1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5062
bold = Main text
Kötet, Fejezet grey = Comment text
1501 2, 10 | fekete seregbõl való vitéz, a sisakját nem a fején tartotta,
1502 2, 10 | való vitéz, a sisakját nem a fején tartotta, hanem a
1503 2, 10 | a fején tartotta, hanem a kezében, s ez mindjárt szemet
1504 2, 10 | ez mindjárt szemet szúrt a királynak.~- Megállj, Balázs -
1505 2, 10 | Megállj, Balázs - intett a vezérnek -, lessük meg ezt
1506 2, 10 | ezt az embert, miben töri a fejét.~Nem törte az a jámbor
1507 2, 10 | töri a fejét.~Nem törte az a jámbor semmiben sem. Leült
1508 2, 10 | jámbor semmiben sem. Leült a tábor szélén hamvadó tûz
1509 2, 10 | tûz mellé, az ölébe vette a sisakját, eszegette belõle
1510 2, 10 | eszegette belõle szép csendesen a frissen szedett vadkörtét.~
1511 2, 10 | frissen szedett vadkörtét.~A vezér meg a király összenézett.~-
1512 2, 10 | szedett vadkörtét.~A vezér meg a király összenézett.~- No,
1513 2, 10 | No, ennek helyén van a szíve - nevetett Magyar
1514 2, 10 | Magyar Balázs -, bizonyosan a vár tövében szedte azt a
1515 2, 10 | a vár tövében szedte azt a finom csemegét, pedig ott
1516 2, 10 | könnyen otthagyhatta volna a fogát.~A király is elmosolyogta
1517 2, 10 | otthagyhatta volna a fogát.~A király is elmosolyogta magát.~-
1518 2, 10 | hogy magam is megkívántam a vadkörtét?~- No, csak ennél
1519 2, 10 | legyen felségednek - szólt a fõvezér, s odament a kis
1520 2, 10 | szólt a fõvezér, s odament a kis emberhez. Sebesen ment,
1521 2, 10 | mert csak úgy döcögtette a nevetés.~- Uram király,
1522 2, 10 | vadkörtét. Azt mondta az a kis ember, hogy nem adna
1523 2, 10 | az embernek már magam is a szemébe nézek - mondta Mátyás
1524 2, 10 | még összébb húzta magán a gubát, odaballagott a tûzhöz.~-
1525 2, 10 | magán a gubát, odaballagott a tûzhöz.~- Jó estét, földi! -
1526 2, 10 | estét, földi! - köszöntötte a vadkörtés embert. Az meg
1527 2, 10 | ha jó!~Mátyást elkapta a bosszúság, és hirtelen kiegyenesedett.
1528 2, 10 | összegörnyedt, s alázatosan adta ki a szót:~- Inkább ennék egy
1529 2, 10 | aki szereti. Eredj, van a vár tövében belõle egész
1530 2, 10 | Mátyás az ijedtet -, még a fejemre esne valami bolond
1531 2, 10 | Nem eladó - majszolta a körtét a vitéz -, magam
1532 2, 10 | eladó - majszolta a körtét a vitéz -, magam is elbírok
1533 2, 10 | is elbírok vele. Látod, a holnap estét már vagy megérem,
1534 2, 10 | osztán nem akarnék éhen menni a másvilágra.~Mátyásnak nagyon
1535 2, 10 | Mátyásnak nagyon megtetszett a mokány kis ember, de úgy
1536 2, 10 | magyar ember - csóválta a fejét -, ha így elereszted
1537 2, 10 | fejét -, ha így elereszted a vendégedet.~- Micsoda?! -
1538 2, 10 | Micsoda?! - ugrott fel a kis ember, mint a hörcsög.
1539 2, 10 | ugrott fel a kis ember, mint a hörcsög. De aztán csak visszaült
1540 2, 10 | De aztán csak visszaült a körte mellé, s nyugodtan
1541 2, 10 | hökkent meg Mátyás.~- Hát a király. Láttam az elébb,
1542 2, 10 | kiegyenesedtél, hogy te csak a király lehetsz. Más nem
1543 2, 10 | Más nem tudja úgy tartani a fejét.~- Hm - mosolygott
1544 2, 10 | nevetett Mátyás, és kezet adott a furcsa alkura. Kapott is
1545 2, 10 | belõle egyet.~Aztán befordult a sátrába, aludt egyet a medvebõrön,
1546 2, 10 | befordult a sátrába, aludt egyet a medvebõrön, s másnap csakugyan
1547 2, 10 | félesztendeig. Hanem persze a vadkörtés embert úgy elfelejtette
1548 2, 10 | múlva azt jelentették neki a budai Várban, hogy valami
1549 2, 10 | hivatalos õ oda régen.~A király csupa püspökökkel,
1550 2, 10 | pedig megállt mereven, mint a cövek, megadta a tiszteletet
1551 2, 10 | mereven, mint a cövek, megadta a tiszteletet annak rendje-módja
1552 2, 10 | vagy, jó ember? - kérdezte a király.~- Találdki Máté.~-
1553 2, 10 | mondod - mosolyodott el a király a furcsa néven, s
1554 2, 10 | mosolyodott el a király a furcsa néven, s valami homályos
1555 2, 10 | elevenedett meg az eszében.~- A vadkörtés ember!~- Az ám,
1556 2, 10 | örvendett Mátyás, s odaszólt a fölszolgáló inasoknak: -
1557 2, 10 | Nosza, tegyetek ennek a jó embernek egy terítéket
1558 2, 10 | jó embernek egy terítéket a ti asztalotokra.~- Ohó,
1559 2, 10 | kottyant bele Máté vitéz a parancsba -, én téged vendégeltelek
1560 2, 10 | megszégyellte magát, és megkérte a jobbján ülõ nádort:~- Nádor
1561 2, 10 | belõle.~S így esett az, hogy a fekete sereg legrongyosabb
