bold = Main text
     Kötet,  Fejezet                                           grey = Comment text

3501     5,  1    |                    No, nézzsük, melyikünké a sebb muzsika - húzta végig
3502     5,  1    |                 sebb muzsika - húzta végig a lószõrt a juhbélen.~Mire
3503     5,  1    |                      húzta végig a lószõrt a juhbélen.~Mire harmadszorra
3504     5,  1    |               hetedhét ház ellen zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán Csikaló
3505     5,  1    |                    Csikaló sietett letenni a hegedût.~- Tudtam, hogy
3506     5,  1    |                  Tudtam, hogy ettül kihull a fogatok - vigyorgott utánuk
3507     5,  1    |                fogatok - vigyorgott utánuk a szúnyog-muzsikásoknak, s
3508     5,  1    | szúnyog-muzsikásoknak, s visszahemperedett a szép, bodor levelû papsajtok
3509     5,  1    |               levelû papsajtok közé.~Tudta a jámbor maga is, hogy nem
3510     5,  1    |               azért nem is sokat nyeggette a száraz fát. Egész nap ott
3511     5,  1    |                  Egész nap ott sütkérezett a fûben; ha megéhezett, leszaladt
3512     5,  1    |                   ha megéhezett, leszaladt a Tiszára cigányhalért, annyi
3513     5,  1    |         cigányhalért, annyi volt még akkor a hal, hogy kalappal lehetett
3514     5,  1    |               feküdni, mint ülni - ez volt a mentsége, ha szomszédjai
3515     5,  1    |                szomszédjai szemére hányták a tutyi-mutyiságát. - Ne félcsetek
3516     5,  1    |                    még olyan nagy úr, hogy a fót is bársonyból les a
3517     5,  1    |                    a fót is bársonyból les a nadrágomon.~Ezért aztán
3518     5,  1    |               Csikaló, hóna alá szorította a hegedûjét, és úgy hátat
3519     5,  1    |                     és úgy hátat fordított a Lajtorján utcának, hogy
3520     5,  1    |           Lajtorján utcának, hogy még csak a kapufélfától se búcsúzott
3521     5,  1    |                Hetekig, havakig bolyongott a világban, míg egyszer valahol
3522     5,  1    |              világban, míg egyszer valahol a Tiszaháton portyázó kurucokkal
3523     5,  1    |                  Nagyon megtetszettek neki a zöld atillás, sárga csizmás
3524     5,  1    |             Csikalóban, vitték is mindjárt a táborba a fejedelem elé.~
3525     5,  1    |               vitték is mindjárt a táborba a fejedelem elé.~Csikalónak
3526     5,  1    |                   egyszerre tüzelni kezdte a félsz a bokáját, ahogy a
3527     5,  1    |           egyszerre tüzelni kezdte a félsz a bokáját, ahogy a hatalmas
3528     5,  1    |                   a félsz a bokáját, ahogy a hatalmas kuruc királyt meglátta.
3529     5,  1    |                     Az pedig nevetve ütött a vállára a reszketõ cigánynak.~-
3530     5,  1    |                    nevetve ütött a vállára a reszketõ cigánynak.~- Hol
3531     5,  1    |                 fiam - mondta barátságosan a fejedelem, s kiadta a parancsot,
3532     5,  1    |         barátságosan a fejedelem, s kiadta a parancsot, hogy ültessék
3533     5,  1    |              parancsot, hogy ültessék lóra a cigányt.~- Jaj, én csak
3534     5,  1    |             amelyik elül harap, hátul rúg.~A fejedelem egyre jobban megkedvelte
3535     5,  1    |                   egyre jobban megkedvelte a cigányt. Azt mondta neki,
3536     5,  1    |                azért engedelmesen elõkapta a hegedût, és elkezdte ríkatni.
3537     5,  1    |              ríkatni. De alig fogott bele, a fejedelem megint elnevette
3538     5,  1    |               egyszer ijesztgetni próbálsz a hegedûddel, akkor lehúzatom
3539     5,  1    |          hegedûddel, akkor lehúzatom rólad a zöld atillát.~Csikaló állt,
3540     5,  1    |                atillát.~Csikaló állt, mint a cövek, de a szívébe hirtelen
3541     5,  1    |             Csikaló állt, mint a cövek, de a szívébe hirtelen beleütött
3542     5,  1    |                 szívébe hirtelen beleütött a fájás. És mikor egy óra
3543     5,  1    |                   kuruc leventének öltözve a ládája fenekére rejtette
3544     5,  1    |                   ládája fenekére rejtette a hegedûjét, úgy kopogott
3545     5,  1    |              hegedûjét, úgy kopogott rajta a könnye, mint a záporesõ.~-
3546     5,  1    |              kopogott rajta a könnye, mint a záporesõ.~- Hej, hegedû,
3547     5,  1    |                vagy veslek én téged többet a két kezsembe, vagy se!~Bizony
3548     5,  1    |                   Derék vitéz lett belõle, a lóval is megbarátkozott,
3549     5,  1    |                   lóval is megbarátkozott, a kardot is tudta forgatni,
3550     5,  1    |                   mentül jobban beletanult a katonaéletbe, annál jobban
3551     5,  1    |            katonaéletbe, annál jobban fájt a szíve a hegedûjéért. De
3552     5,  1    |                  annál jobban fájt a szíve a hegedûjéért. De azért beletelt
3553     5,  1    |               holdas éjszaka volt, valahol a Vág mentén táboroztak, tücsökszót
3554     5,  1    |              táboroztak, tücsökszót hozott a szél a rónák felõl, a fülemülék
3555     5,  1    |                   tücsökszót hozott a szél a rónák felõl, a fülemülék
3556     5,  1    |               hozott a szél a rónák felõl, a fülemülék csattogtak a cserjék
3557     5,  1    |                     a fülemülék csattogtak a cserjék bogán, mikor a cigány
3558     5,  1    |          csattogtak a cserjék bogán, mikor a cigány legelõször megszegte
3559     5,  1    |                cigány legelõször megszegte a fejedelem parancsát. Halkan
3560     5,  1    |                parancsát. Halkan elõszedte a hegedût, a sötétben lecsókolta
3561     5,  1    |                Halkan elõszedte a hegedût, a sötétben lecsókolta róla
3562     5,  1    |                   sötétben lecsókolta róla a port, aztán a szívére szorítva,
3563     5,  1    |              lecsókolta róla a port, aztán a szívére szorítva, keresztüllopódzott
3564     5,  1    |                       gügyögött neki, mint a gyereknek s messze ellopódzva
3565     5,  1    |              gyereknek s messze ellopódzva a tábortól, valahol bent az
3566     5,  1    |              nevetve elkezdett muzsikálni. A tücskök is elhallgattak,
3567     5,  1    |                   tücskök is elhallgattak, a fülemülék is elhallgattak
3568     5,  1    |                    még mindig cincogott, s a fülemülék újra megszólaltak,
3569     5,  1    |                   újra megszólaltak, mikor a cigány hajnal szõkülésén
