most is fütyörésznek a sárgarigók:
|