1562 2, 10 | uraival mártogatott egy tálba a király asztalánál. De biz
1563 2, 10 | létemre itt éktelenkedjek a te asztalodnál!~- Megint
1564 2, 10 | igazad van, hívem - kacagott a király, s abban a percben
1565 2, 10 | kacagott a király, s abban a percben megtette Máté vitézt
1566 2, 10 | percben megtette Máté vitézt a fekete seregben a nemesek
1567 2, 10 | vitézt a fekete seregben a nemesek hadnagyának. De
1568 2, 10 | Így lett Máté vitéz õsapja a nemes és nemzetes Körtési
1569 2, 11 | egyszer Mátyás királyhoz a budai Várba. Az egyiknek
1570 2, 11 | egyiknek az orra volt vastag, a másiknak a füle, a harmadiknak
1571 2, 11 | volt vastag, a másiknak a füle, a harmadiknak a nyaka.~-
1572 2, 11 | vastag, a másiknak a füle, a harmadiknak a nyaka.~- Jeromos
1573 2, 11 | másiknak a füle, a harmadiknak a nyaka.~- Jeromos deák vagyok
1574 2, 11 | Prágából - esett térdre a vastag orrú.~- Vládó deák
1575 2, 11 | Krakkóból - görbült kétrét a vastag fülû.~- Zsombor deák
1576 2, 11 | hajolt meg tisztességtudóan a vastag nyakú.~- Hát aztán
1577 2, 11 | volnátok? - nézett végig rajtuk a király.~A deákok azt mondták,
1578 2, 11 | nézett végig rajtuk a király.~A deákok azt mondták, hogy
1579 2, 11 | érdemelni - mosolyodott el a király. - Akit én megfogadok
1580 2, 11 | vagyok - tolta elõre magát a cseh deák.~- Szeretném én
1581 2, 11 | amit én nem tudnék - hágott a sarkába a lengyel deák.~
1582 2, 11 | tudnék - hágott a sarkába a lengyel deák.~A magyar deák
1583 2, 11 | sarkába a lengyel deák.~A magyar deák hallgatott,
1584 2, 11 | magyar deák hallgatott, mint a tyúk a búzában, s nem is
1585 2, 11 | hallgatott, mint a tyúk a búzában, s nem is szólt
1586 2, 11 | nem is szólt addig, míg a király a vállára nem ütött.~-
1587 2, 11 | szólt addig, míg a király a vállára nem ütött.~- Hát
1588 2, 11 | lehet is - vigyorgott össze a másik kettõ.~Abban a percben
1589 2, 11 | össze a másik kettõ.~Abban a percben a király leejtette
1590 2, 11 | másik kettõ.~Abban a percben a király leejtette a gyûrûjét
1591 2, 11 | percben a király leejtette a gyûrûjét úgy, hogy begurult
1592 2, 11 | gyûrûjét úgy, hogy begurult a cédrusfa asztal alá. Mind
1593 2, 11 | cédrusfa asztal alá. Mind a hárman kaptak utána, de
1594 2, 11 | hárman kaptak utána, de a lengyel keze volt a leghosszabb.
1595 2, 11 | de a lengyel keze volt a leghosszabb. Õ kapta föl
1596 2, 11 | leghosszabb. Õ kapta föl a gyûrût, de bele is vágta
1597 2, 11 | gyûrût, de bele is vágta a fejét az asztal sarkába,
1598 2, 11 | ilyenkor is fáj - tapogatta a lengyel a feje búbját.~-
1599 2, 11 | fáj - tapogatta a lengyel a feje búbját.~- Nini, deák
1600 2, 11 | urak - fordított hirtelen a szón Mátyás -, melyiktek
1601 2, 11 | ha márványfalba ütögeti a fejét? Amelyik efelül fölokosít
1602 2, 11 | leszek vele - legyintett a lengyel.~A magyar deák megint
1603 2, 11 | legyintett a lengyel.~A magyar deák megint csak
1604 2, 11 | megint csak lecsüggesztette a fejét, mint a jégverte búza.~„
1605 2, 11 | lecsüggesztette a fejét, mint a jégverte búza.~„No, énbelülem
1606 2, 11 | No, énbelülem se lesz a király íródeákja - gondolta
1607 2, 11 | tudnám.”~Bezzeg meg tudta a lengyel. Tizenkét kutyabõr
1608 2, 11 | hártyát teleszántott estélig a felelettel. Vitte is a királyhoz
1609 2, 11 | estélig a felelettel. Vitte is a királyhoz sebesen.~- No,
1610 2, 11 | fölokosít. Megtudod belõle, hogy a márványba olaj van belekövesedve,
1611 2, 11 | elhiszem, fiam - mondta a király -, de várjuk ki a
1612 2, 11 | a király -, de várjuk ki a másik két okosat is.~Reggelre
1613 2, 11 | Jeromos deák is beállított a felelettel. De annak még
1614 2, 11 | annak még jobban eresztett a tudománya: talicskán tolta
1615 2, 11 | talicskán tolta utána egy hajdú a sok irkafirkát.~- Ez az
1616 2, 11 | ész az, ami meglágyítja a márványt.~- Igaz lehet,
1617 2, 11 | Jeromos deák - bólintott a király -, de már csak hallgassuk
1618 2, 11 | már csak hallgassuk meg a harmadik cimborátokat is.~
1619 2, 11 | hamva nem volt. Utoljára a király az ajtónálló apródját
1620 2, 11 | királyom - csapta össze a bokáját az apród. - Odalent
1621 2, 11 | mulatja ott magát?~- Biz az a fejét borogatja levendulalevéllel.~-
1622 2, 11 | azt megnézzük - nevetett a király, s lement a két deákkal
1623 2, 11 | nevetett a király, s lement a két deákkal az apródszobába.