3570     5,  1    |                 szõkülésén visszalopódzott a táborba.~S attól fogva akármerre
3571     5,  1    |                  Csikaló, mindig kiszökött a pajtásai közül, s nádasok
3572     5,  1    |          váromladékokon ki-kimulatta magát a hegedûjével. De olyan ügyesen
3573     5,  1    |                sohse gyanakodott rá senki. A kurucok el is felejtették
3574     5,  1    |                   már, hogy került közéjük a cigány, csak azt tudták
3575     5,  1    |                 csak azt tudták róla, hogy a legjobb pajtás, és a legjobb
3576     5,  1    |                  hogy a legjobb pajtás, és a legjobb katona. A fejedelem
3577     5,  1    |               pajtás, és a legjobb katona. A fejedelem azonban, mikor
3578     5,  1    |                   mikor egyszer véletlenül a szeme elé került, rákiáltott:~-
3579     5,  1    |                  Hé, Csikaló, megvan-e még a hegedûd?~- Régen salonnát
3580     5,  1    |            szomorúan és egy kicsit ijedten a cigány.~- No, azt okosan
3581     5,  1    |                okosan tetted - ment tovább a fejedelem.~Akkoriban valahol
3582     5,  1    |               fejedelem.~Akkoriban valahol a Mátra körül jártak, ott
3583     5,  1    |               nemsokára. Híre se volt azon a tájon a labancnak, nem volt
3584     5,  1    |                  Híre se volt azon a tájon a labancnak, nem volt mitõl
3585     5,  1    |                 adhatta magát mély álomnak a fáradt hadinép. A fejedelem
3586     5,  1    |                  álomnak a fáradt hadinép. A fejedelem sátorában égett
3587     5,  1    |                  sátorában égett legtovább a mécses, mikor aztán az is
3588     5,  1    |                  is kialudt, Csikaló fogta a hegedûjét, lábujjhegyen
3589     5,  1    |           gyöngédséggel szorította magához a hegedût.~- Eltagadtalak,
3590     5,  1    |                   simogatta bocsánatkérõen a kincsét, s már elõhúzta
3591     5,  1    |                    kincsét, s már elõhúzta a vonót is, mikor hirtelen
3592     5,  1    |                mikor hirtelen elsötétedett a feje felett a holdvilág.~
3593     5,  1    |                 elsötétedett a feje felett a holdvilág.~Meglepetve tekintett
3594     5,  1    |                   Meglepetve tekintett föl a tiszta, csillagos égre.
3595     5,  1    |                   Sûrû fekete felhõ úszott a feje fölött, de furcsa felhõ
3596     5,  1    |                 felhõ volt az nagyon, mert a suhogását is hallotta. Aztán
3597     5,  1    |              varjak! - mormogott bosszúsan a cigány. De aztán hirtelen
3598     5,  1    |                    nélkül nyargalni vissza a tábor felé. Hiszen a varjúk
3599     5,  1    |                vissza a tábor felé. Hiszen a varjúk nem szoktak éjszaka
3600     5,  1    |                 Talpra, kurucsok, hátunkon a labancsok! - kiáltott torkaszakadtából,
3601     5,  1    |                    torkaszakadtából, ahogy a bajtársai közé ért.~De hiszen
3602     5,  1    |                   hiszen azok aludtak mind a két fülükre. Olyan bizton
3603     5,  1    |                  az édesanyjuk ölében. Még a fejedelem sátra elõtt is
3604     5,  1    |           fejedelem sátra elõtt is aludtak a strázsák. Nem vették észre,
3605     5,  1    |                    mikor Csikaló fölemelte a sátorponyvát, és elfojtott
3606     5,  1    |                Naccságos fejedelem, jönnek a labancsok!~Tudta, mi az
3607     5,  1    |             Itt-ott mozgolódás hallatszott a táborban, egy-két vitéz
3608     5,  1    |                    táborban, egy-két vitéz a másik oldalára fordult,
3609     5,  1    |                     soruls most, mint ürge a lukba! - kapott a fejéhez
3610     5,  1    |                mint ürge a lukba! - kapott a fejéhez mindkét kezével
3611     5,  1    |                    fejéhez mindkét kezével a cigány, s kiejtette a hóna
3612     5,  1    |              kezével a cigány, s kiejtette a hóna alól a hegedût. De
3613     5,  1    |                    s kiejtette a hóna alól a hegedût. De föl is kapta
3614     5,  1    |                   föl is kapta mindjárt, s a másik pillanatban már zokogott,
3615     5,  1    |                    harsogott az éjszakában a bujdosó kurucok éneke.~Édes
3616     5,  1    |                   Magyarország,~de szomorú a te orcád,~könnyel sózod
3617     5,  1    |                    te orcád,~könnyel sózod a kenyered,~nehéz átok lakik
3618     5,  1    |                lakik veled,~lakik veled...~A cigánynak égett a szeme,
3619     5,  1    |                 veled...~A cigánynak égett a szeme, reszkettek az ujjai,
3620     5,  1    |                     reszkettek az ujjai, s a húrok csodálatos zengése
3621     5,  1    |              Nagyobb részük foglyul esett, a vezérükkel együtt.~Éppen
3622     5,  1    |                Éppen jó reggelt integetett a hajnal szép piros kendőjével
3623     5,  1    |            kendőjével az ég ablakán, mikor a kuruc király az egész tábor
3624     5,  1    |                Csikalót, aki egyik kezében a kardot fogta, másikban a
3625     5,  1    |                   a kardot fogta, másikban a hegedűt.~- Derék hegedűsöm -
3626     5,  1    |                  hogy halálig együtt ették a bujdosók kenyerét.~
3627     5,  2    |                                            A KIS KURUC~Harmadik hete
3628     5,  2    |              bajára az alföldi városoknak. A pogány török a maga idejében
3629     5,  2    |                 városoknak. A pogány török a maga idejében nem tett annyi
3630     5,  2    |                   tett annyi kárt, mint ez a se-országa, se‑hazája, gyülevész
3631     5,  2    |                     hogy föl-fölkerekedtek a szegedi várból, és sorra
3632     5,  2    |             Raboltak, gyújtogattak, s mire a nép fegyverre kapott volna,
3633     5,  2    |               kapott volna, akkorra ők már a szegedi várban dáridóztak
3634     5,  2    |                  szegedi várban dáridóztak a prédából.~Az alföldi magyarság
3635     5,  2    |                  követséget küldtek hozzá, a Felvidékre, hogy mentse
3636     5,  2    |                 Nagy Bercsényi Miklós volt a legjobb szószólójuk.~- Úgy,
3637     5,  2    |             Rákóczit -, ki kell füstölnünk a szegedi vár darazsait. Ne
3638     5,  2    |                   darazsait. Ne hordják el a mézet ettõl a derék magyar
3639     5,  2    |                   hordják el a mézet ettõl a derék magyar néptõl.~Így
3640     5,  2    |                 csakugyan meg is szállotta a kuruc sereg a szegedi várat.