1624 2, 11 | akkor is vizet csurgatott a fejére a bükkfa kupából.~-
1625 2, 11 | vizet csurgatott a fejére a bükkfa kupából.~- No, deák -
1626 2, 11 | No, deák - hunyorított rá a király -, tudod-e már, miért
1627 2, 11 | embernek, ha márványfalba veri a fejét?~- Tudom ám, fölség -
1628 2, 11 | fölség - nevette el magát a deák is -, mert úgy összetörtem
1629 2, 11 | mert úgy összetörtem a fejemet a palotád márványfalán,
1630 2, 11 | úgy összetörtem a fejemet a palotád márványfalán, hogy
1631 2, 11 | van, fiú - veregette meg a deák vállát a király -,
1632 2, 11 | veregette meg a deák vállát a király -, te vagy az íródeákom.
1633 2, 11 | aranyos lúdtollat dugtak a füle mögé. A másik kettõ
1634 2, 11 | lúdtollat dugtak a füle mögé. A másik kettõ meg nem gyõzött
1635 2, 11 | Menjetek márványt lágyítani a tudományotokkal - adta ki
1636 2, 12 | éjjel-nappal tárva-nyitva állott a budai Vár nagy érckapuja.
1637 2, 12 | járhatott rajta ki s be a szegény jobbágy csakúgy,
1638 2, 12 | szegény jobbágy csakúgy, mint a zászlósúr.~- Nem az én házam
1639 2, 12 | az országé - mondogatta a nagy király. - Én magam
1640 2, 12 | Kötelességem szívesen látni a gazdát, ha szûrdolmányban
1641 2, 12 | bársonymentében.~Nem is volt a Mátyás udvara soha ügyes-bajos
1642 2, 12 | Egymás sarkát taposták a kócsagtollas vitézek, a
1643 2, 12 | a kócsagtollas vitézek, a nagy szakállú tudósok, a
1644 2, 12 | a nagy szakállú tudósok, a nagy szavú kalmárok, a csendes
1645 2, 12 | a nagy szavú kalmárok, a csendes mesteremberek. A
1646 2, 12 | a csendes mesteremberek. A királynak mindenkihez volt
1647 2, 12 | huszonnégy ökör húzta föl a budai Várba. Világra is
1648 2, 12 | Várba. Világra is szólt a híre Mátyás bõkezûségének,
1649 2, 12 | országokból is özönlött a budai Várba a sok feltaláló.
1650 2, 12 | is özönlött a budai Várba a sok feltaláló. Volt azok
1651 2, 12 | is, volt világcsaló is, s a Mátyás éles szeme a szívébe
1652 2, 12 | is, s a Mátyás éles szeme a szívébe látott mindnyájának.~
1653 2, 12 | egy cseh ember kívánkozott a király elé. Mind a három
1654 2, 12 | kívánkozott a király elé. Mind a három azt mondta, hogy õ
1655 2, 12 | dolgot eszelt ki. Legelõször a magyar emberrel eredt beszédbe
1656 2, 12 | Mátyás, mert az volt köztük a legöregebb. Foltos süvegét
1657 2, 12 | galambõsz fejérõl, elmosolyodott a király.~- No, öreg, mi tudományt
1658 2, 12 | hogy kétannyi ideig tart a csizma, ha rezet ütnek az
1659 2, 12 | eszedet, öreg - bólintott a király -, magam is megrezeltetem
1660 2, 12 | magam is megrezeltetem a katonáim csizmáját. Hej,
1661 2, 12 | volnál, magadat is bevennélek a fekete seregbe.~- De uram
1662 2, 12 | szolgám! - nevette el magát a király, s hátraintett a
1663 2, 12 | a király, s hátraintett a kincstárnokjának: ‑ Harminckét
1664 2, 12 | Harminckét aranyat adjatok ennek a jó embernek. Hát te mit
1665 2, 12 | mit hoztál, Tamás mester?~A Tamás névre egy olasz hallgatott,
1666 2, 12 | alig tudott elõkotorászni a fekete köntöse alól egy
1667 2, 12 | formájú, üres fatokot. Annak a két végébe egy-egy gömbölyû
1668 2, 12 | uram király! Tekints le a Dunára!~Mátyás a szeméhez
1669 2, 12 | Tekints le a Dunára!~Mátyás a szeméhez tartotta a tokot,
1670 2, 12 | Mátyás a szeméhez tartotta a tokot, és ijedten kapta
1671 2, 12 | tokot, és ijedten kapta el a fejét.~- Ohó, micsoda ördöngös
1672 2, 12 | Olyan közel láttam benne a Dunát, hogy éppen csak a
1673 2, 12 | a Dunát, hogy éppen csak a locsogása nem hallatszott.~-
1674 2, 12 | hallatszott.~- Fordítsd meg a csövet, királyom, és nézz
1675 2, 12 | csövet, királyom, és nézz föl a vár tornyára - tanította
1676 2, 12 | vár tornyára - tanította a királyt csendesen a kis
1677 2, 12 | tanította a királyt csendesen a kis olasz ember.~Mátyás
1678 2, 12 | Olyan kicsike lett, hogy a tenyeremmel eltakarhatom!
1679 2, 12 | micsoda csudát eszelt ki a Tamás mester nagy tudománya!~
1680 2, 12 | nagy tudománya!~Míg az urak a messzelátóval mulatták magukat,
1681 2, 12 | Mátyás megint parancsot adott a kincstartójának:~- Száz
1682 2, 12 | ország-világ elõtt.~De már ezt a cseh tudós nem állhatta
1683 2, 12 | nem állhatta szó nélkül. A nagy, vörös képû ember nagy
1684 2, 12 | ember nagy merészen megkapta a király karját.~- Megállj,
1685 2, 12 | Mit tudsz? - kérdezte a király rosszkedvûen a hányaveti
1686 2, 12 | kérdezte a király rosszkedvûen a hányaveti csehet.~- Tudok
1687 2, 12 | kevélyen, s akkorát ütött a mellére, hogy csak úgy dongott
1688 2, 12 | hogy csak úgy dongott bele.~A király kíséretén csudálkozó
1689 2, 12 | az aranycsinálás titkát, a Mátyás józan elméje azonban
1690 2, 12 | mesterség - intett barátságosan a tudósnak. - Hát aztán mibõl
1691 2, 12 | Akármibõl, uram. Amit én a forralóüstömbe teszek, ha
1692 2, 12 | dolog, mester - mosolygott a király. - Ekkora tudományt
1693 2, 12 | zsákot.~- Nesze, mester, a jutalom. Használd jó egészséggel.~-
1694 2, 12 | Nini, mester - nevetett a király -, hát rakd bele
1695 2, 12 | ragyogó arany közt mégiscsak a Mátyás király esze volt
1696 2, 12 | Mátyás király esze volt a legragyogóbb arany.~
1697 2, 13 | A BÉCSI DIÁKOK~Világbíró Mátyás
1698 2, 13 | három bécsi diák állított be a budai Várba. Jeles három
1699 2, 13 | szélfogó fülei voltak, mint a túri kancsónak, a másiknak
1700 2, 13 | mint a túri kancsónak, a másiknak kávésfindzsával
1701 2, 13 | kávésfindzsával vetekedett a szeme, a harmadiknak olyan
1702 2, 13 | kávésfindzsával vetekedett a szeme, a harmadiknak olyan hosszú
1703 2, 13 | két araszttal elõtte járt a gazdájának.~- Kik vagytok,
1704 2, 13 | urunk királyunk - hajlongott a három legény.~- Hát aztán
1705 2, 13 | Mátyás.~- Le akarjuk fõzni a pesti diákokat. Hallottuk
1706 2, 13 | hírét, hogy fölvitte isten a dolgukat. Bársonyba járatod,
1707 2, 13 | Úgy igaz az - bólintott a király. - Úgy kell megbecsülni
1708 2, 13 | Úgy kell megbecsülni a tudományt, ahogy megérdemli.~-
1709 2, 13 | fül nem hallotta párját a mi tudományunknak. Erdõ
1710 2, 13 | tenger az, nem patak, mint a pesti diákoké.~- Megnézzük,
1711 2, 13 | csendesen, s odafordult a lapátfülûhöz: ‑ No, fiam,
1712 2, 13 | No, fiam, hát mit árulsz?~A diák meglegyezgette magát
1713 2, 13 | diák meglegyezgette magát a füleivel, s kevélyen jelentette:~-
1714 2, 13 | Olyan fülem van, hogy még a fû növését is meghallom
1715 2, 13 | No, te ugyan kivágtad a rezet - intett neki Mátyás
1716 2, 13 | kegyesen. - Olyan jutalmat adok a tudományodért, amilyent
1717 2, 13 | ott hallgasd az országban a fû növését, ahol csak tetszik.~
1718 2, 13 | növését, ahol csak tetszik.~A tudós bécsi diák úgy ballagott
1719 2, 13 | Szégyenletében úgy beletakaródzott a fülébe, hogy azt se hallotta,
1720 2, 13 | hogy azt se hallotta, mikor a findzsaszemû a helyébe toppant.~-
1721 2, 13 | hallotta, mikor a findzsaszemû a helyébe toppant.~- Hát te
1722 2, 13 | különbet - forgatta szemét a findzsaszemû. - Olyan éles
1723 2, 13 | findzsaszemû. - Olyan éles a szemem, hogy még annak a
1724 2, 13 | a szemem, hogy még annak a hangyának a pislogását is
1725 2, 13 | hogy még annak a hangyának a pislogását is látom, amelyik
1726 2, 13 | pislogását is látom, amelyik a köntösöd ujján mászik.~-
1727 2, 13 | csakugyan - pillantott Mátyás a dolmánya ujjara. - Bizonyosan
1728 2, 13 | dolmánya ujjara. - Bizonyosan a kertben hullott rám az elõbb.
1729 2, 13 | Legalább lesz min gyakorolni a tudományodat.~Azzal a markába
1730 2, 13 | gyakorolni a tudományodat.~Azzal a markába nyomta a hangyácskát
1731 2, 13 | Azzal a markába nyomta a hangyácskát a findzsaszemûnek.
1732 2, 13 | markába nyomta a hangyácskát a findzsaszemûnek. De úgy
1733 2, 13 | vígabban táncoltatta az orrát a harmadik bécsi diák.~- Az
1734 2, 13 | harmadik bécsi diák.~- Az ér a legtöbbet, amit én tudok -
1735 2, 13 | tudok - hunyorított Mátyásra a fél szemével. - Olyan orrom
1736 2, 13 | Olyan orrom van, hogy a hetedik határból is megérzi
1737 2, 13 | hetedik határból is megérzi a pecsenye szagát.~S akkorát
1738 2, 13 | szagát.~S akkorát szippantott a takaros orrával, hogy csak
1739 2, 13 | hogy csak úgy lebegtek bele a bíbor függönyök. Mátyásnak
1740 2, 13 | függönyök. Mátyásnak meg a könnye hullott nevettében.~-
1741 2, 13 | Szaladjatok hamar! - kiáltotta oda a kamarásainak. - Hozzatok
1742 2, 13 | Hozzatok egy fehér cipót ennek a tudós embernek a pecsenyeszag
1743 2, 13 | cipót ennek a tudós embernek a pecsenyeszag mellé, hadd
1744 2, 13 | meg benne!~De nem várta az a cipót, hanem esze nélkül
1745 2, 13 | esze nélkül kisomfordált a palotából. Hanem az orra
1746 2, 13 | vitetni.~Azóta se fõzték le a bécsi diákok a pestieket.~
1747 2, 13 | fõzték le a bécsi diákok a pestieket.~
1748 2, 14 | akkorka falu csak, hogyha a piaca közepén elmiákolja
1749 2, 14 | közepén elmiákolja magát a bíró macskája, a legszélsõ
1750 2, 14 | elmiákolja magát a bíró macskája, a legszélsõ viskóban is hideg
1751 2, 14 | gondolni az ember, hogy ebben a szegény kis faluban hogy
1752 2, 14 | nagyon gonosz világ járt a Felvidéken. Fagyos nyár,
1753 2, 14 | Hullott az ember, mint õsszel a légy, s fölhallatszott a
1754 2, 14 | a légy, s fölhallatszott a nagy jajszó a király udvarába
1755 2, 14 | fölhallatszott a nagy jajszó a király udvarába is.~Így
1756 2, 14 | Vigasztalta, biztatgatta a föld népét, s nyújtotta
1757 2, 14 | föld népét, s nyújtotta a tanács mellé a kalácsot
1758 2, 14 | nyújtotta a tanács mellé a kalácsot is. Nagy társzekerek
1759 2, 14 | társzekerek hordták szét a piros búzát, a fehér lisztet,
1760 2, 14 | hordták szét a piros búzát, a fehér lisztet, amilyent
1761 2, 14 | fehér lisztet, amilyent azon a tájon boldogabb világban
1762 2, 14 | boldogabb világban se látott a szegény ember.~Áldotta is
1763 2, 14 | ember.~Áldotta is jótevõjét a nép, mint az Isten angyalát.