3641     5,  2    |                    szállotta a kuruc sereg a szegedi várat. De lassan
3642     5,  2    |                 keményen tartották magukat a labancok. Könnyû volt nekik,
3643     5,  2    |                Könnyû volt nekik, mert túl a Tiszáról egyre lopódzott
3644     5,  2    |                 egyre lopódzott be közéjük a sok rác a tenger sok marhával,
3645     5,  2    |             lopódzott be közéjük a sok rác a tenger sok marhával, búzával,
3646     5,  2    |              marhával, búzával, eleséggel.~A legnagyobb baj meg az volt,
3647     5,  2    |           legnagyobb baj meg az volt, hogy a fejedelem megbetegedett.
3648     5,  2    |                 megbetegedett. Megrontotta a tiszai mocsarak mérges levegõje,
3649     5,  2    |               forróság gyújtogatta, s csak a fejüket csóválgatták a tábori
3650     5,  2    |                csak a fejüket csóválgatták a tábori orvosok, de segíteni
3651     5,  2    |                  tudtak rajta. Megrémültek a kurucok, s minden kedvük
3652     5,  2    |                     s minden kedvük elment a hadakozástól. Mit ér az
3653     5,  2    |                egész világot meggyõzik, ha a fejedelem elpusztul?~Nagy
3654     5,  2    |                     Nagy szomorúság borult a kuruc táborra. Se fegyvercsattogás,
3655     5,  2    |                  sehol. Szótlanul õdöngtek a kuruc vitézek, maga Bottyán
3656     5,  2    |                 generális is földhöz vágta a piros bársonysüvegét.~-
3657     5,  2    |                bársonysüvegét.~- Nem ér ez a rongyos élet egy hajítófát
3658     5,  2    |                   Annál jobban meglepõdött a beteg fejedelem, mikor egy
3659     5,  2    |                   harsogó nevetést hallott a sátra elõtt. Valami vékony
3660     5,  2    |             sipított, annál hangosabb lett a kacagás. A fejedelem kíváncsi
3661     5,  2    |                  hangosabb lett a kacagás. A fejedelem kíváncsi lett,
3662     5,  2    |               kíváncsi lett, kiszalajtotta a hadnagyát, nézze meg, micsoda
3663     5,  2    |                  Egy kanászgyerek szeretne a kegyelmed színe elé jutni -
3664     5,  2    |               színe elé jutni - jelentette a hadnagy, de a varjúszárnyformájú
3665     5,  2    |                   jelentette a hadnagy, de a varjúszárnyformájú bajusza
3666     5,  2    |                 bajusza csak úgy röpködött a nevethetnéktõl.~- Eresszétek
3667     5,  2    |               Eresszétek be! - parancsolta a fejedelem.~A kuruc uraktól
3668     5,  2    |                   parancsolta a fejedelem.~A kuruc uraktól körülfogva
3669     5,  2    |               uraktól körülfogva lépett be a sátorba a kanászgyerek.
3670     5,  2    |             körülfogva lépett be a sátorba a kanászgyerek. Leborult a
3671     5,  2    |                   a kanászgyerek. Leborult a fejedelem ágya elõtt, s
3672     5,  2    |             összetette sovány kezeit.~- Mi a kívánságod, fiam?~Nagy buksi
3673     5,  2    |               buksi fejét bátran fölemelte a gyerek, és a szemébe nézett
3674     5,  2    |              bátran fölemelte a gyerek, és a szemébe nézett a fejedelemnek.~-
3675     5,  2    |                gyerek, és a szemébe nézett a fejedelemnek.~- Szeretnék
3676     5,  2    |                    urak közt megint kitört a kacagás, maga a fejedelem
3677     5,  2    |              megint kitört a kacagás, maga a fejedelem is elmosolyodott,
3678     5,  2    |                    is elmosolyodott, ahogy a gyönge teremtés kívánságát
3679     5,  2    |         meghallotta. Szelíden megsimogatta a gyerek kócos haját.~- Mi
3680     5,  2    |                   gyerek kócos haját.~- Mi a neved, fiacskám?~- Pap Illés.~-
3681     5,  2    |                    Bugyogója zsebébe dugna a labanc! - évõdött vele Bercsényi.~-
3682     5,  2    |               Bercsényi.~- Megeszem én azt a labancot! - pattant föl
3683     5,  2    |                   pattant föl piros képpel a gyerek, s még nevetnivalóbb
3684     5,  2    |               fejét. Egyik-másik kuruc már a szemét törölgette nevettében.~-
3685     5,  2    |                 volt nekem az apám is, míg a német le nem vágta. Én is
3686     5,  2    |                    katona leszek, megfizet a német az apám haláláért! -
3687     5,  2    |                haláláért! - akaratoskodott a fiú.~Rákóczi intett az egyik
3688     5,  2    |                hajdúnak:~- Akaszd le onnan a szögrõl azt a buzogányt,
3689     5,  2    |              Akaszd le onnan a szögrõl azt a buzogányt, meg bírja-e emelni
3690     5,  2    |           buzogányt, meg bírja-e emelni ez a gyerek? Látod, fiam, erõ
3691     5,  2    |                   Látod, fiam, erõ kell ám a kuruc katonának.~Pap Illés
3692     5,  2    |                    Illés két kézzel kapott a nehéz fegyver után, s az
3693     5,  2    |                    az úgy rántotta le mind a két karját, hogy a gyönge
3694     5,  2    |                    mind a két karját, hogy a gyönge dereka is beleroppant.
3695     5,  2    |                  sápadt lett az arca, mint a viasz. Elszégyellte magát,
3696     5,  2    |            megfordult, szó nélkül távozott a sátorból. Az õrt álló hajdúk
3697     5,  2    |                    kis kuruc, nem tett meg a fejedelem regimentkapitánynak?~
3698     5,  2    |                   amerre senki se járt. Ki a Maty‑ér zúgó nádasai közé,
3699     5,  2    |                tanyájára. Bánta is õ, hogy a malacai világnak mennek
3700     5,  2    |                  Úgyse tud okosabbat tenni a pásztoruk se. Hanem azért
3701     5,  2    |                    hátha visszahívják azok a kényes kuruc leventék?~Messze
3702     5,  2    |                Messze elmaradt már mögötte a kuruc tábor. Csak egy-egy
3703     5,  2    |                egy-egy fegyver villant meg a napsugárban, s föl-föllebbent
3704     5,  2    |              napsugárban, s föl-föllebbent a magasba Rákóczi sátra fölött
3705     5,  2    |               magasba Rákóczi sátra fölött a nagy selyemlobogó, mint
3706     5,  2    |               el-elintegette.~- Eridj csak a malacaidhoz, te gyönge kanászgyerek!
3707     5,  2    |              gyönge kanászgyerek! Erõ kell a kuruc katonának!~Kis szívét
3708     5,  2    |                 Kis szívét összeszorította a keserûség. Még jobban belevette
3709     5,  2    |                 Még jobban belevette magát a nádasba, kopott subáját
3710     5,  2    |                 kopott subáját leterítette a zsombékra, és fáradtan végighevert
3711     5,  2    |              jajgattak, sirályok sikongtak a feje fölött:~- Sír Illés!
3712     5,  2    |                    kismadarak! - sóhajtott a gyerek, s lefogta tüzelõ
3713     5,  2    |                   s lefogta tüzelõ szemét. A puha nádbugák lehajoltak
3714     5,  2    |               simogatták, míg el nem aludt a kis kanász. Álmában fényes
3715     5,  2    |              Álmában fényes kard villogott a kezében, kaszabolta vele
3716     5,  2    |                   kezében, kaszabolta vele a németet, elvette az ellenség
3717     5,  2    |             katonái, s úgy hurcolták körül a táborban nagy éljenzéssel:~-
3718     5,  2    |                    éljenzéssel:~- Dicsõség a kis kurucnak!~Sokáig tartott
3719     5,  2    |                kurucnak!~Sokáig tartott ez a szép álom. A hold aranycsónakja
3720     5,  2    |                    tartott ez a szép álom. A hold aranycsónakja úszkálgatott
3721     5,  2    |               valami beszélgetésre. Fölült a subáján, és elkezdett neszelni.~-
3722     5,  2    |               hallatszott valami mély hang a nád közül -, holnap ilyenkorra
3723     5,  2    |               ilyenkorra hírmondó se marad a kuruc király seregébõl.
3724     5,  2    |                 fejedelmestõl együtt, mint a pozdorját.~Illésen végigfutott
3725     5,  2    |             pozdorját.~Illésen végigfutott a hideg. Azt hitte, rosszat
3726     5,  2    |              álmodik. Lassan elõrecsúszott a nád közt, s kitekintett
3727     5,  2    |                    nád közt, s kitekintett a tisztásra. Két katona beszélgetett
3728     5,  2    |                látta már, német tiszt volt a szegedi várból. A másik
3729     5,  2    |               tiszt volt a szegedi várból. A másik óriás termetû rác
3730     5,  2    |               érnek, kipihenik magukat itt a nádasokban, s mire az esthajnalcsillag
3731     5,  2    |                velünk egyszerre kirohantok a várból, s két tûz közé szorítjuk
3732     5,  2    |                   s két tûz közé szorítjuk a Rákóczi hadát.~- Itt a kezem,
3733     5,  2    |           szorítjuk a Rákóczi hadát.~- Itt a kezem, nem borjúláb! - parolázott
3734     5,  2    |                 nem borjúláb! - parolázott a német katona. - Én még ma
3735     5,  2    |                  ma éjszaka visszalopódzom a várba, s megviszem az örömhírt.
3736     5,  2    |                   zörgött volna valami itt a nád közt!~- Róka lesz az
3737     5,  2    |                 vagy borzfiók - legyintett a rác, hanem azért hosszú
3738     5,  2    |               kétszer-háromszor közé szúrt a sûrû nádnak. - Nini, talált
3739     5,  2    |                  nádnak. - Nini, talált is a kard valamit, mert piros
3740     5,  2    |                   valamit, mert piros lett a hegye! Na, ennek ugyan megadtam!~
3741     5,  2    |                  Na, ennek ugyan megadtam!~A kis kanászt éppen a szíve
3742     5,  2    |              megadtam!~A kis kanászt éppen a szíve fölött érte a szúrás,
3743     5,  2    |                  éppen a szíve fölött érte a szúrás, de annyira meg volt
3744     5,  2    |                  rémülve, hogy alig érezte a fájdalmat. Kezét rászorította
3745     5,  2    |              fájdalmat. Kezét rászorította a sebre, úgy hallgatódzott.
3746     5,  2    |                   azt is messzirõl. Elment a két katona, s csak most
3747     5,  2    |                  most kezdett észhez jönni a gyerek.~- Háborúban se voltam,
3748     5,  2    |                fájdalmasan, s lehanyatlott a sás közé. Tágra nyitott
3749     5,  2    |                  közé. Tágra nyitott szeme a csillagos égre meredt, de
3750     5,  2    |                  csillagos égre meredt, de a lelke ott járt Rákóczi táborában.