1764 2, 14 | amerre járt, s csókolgatták a köntöse szélét!~- Áldja
1765 2, 14 | szélét!~- Áldja meg az Isten a lába nyomát is!~A nyitrai
1766 2, 14 | Isten a lába nyomát is!~A nyitrai kis faluban is minden
1767 2, 14 | is minden ember kitódult a határra királyt fogadni.
1768 2, 14 | egész falu.~Pedig nem is a király volt az a bársonydolmányos,
1769 2, 14 | nem is a király volt az a bársonydolmányos, csak az
1770 2, 14 | bársonydolmányos, csak az inasa. A király gyalog jött, szürke
1771 2, 14 | köpönyegben. Csak akkor tudták meg a falusiak, hogy ez az igazi,
1772 2, 14 | az igazi, mikor fölemelte a karját, és odamutatott az
1773 2, 14 | odamutatott az országútra, ahol a búzás szekerek dübörögtek:~-
1774 2, 14 | szekerek dübörögtek:~- Ez a tiétek!~Örömében egyszerre
1775 2, 14 | térdre borul az egész falu a harmatos zöld fûben. Nem
1776 2, 14 | maradt ott talpon egyéb, csak a király meg egy szöszke siheder
1777 2, 14 | siheder gyerek.~Rángatták is a suhancot, elõre-hátra.~-
1778 2, 14 | Tán gyökeret eresztett a lábad?~A kisbíró röstellte
1779 2, 14 | gyökeret eresztett a lábad?~A kisbíró röstellte a legjobban,
1780 2, 14 | lábad?~A kisbíró röstellte a legjobban, hogy ez a csúfság
1781 2, 14 | röstellte a legjobban, hogy ez a csúfság érte a falut. Nagy
1782 2, 14 | hogy ez a csúfság érte a falut. Nagy ijedten súgta
1783 2, 14 | Nagy ijedten súgta oda a gyereknek:~- Mindjárt leütteti
1784 2, 14 | gyereknek:~- Mindjárt leütteti a király a fejedet, ha le
1785 2, 14 | Mindjárt leütteti a király a fejedet, ha le nem térdelsz
1786 2, 14 | térdelsz elõtte.~Megzavarodott a gyerek, tekingetett elõre-hátra,
1787 2, 14 | elõre-hátra, végig-végigsimogatta a térdén a nadrágot, de utoljára
1788 2, 14 | végig-végigsimogatta a térdén a nadrágot, de utoljára mégiscsak
1789 2, 14 | kimondta, hogy meghallotta a király is. Odaállt a gyerek
1790 2, 14 | meghallotta a király is. Odaállt a gyerek elé, és rászögezte
1791 2, 14 | Mi nem lehet, te gyerek?~A fiú állta a nézést, nagy
1792 2, 14 | te gyerek?~A fiú állta a nézést, nagy fekete szemével
1793 2, 14 | szemével bátran visszanézte a nagy urat.~- Az nem lehet,
1794 2, 14 | rajtam, s csupa harmat lenne a térde a zöld fûben. Pedig
1795 2, 14 | csupa harmat lenne a térde a zöld fûben. Pedig édesszülém
1796 2, 14 | Pedig édesszülém nagyon a lelkemre kötötte, hogy vigyázzak
1797 2, 14 | hogy vigyázzak rá, mint a két szememre, mert keservesen
1798 2, 14 | mert keservesen kereste a rávalót. Meg... meg...~De
1799 2, 14 | De itt már úgy nyögött a gyerek, hogy a király meg
1800 2, 14 | úgy nyögött a gyerek, hogy a király meg nem állhatta
1801 2, 14 | azt is mondta - sütötte le a fiúcska a szemét -, hogy
1802 2, 14 | mondta - sütötte le a fiúcska a szemét -, hogy ha elkeverem
1803 2, 14 | szemét -, hogy ha elkeverem a nadrágot, bizony a király
1804 2, 14 | elkeverem a nadrágot, bizony a király nem ad helyette másikat.~
1805 2, 14 | nem ad helyette másikat.~A király olyan jóízût nevetett,
1806 2, 14 | olyan jóízût nevetett, hogy a könnye is kicsordult. Megsimogatta
1807 2, 14 | kicsordult. Megsimogatta a gyerek lángba borult képét.~-
1808 2, 14 | lángba borult képét.~- Mi a neved, fiacskám?~- Birinkei
1809 2, 14 | ezután majd én varratom neked a ruhát, amiért olyan szófogadó
1810 2, 14 | olyan szófogadó gyerek vagy.~A király szavának állt, s
1811 2, 14 | parasztfiúcskát festett a címerfestõ, ahogy a kezével
1812 2, 14 | festett a címerfestõ, ahogy a kezével a nadrágját simogatja.~
1813 2, 14 | címerfestõ, ahogy a kezével a nadrágját simogatja.~
1814 2, 15 | jelentette, hogy hírnök jött a lengyel határról.~- Várjon
1815 2, 15 | azokon osztozott Mátyás a vezéreivel.~- A török császárt
1816 2, 15 | osztozott Mátyás a vezéreivel.~- A török császárt megtartom
1817 2, 15 | jókedvûen. - Az ellenségnek csak a nagyját szeretem. Hát a
1818 2, 15 | a nagyját szeretem. Hát a német szomszédot ki vállalja?~
1819 2, 15 | is csörgették kardjukat, a király az öreg Perényi nádort
1820 2, 15 | Kelmedet már megszokta a német. Jól se esnék neki,
1821 2, 15 | neki, ha más porolná ki a bugyogóját. Hát a cseheknek
1822 2, 15 | porolná ki a bugyogóját. Hát a cseheknek ki mond fogadjistent?~
1823 2, 15 | erdélyi vajda ugrott fel a székrõl. Nagy harcsabajuszát
1824 2, 15 | felségednek Mátyás-napi ajándékul a cseh királyt.~- Derék lesz -
1825 2, 15 | Mátyás. - Hát most nézzük a csemegét.~Bebocsátották