3751     5,  2    |                táborában. Jaj, ha meglepik a fejedelmet, jaj, ha szétverik
3752     5,  2    |              fejedelmet, jaj, ha szétverik a kuruc tábort!~Valahogy talpra
3753     5,  2    |               Rákóczinak, meg kell menteni a kurucokat.~Minden tíz lépésnél
3754     5,  2    |             megállt, hogy új erõre kapjon. A sebe tüzelt, a szája kiszáradt,
3755     5,  2    |               erõre kapjon. A sebe tüzelt, a szája kiszáradt, a feje
3756     5,  2    |                 tüzelt, a szája kiszáradt, a feje szédelgett. Fahegyben
3757     5,  2    |             szédelgett. Fahegyben járt már a nap, mire elért a kuruc
3758     5,  2    |                 járt már a nap, mire elért a kuruc táborhoz. Ott aztán
3759     5,  2    |                roskadt.~- Nini, visszajött a kis kuruc! - kiáltott rá
3760     5,  2    |            labancot az éjszaka?~- Vigyetek a fejedelem elé - rebegte
3761     5,  2    |                    fejedelem elé - rebegte a gyerek, s a vitézek csak
3762     5,  2    |                  elé - rebegte a gyerek, s a vitézek csak akkor szörnyûködtek
3763     5,  2    |                    Ölbe kapták, úgy vitték a fejedelem sátrába. Fehér
3764     5,  2    |                    hogy elsusoghatta, amit a nádasban hallott.~- Uram,
3765     5,  2    |                utolsó szava, ezzel lefogta a szemét, és elaludt örökre.
3766     5,  2    |                 szemét, és elaludt örökre. A fejedelemnek könny szökött
3767     5,  2    |                 fejedelemnek könny szökött a szemébe, leoldotta a kardját,
3768     5,  2    |               szökött a szemébe, leoldotta a kardját, és a kis halott
3769     5,  2    |                    leoldotta a kardját, és a kis halott mellé fektette.~-
3770     5,  2    |                 Olyan pompával temették el a kis kurucot, amilyen katonát
3771     5,  2    |                   Koporsóját vállra kapták a síró kuruc vitézek, s amerre
3772     5,  2    |              vitézek, s amerre körülvitték a táborban, pörgött a dob,
3773     5,  2    |            körülvitték a táborban, pörgött a dob, és tisztelegtek a vitézek.~-
3774     5,  2    |             pörgött a dob, és tisztelegtek a vitézek.~- Dicsõség a kis
3775     5,  2    |         tisztelegtek a vitézek.~- Dicsõség a kis kurucnak!~Délben csakugyan
3776     5,  2    |                  csakugyan meg is érkeztek a becsei rácok, s megpihentek
3777     5,  2    |                becsei rácok, s megpihentek a Maty-ér nádrengetegeiben.
3778     5,  2    |                   se ébrednek ítéletnapig. A kurucok ott lepték õket,
3779     5,  2    |                   lepték õket, s elvesztek a labancok a maguk vermében.
3780     5,  2    |                     s elvesztek a labancok a maguk vermében. A zászlót,
3781     5,  2    |                 labancok a maguk vermében. A zászlót, amit elvettek tõlük,
3782     5,  2    |                   maga Bercsényi terítette a kis kuruc sírdombjára. Kuruc
3783     5,  2    |                   alatta szépet bizonyosan a kis Pap Illés, szorongatván
3784     5,  2    |                 szorongatván hideg kezében a Rákóczi kardját.~
3785     5,  3    |              Kengyela Rákóczi fejedelemnek a testõr hadnagya volt. A
3786     5,  3    |                    a testõr hadnagya volt. A haragos nevet azzal érdemelte
3787     5,  3    |              legjobb kedvében is úgy fújta a tüzet, mint a sárkány. Soha
3788     5,  3    |                    úgy fújta a tüzet, mint a sárkány. Soha senkiben kárt
3789     5,  3    |                   mindig le akarta harapni a fejét az egész világnak.~
3790     5,  3    |                    világnak.~Egyszer magát a fejedelmet is azzal ijesztgette,
3791     5,  3    |                  meg.~Úgy történt az, hogy a gorbói csatában kilõtték
3792     5,  3    |                    csatában kilõtték alóla a lovat. Hátrafordul, keresi
3793     5,  3    |                 lovat. Hátrafordul, keresi a vezeték lovat - hát nincs
3794     5,  3    |                 kuruc úr - hebegte ijedten a legénye. Tót deákból lett
3795     5,  3    |               nemigen ismerte még ki magát a hadi életben.~- No, én annak
3796     5,  3    |                    életben.~- No, én annak a lókötõnek leharapom a fejét! -
3797     5,  3    |                annak a lókötõnek leharapom a fejét! - csikorgatta a fogát
3798     5,  3    |           leharapom a fejét! - csikorgatta a fogát vitéz Kengyela. Egyelõre
3799     5,  3    |              tábortüzek mellett vigadoztak a kurucok. Haragos Kengyela
3800     5,  3    |                  felejtette már egy kicsit a dühét, mikor egyszerre csak
3801     5,  3    |                   elejbe toppan mosolyogva a fejedelem.~- No, Kengyela -
3802     5,  3    |                     azt mondja -, elhoztam a fejemet.~A hadnagy csak
3803     5,  3    |              mondja -, elhoztam a fejemet.~A hadnagy csak tátogott a
3804     5,  3    |                    A hadnagy csak tátogott a szájával, mint horgon a
3805     5,  3    |                    a szájával, mint horgon a potyka, de megszólalni nem
3806     5,  3    |                    Rákóczi. - Én vettem el a te vezeték lovadat, ki is
3807     5,  3    |              lõtték alólam azt is. Hát itt a fejem, harapd le. Hadd látom,
3808     5,  3    |                 azzal nevetve meghajtotta. A hadnagy már akkor térdelt
3809     5,  3    |                  hadnagy már akkor térdelt a porban, s vasöklével a saját
3810     5,  3    |             térdelt a porban, s vasöklével a saját deres fejét veregette.~-
3811     5,  3    |                   Nono, hívem - csitította a fejedelem -, azért ne edd
3812     5,  3    |           fejedelem -, azért ne edd ám meg a magad fejét se. Szükségem
3813     5,  3    |               Szükségem van még nekem erre a te vén fejedre. Hanem tudod
3814     5,  3    |               Hanem tudod mit, igyunk erre a nagy ijedtségre.~Haragos
3815     5,  3    |                  elsápadt az örömtõl, mint a gyerek, hogy fakupáját a
3816     5,  3    |                   a gyerek, hogy fakupáját a fejedeleméhez koccinthatta.
3817     5,  3    |             koccinthatta. Le se tette, míg a fenekére nem látott. Akkorra
3818     5,  3    |              gyönyörû paripát vezetett elé a fejedelem két õrt álló legénye.~-
3819     5,  3    |                   Kengyela - veregette meg a vállát a fejedelem. - Olyan
3820     5,  3    |                     veregette meg a vállát a fejedelem. - Olyan kurucot
3821     5,  3    |                 kívánta. Morcos - mert ezt a nevet adta Haragos Kengyela
3822     5,  3    |                nevet adta Haragos Kengyela a paripájának - nemsokára
3823     5,  3    |                 nemsokára emberszámot tett a kuruc táborban. Rúgta, harapta
3824     5,  3    |                   táborban. Rúgta, harapta a csatában a labancot, ahol
3825     5,  3    |                  Rúgta, harapta a csatában a labancot, ahol érte. És
3826     5,  3    |                     És messzirõl megérezte a szagát, mint komondor a
3827     5,  3    |                    a szagát, mint komondor a farkasét.~Egy esztendõ múlva
3828     5,  3    |             annyira ki volt tanulva Morcos a hadi tudományokban, hogy
3829     5,  3    |           egynéhányszor, hogy mikor õ volt a soros, a paripáját állította
3830     5,  3    |                 hogy mikor õ volt a soros, a paripáját állította oda
3831     5,  3    |                   megesett, hogy meglépett a lóstrázsa az õrhelyrõl.
3832     5,  3    |               toporzékolt, utoljára kiadta a parancsot:~- Le kell lõni
3833     5,  3    |                  parancsot:~- Le kell lõni a bestiát! Szökevénynek ez
3834     5,  3    |                   bestiát! Szökevénynek ez a büntetése.~- Elõször meg
3835     5,  3    |              találni, hé! - csendesítették a cimborái.~- Mit?! - csapta
3836     5,  3    |                    Mit?! - csapta Kengyela a földhöz a sastollas süvegét. -
3837     5,  3    |                  csapta Kengyela a földhöz a sastollas süvegét. - Kuruc
3838     5,  3    |                   odaadom egy petákért azt a hûtlen párát, ha megkerül.~
3839     5,  3    |                 hûtlen párát, ha megkerül.~A peták nagyon kis pénz volt.
3840     5,  3    |             fogadásának hamar híre szaladt a táborban, s heten nyolc
3841     5,  3    |                  heten nyolc felé futottak a Morcost keresni. Tudták,
3842     5,  3    |                Tudták, hogy Kengyela állja a szavát, s olyan lóért senki
3843     5,  3    |                petákot.~Utoljára mégiscsak a gazdája találta meg a lovat.
3844     5,  3    |            mégiscsak a gazdája találta meg a lovat. Messzirõl meglátta
3845     5,  3    |         minduntalan visszafelé csavargatta a nyakát.~- Kit bolondít ez
3846     5,  3    |                     Odáig csalogatta, ahol a kuruc megbújt az árokban,
3847     5,  3    |            röhentett egyet, s vágtatott be a kuruc táborba, mint a nyíl.
3848     5,  3    |                   be a kuruc táborba, mint a nyíl. Tudta, hogy Kengyela
3849     5,  3    |             Kengyela most már majd elbánik a labanccal.~El is bánt, nyakánál
3850     5,  3    |               fogva húzta be az istenadtát a táborba. Ott nagy kacagással
3851     5,  3    |                   nagy kacagással fogadták a vitézek, csörgetve az erszényüket:~-
3852     5,  3    |                      No, Kengyela, állod-e a szavad?~A kuruc szügyébe
3853     5,  3    |                Kengyela, állod-e a szavad?~A kuruc szügyébe vágta torzonborz
3854     5,  3    |                   kezit-lábát összekötötte a labancnak, felhajította
3855     5,  3    |                    labancnak, felhajította a Morcos hátára, és kantárjánál
3856     5,  3    |             kantárjánál fogva végigvezette a lovat a táborban, harsány
3857     5,  3    |                 fogva végigvezette a lovat a táborban, harsány hangon
3858     5,  3    |                    de csak annak, aki mind a kettõt megveszi!~Lett olyan
3859     5,  3    |                 hogy csak úgy dongott bele a tábor. Furfangos Kengyela
3860     5,  3    |                   így nevezték - befejezte a sétát, kiszabadította a
3861     5,  3    |                    a sétát, kiszabadította a labancot, és barátságosan
3862     5,  3    |                   barátságosan megpaskolta a hátát a kötõfékkel:~- Téged
3863     5,  3    |           barátságosan megpaskolta a hátát a kötõfékkel:~- Téged pedig
3864     5,  3    |                hadd legyen olyan labanc is a világon, aki ezer aranyat
3865     5,  4    |                    TÁMADI~Furfangos Támadi a legkedvesebb hadnagya volt
3866     5,  4    |          fejedelemnek. Tûz az esze, villám a kardja. Nekiszilajodott
3867     5,  4    |                   Nekiszilajodott oroszlán a csatában, pajkos tréfák
3868     5,  4    |             napokban. Szerette is mindenki a fejedelemtõl kezdve az utolsó
3869     5,  4    |                    kurucnak mind elsõ volt a Rákóczi népe.)~De nemcsak
3870     5,  4    |                  Rákóczi népe.)~De nemcsak a kurucok szerették Furfangos
3871     5,  4    |                   Furfangos Támadit, hanem a labancok is. Az újvári csatában
3872     5,  4    |           Bercsényi Miklóst juttatja nekik a hadiszerencse.~- Hát kelmed
3873     5,  4    |                hadiszerencse.~- Hát kelmed a híres tréfacsináló? - vette
3874     5,  4    |               szemügyre Heister generális, a labanc hadak fõvezére. -
3875     5,  4    |                  generális is megveregette a vállát, aki szinte nevezetes
3876     5,  4    |               idõben.~- Mi is szeretjük ám a tréfát - mondta mosolyogva. -
3877     5,  4    |                  Bánom is én - vont vállat a kuruc hadnagy. - Legalább
3878     5,  4    |               csakugyan nem is sokat búsul a társai után. Jól érezte
3879     5,  4    |                  Újvárban, egész nap aludt a medvebõrös kanapén, este
3880     5,  4    |                  este együtt poharazgatott a labanc tisztekkel, és úgy
3881     5,  4    |                hogy belefájdult az oldaluk a nevetésbe.~- Sohase eresztjük
3882     5,  4    |                   kegyelmedet - ölelgették a generálisok.~- De el sem
3883     5,  4    |                 hadnagya. - Jobb itt, mint a kuruc táborban. Ott, ha
3884     5,  4    |                   levelet mutatott Heister a hadnagynak.~- Haza kívánja
3885     5,  4    |                   Haza kívánja kegyelmedet a fejedelem. Harminc labanc