1826 2, 15 | csemegét.~Bebocsátották a pihegõ hírnököt. Azt az
1827 2, 15 | Azt az újságot hozta, hogy a lengyel király is táborba
1828 2, 15 | hadinépét. Étvágyat kapott a többitõl, õ is akar harapni
1829 2, 15 | Kinizsi Pál ütött az asztalra. A király legkedvesebb emberének
1830 2, 15 | is szabad volt.~- Kitöröm a fogát! - dörögte szikrázó
1831 2, 15 | szemmel.~- Pál, Pál, minek ez a nagy dér-dúr? - feddette
1832 2, 15 | dér-dúr? - feddette mosolyogva a király. - Mióta vadászik
1833 2, 15 | oroszlán? Macska is elég lesz a lengyel határra.~Macskáknak
1834 2, 15 | Mátyás. És megtette azt a csúfot a lengyel királlyal,
1835 2, 15 | És megtette azt a csúfot a lengyel királlyal, hogy
1836 2, 15 | behívatta magához. Lobot vetett a képük, parázslott a szemük,
1837 2, 15 | vetett a képük, parázslott a szemük, mikor meghallották,
1838 2, 15 | látom, melyik közületek a legarravalóbb.~- Apróra
1839 2, 15 | legarravalóbb.~- Apróra vágom a lengyelt! - fogadkozott
1840 2, 15 | Makká töröm! - bizonykodott a másik.~Volt olyan is, aki
1841 2, 15 | gyõzi.~Azzal bevezette õket a címeres terembe. Annak a
1842 2, 15 | a címeres terembe. Annak a közepén le volt terítve
1843 2, 15 | egy nagy szõnyeg, annak a közepén feküdt egy aranyalma.~-
1844 2, 15 | aranyalma.~- No, úrfiak, az lesz a vezér, aki fölveszi az almát
1845 2, 15 | vezér, aki fölveszi az almát a szõnyegrõl - intett Mátyás
1846 2, 15 | szaladtak volna érte, de a király rájuk kiáltott:~-
1847 2, 15 | kiáltott:~- Ohó, lassan a testtel! Az almát úgy kell
1848 2, 15 | fölvenni, hogy nem szabad a szõnyegre lépni.~Visszahõköltek
1849 2, 15 | szõnyegre lépni.~Visszahõköltek a fiúk, és megzavarodva néztek
1850 2, 15 | megzavarodva néztek egymásra. A legbátrabb aztán megszólalt
1851 2, 15 | csüggesztették le szomorúan a fejüket az apródok.~- Az
1852 2, 15 | ilyent mondani - húzta össze a szemöldökét Mátyás. - Ész
1853 2, 15 | volt - hirtelen megvillant a szeme.~- Én már tudom -
1854 2, 15 | Azzal lehajolt, fölemelte a szõnyeget az egyik sarkánál
1855 2, 15 | göngyölgette befelé, míg a közepéig nem ért. Akkor
1856 2, 15 | aztán fölvette az almát a tenyerére, s térden állva
1857 2, 15 | királyom!~- Tedd el, fiam, tied a vezérség - ütött a vállára
1858 2, 15 | tied a vezérség - ütött a vállára Mátyás. - Hajnalra
1859 2, 15 | Hajnalra indulhatsz is a sereggel. Ha a karod is
1860 2, 15 | indulhatsz is a sereggel. Ha a karod is úgy helyén van,
1861 2, 15 | múlva Jajcában ostromolta a törököt Mátyás, mikor megint
1862 2, 15 | mikor megint hírnök kereste a lengyel határról. A magyarok
1863 2, 15 | kereste a lengyel határról. A magyarok körülfogták a lengyel
1864 2, 15 | A magyarok körülfogták a lengyel hadat, megadta magát
1865 2, 15 | magát kényre-kegyre: ezt a hírt hozta.~- Köszöntöm
1866 2, 15 | hírt hozta.~- Köszöntöm a kis vezért - üzente vissza
1867 2, 15 | baja.~- Lándzsaszúrás érte a vállán.~- Küldünk a sebére
1868 2, 15 | érte a vállán.~- Küldünk a sebére puha takarót.~Drága
1869 2, 15 | Drága bársonypalástot kapott a kis apród, és nemesi címert:
1870 2, 16 | A GYÖNGYÖSI TANÍTÓMESTER~Gyöngyös
1871 2, 16 | városa az országnak, de a Mátyás király idejében még
1872 2, 16 | tudtak sütni, mint ott. Maga a király is alig tudott vele
1873 2, 16 | ott járt. Meg is kérdezte a bírót, hogy minek hívják
1874 2, 16 | bírót, hogy minek hívják azt a várost, ahol ilyen tündérnek
1875 2, 16 | vallotta egy kicsit restelkedve a bíró.~- No, ezután Gyöngyös
1876 2, 16 | ezután Gyöngyös legyen a neve - parancsolta meg a
1877 2, 16 | a neve - parancsolta meg a király, és mindjárt bele
1878 2, 16 | készíttetett egy gyöngyösi cipót a vadásztarisznyájába. Azt
1879 2, 16 | vadásztarisznyájába. Azt azzal a kívánsággal adta otthon
1880 2, 16 | kívánsággal adta otthon oda a királynénak, hogy másforma
1881 2, 16 | maga szakajtotta másnap a királyné a kenyeret, még
1882 2, 16 | szakajtotta másnap a királyné a kenyeret, még tán a sütõlapátra
1883 2, 16 | királyné a kenyeret, még tán a sütõlapátra is maga tette
1884 2, 16 | nem olyan volt az, mint a gyöngyösi cipó.~- Kéz után
1885 2, 16 | sütetlen - csóválta meg Mátyás a fejét, s egy hét múlva már
1886 2, 16 | akikkel együtt kergette a Mátrában az õzeket.~- Gyertek,
1887 2, 16 | nézzétek meg, mit tudnak a gyöngyösiek - biztatta õket.~
1888 2, 16 | õket.~Meg kell adni, hogy a gyöngyösiek kitettek magukért.
1889 2, 16 | ponyvából húztak sátrat a nagy templom elõtt, aranytálcán
1890 2, 16 | aranytálcán hordták föl a sok hízott libát, selyemabroszra
1891 2, 16 | libát, selyemabroszra rakták a friss cipót, maguk meg csak
1892 2, 16 | friss cipót, maguk meg csak a kerítés mellõl nézték, hogy
1893 2, 16 | nézték, hogy töltik kedvüket a nagyurak.~No, azt meg kell
1894 2, 16 | milyen jó étvággyal hányták a sok jó ételt a gallérjuk
1895 2, 16 | étvággyal hányták a sok jó ételt a gallérjuk mögé. Hanem azért
1896 2, 16 | gallérjuk mögé. Hanem azért a királynak mégis megakadt
1897 2, 16 | királynak mégis megakadt a torkán a selyem cipó, mikor
1898 2, 16 | mégis megakadt a torkán a selyem cipó, mikor egy kopasz
1899 2, 16 | fejû vénembert meglátott a sokadalomban.~- Nini, Bálint
1900 2, 16 | királyi pálcát forgatok a kezemben - húzta oda a király
1901 2, 16 | forgatok a kezemben - húzta oda a király az asztalhoz Bálintot. -
1902 2, 16 | udvarmesternek.~No, egyéb se kellett a jámbor öregnek ennél a biztatásnál.
1903 2, 16 | kellett a jámbor öregnek ennél a biztatásnál. Úgy felugrott
1904 2, 16 | alig bírta visszatessékelni a helyére.~- Jaj, uram király,
1905 2, 16 | Ki viselné akkor gondját a méhecskéimnek meg a fodormentavirágaimnak?~-
1906 2, 16 | gondját a méhecskéimnek meg a fodormentavirágaimnak?~-
1907 2, 16 | hanem bezzeg elszomorodtak a gyöngyösiek.~- Mi lesz belõlünk,
1908 2, 16 | hónapban meg kell vendégelni a királyt egész udvarával? -
1909 2, 16 | udvarával? - dugták össze a fejüket tanakodva. Utoljára
1910 2, 16 | tanácsért.~- Okos ember vagy te, a királynak is te voltál a
1911 2, 16 | a királynak is te voltál a mestere, taníts ki minket
1912 2, 16 | Bálint barát pedig összehúzta a szemöldökét, aztán azt mondta
1913 2, 16 | szemöldökét, aztán azt mondta a gyöngyösieknek, hogy nem
1914 2, 16 | föllovagolt Budára, ahol a király nagyon megörült neki.~-
1915 2, 16 | szolgám, mégis meggondoltad a dolgot, ugye? - akasztott
1916 2, 16 | akasztott le mosolyogva a falról egy aranyláncot.~-
1917 2, 16 | hogy Gyöngyösön mindenki a maga kenyerét egye.~- No,
1918 2, 16 | sokba kerül - mosolyodott el a király, s mindjárt megíratta
1919 2, 16 | király, s mindjárt megíratta a törvényt az íródeákjával,
1920 2, 16 | ezüst betûkkel, de már a pecsétet a maga kezével
1921 2, 16 | betûkkel, de már a pecsétet a maga kezével nyomta rá,
1922 2, 16 | aztán pedig átnyújtotta a barátnak.~- Használd egészséggel
1923 2, 16 | szava, hogy kisült-e már a gyöngyösi cipó?~- Most nem
1924 2, 16 | vele - nevette el magát a bíró. - Azt mondja a törvény,
1925 2, 16 | magát a bíró. - Azt mondja a törvény, hogy mindenki a
1926 2, 16 | a törvény, hogy mindenki a maga kenyerét egye.~Nem
1927 2, 16 | kenyerét egye.~Nem szólt a király semmit, de úgy elváltozott
1928 2, 16 | semmit, de úgy elváltozott a színében, mikor a lovára
1929 2, 16 | elváltozott a színében, mikor a lovára pattant, hogy a bíró
1930 2, 16 | mikor a lovára pattant, hogy a bíró egyszerre kétrét görnyedt
1931 2, 16 | Marasztalta volna is most már a királyt tyúkkal-kaláccsal,
1932 2, 16 | még!~Vissza is jött, de a fekete sereg élén, körülfogatta
1933 2, 16 | sereg élén, körülfogatta a várost katonáival, és kiadta
1934 2, 16 | várost katonáival, és kiadta a parancsot, hogy kõ kövön
1935 2, 16 | benne, mert csúfot mert ûzni a király személyébõl.~Volt
1936 2, 16 | Volt is nagy ijedelmük a gyöngyösieknek. Egymás sarkát
1937 2, 16 | gyöngyösieknek. Egymás sarkát taposta a király elõtt a sok kegyelemkérõ
1938 2, 16 | sarkát taposta a király elõtt a sok kegyelemkérõ követség.~-
1939 2, 16 | intette el õket maga elõl a király. Szegény gyöngyösiek
1940 2, 16 | fordultak segedelemért.~- A te szavadra hajlik a király -
1941 2, 16 | A te szavadra hajlik a király - könyörögtek neki. -
1942 2, 16 | megkérleled, megkegyelmez a városnak.~Bálint mester
1943 2, 16 | ruháját, és kiballagott a táborba. De alig lépett
1944 2, 16 | táborba. De alig lépett ki a város kapuján, mikor már
1945 2, 16 | kapuján, mikor már hallotta a király szigorú szavát.~-
1946 2, 16 | fogadom, hogy nem teljesítem a kérésedet!~- Már én arról
1947 2, 16 | kérlek, úgy pusztítsd el ezt a várost, hogy kõ kövön ne
1948 2, 16 | egyszerre megvidámodtak bele a gyöngyösiek.~- No, Bálint
1949 2, 16 | teszek most már semmi kárt a városotokban, csak a selyem
1950 2, 16 | kárt a városotokban, csak a selyem cipót ne sajnáljátok
1951 2, 16 | többé tõlem!~Csaptak is a kibékülés örömére olyan
1952 2, 16 | hogy belefáradt az evésbe a fekete sereg. S másnap olyan
1953 2, 16 | szekér aranyat küldött Mátyás a gyöngyösieknek, hogy még
1954 2, 16 | gyöngyösieknek, hogy még a kuckóba is jutott belõle.