3886     5,  4    |                 üzenjek neki?~Támadi Gábor a szemébe húzta a kucsmáját,
3887     5,  4    |               Támadi Gábor a szemébe húzta a kucsmáját, hogy könnybe
3888     5,  4    |             könnybe borulását meg ne lássa a német. Mégis meglátta. Azt
3889     5,  4    |             magában:~- Fáj neki itt hagyni a jó helyet, a vidám cimborákat.~
3890     5,  4    |                    itt hagyni a jó helyet, a vidám cimborákat.~A hadnagy
3891     5,  4    |                helyet, a vidám cimborákat.~A hadnagy pedig ennyit mondott:~-
3892     5,  4    |                  üzenje meg generális uram a fejedelem õnagyságának is.~
3893     5,  4    |                fogva nem is igen vigyáztak a labancok Támadira. Maguk
3894     5,  4    |             számították. Jöhetett-mehetett a várban szabadon. Ha a várkapu
3895     5,  4    |    Jöhetett-mehetett a várban szabadon. Ha a várkapu elõtt gyakorlatoztak
3896     5,  4    |               várkapu elõtt gyakorlatoztak a katonák a szabad mezõben,
3897     5,  4    |                   gyakorlatoztak a katonák a szabad mezõben, azok közé
3898     5,  4    |             generálissal, mikor nyargal be a kapun valami labanc vitéz,
3899     5,  4    |                 kapun valami labanc vitéz, a kötõféken vezetve egy gyönyörû
3900     5,  4    |               gyönyörû pej lovat.~- Kié ez a fejedelmi állat? - állította
3901     5,  4    |           fejedelmi állat? - állította meg a generális.~- Doria uram
3902     5,  4    |                   õkegyelméé - tisztelgett a labanc. - Az imént vette
3903     5,  4    |                   imént vette száz aranyon a priboji lócsiszártól.~-
3904     5,  4    |                    el nem eresztette addig a labancot, míg le nem olvasott
3905     5,  4    |             uramnak köszöntésemmel együtt! A lovat pedig kössétek az
3906     5,  4    |                    kössétek az istállómba.~A lovat még el sem vezették,
3907     5,  4    |            Szavamra mondom, nem adom neked a lovat! - kiabálta haragosan.~-
3908     5,  4    |                    mondom, hogy enyim lesz a ló! - ütötte össze Heister
3909     5,  4    |                       ütötte össze Heister a sarkantyúját.~Többrõl többre
3910     5,  4    |                 igen jó pajtások voltak.~- A macska bánná a lovat - legyintett
3911     5,  4    |                   voltak.~- A macska bánná a lovat - legyintett Heister -,
3912     5,  4    |                   lesz.~- Én se bánnám, ha a tied lenne is, csak szavamra
3913     5,  4    |                   tanácstalanul, megszólal a kurucból lett labanc hadnagy: -
3914     5,  4    |                 belõle!~- Halljuk, halljuk a furfangos Támadit! - kapott
3915     5,  4    |                furfangos Támadit! - kapott a szón a két vezér.~- Kegyelmed
3916     5,  4    |                   Támadit! - kapott a szón a két vezér.~- Kegyelmed azt
3917     5,  4    |              Heister õkegyelmének nem adja a lovat? - fordult Doriához
3918     5,  4    |                  lovat? - fordult Doriához a hadnagy.~- Azt mondtam.~-
3919     5,  4    |                       Kegyelmed nekem adja a lovat, Heister õkegyelme
3920     5,  4    |               Heister õkegyelme nekem adja a százegy aranyat...~- Értjük,
3921     5,  4    |                 furfangos kópé! - nevettek a generálisok.~- Annál jobb,
3922     5,  4    |                   kegyelmetek - mosolygott a bajusza alatt a hadnagy. -
3923     5,  4    |                 mosolygott a bajusza alatt a hadnagy. - Hát enyim a ló,
3924     5,  4    |               alatt a hadnagy. - Hát enyim a ló, generális uram?~- Igen,
3925     5,  4    |                  Doria, aki örült, hogy se a jó barátját nem kell megbántani,
3926     5,  4    |                    nem kell megbántani, se a szavát megszegni.~- Hát
3927     5,  4    |                   enyém - pattant nyeregbe a kuruc. - Hát kegyelmed ád‑
3928     5,  4    |            erszényt. - Te pedig nekem adod a lovat, amit most kaptál
3929     5,  4    |                    nem teszek - akasztotta a kuruc a nyeregkapára az
3930     5,  4    |                teszek - akasztotta a kuruc a nyeregkapára az erszényt,
3931     5,  4    |                    azzal sarkantyúba kapta a lovat, s úgy elporzott vele,
3932     5,  4    |                  hogy meg se állt Kassáig. A két generális szájtátva
3933     5,  4    |                nevettek össze:~- Megmondta a kópé, hogy ingyen el nem
3934     5,  5    |                                            A HÉT CZÖTKÉNY~A diadalmas
3935     5,  5    |                             A HÉT CZÖTKÉNY~A diadalmas újvári csata után
3936     5,  5    |              állított be Rákóczi sátorába. A fejedelem éppen Bercsényi
3937     5,  5    |                öreg katonára, aki úgy állt a sátorajtóban, mint a cövek.~-
3938     5,  5    |                  állt a sátorajtóban, mint a cövek.~- Mi baj, vitéz Czötkény
3939     5,  5    |             Czötkény uram? Tán föltámadtak a labancok?~- Azok ugyan nem -
3940     5,  5    |                  nem - mosolygott Czötkény a bajusza alatt. - Legalább
3941     5,  5    |       tizenkettőnek ágyaztam meg - felelte a kuruc. A fejedelem előrelépett,
3942     5,  5    |            ágyaztam meg - felelte a kuruc. A fejedelem előrelépett, és
3943     5,  5    |                   és kegyesen megveregette a vállát az öregnek.~- Sok
3944     5,  5    |                     Magja se maradna akkor a labancnak.~Erre a kegyes
3945     5,  5    |                    akkor a labancnak.~Erre a kegyes fejedelmi szóra meghajtotta
3946     5,  5    |                  meghajtotta Czötkény uram a fejét, amennyire a vastag
3947     5,  5    |                    uram a fejét, amennyire a vastag nyaka engedte, s
3948     5,  5    |             engedte, s olyan sebesre vette a szót, mintha avval is ellenséget
3949     5,  5    |            kergetne:~- Biz én már kivágtam a labancból a részem ötödfél
3950     5,  5    |                   már kivágtam a labancból a részem ötödfél esztendő
3951     5,  5    |                   már most hazaszabadulni.~A fejedelem nagyot nézett.~-
3952     5,  5    |                  fejedelem - szégyenkezett a kuruc. - Hanem mikor hajnalban
3953     5,  5    |               hajnalban hunytam egy kicsit a ló hátán, akkor álmodtam.