1955 2, 16 | Akkor kerekedett szárnyra az a közmondás, hogy jó világ
1956 2, 16 | Gyöngyösön, mert ott még a kutya is gyöngyösen jár.~
1957 2, 17 | JÁNOS REMETE~Sok nagy úrnak a nevét elnyelte az idõ, aki
1958 2, 17 | nevét elnyelte az idõ, aki a Mátyás király udvarában
1959 2, 17 | király udvarában pusztította a kenyeret, de a János remetéét
1960 2, 17 | pusztította a kenyeret, de a János remetéét nem nyelte
1961 2, 17 | bizony nem sokat koptatta a budai Vár aranyos küszöbét.
1962 2, 17 | küszöbét. Kint remetéskedett a budai hegyek közt, azok
1963 2, 17 | hegyek közt, azok közül a legmagasabbat máig is õróla
1964 2, 17 | mezítlábas remete volt az a János, mégis fél ország
1965 2, 17 | mégis fél ország tele volt a hírével. Azt tartották róla,
1966 2, 17 | róla, hogy ésszel van tele a feje búbjától a lába ujjáig.
1967 2, 17 | van tele a feje búbjától a lába ujjáig. Még maga Hollós
1968 2, 17 | beszédbe ereszkedett vele, ha a barlangja körül vadászgatott,
1969 2, 17 | õ nemigen szokott észért a szomszédba menni.~Egyszer
1970 2, 17 | szomszédba menni.~Egyszer a szemére is térítették az
1971 2, 17 | térítették az udvari urak a János remetéhez való jóindulatát.~-
1972 2, 17 | mindnyájunknál többre tartod azt a fatalpú remetét? - kérdezték
1973 2, 17 | együttvéve - nevette el magát a király. Fölzúdultak erre
1974 2, 17 | Fölzúdultak erre az urak, mint a kifüstölt darazsak. Maga
1975 2, 17 | Maga Mátyás is megbánta a nagy õszinteséget. Tréfával
1976 2, 17 | kocsin járjon.~- Lenyelem a fejem, ha csúffá nem tesszük
1977 2, 17 | udvari könyvtárosnak, ahogy a budai remetét meglátta.~
1978 2, 17 | kirojtozódott, kötéllel volt átkötve a derekán, borzas hajában
1979 2, 17 | egy-két szénaszál is bujkált, a szemét pedig ijedten sütötte
1980 2, 17 | ijedten sütötte le, mikor a sok nagyurat meglátta.~-
1981 2, 17 | félj, szolgám - bátorította a király nyájasan -, azt akarják
1982 2, 17 | kipróbálni az urak, mekkora a tudományod.~De bizony János
1983 2, 17 | tudományod.~De bizony János erre a biztatásra sem mert föltekinteni,
1984 2, 17 | sem mert föltekinteni, s a nagy tudományú udvari püspök
1985 2, 17 | félvállról vetette oda neki a kérdést:~- Hát azt tudod,
1986 2, 17 | Mátyás is összeráncolta a homlokát, a püspök pedig
1987 2, 17 | összeráncolta a homlokát, a püspök pedig haragosan kérdezte:~-
1988 2, 17 | De úgy hátrahúzódott erre a püspök úr, mint aki nagyon
1989 2, 17 | meg. Annál biztosabb volt a dolgában az udvari könyvtáros.
1990 2, 17 | meg, te remete, hol van a világ közepe?~- Éppen itt,
1991 2, 17 | hiszed, uram, mérd utána!~A tudós könyvtáros úgy ellépkedett,
1992 2, 17 | mindjárt meg akarná lépni a világ közepét. Annál hányavetibben
1993 2, 17 | mindenki tud. Azt mondd meg, mi a különbség köztem meg a lovam
1994 2, 17 | mi a különbség köztem meg a lovam közt?~- Semmi se,
1995 2, 17 | Semmi se, uram - felelte a remete gondolkozás nélkül.~
1996 2, 17 | erre olyan nevetés, hogy a püspök úr is megbékült,
1997 2, 17 | püspök úr is megbékült, meg a tudós könyvtáros is, csak
1998 2, 17 | tudós könyvtáros is, csak a várkapitány kapkodott kardjához.~-
1999 2, 17 | kardjához.~- Sose bántsd azt a gyíklesõt, hívem - ütött
2000 2, 17 | gyíklesõt, hívem - ütött a vállára Mátyás -, inkább
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5062 |