3954     5,  5    |                    álmodtam. Otthon jártam a famíliámnál, a rongyos kastélyban.
3955     5,  5    |               Otthon jártam a famíliámnál, a rongyos kastélyban. Virágzottak
3956     5,  5    |                    kastélyban. Virágzottak a szilvafák, csengett a kolomp,
3957     5,  5    |          Virágzottak a szilvafák, csengett a kolomp, kis árváim a nyakamba
3958     5,  5    |              csengett a kolomp, kis árváim a nyakamba csimpeszkedtek...~
3959     5,  5    |                 nyakamba csimpeszkedtek...~A fejedelem bánatosan hallgatott,
3960     5,  5    |                hallgatott, de Bercsényinek a haragos nevetése közberecsegett:~-
3961     5,  5    |                    Czötkény csak tátogatta a száját, mint horgon a potyka.
3962     5,  5    |            tátogatta a száját, mint horgon a potyka. Kínjában nem tudott
3963     5,  5    |              Ötödfél esztendeje nem láttam a... a... a méheimet. Majd
3964     5,  5    |                 esztendeje nem láttam a... a... a méheimet. Majd rám
3965     5,  5    |            esztendeje nem láttam a... a... a méheimet. Majd rám sem ösmernek
3966     5,  5    |                    mérgeskedett Bercsényi, a fejedelem pedig csak annyit
3967     5,  5    |                    válasszon magának egyet a paripáimból.~Dehogy választott
3968     5,  5    |               gyalogszerrel kisurranhatott a táborból. Úgyis visszahúzta
3969     5,  5    |                táborból. Úgyis visszahúzta a szíve, és meg kellett fordulni
3970     5,  5    |                 lépésnél. Igaz, hogy abban a nyomban visszakapta a fejét,
3971     5,  5    |                abban a nyomban visszakapta a fejét, mert a tábori lobogók
3972     5,  5    |                  visszakapta a fejét, mert a tábori lobogók csúfondárosan
3973     5,  5    |                     Hahaha, hehehe! Várják a méhek, a méhek!~Mikor úgy
3974     5,  5    |                    hehehe! Várják a méhek, a méhek!~Mikor úgy elmaradt
3975     5,  5    |                 Mikor úgy elmaradt mögötte a tábor, hogy már nem is látszott,
3976     5,  5    |                   egészen megkönnyebbedett a szíve. Nini, hiszen a fejedelem
3977     5,  5    |     megkönnyebbedett a szíve. Nini, hiszen a fejedelem majd csak megél
3978     5,  5    |           vigasztalta magát -, de mi lenne a kis Czötkényekbõl az öreg
3979     5,  5    |                  ezelõtt apa nélkül maradt a hat anyátlan kis árva. Ugyan
3980     5,  5    |                 Ugyan megvannak-e még mind a hatan? Vigyázott-e rájuk
3981     5,  5    |                 rájuk az öreg dajkájuk meg a jó Isten? Bizonyosan jobban
3982     5,  5    |                 Lám, lám: az aprajának már a nevét se tudja...~Bizony
3983     5,  5    |                 éjszakai pihenõre lehevert a Lószaggató-erdõ öreg tölgyei
3984     5,  5    |                 azért vette le az iszákját a hátáról, hogy ennivalót
3985     5,  5    |                     hanem csak azért, hogy a feje alá tegye vánkosnak.
3986     5,  5    |                 álmában minden porontyának a neve: János, Máté, Simon,
3987     5,  5    |                 ölébe, s ugyan megrángatta a bajusza lobogóját...~- Hohó,
3988     5,  5    |            Czötkény apó, s ahogy felnyitja a szemét, hát csakugyan rángatja
3989     5,  5    |                  nehezen nyitja föl kelmed a szemét! - zsörtölõdött a
3990     5,  5    |                   a szemét! - zsörtölõdött a kisgyerek.~Czötkény fél
3991     5,  5    |              hunyorgó szemmel nézett körül a reggeli napfényben. Hat
3992     5,  5    |                   álmodik, s vissza akarta a fejét ereszteni az iszákra.~-
3993     5,  5    |                  kiáltott rá csengõ hangon a legnagyobb fiú, deli tartású,
3994     5,  5    |                 mutassa meg kelmed, melyik a legrövidebb útja Rákóczi
3995     5,  5    |                Kujucsoknak! - bizonyította a pöttöm kis legény is, rettentõ
3996     5,  5    |                   kellett ülni Czötkénynek a földre, hogy jobban nevethessen.~-
3997     5,  5    |                   lelkeim, nem ott árulják a nádmézet, ha azt akartok
3998     5,  5    |                      Nemes Czötkény Bálint a becsületes neve. Rákóczi
3999     5,  5    |               kelmed - pattogtatta büszkén a gyereklevente.~Öreg Czötkénynek
4000     5,  5    |            gyereklevente.~Öreg Czötkénynek a lelke is nevetett örömében,